Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-18 / 44. szám
hűl moivid. Szekamd, 1941 június 18. Ultrául 44. szín. TÖLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sierkeszttstg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre — 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő Hi rdetések árai: Peleifia szerkesztő BLÁZS1K FERENC I A legkisebb hirdetés dl|s 180 pengő. — A hlrdétes egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A Hírrovatban el- A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér sörön* I Előfizetést dilak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetőiként 60 fillérbe kertit. — fiástkeresőknek öO százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. “ közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Kulcspozíciók A magyar társadalomban kemény és kitartó harc folyik a gazdasági élet egyensúlyának biztosításáért, vagyis azért, hogy a magyarság elfoglalhassa méltó helyét a gazdasági életben. Ennek érdekében hozták meg az első, majd a második zsidótörvényt, amely százalékos arányban állapítja meg a zsidóság részvételének lehetőségét a szellemi pályákon és a gazdasági életben s visszaszorítva a túlzott befolyást, kitárta a kapukat a magyarság érvényesülésére. A törvényeknek meg is volt a kellő hatásuk. Ezrek és tízezrek helyezkedtek el a magyarság köréből a gazdasági életben, az ifjúság ráébredt az ipari és kereskedelmi pályák fontosságára s a keresztény társadalom mingyárt a kapunyitás után bebizonyította, hogy méltóképpen megállja helyét ezekben a foglalkozási ágakban is. Csupán a legfelsőbb posztokon, az úgynevezett kulcspozíciókban maradtak még ott a letűnt korszak haszonlesői, azok a zsidószármazá- suak, akik nélkülözhetetlen lángelméknek hirdetik magukat, akik nem értették meg a kor szavát s a nemzeti közvélemény teljes egyhangúsággal megnyilvánult akaratát. Ezekhez szólott Bárdossy László miniszterelnök legutóbbi beszédében. A miniszterelnök már első programadásában hangoztatta, hogy a gazdasági élet vezető állásaiban mielőbb öntudatos, keresztény, magyar szakembereket kíván látni. Kijelentését meg is értették néhányan, alkalmazkodtak a magyar közvélemény osztatlan óhajtásához s visszavonultak azokról a posztokról, ahol az egész magyar gazdasági élet irányítására befolyásuk volt. Sajnos azonban, csak néhányan voltak ilyenek. A számbeli többség nem akarta megérteni a komoly szót s változatlanul ott ül helyén. Természetes, hogy sem a magyar kormány, sem a közvélemény nem nézheti ezt tétlenül. A gazdasági élet átállításáért megindított harc nem azért folyik, hogy a kisebb állásokat átengedjék a keresztényeknek, a zsidóság pedig továbbra is megőrizze vezető pozícióit. Egyhangú helyesléssel fogadja tehát a közvélemény a miniszterelnök felhívását : vonják le a konzekvenciát, amelyet eléjük állítottak és elvárnak tőlük. Vonják le, mert különben kiA borfogyasztási adó felemelése Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter nem járult hozzá az adótételek felemeléséhez Lapunk egyik legutóbbi számában megemlékeztünk arról, hogy illetékes tényezők a borfogyasztási adó felemelését tervezték. Vármegyénk szőlőtermelő gazdatársadalmában a kezdeményezés érthető aggodalmat keltett. Ez ellen a lépés ellen vármegyénk felsőházi tagja, dr örffy Imre akcióba lépett és illetékes tényezőknél közbenjárt a szőlősgazdák érdekében. Hasonló akciót indított meg a MÉP vármegyei szervezete is. Vármegyénk MÉP képviselői szintén közbenjártak ; így különösen dr Szakdts Pál szekszárdi képviselő. örömmel értesültünk arról, hogy ez a kellő időben és eréllyel megindított több irányú akció eredménynyel végződött. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter levélben közölte dr örffy Imrével, hogy „történt ugyan ilyen irányú kezdeményezés, azonban az adótételek felemeléséhez nem járultam hozzáu. Vármegyénk szőlősgazdái minden bizonnyal hálával veszik tudomásul a tervbe vett veszedelem elhárítására akcióba lépett közéleti férfiaink és szervezetünk munkáját. Időszerű magyar kérdések A Vas Gereben szeltem! hagyományait 6rz6 és a mai magyar életkérdéseket állandóan szem elótt tartó s azoknak megoldását kulturális téren szolgáló Vas Gereben Irodalmi Körnek űrnapján tartott tolnai kulturestélyén dr Szakáts István kir. közjegyző, Vas Gereben Kör tagja Időszerű magyar kérdések címen tartott ébresztő erejű előadása. Lesznek bizonyára olyanok — mondotta —■ akik egy irodalmi est keretében nem sorskérdések taglalását várják. Meg kell azonban mondanom, hogy minden kultúra, irodalom, művészet, zene annyit ér, amennyivel előmozdítja a nemzet létkérdéseinek megoldását. A mai magyar kulturestélyeket igenis jellemezze az időszerű magyar kérdések tárgyalása. — Előadásainkon talán sokszor nélkülöznie kell a hallgatóságnak a régi műsoros estélyek kacagtató számait, a népszerű konfe- ransziékat és azokat a vicc-csináló mestereket, akik egy idegen szellemiség szolgálatában állva kifigurázták mindazt, ami nekünk egyébként szent volt s akik a közönség arcizmainak rángatódzása közben csepegtették be azt a mérgező szellemiséget, amely az elmúlt évtizedekben szinte kivetkőztetek a maga mivoltából. Délvidék Mindenek előtt hálafelt szívvel kell köszönetét mondjunk Istennek azért, hogy évek óta a legidőszerűbb magyar kérdések között ország- gyarapodásunk szerepel. Az idei husvét a magyar Dél feltámadási ünnepe volt. A délvidék felszabadulásával kapcsolatosan sok magyar . kérdés vetődött fel. Ezer esztendős I birtokállományunk vidékén járva mindenekelőtt beigazoltuk, hogy egy hittel, egy akarással és régi magyar virtussal tudunk megbecsülést szerezni a magyar névnek és tudjuk félelmetessé tenni a magyar honvédet. A megszállást ezúttal harcok előzték meg és ha most ebben az órában is fájdalmasan kell gondolnunk elesett bajtársainka, mégis fájdalmunknál nagyobb a büszkeség, amely minden, magyar szivét eltölti. Isten a 24. órában vezetett bennünket, erre az útra, mert minden ellenkező és a magyarság sorsának jobbrafordulását közlő hírekkel ellentétben ott is elesett magyar véreinket találtuk olyan 22 esztendős elnyomatás utáq, mely lassankint kiölhette volna belőlük a magyar feltámadásba vetett hitüket és magyarságukat. A magyar honvédség megjelenése szinte való- szinütlenül hatott és nem egyszer még a bevonulást követő másodikharmadik napon is csak nehezen tért vissza bizalma az ott élő magyarságnak s szinte érezni kéllett az úrrá lett kishitűséget. Fájdalmasan kellett látnunk nem egy idegen nemzetiségű községben a magyar színek, a magyar zászlók elfeledé- sét s ugyanakkor magyar községek zászló-hiányát. Kitüzettük a magyar záslót, megmutattuk azoknak, kiket illetett, hogy a magyar kir. honvcd- | ség harcos csapatai a felszabadítók J az ezeréves magyar rögökön és, hogy • ez a föld örök, szent, magyar l Morvát kérdés Tudom, hogy nagyon sokan vagyunk, akik jogos magyar érdekek kielégítését vártuk e kérdés megoldása során. Várjuk vissza a magyar Szerémséget sok nagyszámú magyar testvérünkkel és legszentebb történelmi jogunk alapján, várjuk a magyar Fiume visszatérését s bizony megdöbbenés lesz úrrá rajtunk, ha olyan suttogást hallunk, hogy még a Muraköz hovatartozásáról is beszélni mernek. A magyar társadalomnak most már ereje tudatában félre kell tennie szerénységét. Ezt követeli nemcsak a mi érdekünk, de szövetségeseink érdeke is, mert a Kárpátok medencéjében csak égy államalkotó és vezetésre hivatott nép van, és ez a magyar. Egész magyarság A magyar feladatok megoldása egész embereket, egész magyarsá- i got kíván. Joggal kérdezhetné valaki, hogy vájjon megvannak-e a magyarságban azok a lelki, szellemi előfeltételek,. amelyek képesítik, is a nagy feladatok maradék nélküli betöltésére ? Megvannak ! Már többszörösen bebizonyította a magyarság, hogy kitűnő emberanyag. Ma sokat beszélünk a magyar nép sorskérdéseiről. Az idei könyvnap sok nagyszerű kiadványa végre nagy számban szólaltatta meg azokat a tősgyökeres magyar írókat, akik ennek a kérdésnek hivatott képviselői. Kodolányi, Mécs László, Móricz Zsigmond, Németh László mellett már ott láttuk Kovács Imre, Veres Péter és sok más magyar iró .műveit is a Turul, Magyar Élet és Bolyai kiadásában. Ennek a magyar irodalomnak a termése nagyobbrészt éppen az időszerű magyar kérdésekkel foglalkozik és egyik legfontosabb célja a magyar sorskérdéseken keresztül a magyar társadalom egybekovácsolódásanak előmozdítása. Ige és kard Minden beszéd azt célozza, hogy az emberek megnyerését biztosítsa. Egyik nagy magyar gondolkodó írja, hogy a magyar nép különösképen beszélő nép volt. A magyar kardnak az Ige adta a fényét, a magyar beszédnek kard adta a súlyát. A mai magyar korszak a várakozás jegyében telik. Két évtizeden keresztül az Ige tartotta meg a {magyarságot, az Igének az elníult években súlyt adott a magyar kard. Á magyar parasztság eréfe A magyar kitűnő ember-anyag. Amikor a magyar ember-anyagról beszélünk, akkor elsősorban arra a magyar parasztságra gondolunk, amelyik a magyar, létfenntartó erő hatalmas tartaléka. Katonát és ipari munkást már eddig is adott a magyar parasztság és joggal elmondEgyes szám ára 12 fillér provokálják a kormány szigorú intézkedéseit. A miniszterelnök felhívása mély viszhangot váltott ki az egész nem| zeti közvéleményben, amely reméli, i hogy megértik a komoly intő szót I mindazok, akikhez intéztetett. I ______ -
