Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-22 / 6. szám
Olli, évfolyam. Szekmtrt, 1941 jonilr 22. (Szenli) (. szdm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekssárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerU 1. A miniszterelnök a magyar lövőről A képviselőházban december hó 3-án, a felsőházban pedig december 19 én mondott hatalmas beszédet gróf Teleki Pál miniszterelnök. Ez a két beszéd — az egyik négy és félórás, a másik két és félórás — felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek ma a magyar életet érdeklik és amelyek a múlt és felen alapján a magyar jövőt jelentik. Ritkán történik meg, hogy két beszéd annyira minden kérdést magában foglaljon, mint ez a két miniszterelnöki beszéd, ezért érthető, hogy „Magyarország az uj Európában" címmel könyvalakban is megjelent 87 oldal terjedelemben a két megnyilatkozás. E könyvet nem szabad úgy tekinteni, mint valami pártmegnyilatkozást, miniszterelnöki beszédet, hanem ahogyan van: a magyar élet tízparancsolatának. — Hiszen gróf Teleki Pál valójában soha nem volt pártpolitikus, őt inkább a tudósnak a napipolitikán való felülemelkedése jellemezte, Sokszor halljuk emlegetni, hogy gróf Teleki Pál tanárként foglalkozik a nemzettel és minden megnyilatkozásában van valami oktató hang. Ezt a miniszterelnök soha nem is tagadta, sőt éppen arra hivatkozott, hogy ameny- nyiben soha nem szándékozik csak és elsősorben pártpolitikus lenni, éppen annyira természetes, hogy mint a nemzet vezetője, őszintén mondjon véleményt és bírálatot mindenről, mert céljául nem a miniszterelnöki szék betöltését tekinti, hanem a nemzetet átvezetni a mai idők útvesztőin és biztosítani részére a jövőt. Teleki Pál beszédeit tehát soha nem szabad pártpolitikus megnyilatkozásának tekinteni, hanem a nemzetért aggódó, pozíciójánál és felkészültségénél fogva a legmesz- szebb és legtisztábban látó magyar ember tisztult iránytmutatásának, amelyet mindenkinek, akit a Gondviselés a magyar hazába helyezett, követnie kell a maga és a nemzete jövője érdekében. Gróf Teleki Pál miniszterelnök két emlékezetes és iránytmutató beszédének jelentősége itt van azokban a szempontokban, amiket említettünk és a két beszédet eszerint is kell olvasni. Ezt a két beszédet, — annak ellenére, hogy Európa ma tektonikus változások korát éli és ami ma stabilnak látszik, az holnap kártyavárként omolhat össze — évek múltán is olvasni kell és irányt- mutatást kell belőle szerezni a magyar élet minden problémájára nézve, legyen az a probléma akár a legnagyobb: a nemzet fennmaradásának és újabb ezeresztendejének kérdése, vagy a belpolitikai küzdelem parányi kis, alig jelentős része, Január 19-én, vasárnap tartotta meg a szekszárdi gimnázium hagyományos szülői vitadélutánját az intézet tornatermében. A fajtánkban rejlő tehetségek felkutatása és felkarolása volt a célkitűzése ennek az összejövetelnek és ez a lapunk előző számában is említett cél megmozgatta nemcsak a tanulók szüleit és hozzátartozóit, hanem Szek- szárd értelmiségének olyan tagjait is, akik fontosnak tartják ezt a nemzetünkre valóban sorsdöntő kérdést. megjelentek ezen a létfontosságú, alapvető, újjáépítő magyar gondolatot tárgyaló értekezleten többek közt: vitéz harasztosi Török Kálmán tábornok, vitéz Vendel István polgármester, vitéz Tihanyi Szilárd vitézi székkapitány, Tóth Lajos ref., Németh Gyula ev. lelkészek, Barsváry Kálmán alezredes, Bereznay István árvaszéki elnök, dr Szakáts István kir. közjegyző, a Levente Egyesület elnöke, dr Kamarás Géza törvény- széki bíró, a polgári fiú- és leányiskolák, a leánygimnáziumi tanfolyam és az elemi iskolák képviselői és mások. A vitadélután ezúttal teával volt kapcsolatos. A rendezés gondját a nyolcadik osztályba járó tanulók szülei közül felkért háziasszonyok osztották meg az iskola igazgatójával, igy Bereznay Istvánné, Döry Istvánné, Eordögh Zoltánné, dr Gaál Dezsőné, Hetényi Lajosné, Jaszmann Andrásné, Kiss Gergelyné, Kovács Györgyné, dr Leszley Alajosné, Vendel Alajosné és vitéz Vendel Istvánné. A háziasszonyoknak rendezőgárda állt rendelkezésre a gimnázista leányok személyében, akik Magyar Ágnes tanárnő hozzáértő irányítása mellett pompásan látták el a sokrétű felmert gróf Teleki Pál nem is mint miniszterelnök, hanem mint felvilágosult, nagytudásu, magyar lelkületű és távollátó, hazája sorsán aggódó és bajokon segíteni tudó, szociális érzékkel megáldott, a lényeget mindenkor kihámozni tudó, igazi nagy magyar ember, olyan utravalóval látta el nemzetét ezzel a két beszéddel, hogy a nemzet évek, sőt évtizedek múltán is ebből idéz és eszerint cselekszik. adatot. Ügyes és serény kezeik alatt a mesék bűvös igékre megterülő asztalkáinak módjára terültek meg a szépen díszített hatalmas asztalok. A vitadélután központja ezúttal az immár országos mozgalommá fejlődő magyar tehetségvédelem kérdése volt. A vitarendezői tisztet az időközben megbetegedett dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök helyett nagy áldozatkészséggel és kiváló hozzáértéssel Tóth Lajos ref. lelkész töltötte be, aki az ide vágó irodalom ismeretében éleslátással körvonalazta a tehetségvédelem mozgalmának az értekezlet illetékessége körébe eső problematikáját, kitűzte az értekezlet célját és meghatározta feladatainak irányvonalát. A kérdéshez elsőnek dr Hencze Béla tanár szólt hozzá és aláhúzva a mozgalom nemzetpolitikai jelentőségét a tehetségvédelem gondolatának az aj népi humanizmusban játszott nagy szerepére mutatott rá, ösztönző például említve fel a népi humanizmus egynémely írójának áldozatos példáját és e téren elért eredményeit. Vitéz Vendel István polgármester hangsúlyozta, hogy a magyar tehetségeket mindenkinek kötelessége észrevenni ott, ahol éppen megtalálja, de mégis elsősorban a nevelők dolga, hogy a tehetséges magyar gyermekeket és ifjakat fejlesszék és támogassák, itt-ott még az egyoldalú követelményekből is engedve, — ha erre szükség van. A tanár fedezze fel és támogassa a tehetségeket. Ugyanezt tegye meg a társadalom is. Török Kálmán ^tábornok gazdag tapasztalatai alapján megállapítja a magyar jajnak csodálatos kiválóságát. Ez a faj szinte túlteng a tehetségekben. — Hangsúlyozza azonban, hogy a tehetségkutatásnak mindig eleven érdeklődést szenteljünk a j szóbanforgó ifjak erkölcsi megalapozottságára is, hogy [így a pártfogolt tehetségek mindig valóban a jóra is fordítsák istenadta képességüket. Dr Szakáts István kir. közjegyző azt keresi, miért nem érvényesül a magyar tehetség. Frappánsan rövid fejtegetésében megállapítja és érdekes példával illusztrálja a kettős okot: az egyik az anyagiak hiánya, a másik a magyar társadalmi előítéletek és igy mindenekelőtt a két gátló tényező leküzdésére kell törekednünk. Meggyőződése szerint a tehetségvédelem elsősorban a közilletek kötelessége. A vita elvi részét, a vita menetét vezető Falndi Ferenc igazgató foglalta össze és adott választ a felmerülő problémákra, majd ismertette az iskolákban és a szekszárdi gimnáziumban is folyó tehetségvédelmi munkát. Szerinte a magyar tehetségvédelmet a megnehezült idők és a közösségi gondolat térhódítása teszi szükségessé. Valamikor kőnyebben boldogultak a kitűnő tanulók. Alapítványok, segélyek, pártfogók bőven álltak rendelkezésre. Ma ezek az anyagi erők hiányzanak, másrészt pedig bármilyen gazdagok vagyunk is tehetségekben, a nemzetek közt folyó élet-halálharc szükségessé teszi minden erőforrásnak, minden tehetségnek felhasználását. Nem szabad e téren sem „szemveszteségnek", sem elkallódásnak bekövetkeznie. A magyar iskolák feladata a tehetségvédelem és e téren már gyönyörű példákra mutat rá. Ismerteti iskolája kereteiben is folyó ily természetű munkát. A kérdés gyakorlati előbbrevite- lére Gráber Lajos két ingyenes helyet felajánlott zenei tekintetben tehetséges tanulók számára intézetében. A nagy elismeréssel fogadott javaslatot Petz Hubert kántor tolmácsolta az értekezletnek. Faludi Ferenc igazgató felolvasta a súlyos beteghez elsiető dr Nagy István Egyes szám ára IS fillér A szekszárdi gimnázium vltadélutánia
