Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-31 / 41. szám

4 ___ TQÜttMEflYB PJSAfl

né

mi javulást tapasztalunk, — amennyiben az 1920. évben a nemek közti arány 48*4 : 51*6 volt. A férfi és női népesség meglehetősen arányosan oszlik meg az egyes járások közt; a nők többsége a legnagyobb a völgységi járásban, honnan a legtöbb férfi vándorolt ki külföldre munkát keresni. Községeink legnagyobb részében a nők

vannak többségben s ez a többség általában a népesség számával arányosan növekszik. Legjelentékenyebb a nők többsége Dombóvárott, ahol 1000 férfire 1171 nő esik. A városiasodás jellegzetes tünete ez, amit főleg a cselédszolgálatra odaözönlő nők nagy száma idéz elő. Ujdombó- várott viszont a nemek aránya csaknem teljesen egyenlő. Jelentékeny a nőtöbblét DunafÖld- várott és Bátaszéken is, mert ezek lakosságából sok hajós, illetve iparos van távol. Érdekes, hogy Szekszárdon, bár a város népes katonai helyőrséggel bir, mégis kisebbségben maradtak a férfiak.

Legnépesebb helységeink a következők:

Helység

Lakosság

| Szaporodás (fogyás}

Férfi

Női

nyers

arány

11930

1941 |

számban (1930—1941)

népesség 1941:

Szekszárd __ __ __ _„ _

14

.279

14.679 I

400

2*7

7243

7436

Paks

11.833

11.759

— 74

— 0-6

5690

6069

' Dunaföldvár _ __ __

11

.340

11.474

134

1-2

5487

5987

Dombóvár__ __ __ __ _

8.

984

8.871

— ,113

— 1*2

4085 .

4786

.[.Bonyhád _ ____________

6.

861

8.337

1476

21*6

3984

4353

Tolna__ __ __ __ __ __

8.

017

8.317

300

3:8

4023

4294

Tamási __ __ __ ___ _

5.

668

7.210

1542

270

3520

3690

Bátaszék

7.336

7.151

— 185

— 2*5

3353

3798

Ujjdümbóvár __ __ __ __

6.

166

5.570

— 596

— 10/7

2782

2788

Decs

4.809

5.141

332

6*9

2521

2620

Tolna vármegyének három

10.000 és összesen tiz 5000 lakosú helysége van. Ezek közül négynek csökkent, háromnak pedig alig növekedett a lakossága. — Feltűnő jelenség Dombóvár, Paks és Bátaszék hanyatlása, mely főleg az ipár és kereskedelem pangásában találja magyarázatát. Ujdombóvár népességének fogyását területe jelentékeny részének a szomszédos községekhez való csatolása okozta. Szekszárd megyei város lakosszániát az a körülmény sem volt képes jelentékenyen emelni, hogy a lefolyt évtizedben a város helyőrséget kapott, mert ipara és kereskedelme nem számottevő s az egyke mindinkább érezteti pusztító hatását. Dunaföldvár község várt emelkedése is elmaradt, dacára az uj Duna-hid építésének s az uj vasúti és közúti közlekedési vonalak létesítésének. Bátaszék és Tolna község népességének kedvezőtlen alakulását az ipari munkásság távolléte befolyásolta. — Decs község fejlődése is alig kielégítő, mig Tamási nagy mértékben való gyarapodását a szomszédos népes puszták közigazgatási átcsatolása idézte elő. Az egyetlen község, mely nagyobb helységeink közül igazán fejlődött, Bonyhád, mely élénk iparral és kereskedelemmel bir s amellett a területe is gyarapodott, amennnyiben a Baranya megyétől átcsatolt területeken kívül Ladomány község is hozzá csatoltatott.

Községeink lakosszámának alakulása az uj népszámlálás tükrében általában igen kedvezőtlen színekben mutatkozik. Kiviláglik ez különösen abból a tényből, hogy a vármegye 108 helységéből* tiz év alatt 46-nak a lakossága fogyott, (ezek közül is háromnak több, mint 10%-kal) s

csak 62-nek a népessége gyarapodott, a legtöbbé azonban egész jelentéktelen mértékben ; 10 százaléknál nagyobb szaporulatot ugyan 27 község tüntet fel, de ezek túlnyomó részben a környező határrészek közigazgatási átcsatolásának köszönhetik növekvésüket. Itt kell megemlékeznem arról, hogy az elmúlt évtizedben 10 községünk szűnt meg (Kistormás, Majsamiklós- vár, Uzdborjád, Szemcséd, Magyarkér, Belac, Hant, Dörypat- lan, Ladomány és Palatinos) s bekebelezésük a szomszédos helységek lakosságának felduzzadásával járt. — Mindazáltal e tényt a népesedés szempontjából örvendetes eseménynek kelj minősítenem, mert a községek területének rendezése azok életképességét erősíti s fejlődési lehetőségeit gyarapítja és ezáltal a további egészséges fejlődés útját készíti elő.

A területi rendezés folytán sok községünk lakossága nőtt meg számottevő mértékben. Ezek között az 1930. évi lakosszámhoz viszonyítva Kölesd 75*2, *fIreg- szemcse 75, Döryzomba 55*4, Aparhant 54-8, Kakasd 45*5, Be- degkér 40'8, Szedres 38*6, Felsőnyék 36*5, Tamási 27, Sárszent- lőrinc 26*9, Szakály 23*5 és Nagykónyi 20%-os növekedést mutat. Várdomb lakossága munkások visszaköltözése következtében 34*5%-kal emelkedett. Más községek népessége viszont terü- letelcsatolás folytán erősen megfogyatkozott, igy pl. Fürgédé 56, Ujdombóváré pedig 10'7%-kal. Felsőnána 12'5%-os hanyatlása az egyke járványának tulajdonítható.

Valóságos és komoly fejlődést vármegyénk községei közül csak I Bonyhád és Simontornya tüntet j fel; az előbbi az utolsó tiz év | alatt 2L6, az utóbbi 23,4%-os I

növekedést ért el. Mindkettő a gyáriparnak köszönheti fejlődését. Különösen biztató Simontornya fejlődése, melynek lakossága 900 főnyi szaporulattal 4743 főre emelkedett s igy jelentékenyebb helységeink sorába lépett elő.

Ezzel be is fejeztem az uj népszámlálás eddig napvilágra került főbb eredményeinek ismertetését. E gyér adatok is megvilágítják a fejlődés irányvonalait ; sok megszivlelésre méltó tanulságot nyújtanak és hasznos Útmutatásul szolgálnak úgy a közigazgatás munkájában, mint a mindennapi élet feladataiban.

Pünkösdi ének

Ragyogó pünkösd, mennyei csodád Új fényre gyúlva ismét ránk vildgol Kétezer évnek messze távolából.

A zendülő, új kettős tüzes nyelvek Az igét ma is szívtől szívhez adják. Óh boldogok, kik áldva befogadják.

Kik járunk itten Krisztus nyomdokán, Ránk is ragyogva és lángolva csapnak, Jöttét hirdetve fényes virradatnak.

Új, diadalmas mennyei erővel Negyedszer zeng föl a magyar igazság, S beléremeg már mindenföldi igazság.

Szép Felvidék, ős Kárpátalja, Erdély És Bácska földié újra a miénk lett Győzelmeként a nemzet szent hitének.

Eget nyert immár ősi szent jogunk, Ezt visszhangozza a közel s a távol Pünkösdi tűzzel, Szentlélek szavával.

S a magyar földről égig száll az ének: Jövel Szentlélek, diadalmas Isten, Töltsd be szívünket drága, tiszta hittelt

Te forraszd eggyé a pártos} magyart, Hogy megdacoljon minden földi bajjal S együtt maradjon napfényben, vihariban.

Benned ragyog fel e vak csillagon, Áldott Szentlélek új kitöltése:

Hős nemzetünknek égi küldetése.

Bábay Gésa.

1941 május 31.

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország!

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 május hó 22—28 ig.

Hőmérséklet

maximum: 26*6 CD május 28-án,

minimum:] 11*0 C° május 22-én.

Csapadék;

eső 1*4 mm május 24-én.

Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső pünkösdi ünnepek miatt — junius 6-án, pénteken délben jelenik meg.

Orvosi hír. Dr Moussong Gyula hőgyészi orvos katonai szolgálatát befejezve leszerelt és rendelését ismét megkezdette.

— Érettségi találkozó és öreg- diákgyfilés. Kiemelkedő művészi élményt ígér a szekszárdi Garay János gimnázium volt diákjainak érettségi találkozója és az öregdiákok közgyűlése. Az ünnepségek hagyományos szokás szerint pünkösdkor lesznek. Pünkösd másnapján a diák szövetségi közgyűlést déli tizenkét órakor az intézet tornatermében diszülés követi, melynek műsorából kiemelkednek Kotányi Nelli és Erzsé bet neves művésznők kétzongorás darabja, valamint Kotányi Erzsébet leánykájának, Márkus Évának hegedű - számai. Közreműködik még az iskola ének és zenekara is gazdag műsorral

Nézze meg pünkösd hétfőn dél Után a sportpályán fél őt érától atlétika, fél hatkor labdarugómét- kőzés a Budapesti MÁVÁ(J, NBB ég a TSB osapatal között.

— Baranya vármegye uj tiszti főügyésze. A szomszédos Baranya vármegye most tartott rendes közgyűlésén egyhangúlag tiszti főügyész- szé válaasztották dr Farkas Szilárd vármegyei aljegyzőt, helyettes tiszti főügyészt, aki 34 éves korában érte el a diszes pozíciót. Az uj főügyész bírói és ügyvédi képesítéssel az 1936. évben lépett Baranya vármegye szolgálatába és kitűnő eredménnyel tette le a közigazgatási szakvizsgát.

— A szekszárdi polgári fiúiskola cserkészeinek zászlószente- lési és otthonavatási ünnepe. A szekszárdi polgári fiúiskola 685, sz. „Krammer János“ cserkészcsapata junius hó 1-én, pünkösd vasárnapján d. e. 9 órakor tábori mise keretében a Béla-téren, az Ország- zászló előtt, kedvezőtlen idő esetén a Szekszárd-Szálló nagytermében tartja zászlószentelési ünnepélyét Ezt kőveti 11 órakor a csapat uj otthonának a polgári iskolában leendő felavatása. A zászlóanyai tisztséget vitéz Vénáéi Istvánná tölti be. A zászlóavatást ünnepély az istentisztelet után az Országzászlő előtt történik, ahol a cserkészek fogadalomtétele és fogadalom újítása is lesz. A zászlószentelési ünnepély fővédnökei: vitéz Madi Kovács Imre főispán, vitéz harasztosi Török