Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-18 / 44. szám
TOLNAMEGYEI UJSAfl 1941 junius 18. hatjuk, hogy ők megbecsülést szeszereztek a magyar névnek az egész világon. Nemcsak magyar földön, hanem Amerika, Belgium bányáiban, Brazília ültetvényein, Panama őserdeiben és Pranciaország gyáraiban is elismerték, hogy a magyar kitűnő emberanyag. Mit tudnánk mi csinálni, ha már a magyar parasztság nagy tömegei megszűnnének csak „hó-rukk“-ozó Jánosok lenni és a magyar életben vezetők és dolgozók céltudatosan és kölcsönös bizalommal összefognának. A reformok útja A magyar nyilt jellemű nép. — Valahogy annyira igaznak érzi a maga dolgát, hogy nem titkolódzik. Mindig nyilt sisakkal veszi fel a küzdelmet. Az ilyen nép nehezebben tudja felvenni a harcot a ravaszsággal és alattomossággal szemben. Az elmúlt évek törvényhozásának reformjai nagyobbrészt azért nem érték el céljukat, mert az ellenérdekű felek nem akarták belátni és nem akarják tudomásul venni a magyar népi tömegek élni akarását. Zsidókérdés I'4 Az első zsidótörvény után a másodiknak s azért kell a harmadiknak is jönnie, mert a zsidóság a magyar élet legnagyobb vdmszedői minőségében nem akart a magyarság érdekében még kisebb engedményeket sem tenni. A magyar nyíltsággal szemben felvonultatta a ravaszság, az alattomosság és kijátszás eszközeit, kihasználta a gyászmagyarok önös érdekét szolgáló felajánlkozását. Ezért csak magára vessen, ha élete a bizonytalanság jegyében alakul, s ha minden ezidőszerinti jómódja mellett iá napról-napra félelemmel kell gondolnia sorsa újabb alakulására. A magyar nép türelmes, de türelmének vége kell, hogy szakadjon akkor, amidőn a lét és nemlét kérdésének határkövéhez érkezünk. Húsz esztendő magyar szónoki készségét odaállítottuk e kérdés lehető legemberibb megoldásának a szolgálatában. A magyar akaratot a rábeszélés, a jobb belátás eszközeivel nem tudtuk átvinni azok elhatározásába, kiktől milliónyi magyar ember sorsa függött. Jönnie kellett a törvény szigorának és kényszerítő hatalmának. Megkerülték, kijátszot- ták. Jönnie kellett a szigorításnak s most, midőn azon veszi észre magát a magyar társadalom, hogy a csalárdság eszközei még mindig kifognak a törvény szigorán, jönnie kell a végleges megoldásnak, amely biztosítja a magyarság részére a lassan idegen szelleművé vált köz- gazdasági, irodalmi és művészeti kulcspozíciók elfoglalását. 1 (Foljt. köv.) Vármegyéi közigazgatási bizottsági ülés Hirt adtunk^már arról, hogy f. hó 10-én tartotta Tolna vármegye közigazgatási bizottsága Vitéz Madi Kovács |Imre főispán elnökletével rendes gyűlését. ' Szongött Edvin alispán beszámolója után báró Jeszenszky József a lábbeli és talpbőr elosztás kérdésében/ hangsúlyozta, hogy a kiutalt lábbeli és talpbőr nem fedezi a szükségletet. A rossz vasúti közlekedést és a késedelmes csatlakozási viszonyokat dr Bernáth Béla tette szóvá. Vitéz Madi Kovács Imre főispán válaszolva a felszólalásra, ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy a közlekedési nehézségek megjavi* tása érdekében illetékes helyen el fog járni, amit a közgyűlés tagjai megnyugodva vettek tudomásul. A nagydorogi jegyzőválasztást Tolnay-Knefély Ödön tette szóvá. • Felszólalásában bejelentette, hogy I a főszolgabiró a község által óhajtott pályázót nem jelölte, miért is a 42 elöljárósági tag körül 29 lemondott tagságáról és elhagyta a termet s igy a község nyugalma felborult. Szongott Edvin alispán válaszolva a felszólalásra bejelentette, hogy a jelölés a főszolgabiró kizárólagos joga, a választás szabályszerűen folyt le és az ellen fellebbezést senki sem jelentett be, igy a község hivatalosan megválasztott jegyzője dr Horváth Béla. Ezután a szakelőadók terjesztették elő szokásos havi jelentéseiket. Majd ezt követőleg vitéz Madi Kovács Imre főispán meleg szavakkal búcsúzott el a Szolnokra áthelyezett dr Gärtner Sándor pénzügyigazgatótól. A plenáris gyűlés után az albizottságok tartották meg gyűléseiket. „Kincs olyan erőszak, mely egy nép ezreit nemzetietlenné teszi, ka az a nép faji öntudattal bír“. (Kossuth Lajos.) ^ * f I V Ll^ 0 Uj lelkiség megteremtését szolgálta Bárdossy László miniszterelnöknek a Magyar Élet Pártjának legutóbbi értekezletén elmondott beszéde. Ä második intelem volt ez a beszéd azok felé, okik még mindig esett bódulattá! rugaszkodnak a régi világhoz és nem akatják észrevenni, hogy a régi világ teljes felszámolásának napjai itt nálunk is tiérkeztek. Világosan megmondotta a miniszterelnök, hogy a kötgazdásági élet kulcspozícióin keresztény magyarokat akar látni. Magyarokat, akik nem dróton rángatott bábjai, s netn Strö- mannjai at internacionális tőkének, hanem tiszta lelkű és tiszta kezű ! egyéniségek A'sötétben bujkáló kerek-\ kötök helyett a magyar megújulás bátor harcosai. Ez már a másoaik komoly figyelmeztetés a zsidó nagytőke kiszolgáló pincérei felé és reméljük az utolsó is, mert jönni fog a kormány végső intézkedése, mely a kék fehér cionista színeket éppen úgy le fogja törölni a magyar életről, mint azokat, akik ősi magyar származásukat az mutolsó percet* még kihasználó zsidóság számára áruba bocsájtják. A kormány elkövetkező intézkedéseinek komolyságára következtethetünk a miniszterelnök intelméből: „Nem akarom feltenni, hogy azok, akiket ez az Intézkedés közvetlenül Illet és érint, a magyar kormány szigorú intézkedéseit akarnák provokálni. Innen is csak azt ajánlhatom, hogy vonják lé ők is a konzekvenciákat abból, amit a magyar közvélemény, — mint határozott kívánságot eléjük átütött és elvár tőlük. •.“ A jelenleg tárgyalás alá került fajvédelmi törvény komoly garancia arra vonatkozólag, hogy ez volt az utolsó intelem. Kelemen Sándor. Szedresen a párt választmánya ülést tartott, amelyen megjelent dr Halmos Andor vm. közp. titkár és Kelemen Sándor kerületi titkár. A szép számban megjelent tagok előtt dr Halmos Andor ismertette a politikai helyzetet és a kormány ország- építő munkáját. A község Vezetői közül résztvettek a megbeszélésen Főglein János főjegyző, Pekárdi Géza uradalmi intéző, Rácz Kálmán tanító. Bátaszék pártválasztmánya megbeszélést tartott, amelyen Michéli Mihály pártvezető elnökölt. Részt vettek a megbeszélésen dr Halmos Andor központi és Kelemen Sándor kerületi titkárok. Michéli Mihály pártvezető ismertette a község közellátási problémáit és bejelentette, hogy lisztellátási zavarok támadtak és kérte a helyzet javítását. Aranylakodalom Id. Debulay Imre szekszárdi lakatosára gyáros, a szekszárdi ipartestület diszelnöke, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának, kis- gyűlésének és a szekszárdi képviselőtestületnek tagja gyermekei és unokái körében most ünnepelte házasságának ötvenedik évfordulóját, amely egyúttal összeesik önállósításának évfordulójával is. A köztiszteletben álló házaspárt ez alkalomból számosán elhalmozták szeren- csekivánataikkal és üdvözölték gyermekeiket is: köztük ifj. Debulay Imrét, a Szekszárdi Takarékpénztár ügyvezető igazgatóját és Debulay József szekszárdi vármegyei kórházi gondnokot. Id. Debulay Imre házassági jubileuma alkalmat adott a szekszárdi ipartestületnek, hogy testületileg felkeresse diszelnökét és tolmácsolja a testület szerencsekivánatait a kitűnő és tekintélyes iparosnak, aki hosszú éveken át törhetetlen híve volt annak a keresztény magyar eszmének, mely éppen napjainkban éri el megvalósulását. Marth Sándor ipartestületi elnök vezette a testületi küldöttséget és bensőséges beszédben méltatta azt a nagyértékü munkálkodást, amelyet Debulay — aki 30 éve kereskedelmi és iparkamarai tag és 10 éve választott tagja az Ipartestületek Országos Központjának — az iparostársadalom érdekében már egy félszázada kifejt. Felemlitette azt is, hogy mint szakmájának elismert kiváló mestere, öt évtizeden keresztül 116 tanoncot nevelt a magyar iparnak. A jubiláns és neje meghatottan köszönték a testület kedves megemlékezését Itt említjük meg, hogy id. Debulay Imre Imrének az atyja Debulay Antal és a nagyatyja Debulay Ferenc is elismerten kitűnő szekszárdi lakatosmester volt, sőt Debulay Ferenc, mint céh főnők végezte a műit század elején épült monumentális szekszárdi vármegyeháza összes lakatos munkáit. , Kiállítások ^ Szekszárdon az iparostanonciskola a tanulók rajzaiból és díszmunkáiból szép kiállítást rendezett. — Az egyes iparágakra készülő ifjak tanúságot tettek arról, hogy a magyar kisipar méltó a támogatásra és a gyáripar nagy előtörése ellenére is fejlődőképes alkotó része a magyar termelésnek. E mellett jó alkalom ez arra, hogy meglássuk az iparos- tanoncok korszerű nevelésének, oktatásának nagy fontosságát. Dicséretet érdemel az intézet vezetősége, mert ez a kiállítás beszédes bizonysága annak, hogy jövő iparos nemzedékünk nevelése jó kezekben van. A tolnai áll. elemi népiskola az iskolai év végén rajz, slöjd és női kézimunkakiállitást rendezett. — A kiállítást a szülők tömegesen látogatták. A tantestület mindenik tagjának értékes és odaadó munkásságát példázza követendő módon ez a jól megszervezett kiállítás. TíUek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 junius hó 5-11 ig. Hőmérséklet maximum: 27*2 C° junius 3án, minimum: 14'0 C° junius 1-én. Csapadék: eső 3*3 mm junius 6-án, eső 8*0 mm junius 7-én, eső 0'5 mm junius 9-én, eső 18*6 mm junius 10*éu. eső 1’3 mm junius 11-én. összesen 31*7 mm — Egyházmegyei hírek. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Széitz András pári adminisztrátort kinevezte ugyanoda plébánossá, Gyenis Józsefet pedig pincehelyi adminisztrátorrá. — Jegyzőválasztás. Kerényi (Kijátz) János községi vezetőjegyzőt Tolnanémedi község képviselőtestülete egyhangú elhatározásával főjegyzőjévé választotta. — Iskolai találkozó. A szekszárdi polgári leányiskola 1931-ben végzett növendékei junius 29-én délelőtt 10 órakor az iskola negyedik osztályában találkoznak. — Hibaigazítás. Előző számunkban a befőzési cukor engedélyezé- ről szóló cikkünkbe hiba csúszott be. A termelők nem 120, hanem csak 20 kg cukrot kapnak 2200 négyszögöl gyümölcsös után. I I I I TELEFON: 14S Sierdáo, Jaoins 18. Csütörtökön, juins 19 VILÁ6H0ZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Kacagtató, vidám francia vígjáték Nagyvilági nő Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vs7 és 9 órakor, vasár- és finaepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Főszereplők: Gaby Morlay és Jales Berry UFA világhiradó
