Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-07 / 34. szám
XIII. évfolyam. 5. szám. 1941 május 7. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ' _________________________________________ HIVATALOS LAPJA_______________ '■ , Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató | Szerkesztőség: Szekuzárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Az ország közellátásának biztosítása céljából az illetékes hatóságok olyan intézkedéseket tettek, •amelyek alkalmasak arra, hogy a tavalyi rossz év után még rendelkezésre álló élelmiszer- és takarmánykészleteket igazságosan — és helyesen lehessen elosztani s ezzel a széles néprétegek megélhetésének mai színvonalát fenntartani. Ilyen intézkedéseket a közellátási miniszter már januárban tett Akkoriban az egyik rendelet meghatározta, hogy mennyi buzaörleményt, száraz főzeléket, zsírt, szalonnát, hájat és tengerit szabad a háztartásokban tartani és kimondotta a rendelet, hogy a megállapított készleteken felüli mennyiséget nyolc napon belül eladásra kell felajánlani. A másik rendelet az ötven holdasnál nagyobb birtokosok múlt évi terméséről adatfelvételt rendelt el és az igy összegyűjtött adatok alapján bejelentési kötelezettséget állapítottak meg és bizonyos cikkekben meg is kezdődött a tervszerű igénybevétel. Az ország közellátási helyzete az utóbbi időben nem javult, hanem rosszabbodott. Ugyanis nagy hadsereget kell fegyverben tartani s az ország örvendetes délvidéki gyarapodásával kapcsolatban is felmerült annak a szükségessége» hogy a készleteket számon tartsák és úgy használják fel, hogy abból minél több embernek legyen lehetőleg egyenlő megélhetése. Éppen ezért a honvédség beszerző osztagai ellenőrzik a készleteket és a megállapított fejadagokon felüli készleteket igénybe veszik. A fejadagokat úgy állapították meg, hogy azok az állatok eltartására és hizlalására szolgáló takarmánymennyiséget, a vetéshez szükséges magvak mennyiségét, a gazdasági cselédek konvencióját és a gazda, valamint a háztartásához tartozó személyek szükségletét az uj termésig fedezik. Aki április végéig önként ajánlotta fel a készletét, felárat kapott érte. Hogy ez az intézkedés mennyire helyes volt, azt a kitűnő eredmény igazolja. Bármennyire szükségesek is ezek az intézkedések és az egész nemzet érdekében bizonyos szigorúságot is i jelentenek, senki se felejtse el, hogy a készletek ellenőrzése és igénybevétele nem azonos a hajdani há- f borús rekvirálásokkal A régi világ- i ban, amikor a nemzeti gondolat még nem hatotta át a társadalom minden rétegét, sok fontos kérdésben csak a vak önzés és az érdek irányította az embereket. Akkor még szembe állították egymással a különféle társadalmi osztályokat és külön földmives népről, külön városi lakosságról, külön iparosságról stb. beszéltek. Ennek a népet osztályokra tagozó önző felfogásnak volt a következménye az, hogy a gazdák sem érezték át teljes mértékben, hogy nem élhetnek külön életet és hazafias kötelességeik vannak. Ma már minden gyermek tudja, hogy a mostani átalakuló korszakban az egyik termelő nem érvényesülhet a másik rovására és a gazda ugyanolyan kevéssé gondolhat csupán önmagára, mint akár a nemzet bármelyik más társadalmi rétege. Ma mindnyájunk sorsa attól függ, hogy teljesitjük-e hazafias kötelességeinket, kötelességeink pedig nemcsak politikai és katonai, hanem I gazdasági téren is vannak. A kötelességek legfőbbje most az, hogy igazságos elosztással, a rendeletek pontos megtartásával elősegítsük a tervszerű gazdálkodást az uj termésig és ezzel mindnyájunk érdekében megerősítsük a nemzetet. Mert egységre van szükség a mai időkben gazdasági és közellátási szempontból is. Ha nincs külön termelői, vagy külön fogyasztói érdek, csak egységes magyar érdek van s ezzel állunk vagy bukunk. A magyar gazdatársadalom bizonyára átérzi ezt s igy minden remény megvan arra, hogy az ország közellátásának biztosítására szolgáló intézkedések, — amelyeket a kormány ameddig csak lehetett, halasztott — teljes eredménnyel fognak zárulni. Azokhoz a telszövetkezetekhez, akik a T. T. Sz.-től elszakadni akarnak Kedves gazdatársaim 1 Amit én ebben a kis cikkben elmondok, azt el akartam mondani a T. T. Sz. folyó évi március hó 29-én tartott közgyűlésén. De nem mondottam el azért, mert a 78 tagszövetkezetből 52 volt jelen a közgyűlésen és azt gondoltam, hogy biztosan azok a községek maradtak távol ezen gyűléstől, akikhez én szólni akarok. Olvassátok el s tegyétek szivetekre kezeteket s úgy ítéljetek felette. Én, aki a gazdasorban testvér vagyok veletek, kérdezem tőletek; meg tudnátok-e mondani az okot, hogy miért távoztok? Mert ott a közgyűlésen meg kellett volna mondanotok. — De tán nem mertetek szembe állani? Vagy nem akartatok ? Mi bűnt követett el ez a mindnyájunk érdekeit képviselő szövetkezet, amely tulajdonképpen a miénk, hogy szakadni akartok tőle? Nem fogjátok megbánni? Felteszek egynéhány kérdést, olvassátok el, de becsületes kisgazdaszivvel: 1. Ha azért váltok el, mert a T. T. Sz.-en kivül tán jobb tejárat értek el, gondoltok-e arra, hogy most nem probléma eladni a tejterméket, amikor ez keresett cikk? De emlékeztek arra az időre, amikor az nehézségbe Ütközött ? Ki segített akkor ? Elfeledtétek ? Sajnos, van egy közmondás, amely igy szól: »Amennyit a kerék fel, annyit leu. Eljön még az az idő, amikor majd nem lesz ilyen keresett cikk ezen termék. Ki segít nektek akkor, ha ezt az erős gazdaszervezetet itt hagyván, meggyengittitek ? Higyjé- tek el, a vállalatok ennek nagyon, de nagyon örülnek. Hát majd ha úgy cselekedhetnek veletek, ahogy akarnak? Gondoltok-e erre? Nekünk, itt az én községemben, ha nézeteltérés van a vevőnkkel s írni akarok ezért a TTSz-hez, rögtön megvan a béke. Mi lenne, ha nem lenne a TTSz ? Ki védne meg bennünket? Ti hova fordultok, ha baj lesz ? Mert baj legtöbbször szók előfordulni. 2. Vagy tán igy gondolkoztok? Minek fizessük be mi a hat tized fillért a megyei szövetkezethez ? Épittünk magunk telepet. — Nem helyes ez a felfogás szerintem azért, mert szétforgácsolódunk. Veszittünk j erőnkből. Ha én egy darab aranyat | kétfelé török, ér-e az annyit, mint | amikor egydarabban volt ? Már úgy ) értem, hogy egyik darab kicsire j törik. Ugyebár, a nagyobb darab | még ér valamit, de a kicsi az haA Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései Gazdaságok üzemanyagait Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gazdasági kenócsök. — Mindennemű .műtrágya. Erő takarmányok. Eternit pala. Építési anyagok, Cséplési szenek. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok: Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező • és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek: derítő-, szűrő-, savtalanitó anyagok. — Radicicola tenyészetek mindennemB pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Takarmánymész raktárról. Szuperfoszfát, Péti-só éa Káli-só r akt árról kapható a Tolaa- megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és If]. Gőzey Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér). Kis tétel ekbeuls. mar elveszik. így jártok testvéreim! Mert mi, mint hű TTSz tagok többen maradunk, ezt vegyétek tudomásul és küzdünk azért az eszméért, amely a zászlónkra van tűzve, akkor is, ha netén kevesebben maradnánk. De ezt nem hiszem. Vigyázzatok, hogy úgy ne járjatok, mint a bibliai tékozló fiú, aki bűnbánóan tért meg az apai házhoz. Mert az elvitathatatlan, hogy egységben az erő. Ha mindnyájan külön utón megyünk, visszaesünk oda, ahol tiz évvel ezelőtt voltunk. Meglássátok, hogy úgy lesz, ha nem vigyázunk. S ki fizet erre rá ? Mi, mindnyájan 1 3. Vagy tán, —■* amit írem fogok rátok, — a vállalatok keze van ebben a dologban ? Ez lesz még a legnagyobb szerencsétlenség 1 Ne feledjétek, hogy minden ember a dolgáért felelős, csak itt a földön sokfélét el lehet titkolni. De majd egykor az Isten előtt minden kiderül. Ott nem lehet félremagyarázni. Pedig az írás szava azt mondja: «Rettenetes az élő Isten kezeibe kerülni.“ Kérlek benneteket,, hogy vigyázzatok és ne dűljetek be semmiféle prófétáknak, mert nem találtok úgy 9em olyan pártfogót, mint a TTSz, amely 9 év óta bebizonyította, hogy vezetősége mindig megállta a helyét — a közös gazda- . érdekekért. 4. Vagy tán faji kérdés ez? Ezt azért vetem papírra, mert a legtöbb, majdnem mind, csak német anyanyelvű testvéreim akarnák válni a TTSz-ből. Testvéreim 1 Ha gazdaérdekrőt van szó, nincs — és nem is lehet nemzetiségi kérdésről szó. Hiszen egy a sorsunk. Nem igy van-e ? Hallottam-e vagy olvastam, hogy a német nép magasabb kultúrájú a magyarnál. Ezt én nem bírálom el, mert én ehhez kicsi vagyok. De engedtessék meg, kedves németajkú testvéreim megkérdeznem, hogy az ilyen cselekedet magas kultúrára vall-e ? Nem akarok senkit megsérteni, de ez szerintem meggondolatlanságra vall. Testvéreim 1 Magyar- és németajkú kisgazdák! Ha már tán napirendre tértetek ezen ügy felett, kérlek benneteket, hogy gondolkozzatok és maradjatok velünk, mert nagy kár származik ezen szakadásból. Most pedig a költő szavaival élek: «Megfogyva bár, de törve nem“, küzdünk mi hű TTSz tagok a végső győzelemig, mindaddig, amíg csak magunk nem leszünk urai önmagunknak minden vonatkozásban, — ami gazdaérdek. A jó Isten segítsen minket utainkon. Kánya, 1941 éprilis 3. Orbán János Ujízövelkezeti elnök.-A termelők hazafias kötelessége
