Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-31 / 41. szám
1941 május 31. 5 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Küzdelem az árvíz ellen szerepelnek; a bonyhádi I. számú Az egyetemes magyar társadalom széles rétegeit megdöbbentette a meg* vadult vizek pusztítása. Falusi házak ezrei omlottak össze és a máskor dúsan termő magyar földön vadvizek gátolták meg a termelő munkát. Most jelent meg a földmivelésügyi miniszter tájékoztatása, mely szerint ez év május 5 tői május 12-ig 12.300 kát. hold föld került viz alá, s így az árterület 970.300 kát. holdra nőtt lel. Ismeretes a magyar kormány nagy munkája az árvízveszély megszüntetésére. Május 5—12 e között 135 500 munkanapon 658.500 köbméter földet termeltünk ki és 225 szivattyú állandó foglalkoztatásával 80 millió köbméter vizet távolítottunk el. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, dunai árvízvédelmi kormánybiztos most megjelent beszámolója megdöbbentő adatokat szolgáltat a téli árvízre vonatkozólag és nagy szakértelemmel ismerteti az árvízvédelmi szolgálat teljesítményeit. 1941 február 5—18-ig a megáradt Duna gátjain 630 méter hosszúság ban 1000 m3 jeges viz folyt ki per- cénkint, ami mintegy 200 millió köb méternyi vizet jelent. Az árvizkáro— Lábbeli és talpbér árusítók kijelölése* Előző számunkban közöltük azoknak a kereskedőknek a névsorát, akiket az alispán lábbeli, illetve talpbőr árusításra kijelölt. A kormány rendelet értelmében junius hó 1. után másnak, mint kijelölt lábbeli , valamint talpbőrkereskedőnek lábbeli, illetőleg talpbőrkereskedést folytatni nem szabad. Az iparos az általa készitett lábbelit, vagy talphőrt iparjogositványa alapján akkor is árusíthatja, ha lábbeli, illetőleg talpbőr | kát felbecsülni jelenleg lehetetlen; Ugyanis a Dunai árterületén 160.000 hold került viz alá, mely területből 50 000 hold még víz alatt áll. A felbecsülhető kár mintegy 15 milliót tesz ki. Az április 25 ig beérkezett jelentések szerint 1000 nél több lakó ház és 2000 nél több melléképület dőlt össze; 1000 ház és ugyanannyi melléképület pedig megrongálódott. A közutak 4,538.000, a vasutak pedig 630.000 pengő károsodást szenvedtek. Nagyon megszívlelendő az, amit Bonczos Miklós beszámolója össze- gezéseképen a jövő feladatairól Ír: »az árvédelmi vizimüvek nem tökéletesek, s az árvédelmi készültségen is vannak kiegészíteni valók. Egységes tervet kell készíteni a folyam szabályozására, s ezzel szoros ossz hangban az ármentesitésre. A munkálatokat, áldozatokat nem kímélve egységes, állami vezetéssel erélyesen és múlhatatlanul végre Ml hajtani. Minden kicsinyes érdeket félre kell tenni. Legyen intő példa az idei 15 milliós kár és a mérhetetlen szqn- • védés, amit a szennyes áradat okoI ZOttc. kereskedővé nem jelöltetett ki. Azok a kereskedők, akiknek] jogosítványa a hatósági kijelölésnél történt mellő zés folytán megszűnik, meglévő készletüket folyó évi augusztus hó 31-ig árusíthatja. — Dalosünnep Bonyhádon. A vőlgységi járás el. iskolái junius 2-án, pünkösd másnapján d. u 3 órakor az ev. gimnázium kertjében dalos- ünnepet rendeznek. A Himnusz után a megnyitó beszédet mondja dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő és óvoda, a hanti rk, el. iskola, a bonyhádi U. számú óvoda, a bonyhádi rk. eL iskola, a nagymányoki bányatársulati eL iskola, a grábóci rk. el. iskola, a nagymányoki rk- el. iskola, a bonyhádi ev. el. iskola. Az után az ünnepély a szótattal végződik. — Halálozás. Régi előkelő szekszárdi családnak a főváros közgazda- sági és társadalmi életében tekintélyes karriért megfutott tagja, Martin. István m. kir. kormányfőtanácsos, m. kir. kincstári tanácsos, a Magyar- Olasz Bank nyug. igazgatója és felügyelő bizottságának elnöke, a Tisztviselő Kaszinó ügyvezető alel- nöke, a Pannónia Evezős Club örökös tiszteletbeli tagja, a Régi Gárda tagja stb. 69 éves korában, boldog házasságának 42 ik évében május hó 27 én Budapesten elhunyt és 29 éh délután 4 órakór a Kerepesi-ut melletti temetőben a róm, kát. anya- szentegyház szertartása szerint óriási részvét mellett helyezték Örök nyűgalomra Az engesztelő szentmiséáldó - zatot 30 án mutatták be az erzsébetvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak. A megboldogultat gyászolják : özv. Martin Istvánná született Stökl Irén neje, Cifka Miklósné szül. I Martin Stefánia és dr Mártin Antal gyermekei. Cifka Miklós veje. Cifka István, Cifka Mária, Cifka Adna unokái. Ozv. váraljai dr Fuhrmann Ferencné szül. Martin óiga, özv. dr Sereghy Zoltánné szül. Martin Erzsébet; dr. Martin József gazdasági főtanácsos, bikádi földbirtokos, özv. dr Madi Kovács Jánosné szül. Martin Julia testvérei. Dr. Martin Jó- zsefné szül. miskei és csertői Gajáry Hona sógornője. Csáky Benjámin kővágószőllösi plébános, Kisszékely díszpolgára 58 Kálmán tábornok, Szongott Edvin alispán, dr Koch Nándor tankerületi főigazgató, dr Papp Antal a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke, vitéz Vendel István polgár* mester, dr örffy Imre kincstári főtanácsos, felsőházi tag, dr Szakdts Pál orsz. gyűlési képviselő, vitéz Mokray Lajos prépost, orsz. képviselő. — A szekszárdi strandfürdő megnyílik* Pünkösd vasárnap a város megnyitja a szekszárdi strandfürdőt Mint értesülünk, á strand- fürgő artézi kútjának vizét a város most már nem fogja igénybe venni, úgyhogy a strand medencéiben állandóan friss artézi viz lesz. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör junius 1 én Nagy* dorogon és junius 2 án Sárszentlőrin- ?en taraja kulturestélyeit, melyeken dr Toporczi Emil a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja tart előadást. Ugyancsak junius 12 én tart hűlturestélyt a Vas Gereben Kör Tolnán, a Levente Otthonban, melyen dr Szakáis Istven, a Vas Gereben .Kör tagja »Időszerű magyar kérdések« ről tart előadást. Nésse meg pünkösd hétfőn délután a sportpályán fél öt órától atlétika, fél hatkor labdarugóméi kőzés a budapesti MÁVAG, NBB és a TSB csapatai között— Értesítés. A »Világ« mozi igazgatósága Szekszárd, ezúton is fel hívja kedves közönsége figyelmét, hogy junius 8 án (vasárnap) a műsorra kerülő film rendkívüli hosszúsága miatt az előadások kezdési ideje kivételesen megváltozik. Junius 8 án az előadások kezdésideje 2, fél á, 7 és fél 10 óra. Bemutatásra kerül az 4v legnagyobb külföldi filmje, a Manderley ház asszonya. Főszereplők: Joan Fontaine és Laurence Olivier. Józsi ur DABOLCZI FEKETE LÁSZLÓNÉ Magam előtt látom hosszú szikár alakját és mcsszenéző szemeit, melyek fölött mindig egy zöld vászonból váló ellenzőt viselt Testvérek voltak, de merőben ellentéte volt az öreg- apámnak. Csak abban hasonlítottak, hogy mindegyik magános, asszony- taían ember volt, Még belevacogott az ember lelke a didergető tavaszba, még olyannak látszott a vadvizek teteje a szakadozó jégtől, mint az eres szürke márvány, de már a bíbic sippantó hangja fölföl kiáltott a rétek fölött. Az őszi vetések gyenge smaragdszint vetettek a télből kivajudó égre s valahonnan elő öklözött a napsugár, mint hosszú, sápadt aranypenge. Szurkába játékos marikálással az ébredező vén földet. Egy ilyen napon érkezett meg öregapámhoz. Hármasgalléru barna köpeny volt rajta mikor kivetkőzött a bundákból. Abban ült le a szobában is. Néztem a különös embert, egy kicsit féltem tőle, de azért kíváncsian mentem mindenütt utána. Kinyújtotta felém a kezét s azt mondta, menjek oda hozzá, hiszen ő jó és kegyes ember ., . lett. Nem nagyon igyekeztem. Meghajtottam magam feléje, szorgoskodtam öregapám mellett, aki éppen szilvó- riumos poharat nyújtott feléje. A pohár megállott a levegőben, az ujjak szorosan fogták s az apró remegéstől ki-ki csordult belőle az ital. — Lettél ? .. . Hát nem voltál ? — kérdezte öregapám. A szikár ember megrázta fejét és szemellenzőjén vibrált az ablakon beszűrődő napsugár. Mintha nevetett volna. — Igen, lettem bátyám. Azért is jöttem el hozzád, hogy erre vonatkozólag egy két dolgot közöljek veled, mert fordulóponthoz érkezett el az életem. — Elég későn, hiszen majdnem hetven éves vagyok. — Jobb későn, mint soha. S mond hatom, érdemes volt ennyi ideig várnom erre a nagy eseményre, ami által tökéletesen megváltoztam. Jobb lettem, elnézőbb az emberele iránt, megértőbb, megfiatalodtam testben, lélekben. Láttam, hogy öregapám tekintete gyorsan végigszalad a másik emberen. Én is csodálkozva qiércgsttem | a barnaköpenyt, melynek hármasgalléru ölelésében ügy elveszett, hogy nem is látszott semmi más az alakjából, mint a feje és két kecsegeorru fekete cipője. A szilvóriumos üveg félretolódott s nekem intett öregapám, hogy Péterrel én is menjek ki. Pedig furdalt a kíváncsiság. Szerettem volna megtudni azt, hogy milyen öreg lehetett öregapám vendége azelőtt. Péter a bundákat kefélte, én meg odaültem mellé a nagy utazóládára. Kérdezgettem, de nehezen adta a szavakat. Amit mondott sem értettem. Mint: — Nagy baj az szentem, ha az ember vénségbe szédül és még mindig úgy fodrozza jobbra, balra az élet szele a belsőrészét, mintha viharosra válik a Duna vize. Este rákönyököltem öregapám térdére, onnan néztem a titokzatos embert. ö megkérdezte: — Tudod e ki ez a bácsi ? — A Józsi ur, mondtam gondolkozás nélkül, ahogy Pétertől hallottam. Ráncba futott öregapám homloka. Rettentő tenyerei átmarkolták sovány vállaimat. Maga felé fordított. — Nem Józsi ur, hanem bátyám. Megértetted ? — Megértettem. Bátyám. Igenis. — Most menj oda hozzá! A hideg futott keresztül a hátamon. Léptem feléje egyet, kettőt, hármat. Nyújtottam a jobbkezemét s mikor elértem a karját, beiemarkol- tam a barna Gallérokba. Az az érzésem volt, hogy nem valóságos ember, hanem fából van és egyszerre csak, ha én hozzányúlok, hanyattesik az egész alkotmány. De valóságos volt, mert sípoló hangján megszólalt: — Ez a gyerek neveletlen és istállószaga van. Ránéztem. Most máz valóban féltem tőle. Honnan tudhatja, hogy én délután az istállóban voltam. Talán még azt is tudja, hogy fönn ültem a lovak hátán ? Visszahúzódtam öregápámhoz. — Messzibe állt a tekintete és szórakozottan babrált a fejemen. — Olyan okos az bátyám —» mondta Józsi ur — mint a bibliai Abigail. Engem nem is szólít máskép, mint: Dávidom! A két szikár kar most fölfelé ölelt s a barna gallérok libegtek, mint a denevér szárnya.
