Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-18 / 44. szám

hűl moivid. Szekamd, 1941 június 18. Ultrául 44. szín. TÖLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierkeszttstg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre — 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő Hi rdetések árai: Peleifia szerkesztő BLÁZS1K FERENC I A legkisebb hirdetés dl|s 180 pengő. — A hlrdétes egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A Hírrovatban el- A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér sörön* I Előfizetést dilak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetőiként 60 fillérbe kertit. — fiástkeresőknek öO százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. “ közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Kulcspozíciók A magyar társadalomban kemény és kitartó harc folyik a gazdasági élet egyensúlyának biztosításáért, vagyis azért, hogy a magyarság el­foglalhassa méltó helyét a gazda­sági életben. Ennek érdekében hoz­ták meg az első, majd a második zsidótörvényt, amely százalékos arányban állapítja meg a zsidóság részvételének lehetőségét a szellemi pályákon és a gazdasági életben s visszaszorítva a túlzott befolyást, ki­tárta a kapukat a magyarság érvé­nyesülésére. A törvényeknek meg is volt a kellő hatásuk. Ezrek és tízezrek helyezkedtek el a magyar­ság köréből a gazdasági életben, az ifjúság ráébredt az ipari és keres­kedelmi pályák fontosságára s a keresztény társadalom mingyárt a kapunyitás után bebizonyította, hogy méltóképpen megállja helyét ezek­ben a foglalkozási ágakban is. Csupán a legfelsőbb posztokon, az úgynevezett kulcspozíciókban ma­radtak még ott a letűnt korszak ha­szonlesői, azok a zsidószármazá- suak, akik nélkülözhetetlen láng­elméknek hirdetik magukat, akik nem értették meg a kor szavát s a nemzeti közvélemény teljes egyhan­gúsággal megnyilvánult akaratát. Ezekhez szólott Bárdossy László miniszterelnök legutóbbi beszédé­ben. A miniszterelnök már első programadásában hangoztatta, hogy a gazdasági élet vezető állásaiban mielőbb öntudatos, keresztény, ma­gyar szakembereket kíván látni. Ki­jelentését meg is értették néhányan, alkalmazkodtak a magyar közvéle­mény osztatlan óhajtásához s vissza­vonultak azokról a posztokról, ahol az egész magyar gazdasági élet irá­nyítására befolyásuk volt. Sajnos azonban, csak néhányan voltak ilye­nek. A számbeli többség nem akarta megérteni a komoly szót s válto­zatlanul ott ül helyén. Természetes, hogy sem a magyar kormány, sem a közvélemény nem nézheti ezt tétlenül. A gazdasági élet átállításáért megindított harc nem azért folyik, hogy a kisebb álláso­kat átengedjék a keresztényeknek, a zsidóság pedig továbbra is meg­őrizze vezető pozícióit. Egyhangú helyesléssel fogadja tehát a köz­vélemény a miniszterelnök felhívá­sát : vonják le a konzekvenciát, amelyet eléjük állítottak és elvárnak tőlük. Vonják le, mert különben ki­A borfogyasztási adó felemelése Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter nem járult hozzá az adótételek felemeléséhez Lapunk egyik legutóbbi számában megemlékeztünk arról, hogy illeté­kes tényezők a borfogyasztási adó felemelését tervezték. Vármegyénk szőlőtermelő gazdatársadalmában a kezdeményezés érthető aggodalmat keltett. Ez ellen a lépés ellen vármegyénk felsőházi tagja, dr örffy Imre ak­cióba lépett és illetékes tényezőknél közbenjárt a szőlősgazdák érdeké­ben. Hasonló akciót indított meg a MÉP vármegyei szervezete is. Vármegyénk MÉP képviselői szin­tén közbenjártak ; így különösen dr Szakdts Pál szekszárdi képviselő. örömmel értesültünk arról, hogy ez a kellő időben és eréllyel meg­indított több irányú akció eredmény­nyel végződött. Reményi Schneller Lajos pénz­ügyminiszter levélben közölte dr örffy Imrével, hogy „történt ugyan ilyen irányú kezdeményezés, azonban az adótételek felemeléséhez nem já­rultam hozzáu. Vármegyénk szőlősgazdái minden bizonnyal hálával veszik tudomásul a tervbe vett veszedelem elhárítá­sára akcióba lépett közéleti férfiaink és szervezetünk munkáját. Időszerű magyar kérdések A Vas Gereben szeltem! hagyományait 6rz6 és a mai magyar életkérdéseket állandóan szem elótt tartó s azoknak megoldását kulturális téren szolgáló Vas Gereben Irodalmi Körnek űrnapján tartott tolnai kulturestélyén dr Szakáts István kir. közjegyző, Vas Gereben Kör tagja Időszerű magyar kérdések címen tartott ébresztő erejű előadása. Lesznek bizonyára olyanok — mondotta —■ akik egy irodalmi est keretében nem sorskérdések tagla­lását várják. Meg kell azonban mon­danom, hogy minden kultúra, iro­dalom, művészet, zene annyit ér, amennyivel előmozdítja a nemzet létkérdéseinek megoldását. A mai magyar kulturestélyeket igenis jelle­mezze az időszerű magyar kérdések tárgyalása. — Előadásainkon talán sokszor nélkülöznie kell a hallgató­ságnak a régi műsoros estélyek kacagtató számait, a népszerű konfe- ransziékat és azokat a vicc-csináló mestereket, akik egy idegen szelle­miség szolgálatában állva kifigu­rázták mindazt, ami nekünk egyéb­ként szent volt s akik a közönség arcizmainak rángatódzása közben csepegtették be azt a mérgező szel­lemiséget, amely az elmúlt évtize­dekben szinte kivetkőztetek a maga mivoltából. Délvidék Mindenek előtt hálafelt szívvel kell köszönetét mondjunk Istennek azért, hogy évek óta a legidőszerűbb magyar kérdések között ország- gyarapodásunk szerepel. Az idei husvét a magyar Dél feltámadási ünnepe volt. A délvidék felszabadu­lásával kapcsolatosan sok magyar . kérdés vetődött fel. Ezer esztendős I birtokállományunk vidékén járva mindenekelőtt beigazoltuk, hogy egy hittel, egy akarással és régi magyar virtussal tudunk megbecsü­lést szerezni a magyar névnek és tudjuk félelmetessé tenni a magyar honvédet. A megszállást ezúttal harcok előzték meg és ha most ebben az órában is fájdalmasan kell gondolnunk elesett bajtársainka, mégis fájdalmunknál nagyobb a büszkeség, amely minden, magyar szivét eltölti. Isten a 24. órában vezetett bennünket, erre az útra, mert minden ellenkező és a magyarság sorsának jobbrafordulását közlő hí­rekkel ellentétben ott is elesett magyar véreinket találtuk olyan 22 esztendős elnyomatás utáq, mely lassankint kiölhette volna belőlük a magyar feltámadásba vetett hitüket és magyarságukat. A magyar hon­védség megjelenése szinte való- szinütlenül hatott és nem egyszer még a bevonulást követő második­harmadik napon is csak nehezen tért vissza bizalma az ott élő ma­gyarságnak s szinte érezni kéllett az úrrá lett kishitűséget. Fájdalma­san kellett látnunk nem egy idegen nemzetiségű községben a magyar színek, a magyar zászlók elfeledé- sét s ugyanakkor magyar községek zászló-hiányát. Kitüzettük a magyar záslót, megmutattuk azoknak, kiket illetett, hogy a magyar kir. honvcd- | ség harcos csapatai a felszabadítók J az ezeréves magyar rögökön és, hogy • ez a föld örök, szent, magyar l Morvát kérdés Tudom, hogy nagyon sokan va­gyunk, akik jogos magyar érdekek kielégítését vártuk e kérdés meg­oldása során. Várjuk vissza a ma­gyar Szerémséget sok nagyszámú magyar testvérünkkel és legszentebb történelmi jogunk alapján, várjuk a magyar Fiume visszatérését s bizony megdöbbenés lesz úrrá rajtunk, ha olyan suttogást hallunk, hogy még a Muraköz hovatartozásáról is be­szélni mernek. A magyar társada­lomnak most már ereje tudatában félre kell tennie szerénységét. Ezt követeli nemcsak a mi érdekünk, de szövetségeseink érdeke is, mert a Kárpátok medencéjében csak égy államalkotó és vezetésre hivatott nép van, és ez a magyar. Egész magyarság A magyar feladatok megoldása egész embereket, egész magyarsá- i got kíván. Joggal kérdezhetné va­laki, hogy vájjon megvannak-e a magyarságban azok a lelki, szellemi előfeltételek,. amelyek képesítik, is a nagy feladatok maradék nélküli be­töltésére ? Megvannak ! Már több­szörösen bebizonyította a magyar­ság, hogy kitűnő emberanyag. Ma sokat beszélünk a magyar nép sors­kérdéseiről. Az idei könyvnap sok nagyszerű kiadványa végre nagy számban szólaltatta meg azokat a tősgyökeres magyar írókat, akik ennek a kérdésnek hivatott kép­viselői. Kodolányi, Mécs László, Móricz Zsigmond, Németh László mellett már ott láttuk Kovács Imre, Veres Péter és sok más magyar iró .műveit is a Turul, Magyar Élet és Bolyai kiadásában. Ennek a magyar irodalomnak a termése nagyobbrészt éppen az időszerű magyar kérdésekkel foglalkozik és egyik legfontosabb célja a magyar sorskérdéseken keresztül a magyar társadalom egybekovácsolódásanak előmozdítása. Ige és kard Minden beszéd azt célozza, hogy az emberek megnyerését biztosítsa. Egyik nagy magyar gondolkodó írja, hogy a magyar nép különös­képen beszélő nép volt. A magyar kardnak az Ige adta a fényét, a ma­gyar beszédnek kard adta a súlyát. A mai magyar korszak a várakozás jegyében telik. Két évtizeden ke­resztül az Ige tartotta meg a {ma­gyarságot, az Igének az elníult években súlyt adott a magyar kard. Á magyar parasztság eréfe A magyar kitűnő ember-anyag. Amikor a magyar ember-anyagról beszélünk, akkor elsősorban arra a magyar parasztságra gondolunk, amelyik a magyar, létfenntartó erő hatalmas tartaléka. Katonát és ipari munkást már eddig is adott a ma­gyar parasztság és joggal elmond­Egyes szám ára 12 fillér provokálják a kormány szigorú in­tézkedéseit. A miniszterelnök felhívása mély viszhangot váltott ki az egész nem­| zeti közvéleményben, amely reméli, i hogy megértik a komoly intő szót I mindazok, akikhez intéztetett. I ______ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom