Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-14 / 36. szám

TOLNAMEflYH UJSÁfl Közigazgatási bizottság Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága f. hó 13-án délelőtt vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt tartotta május havi rendes ülé­sét, amelyen a hivatalfőnökökön és a vármegyei előadókon kivfil részt- vettek: dr Bernáth Béla, Döry Fri­gyes, báró Jeszenszky József, Knefély Ödön, báró Schell József, Schneider Gábor és Tóth Lajos választott bi­zottsági tagok. A főispán a napirend előtt indít­ványozta, hogy a törvényhatósági és megyei városi tisztviselők vég­elbánását intéző bizottságba rendes tagokul hivassanak be Döry Frigyes és Schneider Gábor rendes tagokul, dr Bernáth Béla és Tóth Lajos pedig póttagokul. Az indítvány elfogadása Után a főispán előterjesztette a zsidó főke házvásárlásának megakadályo­zására vonatkozó javaslatát, melyet a bizottság — mint az lapunk más helyén olvasható — egyhangú he­lyesléssel elfogadott. A mezőgazdasági munkabérek. Ezt követően báró Jeszenszky Jó­zsef szóvá tette, hogy a hatósági­lag megállapított mezőgazdasági napszámokkal baj van, mert férfi munkást lehet kapni, de munkásnő a megállapított napszámért nem megy el dolgozni. Mivel a kiadott rendelet szerint nemcsak a mun­kást büntetik meg, ha többet kér, hanem a munkaadót is, aki többet fizet, kéri, hogy a helyi hatóságok ezt a körülményt feltűnő falraga­szokon tegyék közzé, egyúttal in­tézkedést kér a női napszámok fel­emelésére. Szongott Edvin alispán a felszó­lalásra válaszolva megállapította, hogy úgy a vonatkozó, mint egyéb hatósági intézkedés is dobszó utján mindenütt közzé tétett. A kiplaka- tirozáshoz nem járulhat hozzá, mert az a községeknek súlyos terhet je­lentene. Ha a munkabérek nem fe­lelnek meg a mai viszonyoknak — úgymond az alispán — a vármegye illetékes helyre fordul, hogy a bé­reket megfelelően emeljék. A Sió hajózhatóvá tétele és OFB földek ügyében báró Bánffy Dániel föld- mivelésügyi miniszter az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamará­nak azt az értesítést küldötte, hogy a másfélmilliárdos nagy beruházási hitel vízügyi programrajának végre­hajtásában első helyen szerepel a Sió hajózhatóvá tétele. Ezért Knefély Ödön bizottsági tag indítványára örömmel mondtak köszönetét a főldmivelésügyi miniszternek. Szóba került ezután az O. F. B. földek túlfizetésének visszatérítése Is és ennek során kérték az érdekel­tek, hogy ezekből az összegekből vonja le a pénzügyigazgatóság ne- csak adóhátralékaikat, hanem folyó évi adóikat is. Dr Gärtner Sándor p. ü. főtaná­csos, h. pénzügyigazgató válaszá­ban kijelentette, hogy máraz 1910. évben intézkedett olyan végrehajtá­sok felfüggesztése iránt, amikor O. F. B. földek túlfizetésének visz- szatéritéséről volt szó. E tilalom ellenére is megtörtént, hogy a jegy­zők egyeseket végrehajtottak. Az ilyen rendellenes végrehajtásokat azonban a pénzügyigazgatóság ha­tálytalanította. Közlekedés a partvédműveken. Dr Bernáth Béla őrömmel vette tudomásul a főldmivelésügyi minisz­ternek a Sió szabályozásáról tett nagy horderejű kijelentését és az érdéit parti birtokosok hálájának, köszönetének adott kifejezést vitéz Madi Kovács Imre főispánnal szem­ben, aki oly eredményesen fárado­zott a Siószabályozás érdekében. Panaszolta azután, hogy a Nádor Csatorna Társulat értesítést adott ki, amelyben a csatorna töltésein való közlekedést megtiltja. A tilalom ellenére a töltésen közlekedők ellen megindítják a kihágási eljárást. Ez a tilalom — úgymond — lehetetlen állapotot teremt, mert vannak köz­ségek, ahol a víz miatt még mindig csak a Sió—Sárvíz töltésén lehet a földeket megközelíteni. Ha ez a tilalom érvényben marad, Kölesd határában 500 hold föld művelet­lenül marad. Kéri, hogy a tilalom a közlekedést akadályozó viznek egyes területekről való eltávozásáig függesztessék fel. Szongott Edvin alispán közölte, hogy a Nádor Csatorna Társulat­nak a földmivelési miniszterhez in­tézett panaszára jelenteni fogja,'hogy ez esetben vis majorral állunk szem­ben és hogy a töltésen való közle­kedést egy ideig meg kell engedni. Vasutforgalmi panasz. Az államépitészeti hivatali főnök jelentésével kapcsolatban Döry Fri­gyes szóvátette és bírálta a vasúti közlekedési állapotokat. Alig hogy visszaállították a kedvezőbb vonat­közlekedést, őt nap múlva minden előzetes értesítés nélkül, váratlanul újból az előbbi menetrend lépett életbe, amellyel csak éjjel lehet utazni. Kikelt az államvasutak veze­tősége ellen, amelynek kötelessége lett volna a változásról a közön­séget idejében értesíteni. Jövőben a MÁV a rádió és a sajtó útján a legsürgősebben tájékoztassa az ilyen tervekről a közönséget és necsak az elmaradó vonatokat ismertesse, hanem azt is, hogy mely vonatok fognak járni — végzé beszédétDöry, Vitéz Madi Kovács Imre főispán Döry Frigyest felvilágosította arról, hogy az ilyen vasúti forgalom- beszüntetések és korlátozások a hadihelyzet hirtelen változásának következményei. Ezt nem a MÁV, hanem a katonaság intézi. Ebben az ügyben egyébként feliratot intéz a kormányhoz, kérve, hogy a for­galomkorlátozások részleteiről ide­jében értesítsék a közönséget. Dr Bernáth Béla Döry Frigyessel szemben megállapította, hogy a 1 vasút a forgalomkorlátozást nem­csak az újságokban, hanem a rádió­ban is közölte. Sőt ezt a körül­ményt nemcsak a magyar rádió mondta be, hanem a német Rund­funk szolgálat is. (Derültség.) A Sárvizhidépités. Ugyancsak az államépitészeti hi­vatali főnők jelentésével kapcsolat­ban dr Bernáth Béla kifogásoltál hogy a Sárvíz hid építése túlságo­san lassan készült, a hidfőépitést nem készítették kellőképpen elő, mert beton- és vasgerendákat kel­lett a mederből búvárral eltávolít­tatni, hogy a szádfalakat leverhes­sék. Kifogásolta azután, hogy á hidat ferdén vezették, mert nem esik az ut tengelyébe. Morvoy László tb. főjegyző út­ügyi előadó még az államépitészeti hivatali főnök felszólalása előtt kö­zölte, hogy a hid irányának a meg­állapítására a kereskedelmi minisz­térium hidügyi osztálya adott uta­sítást. Emericzy Zoltán műszaki főtaná­csos, államépitészeti hivatali főnők elmondotta, hogy a hid a minisz­teriális közigazgatási bejárás ered­ményeképpen másfél méterrel ma- gabban épült, mint az előző és ez rendkívüli alapozást igényelt. — Az állandó magas vízállás és más fizi­kai akadályok miatt a hidfő mellett fekvő vasakat és betongerendákat csak az alapozási munkák megkez­désekor vették észre és az ezek kiemelésével kapcsolatos búvár­munkák meghosszabbították az épí­tés idejét. Szongott Edvin alispán is hozzá­szólt a kérdéshez, felemlítve, hogy a minisztérium takarékossági szem­pontból a régi ellenfalak felhaszná­lásával építtette újra a hidat és uta- sitotást adott régi irányának meg­tartására. A kukoricamoly A gazdasági felügyelőség jelen­tésével kapcsolatban Döry Frigyes a kukoricamoly terjedésének a meg­akadályozására hívta fel a figyel­met és kérte a kukoricaszár elége - tésének fokozottabb ellenőrzését. Szongott Edvin alispán megígérte, hogy ebben az ügyben újabb kör­rendeletét ad ki. A selyemgubó ára. Szóba került az is, hogy a se­lyemgubó ára túlságos alacsonyra van megszabva, hiszen a békében mindig 1 napszám volt a selyem­gubó kilogrammjának az ára. En­nek most 3 P-nek kellene lenni, mert Jugoszláviában, Bulgáriában és Romániában is 3—3*5 P, egyéb külföldön pedig 4—4*5 P. Vitéz Madi Kovács Imre főispán megígérte, hogy a selyemtenyész­tési miniszteri meghatalmazottal egyetértőén lépéseket tesz a pénz­ügyminisztériumban a gubó beváltási árának emelése érdekében. Köszönet a gazdasági felügyelőnek. A közigazgatási bizottság a főis­pán javaslatára köszönetét mondott . Eordögh Zoltán vm. m. kir. gazda- | I sági felügyelőnek a vetőmagakció lebonyolítása körül végzett kitűnő munkájáért. Eordögh Zoltán meg­köszönte az elismerést, mire a plenáris ülés bezárult és az albizott­ságok tartották Üléseiket. 1941 május 14, Ttiuk Csonka Magyarország nem orséág, Egész Magyarország — mennyország l — Az újságíró kérése az ol­vasóhoz! Az újságíró az év mindén napján lelkének, elméjének kincseit pazar kézzel osztogatta olvasóközön­ségének s nem kért cserébe magának semmit. Most esdő tekintetét emeli az olvasóközönségre és kér, nem magá­nak, de kartársainak, akiknek kezé­ből az idő kiütötte a tollat és az elárvult ujságiróözvegyeknek és ár­váknak. A betű milliárdjai szerény fillérekért esedeznek a 60 éves, jubi­láló ujságirónyugdijintézet javára. A legkisebb adományt is a magyar újságíró rend mélységes hálája nyug­tázza. — Vármegyei kisgyiilés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyű- lése kedden, e hó 13-án tartotta május havi ülését vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével. Az ülés tárgysorozatán szerepelt Povázsay Béla volt apari jegyző nyugdijának újból való megállapítása, Tengelic kérelme két újabb országos állat- és kirakodóvásár engedélyezéseért, a duzsi kocsmabér leszállítása, a gyönki elöljárók napidijának fel­emelése, a kocsolai mezőőrök ja­vadalmazása, azonkívül a dunafőld- vári községi villamosüzem felülvizs­gálata, Gyönkre erős fényű utcai villanylámpák beszerzése, a mado- csai vadászati jog hasznosításának szüneteltetése, a miszlai napközi otthonos óvoda céljára ingatlan vé­tele, a mórágyi körorvosi lakoás tulajdonjogának rendezése, Német­kér község villamosítása, Tamási közvilágításra szolgáló lámpáinak szaporítása, a tolnai kisipari köl­csönök hitelkeretének felemelése, a tolnai fogyasztási adókezelő java­dalmazásának rendezése, az ujdom- bóvári járványkórházi ápolónők fize­tésének felemelése és a községi elöljárók tiszteletdijának újból való megállapítása. — Áthelyezés. Szongott Edvin alispán dr Rumy Imre tb. szolga- birót Bonyhádról áthelyezte Paksra, a dunaföldvári járási főszolgabírói hivatalhoz. Dombóvár közigazgatási jegy­zője. Horányi Lajos Dombóvár fő­jegyzőjévé megválasztatván, az igy megüresedett közigazgatási jegyzői állásra Kenézy László főszolgabíró behelyettesítette dr Harsányi Lászlót. — Postai kinevezések. A m. kir. posta vezérigazgatóság január hó 1-i hatállyal Füredi Árpád, Schwindt András .Szentirmai Miklós szekszárdi órabéres tisztviselőket forgalmi dij- nokokká nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom