Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-22 / 6. szám

Olli, évfolyam. Szekmtrt, 1941 jonilr 22. (Szenli) (. szdm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekssárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerU 1. A miniszterelnök a magyar lövőről A képviselőházban december hó 3-án, a felsőházban pedig decem­ber 19 én mondott hatalmas beszé­det gróf Teleki Pál miniszterelnök. Ez a két beszéd — az egyik négy és félórás, a másik két és félórás — felölelte mindazokat a kérdé­seket, amelyek ma a magyar éle­tet érdeklik és amelyek a múlt és felen alapján a magyar jövőt je­lentik. Ritkán történik meg, hogy két beszéd annyira minden kérdést magában foglaljon, mint ez a két miniszterelnöki beszéd, ezért ért­hető, hogy „Magyarország az uj Európában" címmel könyvalakban is megjelent 87 oldal terjedelemben a két megnyilatkozás. E könyvet nem szabad úgy te­kinteni, mint valami pártmegnyilat­kozást, miniszterelnöki beszédet, hanem ahogyan van: a magyar élet tízparancsolatának. — Hiszen gróf Teleki Pál valójában soha nem volt pártpolitikus, őt inkább a tu­dósnak a napipolitikán való felül­emelkedése jellemezte, Sokszor hall­juk emlegetni, hogy gróf Teleki Pál tanárként foglalkozik a nemzettel és minden megnyilatkozásában van valami oktató hang. Ezt a minisz­terelnök soha nem is tagadta, sőt éppen arra hivatkozott, hogy ameny- nyiben soha nem szándékozik csak és elsősorben pártpolitikus lenni, éppen annyira természetes, hogy mint a nemzet vezetője, őszintén mondjon véleményt és bírálatot mindenről, mert céljául nem a mi­niszterelnöki szék betöltését tekinti, hanem a nemzetet átvezetni a mai idők útvesztőin és biztosítani ré­szére a jövőt. Teleki Pál beszédeit tehát soha nem szabad pártpolitikus megnyi­latkozásának tekinteni, hanem a nemzetért aggódó, pozíciójánál és felkészültségénél fogva a legmesz- szebb és legtisztábban látó magyar ember tisztult iránytmutatásának, amelyet mindenkinek, akit a Gond­viselés a magyar hazába helyezett, követnie kell a maga és a nem­zete jövője érdekében. Gróf Teleki Pál miniszterelnök két emlékezetes és iránytmutató beszédének jelentősége itt van azok­ban a szempontokban, amiket em­lítettünk és a két beszédet eszerint is kell olvasni. Ezt a két beszédet, — annak ellenére, hogy Európa ma tektonikus változások korát éli és ami ma stabilnak látszik, az hol­nap kártyavárként omolhat össze — évek múltán is olvasni kell és irányt- mutatást kell belőle szerezni a ma­gyar élet minden problémájára nézve, legyen az a probléma akár a legnagyobb: a nemzet fennmaradá­sának és újabb ezeresztendejének kérdése, vagy a belpolitikai küzde­lem parányi kis, alig jelentős része, Január 19-én, vasárnap tartotta meg a szekszárdi gimnázium ha­gyományos szülői vitadélutánját az intézet tornatermében. A fajtánkban rejlő tehetségek felkutatása és fel­karolása volt a célkitűzése ennek az összejövetelnek és ez a lapunk előző számában is említett cél meg­mozgatta nemcsak a tanulók szü­leit és hozzátartozóit, hanem Szek- szárd értelmiségének olyan tagjait is, akik fontosnak tartják ezt a nem­zetünkre valóban sorsdöntő kérdést. megjelentek ezen a létfontosságú, alapvető, újjáépítő magyar gondolatot tár­gyaló értekezleten többek közt: vitéz harasztosi Török Kálmán tábornok, vitéz Vendel István polgármester, vitéz Tihanyi Szilárd vitézi szék­kapitány, Tóth Lajos ref., Németh Gyula ev. lelkészek, Barsváry Kál­mán alezredes, Bereznay István árvaszéki elnök, dr Szakáts István kir. közjegyző, a Levente Egyesület elnöke, dr Kamarás Géza törvény- széki bíró, a polgári fiú- és leány­iskolák, a leánygimnáziumi tanfo­lyam és az elemi iskolák képviselői és mások. A vitadélután ezúttal teával volt kapcsolatos. A rendezés gondját a nyolcadik osztályba járó tanulók szülei közül felkért háziasszonyok osztották meg az iskola igazgatójával, igy Bereznay Istvánné, Döry Istvánné, Eordögh Zoltánné, dr Gaál Dezsőné, Hetényi Lajosné, Jaszmann Andrásné, Kiss Gergelyné, Kovács Györgyné, dr Leszley Alajosné, Vendel Alajosné és vitéz Vendel Istvánné. A házi­asszonyoknak rendezőgárda állt rendelkezésre a gimnázista leányok személyében, akik Magyar Ágnes tanárnő hozzáértő irányítása mellett pompásan látták el a sokrétű fel­mert gróf Teleki Pál nem is mint miniszterelnök, hanem mint felvilá­gosult, nagytudásu, magyar lelkü­letű és távollátó, hazája sorsán ag­gódó és bajokon segíteni tudó, szo­ciális érzékkel megáldott, a lénye­get mindenkor kihámozni tudó, igazi nagy magyar ember, olyan utravalóval látta el nemzetét ezzel a két beszéddel, hogy a nemzet évek, sőt évtizedek múltán is ebből idéz és eszerint cselekszik. adatot. Ügyes és serény kezeik alatt a mesék bűvös igékre megterülő asztalkáinak módjára terültek meg a szépen díszített hatalmas asztalok. A vitadélután központja ezúttal az immár országos mozgalommá fejlődő magyar tehetségvédelem kérdése volt. A vitarendezői tisztet az idő­közben megbetegedett dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök helyett nagy áldozatkészséggel és kiváló hozzáértéssel Tóth Lajos ref. lelkész töltötte be, aki az ide vágó iroda­lom ismeretében éleslátással kör­vonalazta a tehetségvédelem moz­galmának az értekezlet illetékessége körébe eső problematikáját, kitűzte az értekezlet célját és meghatározta feladatainak irányvonalát. A kérdéshez elsőnek dr Hencze Béla tanár szólt hozzá és aláhúzva a mozgalom nemzet­politikai jelentőségét a tehetségvédelem gondolatának az aj népi humanizmusban ját­szott nagy szerepére mutatott rá, ösztönző például említve fel a népi humanizmus egynémely írójának áldozatos példáját és e téren elért eredményeit. Vitéz Vendel István polgármester hangsúlyozta, hogy a magyar te­hetségeket mindenkinek kötelessége észrevenni ott, ahol éppen meg­találja, de mégis elsősorban a nevelők dolga, hogy a tehetséges magyar gyermeke­ket és ifjakat fejlesszék és tá­mogassák, itt-ott még az egyoldalú követel­ményekből is engedve, — ha erre szükség van. A tanár fedezze fel és támogassa a tehetségeket. Ugyan­ezt tegye meg a társadalom is. Török Kálmán ^tábornok gazdag tapasztalatai alapján megállapítja a magyar jajnak csodálatos kiválóságát. Ez a faj szinte túlteng a tehetsé­gekben. — Hangsúlyozza azonban, hogy a tehetségkutatásnak mindig eleven érdeklődést szenteljünk a j szóbanforgó ifjak erkölcsi megala­pozottságára is, hogy [így a párt­fogolt tehetségek mindig valóban a jóra is fordítsák istenadta képes­ségüket. Dr Szakáts István kir. közjegyző azt keresi, miért nem érvényesül a magyar tehetség. Frappánsan rövid fejtegetésében megállapítja és érde­kes példával illusztrálja a kettős okot: az egyik az anyagiak hiánya, a másik a magyar társadalmi elő­ítéletek és igy mindenekelőtt a két gátló tényező leküzdésére kell töre­kednünk. Meggyőződése szerint a tehetség­védelem elsősorban a közilletek kötelessége. A vita elvi részét, a vita menetét vezető Falndi Ferenc igazgató foglalta össze és adott választ a felmerülő prob­lémákra, majd ismertette az isko­lákban és a szekszárdi gimnázium­ban is folyó tehetségvédelmi mun­kát. Szerinte a magyar tehetség­védelmet a megnehezült idők és a közösségi gondolat térhódítása teszi szükségessé. Valamikor kőnyebben boldogultak a kitűnő tanulók. Ala­pítványok, segélyek, pártfogók bő­ven álltak rendelkezésre. Ma ezek az anyagi erők hiányzanak, más­részt pedig bármilyen gazdagok vagyunk is tehetségekben, a nem­zetek közt folyó élet-halálharc szük­ségessé teszi minden erőforrásnak, minden tehetségnek felhasználását. Nem szabad e téren sem „szem­veszteségnek", sem elkallódásnak bekövetkeznie. A magyar iskolák feladata a tehet­ségvédelem és e téren már gyö­nyörű példákra mutat rá. Ismerteti iskolája kereteiben is folyó ily ter­mészetű munkát. A kérdés gyakorlati előbbrevite- lére Gráber Lajos két ingyenes he­lyet felajánlott zenei tekintetben te­hetséges tanulók számára intézeté­ben. A nagy elismeréssel fogadott javaslatot Petz Hubert kántor tol­mácsolta az értekezletnek. Faludi Ferenc igazgató felolvasta a súlyos beteghez elsiető dr Nagy István Egyes szám ára IS fillér A szekszárdi gimnázium vltadélutánia

Next

/
Oldalképek
Tartalom