Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-14 / 36. szám

4 TOLNAMEGYEI UJSAű 1941 május 14. tejár 20‘38 fillér volt literenkint. A negyedévi átlagos havi vajtermelés 68.146 kg, a fölözött tej 4*66 fillér­ben értékesfiit literenkint. A tag­szövetkezetek közül 16 filléren felüli tejárat 2, 17 filléren felül 3, 18 fil­léren felül 10, 19 filléren felül 23, 20 filléren felül 24, 21 filléren felül 12, 22 filléren felül 3 és 23 filléren j felül 1 tagszövetkezet fizetett ki havi átlagban tagjainak. A tagok átla­gos havi vajfogyasztása 2090 kg. — A téli gazdasági tanfolya­mok sikerei. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség által eddig I szervezett és vezetett téli gazdasági tanfolyamok elsőrendűen beváltak és azon községek határai, amelyekben ilyen tanfolyamok tartattak, igen elő­nyösen megváltoznak, ugyanis a tan­folyamot végzett gazdák — ha nem is mindnyájan — érvényesítik a hal- I lottakat és tanultakat s amikor a többi belátja az újítás előnyeit, tö- I megesen követi a példaadókat. A si­kereken felbuzdulva, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség előterjesz­tést tett a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy a folyó év telén 8—10 községben szerveztessen 3 hónapos téli gazdasági tanfolya­mod vagy legalább is Tolna várme I gye minden járásának egy egy köz •égé részére engedélyeztessék tanfo lyam, a gazdasági alapismeretek el­sajátítása céljából. — Olcsó ruhanemfiekkel látják cl a szegényebb néprétegeket. Uj ruházati akciót indit a közellátási minisztérium. Az akció végrehajtása már folyamatban van. Változás any- nyiban lesz az előző évivel szem­ben, hogy a kedvezményezettek utal­vány alapján kapják majd meg az akcióban vásárolható megfelelő áru ruhanemüeket és lábbelit. A hat hó­napig tartó akció keretében 5 millió méter pamutárut és 900 ezer méter gyapjuárut gyártanak. A pamutáru­ból 4 millió méter nyári, 1 millió méter pedig téli anyag lesz. Felső- ruházati, fehérnemű, ágy- és bélés­anyagot készítenek. A gyapjuáru tisztán felsőruházati anyag lesz. — Vármegyénk szarvasmarhái- nak kiállítási sikerei. A folyó évi budapesti tenyészállatvásáron Tolna vármegye magyar pirostarka szarvas- marhái szép számmal voltak kép­viselve, ahol nagy előszeretettel vásárolták azokat, úgy, hogy a kiállítás megnyitása előtt már elkelt minden állat, de nemcsak a Tolna vármegyeiek, hanem az ország más vidékéről a kiállításra felszállitott pirostarka, vagy sötétebb bőrsárga- tarka bikákat is előbb megvásárol­ták és aránylag jobban is megfizet­ték a gazdák, mint a világos színű­eket. Ez azután nagy örömére szol­gált a tolnavármegyei tenyésztőknek. — A zöldkeresztes gyermek­étkeztetési akció az erre a célra segéllyel ellátott községekben és Szekszárd m. városban zavartalanul folyt az elmúlt hónapban és így a zöldkeresztes tej- és cukorakció is. — Fertőző betegségek a vár­megyében. Április hó folyamán ősz- szesen 94 kanyaróbefeget és 84 egyéb fert6zőbeteget jelentettek be, j akik közül bárányhimlőben 2, vör- j henyben 22, ditfériában 6, hastífusz- | ^an 3, hőkhurutban 15, uj nyílt f Májusi munkák a gyümölcsösben Virágzás után minden fát és bok­rot nyári higitásu mészkénlével per­metezzük meg. Az alma- és körtefa esetében az oldathoz 100 literen­ként 40—50 deka mészarzenátot is keverünk, az almamoly kukaca el­len. Rézgáliccal permetezve 1 szá­zalékos permetlevelet készitünk, melyhez szintén mészarzenátot és lisztharmat ellen szín ként adunk. Tekintettel a rézgálichiányra, ismé­telten felhívjuk a figyelmet a mész- kénlé előnyeire. Az alma liszthar­mata, valamint az egresbokrok ame­rikai lisztharmata ellen a legjobb védekező anyag. Külön felhívjuk a termelők figyel­mét, hogy az őszibarackot, man­dulát és mogyorót bordói lével és arzénnel, a kajszibarackot arzén­nel permetezni nem szabad, mert a felsorolt növények leveleiket lehul­latják, ezért a fellépő rágó kárte­vők ellen is nikotinos permetezés­sel, míg a gombakártevők ellen nyári higitásu mészkénlével véde­kezünk. Az ilyen rágó kártevők el­len 100 liter vízre 100—150 gramm nyers nikotint és 1 kilogramm kálli- szappant vagy 20 deka „Sapóflor“ szappanpótlót használunk. Virágzás utáni időben kisérjük figyelemmel a levéltetveket és ak­kor permetezzünk mielőtt a levelek a sok levéltetütől nem zsugorodtak össze, mert később munkánk hiába való. A rágó rovar kártevők ellen, mint | már fentebb említettük, arzénes per­metezőanyagot használunk és azt valamelyik gombaölő szerhez ke­verve juttatjuk a már kifejlődött le­velekre, figyelve a permetezés ki­vitelére, hogy a kődszerüen rávitt permetlével megmérgezett levelek­től a kártevő elpusztuljon. A per­metezést a különféle rágórovarok és a molyok szaporodásának figye­lembe vételével kéthetenkint meg kell ismételni, mert a kártevő az újonnan kifejlődött levél- és hajtás­részeket keresi meg, melyekre az elmúlt alkalommal permetező anyag nem került. A tavaszi metszéseknek mintegy folytatása a zöldmetszés, illetve a hajtásválogatás, amikor a sűrűn álló hajtásokat mielőbb ritkítsuk ki, a hibás koronáju fákat pedig kiigazít­hatjuk. Most végezzük az alakfák nevelését, a vezérhajtások kikötő- zését. Vizsgáljuk át az újonnan ül­tetett fáinkat és ha a talaj száraz, egy-két kanna vízzel iszapoljuk be a talajt. A káli és szuperfoszfdt műtrágyá­kat szórjuk ki és kapáljuk be. Ezen tápláló anyagokra a növénynek nagy szüksége van a gyümölcs kifejlődé­séhez és a fa ellenálló képességé­nek fokozásához. Ha van trágya- levünk, úgy esős időben öntözzük meg fáink alját, mert a trágyalevet a növény fejlődéséhez könnyen fel tudja használni. Kisérjük figyelemmel az időjárást és a májusi fagyok alkalmával a mélyebben fekvő területeinken fű­téssel vagy füstöléssel védjük meg az alacsony törzsű, főleg őszibarack- és mandulafáinkat. Ne mulasszuk el a természetes gyümölcshullás után az alma-, körte- és őszibarackfákon a gyümölcsöt kiritkitani, mert sokkal többet ér 15—20 egészséges, teljesen kifejlett gyümölcs, mint 50—60 darab apró, értéktelenebb termés. A ritkítást al­mánál, körténél addig végezhetjük, míg a gyümölcs dió nagyságot el nem ért, a csonthéjasoknál pedig mig a csonthéj ki nem fejlődött. A ritkítás távolsága körülbelül 10 centi­méter. A szükséges talajmunkákat, mint kapálás, a terület gyommentesen való tartása, valamint a férges és lehullott gyümölcsnek összeszedé- se, elégetése sem szabad, hogy el­kerülje figyelmünket. Hargitay Sándor várna gyümölcstermelést intéző. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. TELEFON: 143 VILAt Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va7 és órakor, vasár* és ünnepnap: 3, 5, és 9 órakor. 9 Szerdán, májas 14. Csütörtökön, május 15. Merész vígjáték, Csak 16 éven felüllek részére! <9| Veronika, hogy tehetted? Főszereplők: Gusti Huber, Wolf Albach-Retty és R, A. Roberts Világhiradó Házeladás. Haláleset miatt Wossinszky I Mór ucca 19. sz. alatti ház szabadkézből eladó«. Árverési hirdetmény. A paksi Kossuth Lajos utca 26. számú ház folyó hó 19-én d. e. 10 órakor elárvereztetik. Az árverés szín. helye a tkvi hatóság, Deák Ferenc« utca 10 számú házban, fdsz. 2. — Az árverési feltételek Paks község elöljáróságánál kifüggesztettek és ott megtekinthetők. 283 A Gyonki Iparoskőr május hó 29-i belépésre csapost keres. — Vizsgázott mozikezelÖ előnyben. 282 A simontornyai járás főszolgabirája.. 2113/1941. Pdlydzntl hirdetmény. Tolna vármegye simontornyai já­rásához tartozó tolnanémedi községi jegyzői állásra pályázatot hirdetek. A pályázati határidő: 1941. évi június 8. Felhívom mindazokat, akik ezt az>- állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883~ évi 1 te. 6. § ában, illetőleg az 1900. évi XX. te. 3. § ában előirt elméleti képesítést, eddigi működésüket és meg­bízhatóságukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket a pályázati határidő napjáig nyújtsák be.. Az állás javadalma a 62 000/1926. B M számú rendelet 2. (2) a) pont szerint a X. fizetési osztály 3. foko­zatának megfelelő fizetés, 4 szobából és mellékhelyiségekből álló természet« beni lakás, 502 Q öl kert, 3 kát. hold, 81 O-öl szántóföld, melynek, adóját a javadalmas fizeti. A föld­javadalom egyenértéke évi 14 P 40 f. Végül a vm. szabályrendelet sze­rint felszámítható magánmunkálati díjak. Közszolgálatban állók pályázati ké­relmüket közvetlen hivatali felőbbsé- gük utján nyújtsák be. — Községi szolgálatban állók a felsorolt köve­telmények közül azokat, amelyek a törzskönyvi lapon fel vannak tüntetve, a törzskönyvi lap hiteles másolatával igazolhatják* A járás területén működő pályázó­kat a fenti okmányok csatolása alól mentesítem. Az 1895. évi október hő 1. napja ■ után született minden pályázónak (járásbelinek is) be kell nyújtania, saját és mindkét szülőjének születési anyakönyvi kivonatát, az 1895. évi október hó 1-e előtt született minden pályázónak (járásbelinek is) be keß/ yujtania saját keresztlevelét annak • Pgazolására, hogy nem tekintendő’ Zsidónak. Ezenfelül minden folyamodónak: (járásbelinek is) írásban a következő kijelentést kell kérelméhez csatolnia; »Büntetőjogi felelősségem tudatá­ban kijelentem, hogy az 1939. évit IV. te. 1. §-a értelmében zsidónak V nem tekinthető személy vagyok, és nem tartozom az idézett te. l.(§ nak: 6. bek. meghatározott korlátozások alá eső személyek közé sem. (7720— 1920. M. E. r. 3. §.) Gyönk, 1941 május 10. Hidas? Imre' 281 ______ főszolgabíró. Molná r-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd.^(FeJ. vezető: Rácz Pál.) gfimőkóros megbetegedésben 30, trachomában 3, gyermekágyi láz­ban, váltólázban, illetve veszettgya- nus ebmarásban 1—1 egyén szen­vedett. — Az óvodák és gyermekmene- dékhózak működését rendszeresen ellenőrizték a hatósági orvosok. A madocsai napköziotthonos áll. óvo­dához uj óvónő került. A Cson- grádra elhelyezett Zádor Anna ál­lami óvónő helyére helyettes óvónői minőségben Kövesdy Piroska oki. óvónőt alkalmazta a m. kir. belügy­miniszter. — A mentők munkája. A Vár­megyék és Városok Országos Mentő­egyesületének, szekszárdi, dunafőld- vári és dombóvári kirendeltségei április hóban összesen 100 beteg­szállítást teljesítettek, balesethez pe­dig 23 esetben vonultak ki. — A rendelkezésükre álló mentőautók együttesen 5586 km utat tettek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom