Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-14 / 36. szám

1941 május 14, TOLNANEGYEI ÚJSÁG — A Horthy Miklós-kOzkórház betegforgalma az elmúlt hó folya­min a következőképen alakult: 1941 március hó végén ápolás alatt ma­radt a kórházban 534 beteg. Ápo­lásra felvettek az elmúlt hó folyamán <566 egyént; az összes ápolt közfii meghalt 23 beteg, távozott a kór­házból 680 egyén és igy a hónap végén ápolás alatt maradt 487 beteg. A közkórház elmebeteg osztályához tartozó palánki telepen összesen 54 elmebeteget ápoltak, a szekszárdi, siőagárdi, őcsényihegyi, szálkai és kakasdi u. n. elmebeteggondozó családiápolási telepeken pedig ősz- szesen 494 elmebeteget gyámolí­tottak az idegen családok. — Kiss Elemér az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamara igaz­gatója ismét átvette a kamara vezetését. Az Országos Mezőgaz­dasági Kamara központi fegyelmi tanácsa folyó évi május hó 3-án ülést tartott, amely Kiss Elemér ka­marai igazgató fegyelmi figyét tár­gyalta. A fegyelmi tanács Kiss Ele­mér felffiggesztését azonnali ha­tállyal megszüntette és elrendelte, hogy Kiss Elemér azonnal vegye át az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara vezetését. Báró dr Mirbach Antal, a kamara elnöke, folyó hó 7-én adta át a kamara vezetését ismét Kiss Elemér igazgatónak, aki hivatalát nyomban elfoglalta. — Megbízatás. A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház egyetemes tanügyi [bizottsága az evangélikus iskolák tantervi utasításának kidol­gozásával vármegyénkből a követ­kező tanítókat és tanárokat bízta meg. A népiskolai tantárgyakra vo­natkozólag vitéz Nagy István sár- szentlőrinci igazgatót és Halmai Olivér tanítót, Bajor János és Knd- bel Vilmos bonyhádi igazgatókat. A gimnáziumi tantárgyakra vonatkozó­lag pedig Demiany Ervin bonyhádi igazgatót és Lövik Kálmán tanárt. A vármegye közegészségügyi állapota. A közegészségügyi álla­pot április folyamán kielégítő volt, mert a fertőzőbetegségek közfii csu­pán a kanyaró 3 községben és a vörheny 1 községben fordult elő nagyobb számban, míg a többi fer­tőző betegség csak szórványosan került észlelésre a vármegye egész területén, mert a népmozgalmi ada­tok — a csecsemőhalálozás kivé­telével kielégítő eredménnyel zárul­tak és végfii, mert az egyéb meg­betegedések száma sem lépte át a megszokott mennyiséget. A kanyaró Gyönk, Murga és Döryzomba köz­ségekben, a vörheny pedig Gyönk községben okozott több megbete­gedést. Az elmúlt hónapban még elég gyakoriak voltak az influenza- szerű hurutos megbetegedések és nem csökkent a tüdő- és mell- hártyagyulladásban megbetegedet­tek száma sem. A fertőzőbetegsé­gek elterjedésének megakadályozá­sára mindig megtörténtek a szük­séges óvóintézkedések: a betegek elkülönítése, a fertőtlenítések, a kö­telező védőoltások és bacjllusgazda- kutatások és a megbetegedettek környezetében lakóknak ellenőrző megfigyelése. A kötelező diftéria- ellenes védőoltások részben befeje­ződtek a hónap folyamán, részben még folyamatban vannak. Sok köz­ségben megindultak már a himlő­ellenes védőoltások is. A hastifu- szos fertőzés veszélyének kitett egyé­nek évenként ismétlődő tifuszellenes védőoltása és ujraoltása a legtöbb községben már megtörtént s csak egyes helyeken van még folyamat­ban. — A mezőgazdaság állása. Az elmúlt hónap időjárása a mezőgaz­dasági munkák végzésére és a nö­vények fejlődésére nem volt ked­vező. A sorozatos nagy esőzések úgyszólván az egész hónap folya­mán oly nedvessé tették a földet, hogy talajművelő eszközökkel azokra menni lehetetlen volt. Emiatt elma­radtak a tengeri és egyéb növények talajelőkészitési munkái és a kapá­lások is. Ott, ahol a répa kapálá­sát megkezdték, az eső a földet le­verte, a gyomokat ismét a talajba ágyazta és a kapálást eredmény­telenné tette. A tengeri alá a ned­ves időben erőltetett szántás követ­keztében, egyes helyeken, kemény rögképződésre alkalmas, nagy föld­tömbök keletkeztek. A nagy eső­zésekkel hűvös, szeles idő járt egyfitt, aminek következtében fő­leg a sok meleget kívánó, igé­nyesebb tavaszi vetések nem tud­tak kellőképpen fejlődni. Az idő­járás az őszi vetésekre is annyiban volt hátrányos, hogy bokrosodásuk, szükséges meleg és napfény hiá­nyában, nem történt meg a kívá­natos mértékben. így azután az őszi rozs több helyen ritka marad. A búza ezideig jó termést ígér, bok- rosodása kielégítő. — A rendkívül esős időjárás újból olyan helyeken is talajviz felfakadást. idézett elő, ahol ilyen nem szokott előfordulni. Különösen sok a belvíz és talajviz a nagyobb folyók mentén, az ala­csonyabb fekvésű szántóföldeken. Természetesen ilyen vidékeken a gazdasági munkák nagy mértékben elmaradtak s minden bizonnyal már valamire való termésre nem lehet számítani. — Népmozgalmi adatok április hó végén a következő eredmények­kel zárultak: élve született 357 új­szülött, meghalt 52 csecsemő és igy a csecsemőhalálozási százalék — az elmúlt hóra vonatkozóan — 14*5, ami az országos átlagnál kedvezőt­lenebb. Meghalt összesen 357 egyén, tehát ugyanannyi, mint ahányan élve születtek. 1—7 éves korban 13, mig 8—14 éves korban 7 gyermek hunyt el. 70 évesnél idősebb korban 144 elaggott egyén halt meg. A leg­magasabb kort az a nő érte meg, aki Dunaszentgyörgyön 95 éves korában halálozott el. — Egyenruhát kapnak a vár­megyei és állami utőrök. A ke­reskedelem- és küzlekedésügyi mi­niszter most kiadott rendelete ér­telmében az állami és törvényható­sági utőrök egyenruhát kapnak. Ez­zel a kormányzat azt a nagyon fon­tos munkát részesítette megtlszte- lésben, amit az utak karbantartói és őrei végeznek.— Az egyenruha színe porszürke lesz. Nyáron vászon, télen posztó vagy szövet, Nyáron a munka idején szürke inget is visel­hetnek s napellenzős sapkát, télen pedig alföldies ugyancsak szürke süveget. A felszerelést bőrderékszij egészíti ki, melynek csatját a kis címer, illetve a törvényhatóság cí­mere díszíti- Az egyenruha fém­gombjai ugyancsak címerrel lesz­nek ellátva. Az uj egyenruhát is a törvény védi s az utőrök az egyen­ruha viselési jogukat arcképes iga­zolvánnyal fogják igazolni. — A Zöld keresztes működés vármegyénkben. A vármegyében működő 12 Zöldkeresztes Egész­ségvédelmi Szolgálat, Tolna vár­megye Tüdőgondozó Intézete és a Szekszárdi Nemibeteggondozó Inté­zet áprilisban együttesen a követ­kező működést fejtette ki: az intéz­ményeknél működő orvosok 163 tanácsadást tartottak, amelyeken 123 terhes nő, 621 csecsemő, 555 gyermek — 1—6 éves —, 88 isko­lás gyermek, 310 gümőkóros, 219 nemi, illetve bőrbeteg és 53 egyéb bajban szenvedő jelent meg. Az is­kolai szűrővizsgálatokon 107 tanuló tanuló került tüzetes vizsgálatra. Az egészségvédelmi szolgálatoknál mű • ködő zöldkeresztes védőnők 3287 családlátogatást teljesítettek és 88 iskolai tisztasági vizsgálatot végez­tek és ugyanannyi — a tisztasági vizsgálattal kapcsolatos — előadást tartottak. — Tavaszi vetőmagkiosztás a vármegyében. A m. kir. gazdasági felügyelőség múlt év őszén a követ­kező mennyiségű tavaszi vetőmagot osztott ki, a földmivelésügyi minisz­térium vetőmagkiosztási akciója keretében : tavaszi búzát 15 község 160 kisgazdájának 343*55 q meny- nyiségben; tavaszi árpát 1 község 13 kisgazdájának 44 q mennyiség­ben ; zabot 32 község 578 kisgaz­dájának 986*15 q mennyiségben ; kukoricát 28 község 474 kisgazdá­jának 284*44 q mennyiségben ; ba­bot 5 község 95 kisgazdájának 10*62 q mennyiségben. — A természetes halálokok kö­zött április hóban leggyakrabban a következők szerepeltek: aggkori végkimerülés 78, különféle szív­betegség, vagy hirtelen szivbénulás 61. tüdő- vagy mellhártyagyulladás 49, különféle gümőkóros megbete­gedés 34, agyvérzés 32, rák, vagy rákos elfajulás 18, veleszületett gyen­geség 16, vesebetegség 6, görcsök 5, gyomor-, bélhurut 4, agyhártya­gyulladás 5 esetben. — Hídépítések és utcakövezé­sek Dombóváron. Dombóvár kép­viselőtestületének legutóbbi közgyű­lése elhatározta a Széchenyi, Sze- pessy, Bezerédj, Dombó Pál, Petőfi utcák és a Hunyadi-tér piaci részé­nek kikövezését, illetve javítását és a Szuhay dombon levő három híd újjá építését. Ugyanakkor irodai cé­lokra igénybe vette a képviselőtes­tület a főjegyzői lakást is, mert az előljárósági hivatal mai elhelyezése tűlzsdtolt és a mai követelmények-* nek már nem felel meg. — A szekszárdi fogház április havi állapota. A királyi ügyész­ségi elnöknek a vármegyei köz­igazgatási bizottság elé terjesztett jelentése szerint a szekszárdi fog­házban április hó folyamán letartóz­tatva volt 137 egyén. Ebből fegy- házra ítélt 4, szigorított dolog­házra 2, börtönre 65, fogházra 65, elzárásra Ítélt 10, előzetes letartóz­tatásban volt 2, vizsgálati fogház­ban 3, elitéit fiatalkorú 8, egyéb fellebbezés alatt állott 4 egyén. A fogház kórházában kezeltek 33 egyént, ezek közül meggyógyult 31; gyógykezelés alatt maradt 2. — Anyák-napj a. A bá'aszéki köz­ségi elemi népiskola most elkészült, tágas iskolai színpadán tartotta meg az Anyák-napját. A gazdag műsoron igen kedves szavalatokkal és éne-; kekkel szerepeltek, kiknek betaní­tását özv. Bognár Pálné községi óvónő végezte. Ugyancsak ő mon­dott nagyhatású beszédet a kettős termet zsúfolásig megtöltő hallgató­ságnak. Az Ifjúsági Vörös Kereszt csoport tagjai Boldog Mária: .Pi­roska és a farkas* cimü darabját, az elemi iskola többi növendéke Tóth Nándor: „Ahol legnagyobb a szükség, ott legközelebb az Istent* cimü darabját játszotta ügyes be­tanításban. A színdarabok betanítá­sát Detáry Etelka tanítónő és Szál- lásy Ernő tanító végezte. Az V. és VI. leányosztály növendékei Pápáy Sarolta tanítónő vezetésével magyar dalokat énekeltek, a gyermekek ma-: gyár és német verseket mondtak az édesanyai szeretetről. A szépen si­került ünnepélyen a gyermekek aján­dékaikat és virágcsokraikat nyújtot­ták át édesanyjuknak. — Különleges vasúti menet­rend. Folyó hó 1Ö tői a MÁV du­nántúli vonalain különleges menet­rend lépett életbe. Eszerint Buda­pest—Pusztaszabolcs— Gyékényes, Ujdombóvár—Pécs, Székesfehérvár- Sárbogárd között naponta csak egy- egy vonatpár közlekedik. Bővebb felvilágosítást az állomásfőnökségek adnak, A Tolnamegyei Tejszövetke­zetek Szövetkezetének 1941. első negyedévi forgalma. A tagszövet­kezetek első negyedévi havi átla­gos tejforgalma 1,632.589 liter volt. Ebből helyifogyasztásra eladtak 58.898 litert, illetményként alkalma­zottaknak kiadtak 726 litert, teljes tejként elszállítottak, részben fo­gyasztásra, részben pedig sajtgyár­tásra 450.890 litert és lefölözésre került 1,122.075 liter tej. A negyed­évi havi átlagos bevétel 351.797 P, Ebből kezelési költségre kifizettek 18.952 P-t, a tejszállitó tagoknak pedig tejért 332.845 pengőt. A ne­gyedévi havi átlagos tiszta zsír 3*72 százalék, a 100 liter teljes tejre át­számított vajnyermény 4*33 százalék volt. Az átlagos negyedévi nyers tejár helyt telep 21*54 fillér, a lite- renkinti kezelési költség 1*16 fillér és a termelőknek kifizetett tiszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom