Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-07 / 34. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG fogadhatók a német katonai pa­rancsnokok vagy más katonai sze­mélyek által aláirt átváltási nyugták vagy elismervények is. A polgári közigazgatási hatóságokat felkérjük, hogy a szóban forgó márkaössze- gek beváltásának lehetőségét az illetékességük alá tartozó területen élő érdekeltek tudomására hozzák. Az érdekeltek az átvonuló német katonaságtól ezévi április hó 30-ig átvett márkaösszegekről az illeté­kes hatóságok általigazolt bejelen­tést legkésőbb folyó hó 7*ig tartoz­nak hozzánk eljuttatni. Általában csak oly bejelentést fogadunk el, amely márkaérmekré, vagy pedig 10 márkánál kisebb cimletü márka­bankjegyekre, vagy pedig 10 már­kánál kisebb cimletü „ Rentenbank­schein *-ek re és „ Reichskassen­scheiii“-ekre vonatkozik. 50 márkás, vagy ennél nagyobb címletek be­jelentését egészen kivételesen és csak akkor fogadunk el, ha min­den kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy ezek a címletek az át­utazó német katonai alakulatoktól származnak. A bejelentésből ki kell ; tűnnie, hogy a márkaösszegek át- j vétele milyen árfolyamon történt és ennek igazolására a lehetőséghez képest nyugták küldését is meg kell kívánnunk. Arról is kell .nyilatkozni, hogy a szóbanforgó márkaösszeget a német katonaság milyen szolgál­tatások ellenértékéképpen, illetőleg milyen árukért fizette ki a beszol- gáltatónak. Az ily módon kellőképpen igazolt eredetű márkaösszegeket a felek kérelmére letétbe vesszük, a kellő­képpen igazolt és általunk ellen­őrzött bejelentéseket felülbíráljuk és a beváltás engedélyezése végett fel­terjesztjük budapesti üzletvezetősé­günkhöz és a pengőellenértékeket csak a beváltási engedély beérkezte után fizetjük ki az esetleg kiadott elismervényünk ellenében. Az igénylők felszerelt bejelenté­sei benyújthatók a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókján kívül a Bonyhádi Takarékpénztárnál, — a Dombóvári Takarékpénztárnál, az Egyesült Dunaföldvári Takarékpénz­tárnál, a Szekszárdi Takarékpénz­tár paksi fiókjánál és a Tolnavidéki Polgári Takarékpénztárnál. üuk Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország} Hív a Balaton Az utóbbi két évtized világszerte és nálunk is részint a propaganda, részint a gazdasági elzárkózás je­gyében telt el. A magyar idegen- és vendégforgalom mind a propa­gandának, mind az autarchiának voltaképpen igen nagy hasznát vette. Végre megismertük magyar földünk természeti és üdülőhelyeit és meg­tanultuk, hogy propaganda nélkül a mai modern életben nemigen tudunk sokra menni. Megtanultuk, hogy bármilyen egyedülálló értékünk,bármilyen nagyszerű kincsünk is a Balaton, nem tudjuk azzá fejleszteni, amivé kel­lene, ha nem hirdetjük mindig és mindenfelé ezernyi szépségét, ezer­nyi értékét. Az útlevél nehézségek igen komoly segítséget jelentettek, de az ügyesen és ötletesen szerve­zett hírverés nélkül korántsem ér­hettük volna el a mai eredménye­ket. Mert ma már ott tartunk, hogy a Balaton minden igényt ki tud elégíteni. A Balaton környéke na-l pokra, hetekre, vagy akár hóna­pokra egyaránt ad meleg otthont a kisigényüeknek és azoknak is, akik­nek a külföldi világfürdők kényelme kell. A Balaton nyújtja ma már a polgári kényelmet éppenugy, mint a világfürdők luxusát. Ma, amikor immár negyedszer nagyobbodott meg az ország, ami­kor észak, kelet és dél felől nagy­szerű fürdő- és üdülőhelyek tértek vissza, ma is versenykivül álló, leg­nagyobb kincsünk a Balaton. Es bármennyire tudja ezt az egész köz­vélemény, nem szabad megállni a hírverésnél Egyre és egyre hirdetni és hangoztatni kell, hogy a Balaton nemcsak hiv, de kielégít minden igényt is. Gyógyulást ad és nagy­szerű sportlehetőségeket kínál, olyan kincsünk ez a gyönyörű magyar tenger, amelynek felkarolása, láto­gatása, pihenésnélküli továbbfejlesz­tése szinte nemzeti kötelesség. Hiv a Balaton és ezt most, a nyári szabadságok tervezgetési nap­jaiban különösképpen tudomásul kell venni. Hiv a Balaton és nem sza­bad, hogy hiába hívjon. Telt házak­kal ünnepelje ezidén a Balaton az elszakított területek hazatérését és mi mindannyian, akik egy év ne­héz munkája után pihenésre^ üdü­lésre, vizi szórakozásra vágyunk, hallgassuk meg a hívást, nyaraljunk a Balaton mentén! — Junlus 15-én lesz Pécsett a papszentelés. Virág Ferenc me­gyéspüspök junius hó 15-én szol­gáltatja ki az egyházirend szent­ségét a pécsi székesegyházban ki­lenc V. éves teológusnak, akik a szerpapi fokozatot már elnyerték. A szentelendők nevei a következők: Bosnyák Mihály, Dévényi András, Elm György, Ferkov Mihály, Inhof József, Kaufmann Ferenc, Kovács József, Lovinusz Mihály és Sudár Imre. — A szekszárdi kórház bőví­tése és a vármegyei pótadó. A törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűléséről szóló beszámolónk­ban megemlékeztünk a szekszárdi közkórháznak a gyermekosztállyal leendő kibővítését kérő indítvány­ról és az arra adott alispáni fel­világosításról, amely szerint a vár­megye vezetőségének régóta állandó gondját képezi a kórháznak gyer­mek- és egyéb osztályokkal leendő kibővítése. A vármegye azonban — mondotta az alispán — katasz­trofális méretű kórházi eladósodott­sága folytán — ezidőszerint képte­len a tervek megvalósítására. Hogy a vármegye közönsége előtt szám­szerűleg is teljesen tisztán álljon ez a kérdés, közöljük, hogy a vár­megye, amely pótadóterhek tekinte­tében az országban az összes tör­vényhatóságok közt az élen halad, a múlt évben a kórházépítési köl­csönnek csupán a kamatai fejében százkilencezer pengőt fizetett. Mivel a vármegye ilyen címen már 1 mil­lió 900 ezer pengőt adott ki és — mert a még mindig fennálló 1 mil­lió 300 ezer pengő kórházépítési kölcsöne mellett egyéb terhei is igen jelentékenyek, tárgyilagos meg­állapítás és az adózók érdekeinek a szem előtt tartása mellett további egészségügyi befektetésekre jelen­legi anyagi viszonyai között újabb állami segély nélkül további egész­ségügyi befektetésekre képtelen. — Kinevezés. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök dr Bencze László koadjutor kanonok, helyettes egy­házmegyei főtanfelügyelőt a Pécs- egyházmegyei Római Katolikus Ta­nító Egyesület helyettes egyházi el­nökévé nevezte ki. — Újabb adományok az árvíz­károsultak részére. Vitéz Madi Ko­vács Imre főispánhoz az árvízkáro­sultak részére a segitőakció csekk­lapján újabban az alábbi összegeket fizették be: Polgármesteri hivatal Szekszárd 2286, Községi elöljáró­ság Nagydorog 737, Szekszárdi Ta­karékpénztár paksi fiókja 330, Al­ispáni hivatal Szekszárd 318*50, Völgységi járási tisztviselők Bony- hád 216*47, — Dunaföldvári járási tisztviselők 208*21, dr Piróth Endre Szekszárd 20, Bóday Gusztáv, Elöl­járóság Paks, Szabó Ferenc Szek­szárd 10 — 10, Erlemann Vilmos Gyönk 6, Sápszky Andor, dr Hal­mos Andor, Csapó Jenő 5—5, Elöl­járóság Dunaföldvár 2*74, Mészöly Győző Alsónyék, Somorjai István ócsény 1—1 P. — Iskolalátogatói és iskolafel­ügyelői kinevezés. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Marton Kálmán dombóvári igazgatótanitót a dom­bóvári, Szegő Lajos nagymányoki róm. kát. igazgatótanitót a bony­hádi esperesi kerület iskolalátoga­tójává, — a kultuszminiszter pedig Takács Kálmán szakályi róm kát. tanítót a tamási II. számú körzet iskolafelügyelőjévé nevezte ki. — Megjavult a vasutforgalom. Előző számunkban már jeleztük, hogy f. hó 5-től kezdve Gyékényes— Ujdombóvár—Budapest között uj vonatokat fognak járatni és hogy ezekkel a vonatokkal kapcsolatban megjavul a Bátaszék—Szekszárd— Budapest közötti forgalom is. Már megérkezett Szekszárdra a menet­rendanyag, amelynek alapján közöl­hetjük, hogy Budapesttel ezentúl nemcsak az éjjeli vonatok révén van összeköttetésünk, hanem reggel és délután is utazhatunk a fővárosba és Ugyanúgy vissza is. A menet­rend a következő: Budapest felé I. Bátaszékről indul 5’52-kor, Szek­szárdra ér 6’20-kor, indul 6'28-kor, Sárbogárdtól gyorsvonat Budapestre ér 10-kor. — II. Bátaszékről indul 17'30-kor, Szekszárdra ér 18-kor, indul 18’10-kor, Sárbogárdtól gyors­vonat Budapestre ér 21.50-kor. — III. Bátaszékről indul 20‘40-kor, Szekszárdra ér 21*20-kor, indul 21*28 >kor, Budapestre ér 8*15-kor. — Budapestről Sárbogárd—Bátaszék TELEFON: 143 Szerdán, májas 7. Csütörtökön, májas 8. VILÁ6­M0ZI Igazgató; KRENNER JÓZSEF Kertész Mihály brilliáns vígjáték*: Ördönsös fruska Az előadások kezdete: hétköznapokon: ,/a 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Főszereplők: Priscilla, Rosemary, Lola Lane és John Garfield Világhiradó • 1941 május 7. felé: I. Budapestről gyorsvonat indul 9-kor, Szekszárdra ér 12*51-kor, indul 13-kor, Bátaszékre ér 13*30- kor. — II. Budapestről gyorsvonat indul 18'30-kor, Szekszárdra ér 2Í'58-kor, indul 22 07-kor, Báta­székre ér 22*35-kor. — III. Buda­pestről indul 22-kor, Szekszárdra ér 7 28 kor, indul 7*39-kor, Báta­székre ér 8*19-kor. — Szekszárd­it iskolavonat indul 14* 15-kor, Báta­székre ér 15*20-kor — A Bátaszék— Ujdombóvár között; I. Bátaszékről indul 1*04-kor, Hidas-Bonyhádról J*41-kor, Ujdombóvárra ér2*50-kor. II. Ujdombó várról indul 3*37-kor, Hidas-Bonyhádról 5*05-kor, Báta­székre ér 5‘41-kor. III. Bátaszékről indul 15* 10-kor, Hidas-Bonyhádról 15*45-kor, Ujdombóvárra ér 17*20 órakor. IV. Ujdombóvárról indul 18*40-kor, Hidas-Bonyhádról 19*48 órakor, Bátaszékre ér 20‘19-kor. — Paks—Pasztaszabalcs—Budapest között: I. Paksról indul 3’15-kor, Dunafőldvárra ér 3*50-kor, Puszta Sza­bolcsra 5*25-kor, Budapestre 7*27 órakor. II. Budapestről indul 7*25- kor, Pusztaszabolcsra ér 9‘21-kor, Dunafőldvárra 11‘00-kor, Paksra 11‘32-kor. III. Paksról indul 15*50- kor, Dunafőldvárra ér 16'50-kor, Pusztaszabolcsra 19‘14-kor, Buda­pestre 22'15-kor. IV. Budapestről indul 19‘05-kor, Pusztaszabolcsra ér 21’08-kor, Dunafőldvárra 22*44-kor, Paksra 23* 15-kor. — Bátaszék—Pécs között: I. Bátaszékről indul 6*05-kor, Pécsre ér 8*38-kor. II. Pécsről in­dul 20‘20-kor, Bátaszékre ér 22*42- kor. III. Bátaszékről indul 20’38-kor, Pécsre ér 23*15-kor. IV. Pécsről indul 6.00-kor, Bátaszékre ér 8*25- kor. — Városi közgyűlés. Hétfőn dél­előtt tartotta rendkívüli közgyűlését vitéz Vendel István polgármester el­nöklete alatt Szekszárd képviselő­testülete. Napirend előtt a polgár- mester lendületes szavakban emlé­kezett meg Bácska visszaszerzésé­ről és a honvédség dicső fegyver­tényéről. Bejelentette, hogy a vá­roson átvonult budapesti gyorsdan­dárt üdvözölte és hogy a vezénylő­tábornok megköszönte Szekszárd népének jóleső üdvözlését. Tudo­másul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az 1941. költségvetéseket és ezzel kapcso­latban a pótadót 90, a kereseti adót 6%-ban állapította meg. Tudomá­sul szolgált, hogy a kormány a for­galmi adóból 50.000 P-t juttat a városnak és hogy ebből most 30.000 P-t már ki is utalt. A közgyűlés nem fogadta el özv. Szabó Jánosné és társai ajánlatát, akik az ellenük indított 72.000 P-s perben 15.000 pengős egyességet ajánlottak fel a városnak. Tudomásul vették a szek­szárdi szeretetház építésének 10.514 pengős hiteltullépését, melyből a M. K. Közegészségügyi Intézet 4000 P költséget vállal. Hozzájárult a köz­gyűlés a kövezethasználati dijak sza­bályozásáról hozott szabályrendelet­hez, továbbá a mérnöki hivatal és a közellátási hivatal részére kisze­melt lakások bérbevételéhez, vala­mint a katonai bevonulásokra tör­tént városi adóhivatali behelyettesí­tésekhez. — A tárgysorozat egyéb pontjai csekélyebb jelentőségűek és inkább személyi természetű kérel­mek voltak. — Áthelyezésük a pécsi egy­házmegyében. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Csettan Ernő duna- földvári káplánt alsómocsoládi ad­minisztrátorrá nevezte ki. Dunafőld­várra Nagy Sándor került Sziget­várról, Szigetvárra pedig Oszkay Lajos ment Iregszemcséről kápláni minőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom