Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-11 / 43. szám

TOLNAMEGYEI UJSifi 1941 junius 11. a kitünően megszervezett munkás­ságé is, amely szinte valószínűtlen áldozatokra is képes. Mig a műhelyekben csendesen, de szigorú ütemben dolgoznak, ad­dig a kipróbált képességű szak­tanulmány} központokban uj fogá­sokkal igyekeznek tökéletesíteni a tengeri harchoz szükséges fegyve­reket és szerkezeteket. A tengeré­szet területén az önellátási harcot teljes siker koronázta s a háború első évében nagy ellenállású acélok, a lencsék kristályai, a magas nyo­mású gépek mind olasz műhelyek­ből kerültek ki. Olaszország másik sikerének könyvelhető el, hogy fel­szabadult. a hajózási térképek tekin­tetében az angol kiszolgálástól. A modern berendezésekkel és eszkö­zökkel gazdagon felszerelt génuai Viztérképészeti Intézet feladata a hajózási térképek időszerűségéről gondoskodni, megrajzolásukat és kinyomatásukat elvégezni s fedezni a hajók törképszükségletét. A sürü viztérképészeti kutatások érdeme, hogy miután egész tenger- szakaszokat derítettek fel s meg­határozták a sekélyes helyeket, a hínárokat, a homok- és korállzáto- nyokat, a vizalatti sziklákat s a parti tájékozódási pontokat, az In­tézet olyan hajózási térképeket ké­szített, amelyek semmiben sem ma­radnak alatta a legjobb külföldiek­nek. Az ébren és csendesen dolgozó tengerészet minden téren teljesítette a kötelességét, igen gyakran az ön- feláldozásig. Ttátíélet Megyei cserkészlégoltalml kiképzőiékor Szekszárdim A légoltalmi szolgálatot a cserké­szek mindig elsősorban a saját fel­adatuknak látták, az áprilisi kemény próbán pedig bebizonyították, hogy ezt a feladatot igen komolyan oldják meg. Most pedig bebizonyították, hogy ezt a fontos honvédelmi mun­kakört minél tökéletesebb hozzáértés­sel akarják és tudják is ellátni. Ezt mutatta a megyei cserkészek pün kösdi 3 napos légoltalmi kiképző tábora Szekszárdon. A tábor 160 fő vei örvendetesen népes volt. A szek­szárdi gimnázium 40 es csapata 60 fővel, a szekszárdi polgári 685 ös csapata 18, a bonyhádi gimnázium 179 es csapata 19, a dombóvári pol gári 694 es csapata 4, a dunaföld • vári polgári 693>as csapata 11, a faddi polgári 605-ös csapata 8, a gyönki gimnázium 258 as csapata 13, a paksi polgári 104 es csapata 8, a tolnai polgári 686 os csapata 16 fő­vel vett rajta részt. A tábor parancs noka Patacsi József vm. cserkészve­zetőtiszt volt, a szervezést vele együtt Csapó Jenő cserkészfőtitkár végezte. Május 30 án délelőtt jöttek össze a táborozó csapatok s délre már sokszínű, kisebb-nagyobb sátraktól tarkállott a sporttelep. Délután ünne pélyes zászlófelvonás után megindult a kiképzőmunka. Az elméleti közös előadások, a forgószinpad rendszerű megosztott előadások és gyakorlati munka a légoltalmi feladatok egész területét felölelték. — Előadóknak a város leghivatottabb szakembereit si­került megnyerni, akik önzetlen haza fisággal és az ifjúság meleg szerete tével igyekeztek minél többet nyúj­tani és minél alaposabb kiképzést adni a résztvevőknek. Az első nap délutánján dr Malonyay Elemér vm. aljegyző a harcgázakat és az ellenük való védekezés módját ismertette, utána Bereznay István vm. árvaszéki elnök gyakorlatilag is bemutatta a legismertebb harcgázakat a gázkam­rában Dr Wendl Gyula városi adó hivatali főnök h. a tűzoltás külön­böző eszközeiről és módjáról, Pata­csi József pedig a légitámadás esz­közeiről, a rombolóbombák és az el lenük való védekezésről, az óvóhe lyekről tartott előadást. Másnap dr Kelemen József városi tiszti orvos az elsősegélyről (külső, belső sérülések, égési sebek, gázsérü lések stb.) tartott előadásokat, utána gyakorlatban bemutatta a kötözést és a betegszállítást. Csapó Jenő a honi és helyi légvédelmi figyelő szol­gálatot ismertette, — Dallos János 40 es rajvezető pedig a telefonkeze­lést és szerelést oktatta, Délután dr Wendl Gyula és Horváth Sándor városi tűzmester vezetésével a városi tűzoltóság egy osztaga a tűzoltó- szerek kezelését mutatta be gyakor­latilag ; többek között a meggyujtott termit gyujtóbomba oltásának a mód ját mutatták be. Közben, első éjszaka, jól sikerült riadó volt, kétszer is Az éjjeli gya­korlaton éjjeli légitámadás volt a fel tevés és különböző légoltalmi felada tokát kellett megoldani a cserkészek­nek : tűzoltás, elsősegély, betegszállí­tás hordágyon, hordágy nélkül gázo- sitott területen stb. Minden este tábortűz volt komoly és mókás műsorral. A légoltalmi segédletek egy részét a Cserkészszövetség, nagyobb részét azonban (gázálarcok, hordágyok, kö­tőszerek, telefon, tűzoltószerek stb ) Szekszárd város légoltalmi parancs noksága, Bereznag István árvaszéki elnök pedig gazdagon felszerelt gáz­szekrényét bocsátotta a tábor ren delkezésére. A táborozás harmadik napján cser­készszemle volt a szekszárdi polgári iskola 685-ös csapatának zászlószen- telési és otthonavatási ünnepélyével kapcsolatban. A táborbontás után a jól végzett munka büszke tudatával lelkes hangulatban oszlott szét a me­gyei cserkészek 8 napos légoltalmi kiképzőtábora. „Gyávaságra fali, ha belső mara­kodások vannak, amikor veszélyben a haza/1 (Kossuth Lajos.) I Az események rohanása, a hallat- lan eredmények, amelyeknek tanúi le­hetünk, meggyőznek bennünket arról, hogy uj szelek döngetik a régi euró­pai élet szuette ablakait. A régi vi­lág, bármennyire fájlalják is még sokan, elmúlt s nincs többé és bár­hogyan is bárki akarja, nem is lesz. Mert a régi világ egyének és osztályok érdekeit szolgálta. Az uj világ pedig a népek széles rétegeire épül fel s megtalálja benne helyét minden dolgozó. Nem lehet az, hogy egyesek semmittevésükkel jobb sors­ban éljenek, mint azok, akik a ma­guk egyéni életfenntartásukkal együtt a közért is munkálkodnak. Aki nem dolgozik, ne is egyék, bibliai elve ma valóra kell, hogy váljék. Mi, magyarok, az átformálódó Európa látásakor egy nagy negativ tanulsággal lettünk gazdagabbaki — Megláttuk, hogy nem lehetünk tétlen szemlélői annak a nagy átalakulás­nak, ami uj vágyakat érlel meg és uj célokat ad a világnak Meg kell, hogy lássuk, hogy milliók és milliók zárt szervezetei jelennek meg Európa politikai és gazdasági életében. Nem­csak a hadseregek vannak mozgó­sítva, hanem maga a társadalom is, ami azt jelenti, hogy mindenki ké­szenlétben áll, vigyáz és várja, hogy a rábízott feladatok elvégzésére szó­lítsák elő a sorból. Napjaink minden nagy sikerét úgy a politikában, mint a gazdasági életben szervezett közös­ségek vívják ki. A közösségi gondo­lat pedig felismerése annak, hogy az egyénnek elsősorban saját fajtájávál, nemzetével szemben vannak kötelezettségei. A törvényt a közösség érdeke szabja meg és nem az egyén önzése. Széchenyi megálla­pítása a mai időkben nagyon idő­szerű: „Nem lehet az, hogy a haza mindent adjon és mi a ha­zának soha semmit/' Mi, magyarok, nem állhatunk meg itt a Duna völgyének ntarkau föld­jén szervezetlenül. Európának ezen a viharfelhős pontján oldott kéveként, fegyelmezetlenül el fogunk esni. Meg kell találnunk a magyar faj életigé­TELEF0N: 143 VILÁ9­M0ZI Igazgató: KRENWER JŐZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vs7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Szerdán, ]nnins 11. Csütörtökön, jnnins 12 Csütörtökön 3 órakor a helyár: 40, 60 és 80 fillér Nans JAray világfilmje: A hlrchfeldi pap Ludvig Anzengruber hires színmüve filmen Közreműködik a Wiener Schubert-Bund víg négyese és a Wiener Sänger-Knaben énekkara. Fó szereplók: Hans Járay, Hans! Stork, Ludvig Stüssel. A tirolf hegyek festői miiliőjében lejátszódó lélekbe­markolóban drámai és üdítően magasztos történet a fiatal papról és egy szép fiatal leányról, Wilághiradé ______ Szo mbaton, jnnins 7. Vasárnap, jnains 8. Vasárnap 3 órakor a helyár 40, 60 és 80 fillér. A leg filmszerűbb regény I Orosz tárgyú film I Cserépy Arzén, a világhírű magyar rendező uj műve: * sorom fogoly Főszereplők: Adorján Éva, Petheő Attila, Ajthay Andor, Pethes Inlfurfllm és Magyar világbiradó nyelnek megfelelő szervezeti formát, hogy abban kiviruljon a magyarság élete. Nem a külföld utánzásával, nem a másoknál alkalmas szervezeti forma lemásolásával, hanem a ma­gyarság magyar megszervezésével építsük újjá a széteső magyar tár­sadalmat. Vitéz Lukács Béla nagyon áilágosan megfogalmazta ezt: „Min­den újítást az örökéletQ magyar szellem fokozottabb érvényesí­tése érdekében kell hozni/' Ha a magyarság felemelkedik a maga sajátos hivatása magaslatára és alulról felépiti a mai kornak meg­felelő magyar birodalmat, ha ősz- sze tudja szedni erőit egybehangolva a különböző adottságokat, akkor bizo­nyos, hogy nemzetiségeink meg fogják helyüket találni a magyar nemzet- közösség életritmusában. De ha nem vagyunk képesek a magyarságot po­litikában, gazdaságban és kultúrá­ban tökéletesen megszervezni, akkor annak szétesés lehet a következ­ménye. A Magyar Élet Párt ilyen minden tekintetben átfogó szervezet akar lenni. Célja és felfogása világos. Nem sö­tétben bujkálunk, nem felelőtlenül ígérgetünk, nem az üres és minden­áron vezérkedni akarás a mi célunk. Hanem az, hogy kovász legyünk az erjedő magyar életben. A mi tábo­runk nő és gyarapodik. Szemben ál­lunk a politikai élet szemétdombjain kukorékoló vezér kakasokkal éppen úgy. mint a sötétben bujkáló aladá- tokkal és kávéházi konrddokkal. Aki ma széthúz, megoszlást teremt, meg­fúr és minden lében kanál, az nem a mi emberünk, de nem méltó arra sem, hogy a magyar nemzetközösség tagjának nevezzék. Országépitésre hiv a Magyar Élet Párt minden magyart, aki testvéikéz után akar nyúlni. Kelemen Sándor kér. titkár. — Felhívjuk a pártszervezetek helyi vezetőségét arra, hogy a Tolnamegyei Újságban állandó Párt- élet rovatot nyitottunk. Kérjük ezért a vidéki szervezetek vezetőit, hogy Pártélet megjelöléssel küldjék be hireiket lapunk szerkesztőségébe. Buzdítást és bátorítást jelent az, ha tudjuk, hogy más községekben is élnek velünk együttérző közösségek. — Decsen a párt helyi szervezete vasárnap vezetőségi összejövetelt tartott, amelyen megjelent dr Hal­mos Andor vm. központi titkár és Kelemen Sándor kerületi titkár.,Vitéz Könczöl János elnök üdvözlő sza­vaira dr Halmos Andor válaszolt, összefogásra és a kormány nem- zetépitő munkájának támogatására hivja fel az egybegyűlteket. Ezután az egybegyűltek a község lakóinak panaszait adták elő. Selistyei Mihály a munkáshiányról, Szűcs István a kishaszonbérlők panaszairól, Luká­csi Pál párttitkár pedig a vizes te­rületek takarmánymagvakkal való bevetéséről beszélt. Többen emlí­tést tettek a decsi állomás kibőví­tésének szükségességéről. Havi 4000 átlagos utasszám befogadására a mai állomás váróterme kicsi és esős időben az utasok nem juthatnak fe­dél alá. Felszólalás hangzott el a strómann rendszerről és a Dömötör és Holczer zsidó gabonakereskedés működéséről. — A felszólalásokra Kelemen Sándor kerületi titkár vá­laszolt ismertetve a kormány szo­ciális munkáját. Alsónyék- pártszervezetének ve­zetősége vasárnap Papp János el­nök vezetésével megbeszélést tar­tott, amelyen közérdekű szociális kérdésekről és szervezeti ügyekről volt szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom