Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-14 / 36. szám

HM. ftfOllWD. Szekszam. 1)41 múlás 14. (Summ 36. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG WCIVMK ftNT kflTff/K» MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 65 Blfiflzetéal di|: Egész évre _ 12 pengő Fé lévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő I Hirdetések Arai: BLÁZSIK FERENC a legkisebb hirdetés dl|s l‘S0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter , . ,, , I széles hasábon rallllmétersoronként 10 fillér. .— A hírrovatban et­A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetőiként 60 fillérbe kerül. - liástkeresőknek 60 százalék kedvezmény közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Munkás családi házak A magyar kormány szociálpoli­tikája egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti az építőipar megsegíté­sét Természetes ez, mert hiszen ha az épitő iparnak van munkája, meg­felelő keresethez jutnak széles nép­rétegek, de természetes azért is, mert a jó és egészséges lakás egyik alapfeltétele az erős nemzedéknek, annak, hogy honvédségünk meg­felelően jó emberanyagból kaphassa évről-évre a pótlást. A legutóbbi minisztertanács eb­ben a tekintetben egy igen nagy jelentőségű újabb lépést tett. Az iparügyi kormányzat előterjesztette nagyszabású munkás családi ház építési akciójának tervezetét, amely mintegy kiegészítője annak a mun­kának, amellyel az Országos Nép- és Családvédelmi Alap még ez év folyamán ötezer sokgyermekes me­zőgazdasági munkást juttat kertes, egészséges lakáshoz. A magyar kormány az ipari mun­kás családi ház építését igen nagy kölcsönök folyósításával segíti elő. Az építési költségnek esetleg 70 százalékát is rendelkezésére bo­csátja azoknak a vállalatoknak, ame­lyek munkásaiknak lakásokat épít­tetnek s emellett a józan életű, ta­karékos ipari munkás részére egyéni kölcsönt is folyósít házépítés cél­jaira. Ha a munkás megtakarította építendő háza költségeinek egy sze­rény hányadát s van telke is, egész könnyen hozzájuthat a ház felépí­tését biztosító hiányzó összeghez, olcsó és hosszúlejáratú kölcsön for­májában. Gondoskodás történik a sokgyer­mekes munkáscsaládok házépítésé­nél külön kedvezmények biztosítá­séról. Ez a kedvezmény megmutat­kozik nemcsak a munkásházak adó- mérséklésénél, de a kölcsőntörlesz- tés méltányosságában is. Figyelem­mel voltak arra is, hogy mi tör­ténjék, ha a munkás változtja mun­kahelyét és sikerült megtalálni azt a formát, amely károsodás nélkül teszi lehetővé a munkás családi házak tulajdonjogának átruházását. Alapos és nagy munka folyik, hogy jobbá, szebbé tegyük a ma­gyar munkás életét. Nem ígéretek­ről, délibábokról van itt szó, itt a tettek beszélnek, a magyar kor­mányzat megfontolt, előrelátó, ko­moly szociálpolitikájának eredmé­nyei hirdetik a magyar élet napról- napra fejlődő javulását 1 A nyolcosztályos népiskola és Hóman Bálint A kormány szeptembertől életbe­lépteti a nyolcosztályos elemi isko­lát és valamennyi iskolánk 61 szá­zalékában nyugateurópai fokozatra emeli a magyar népi rétegek okta­tását. Bár e reform nemzetemelő következményei csak évek múlva fognak jelentkezni, a népi Magyar- ország fölépítésének — kétségkívül mégis ez lesz a legszilárdabb szel­lemi talpköve, mert a nép művelt­sége és neveltsége meg fog kétsze­reződni. Az öntudatlan gyermekek­ből öntudatos ifjú polgárokat lehet nevelni, akik több tudással, széle­sebb tájékozódottsággal, biztosabb vállalkozóképességgel indulnak neki a munkás életnek. Ezzel a nemzedékkel indul majd meg a magyar nép szellemi föl- emelkedése, ennek révén gazdasági megerősödése és végeredménykép­pen a társadalmi megújhodása. Ezt a jövőt ajándékozza a nemzetnek Hóman Bálint legnagyobb tanügyi alkotása: a most végrehajtásra ke­rülő nyolcosztályos elemi iskola. Hóman Bálint ezzel az alkotásával egy nyolcesztendős miniszteri tevé­kenységre tette föl a koronát. Ez a páratlan hosszú „rangidő* is kel­lőleg hangsúlyozza, hogy Hóman Bálintban tüneményes rátermettségü ember tartja kezében ezekben a nehéz, változó időkben a magyar kultúra és a magyar jövő irányítá­sát. Olyan kulturvezér, aki szeren­csésen egyesíti magában közvetlen nagy elődeinek erényeit: Klebelsberg Kunó gróf ujitó és épitő vágyát s Teleki Pál gróf sokoldalúságát s higgadt kiegyensúlyozottságát. Tudósból lett politikus ő is, mint Teleki, az egyetemi katedráról ke­rült át a bársonyszékbe. Mint tudós, a magyar szellemtudományok, a magyar történetírás és általában a magyarságtudományok legnagyobb mestere, a magyar ó- és középkor rejtélyeinek legzseniálisabb kutatója, a Gesta Hungarorum mesteri ana­litikusa, aki megvédi a hun-magyar hagyomány folytonosságát, a szé­kelyek ősiségét, Szent István alkotó magyarságát a propagandatudósok hazugságaival szemben, ő Magyar- ország igazi kulturdiplomatája. Kor­szakot alapozók a kulturegyezmé- j nyei. Elsősorban Németország kul- 1 túrája felé épített ki szoros és sok­szoros kapcsolatokat. A cseretaná­rok rendszere bőségesen gazdagítja a nemzet látókörét s lelkileg, érzel* mileg közelebb hozza hozzánk — Európa vezető népeit. Az olasz-latin kultúrának értékes fellegvárakat emelt nálunk s még a tengely léte előtt lelki alapozást nyújtott a tör- t é n e 1 m i sorsközösségből fakadó magyar-olasz és magyar-német szel­lemi és érzelmi egyfitthaladásnak, fiatal tudósok tömegét küldötte ki külföldre világot látni és barátokat szerezni a nemzetnek. Hóman reformjait egy szempont jellemzi: a nemzeti népi gondolat. Alulról épit. Főgondja a népoktatás fejlesztése. Minisztersége alatt két­ezer tanítói állást szervezett, közel kétezer tantermet s ezer tanítói la­kást építtetett. A tanyai gyermekek­hez vándortanitókat küldött, tanyai internátusokat létesített, az iskolán­kivüli népművelést kiszélesítette, a gazdasági tanfolyamokat szaporí­totta. Nagy alkotása az egységes gimnázium. Érdeme a gazdasági középiskolák: a mezőgazdaságig ipari és kereskedelmi középiskola végleges formájának a kialakítása. De szociális intézkedései közt nem kis jelentőségű, hogy ez iskolák elvégzését a gazdasági pályán mű­ködő felnőttek részére is lehetővé tette az esti tanfolyamok bevezeté­sével. Megalkotta a nevelői élet­pályákra előkészítő líceumokat s ezekre alapozva a tanítói akadé­miát. Hogy mit tett a leventeokta­tás tökéletesítése, a testnevelés te­rén, azt mindenki ismeri, méltatja : elég a kész uszóstadionra s a Nem­zeti Sportcsarnok építésére utalni« Hóman Bálint, — a tudós és poli­tikus — ha visszatekint erre a nyolc esztendőre, igazán büszke lehet al­kotásaira és munkája sikerére. A magyar nemzet is büszkeséggel és hálával tekint Hóman Bálintra, a nagy kultuszminiszterre. Teljes bizonyossággal az egész országban nagy feltűnést és általá­nos helyeslést fog kelteni az a nagy- fontosságú javaslat, amelyet idő­szerű voltánál kedden délelőtt tár­gyalt Tolna vármegye közigazgatási bizottsága. A vármegyei közigazgatási bi­zottság május havi rendes ülése el­fogadta vitéz Madi Kovács Imre fő­ispánnak a zsidók nagyarányú ház­vásárlása megakadályozását célzó javaslatát és az alábbi előterjesztést intézi a miniszterelnökhöz: Nagyméltóságu M. kir. Miniszterelnök Úri Kegyelmes Uram! Megütközéssel tapasztaltuk, hogy a zsidók az utóbbi Időben a városokban, de a falvakban is egyre nagyobb számban vásárol­ják össze a lakóház ingatlano­kat. Nemcsak azok a zsidók vesz­nek házakat, akiknek eddig ház­ingatlanuk nem volt, hanem azok is, akiknek eddig is volt egy, esetleg több házuk is. A zsidó tőkének házingatla­nokba való lázas menekülése a házak oly rohamos emelkedését idézte már. elő, mely általában nincs arányban az általános drá­gasági folyamattal és igen káros hatással van a gazdasági élet minden terén az árképződés ki­alakulására, megingatja a pénz értékében való bizalmat és pánik hangulat keltésére alkalmas. Mély tisztelettel kérjük ezért Nagyméltóságodat, kegyeskedjék sürgősen odahatni, hogy az 1939. évi IV. te. 15. és 16. fainak megváltoztatásával, — olyan tör­vényes rendelkezés adassék ki, mely a zsidók ház-ingatlan vá­sárlását is engedélyhez köti és kimondja, hogy a zsidók a saját lakásszükségletüket meghaladó házingatlanaiknak átengedésére legyenek kötelezhetők. Fogadja Nagyméltóságod — őszinte tiszteletünk nyilvánítását Kelt Tolna vármegye közigaz­gatási bizottságának Szekszár- dón, 1941. évi május hó 13. napján tartott ülésében. vitéz madi KOVÁCS IMRE főispán, elnök. A közigazgatási bizottság a ja­vaslatot egyhangú helyesléssel fo­gadta, egyben elrendelte, hogy i határozatot sürgősen meg kell kül< deni a miniszterelnöknek. Egyes szám ára 12 fillér A vármegyei közigazgatási bizottság a zsidók házvásárlása ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom