Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-11 / 43. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" xxili. Molyain. Sietoűrd, 1941 junius n. (Széria) 43. IZtD. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő j| Félévre_______ 6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül, —, llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Két beszéd Előző lapszámunkban már megemlékeztünk a magyar kormányfő római útjáról, mert a nagy világ- zajlás közepette is jelentős esemény Bárdossy László miniszterelnök római utazása. Sőt nekünk magyaroknak, mindennél fontosabb esemény, hiszen miniszterelnökünket annak a birodalomnak a fővárosába vezette az útja, mely elsőnek nyújtotta segitő kezét a trianoni nyomorúságban és keserűségben vergődő Magyarország felé. Ez a római ut még azért is jelentősebb előző miniszterelnökeink római utazásánál, mert korforduló idején történt, az előjelek szerint a tengely- hatalmak rövidesen várható győzelmének előestéjén. A Duce pohárköszöntője és Bárdossy miniszterelnök válasza nem maradt meg a diplomáciai formák szokásos udvarias kifejezései mellett, hanem azon tulmenőleg lényeges kérdéseket is érintett. A két beszéd nemcsak a hagyományos olasz—magyar barátságot hangsúlyozta, de célzásokat tett még csak ezután bekövetkező eseményekre. A Duce Magyarország jogos törekvéseiről beszélt, melyeknek fokonkénti megvalósulását Olaszország nagy rokonszenvvel látja s biztosította miniszterelnökünket, hogy az uj európai rendben országunk meg fogja találni nemzeti élettere terjedelmének szükséges előfeltételeit. Bárdossy miniszterelnök válaszában háláját fejezte ki úgy Németország, mint Olaszország iránt, — akikkel való együttműködés lehetővé tette, hogy a Dunavidék ujjá- rendezése keretében Magyarország területi igényei részben kielégítést nyerjenek s ezáltal országunk elfoglalhatta azt a hatalmi pozíciót, amely őt Középeurópában feltétlenül megilleti. Hatalmas barátaink oldalán a legnagyobb bizalommal és reménységgel tekinthetünk a jövőbe — mondotta a miniszter- elnök — s ebben a bizalomban és reménységben osztozik az e'g é s z magyar nemzet.-Nem szabad azonban egy pillanatra sem elfelejtenünk, hogy elsősorban a magunk erejében kell bíznunk, magunknak kell szembenéznünk mindazokkal a feladatokkal, amelyek az európai politikai események kedvező hullámzása folytán ránk hárulnak, nekünk kell szívós akarattal lépésrőllépésre felépíteni az uj szentistváni Magyarországot, amelyben úgy a fajmagyarság, mint a hozzánk tartozó nemzetiségek megtalálják jövő boldogulásukat. A római tartózkodás nagy eseményei közé sorolható III. Viktor Emánuel király és császárnál történt kihallgatáson kívül a magyar miniszterelnöknek a Szentatya előtt való megjelenése. A pápa, aki világi érdekeken kívül és felül állva, ma a magasabb erkölcsi világnézet és világrend legfőbb őre és képviselője, kihallgatáson fogadfa miniszter- elnökünket, akivel csaknem egy óra hosszat tartó beszélgetést folytatott. A mai idők sok jelensége mutatja, hogy a lelkeken való uralom menynyire fontos. A római katolikus egyház pedig a lelkek százmilliói felett uralkodik s hisszük, hogy üdvös befolyását gyakorolni fogja abban a pillanatban, amikor a harci zaj elül, a fegyverek elnémulnak és megkezdődik a romok eltakarítása, az uj világ felépítése. Magyarország, mint apostoli királyság, a katolicizmus sorsával mindig szorosan ősszeA mozgósítás készen és felkészülten találta az olasz kereskedelmi tengerészetet: a hajók és a hajógyárak, a legénység és a vezérkar egyaránt készenlétben voltak. A háború első évében az olasz hadműveleti területek két igen nehéz szakaszán, számos utat tettek meg s ezekhez az utakhoz jelentős számú hajó alkalmazására volt szükség. A kereskedelmi flotta mozgósításának fontos oldala az egészség- ügyi szolgálat, amelyre nyolc nagy tonnatartalmu egységet alkalmaztak: hat gőzöst alakítottak át e célra s szereltek fel a modern technika követelményei szerint s ma néhány ilyen kórházhajó szállítja át a sebesülteket és a betegeket, mig némelyek a kikötőben vagy a révek nyugodt vizein mint valódi vizen ringó kórházak teljesítenek szolgálatot. Fontos szerepe van továbbá az ellenséges forgalom megakadályozásában is. Már az ellenség rovására történő első hadicselekmények alkalmával sikerült az olasz kereskedelmi tengerészetnek elvágnia az érintkezést a világ különböző pont- I jain lévő angol és francia támasz- | pontok között. Már junius második kapcsolódott s ezért értesültek a magyar tömegek nagy megelégedéssel Bárdossy László miniszter- elnök kihallgatásáról. A miniszterelnök egyébként római tartózkodásának benyomásait az olasz rádió és sajtó utján közölte a nyilvánossággal. Ebben a nyilatkozatban örömének adott kifejezést, hogy a nagy fejlődésben és hatalmi igényeinek beteljesedése teljében álló Olaszország vendége lehet, amelynek földjén és virágzott egykor a Római Birodalom, aminek a mai Olaszország törvényes örököse. A két ország viszonyáról megemlékezve, miniszterelnökünk megelégedéssel állapította meg, hogy Olaszország és Magyarország célkitűzései és felfogása a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekben a legtisztább összhangban vannak. A hazaérkezett magyar miniszter- elnököt, az egész magyar közvélemény nevében a legmelegebb tisztelettel üdvözöljük, mert tudjuk, hogy hasznos, a nemzet jövőjére nézve fontos munkát végzett Rómában. harmadának első napjaiban két szakszerűen felszerelt olasz hajó felszedte a Gibraltárt, Máltát és Alexandriát összekötő tengeralatti táviró- és telefonkábeleket. Nyolc kábelt pedig elvágtak: ezeknek a vonalaknak a megsemmisítése különösen nehéz volt a kábelek hollétének megállapítás, a nagy mélységek s továbbá azon szükség miatt, hogy nem egykönnyen jóvátehető károkat kellett okozni. Az ellenség végül is pusztán rádió- távirdai közlekedésre szorult, mely érintkezési mód mindenki számára hozzáférhető (s az ellenséget arra kényszeríti, hogy állandóan változtassa titkosirási kódexét). A kábeleket négy ponton vágták át. Egy másik vállalkozás alkalmával az olaszok 20.000 tonna sulyu távíró- kábelt sülyesztettek a tengerfenékre, hogy ezzel az ellenséget megfosz- szák a károk kijavításának minden lehetőségétől. A hajók munkaideje összesen 102 órát tartott Hogy megakadályozzák az ellenséges forgalmat és a háborús dug* áruszállítást, az olasz kereskedelmi egységek, élve a hadviselő államok normális hajóátvizsgálási jogával, I nagyszámú gőzöst megállítottak.— Ezek közűi, a felsőbb hatóságok utasítására, csak ötöt tartóztattak fel 4—6 napra. Több rakományt partra tétettek, s az elkobzás jogosságáról majd a zsákmány törvényszék dönt. A többi hajók egyetlen órát sem vesztettek, mert az ellenőrzés a tengeren folyt le, miközben a hajó haladt. Az Atlanti óceán közepén, — a Vörös tengeren és az Indiai óceánon néhány olyan hajót is megállítottak, melyeken nem hadviselő államok lobogója lengett, de az olaszok mindig a legszigorúbb tiszteletben tartották a nemzetközi hajózást s szilárd elhatározásuk volt nem háborgatni a semlegesek forgalmát. A vizszinén járó egységek és a tengeralattjárók mind a Földközi tengeren, mind a távolabbi vizeken arra kényszeritették az angol gőzösöket, hogy India megközelítéséhez kerüljék meg a Jóreménység Fokát és változtassák meg útirányukat az Atlanti óceánon és az Indiai óceánon, hogy nyíltabb vizekre futhassanak s elkerülhessék a portyázó hajók veszélyét. Ha számításba vesszük, hogy az angol gőzösök igy kénytelenek sokkal több napot tölteni a tengeren s ha megszorozzuk ezt az időt a hajók számával, fogalmat alkothatunk időveszteségükről, ami egy hadviselő nemzet számára a gyakorlatban felér néhány elsülyesztett hajóval. A közönség tömegei, melyek szeretik a látványos dolgokat, rendszerint nem tudnak erről s el sem tudják képzelni, milyen csendes és sötét munkálkodás szükséges ilyen sikerek eléréséhez, melyek gyakran többet érnek egy-egy győzedelmes tengeri ütközetnél. A háború nem gyöngítette, hanem fokozta az arzenálok, a hajógyárak, a javítóműhelyek, a tanulmányi központok és a tengerészeti iskolák munkájának az ütemét. Ma éppúgy, mint mindig, Olaszország nyugodtan és kitartóan dolgozik. Mig az iskolák állandóan ontják magukból a tiszteket és a szakszemélyzetet, addig a műhelyekben megállás nélkül készül minden, ami csak szükséges uj hajók gyártásához, vagy régiek tatarozásához. És ez nemcsak a gépállomány tökéletes felszerelésének és a szakemberek kiválóságának az érdeme, hanem Az olasz kereskedelmi tengerészet szerepe a háborúban Egyes szám ára 12 fillér
