Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-23 / 30. szám
Vnii i.fti-« .... . . ... arinffl, 1941 faflirn. ■ (torta)_________ TO LNAMEGYEI ÚJSÁG hegenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kladőhlvatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlOflzetésI dl): Egész évre__ 12 pengő ]| Félévre—_____6 pengő Pe lelOs szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések drall A legkisebb hirdetés dija 1-80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám>, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény«. Bankoknak és vállalatoknak B0 százalék felár. Székelyföldi kirendeltség A főldmivelésügyi miniszter ismét felállította a régi békeidők egyik igen fontos és nagy nemzeti feladatra hivatott szervét, a székely- földi kirendeltséget. A visszatért területek közül Kárpátalján is működött hajdan a főldmivelésügyi miniszternek hegyvidéki kirendeltsége, ezt azonban újra megszervezni most nem kellett, mert Kárpátalján a kirendeltség munkakörét is ellátja a kormánybiztosság. Erdélyben azonban bizonyára szükség van ennek a szervnek a reaktiválására. Hogy a kirendeltség jelentőségét megérthessük, szükséges megismernünk a régi világ székelyföldi ki- rendeltségének feladatait és munkakörét. Ez a kirendeltség széleskörű felhatalmazással és lehetőleg minden bürokratikus formaság mellőzésével a székely nép anyagi és erkölcsi istápolója volt. Gondoskodott vetőmag, gép és tenyészállat beszerzéséről és szétosztásáról, szövetkezeteket létesített, gazdaköröket alakított, ezeket hasznos folyóiratokkal látta el, ezenkívül téli gazdasági előadásokat rendezett és ott, ahol ennek szüksége mutatkozott, háziipari oktatást is rendszeresített. Lényege és legnagyobb előnye ennek az intézménynek az volt, 'hogy közvetlen tapasztalatokat gyűjtött és ha valahol segitőkéz beavatkozására volt szükség, önállóan, saját hatáskörében azonnal intézkedett. Valóságos kis költségvetéssel dolgozott és mindig megvolt a fedezete a szükségesnek mutatkozó közérdekű kiadásokra. Annakidején főleg két veszedelem ellen küzdött ez a kirendeltség — csendben, minden feltűnés nélkül és nem eredménytelenül. Igyekezett a székely népet az eladósodástól megmenteni s ennek következményétől, attól, hogy Jkis birtokát el ne veszítse a magyar ember s földje idegen kézre ne jusson. — Ellensúlyozni igyekezett a rendelkezésére álló eszközökkel az Albinénak és más romániai pénzintézeteknek azt a törekvését, hogy a magyar kézben lévő földet felvásárolják. Ma bizonyára egyéb szép feladatok is nyílnak a kirendeltség előtt. Bele kell illesztenie a Székelyföld mezőgazdasági termelését és főleg állattenyésztését az ország termelési rendszerébe, törekednie kell a székely gazdák terményértékesitésének megszervezésére, általában az okszerű gazdálkodás népszerűsítésére, nem utolsó sorban pedig arra, hogy a székelység — munkaalkalmakhoz jusson. De ki kell terjednie a kirendeltség figyelmének a fatermelésre, sőt Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága elé a közelmúltban alig került terjedelmesebb jelentés, mint az, amelyben Szongott Edvin alispán most számol be az elmúlt időszak eseményeiről a tavaszi közgyűlésnek. A Gondviselés iránt érzett mélységes hálával emlékezik meg az alispán arról, hogy a legfelsőbb hadúr parancsára honvédségünk pompás lendülettel felszabadította a baranyai háromszöget és Bács- Bodrog vármegye elszakított területét. Megdöbbent lélékkel szól az alispán arról a szörnyű tragédiáról, amely gróf Teleki Pál miniszterelnök váratlan halálával a nemzetet sújtotta. Rendkívüli egyéniségének megkapó méltatása után leszögezi az alispán, hogy gróf Teleki Pál tanítása, élete és munkája mindenkor példaadás fesz nemzetünk dicső történetében. A közigatás állapota Beszámol ezután az alispáni jelentés arról, hogy változatlanul súlyos nehézségekkel küszködik úgy a vármegyei, mint a községi közigazgatás. — A rendkívüli viszonyok és a nehéz gazdasági helyzet következtében a köz- igazgatási feladatok annyira meg- sokszorozódottak, hogy azok ellátása a meglevő tisztviselői létszámmal csaknem lehetetlenség lesz. — Kora reggeltől késő estig szakadatlanul folyik a hivatali munka, sokszor az éjjeli órákban is. Fokozza a nehézséget az is, hogy a megüresedett tisztviselői állásokra megfelelő pályázó, a. mostoha fizetési viszonyok miatt nincsen; igy vármegyénknél is hat közigazgatási gyakornoki állás betöltetlen. Emellett a felvidéki és erdélyi közigazgatáshoz ideiglenesen kirendelt községi és városi tisztviselők állásai az őstermelés másik ágazatára, a föld felszíne alatt rejlő kincsek kiaknázására is. Az idő és a mindenkori világgazdasági helyzet azok a főtényezők, amelyekhez a kirendeltségnek alkalmazkodnia kell. Szemének tehát a világeseményeke) kell figyelnie, kezét pedig a Székelyföld népének ütőerén kell tartania. Szép feladat, magyar feladati véglegesen nem tölthetők be, ami a létszámhiányt még inkább emeli. Különösen a községi és körjegyzők az egyre súlyosbodó közszolgálatot immár alig képesek türhetöleg is ellátni. Vármegyei és községi háztartások A vármegye és a községek háztartásának ismertetése során közli a jelentés, hogy a belügyminiszter döntése alapján a dombóvári járás 60.764 pengő, a dunaföldvári járás 21.947, a központi járás 29.423, a simontornyai járás 45.785, a tamási járás 23.810, a völgy ségi járás 26.770, a járások összesen 208.499 P segélyt kaptak. Ezekből 18.892 P rendes segély, 167.216 P rendkívüli segély, 13.800 P Légo segély és 8591 P OM segély. Uj községháza, iiletve jegyzői lakás építésére a következő községek kaptak engedélyt: Nak község községháza és jegyzői lakás építésére 45.000 P hitelt és erre a belügyminiszter 45.000 P segélyt, Kesző- hidegkut község ugyancsak községháza és jegyzői lakás építésére 36.000 P hitelt és erre 35.972 P államsegélyt, Kánya község jegyzői lakás építésére 19.114 P hitelt és ennek fedezésére 14.934 P államsegélyt kapott. összesen tizenkét alap állagáról számol be Szongott Edvin alispán. Ezeknek az alapoknak a készpénz- készlete részben a postatakarékpénztárnál csekkszámlán, részben pedig tiz vármegyei pénzintézetnél van elhelyezve. Az alapok végösz- szege 2,048.590'05 P. A vármegyei alapok és alapítványok 1941. évi március hó 31-i állagának kimutatása után tér át a jelentés a mostani idők legfontosabb tárgyára, a szociális igazgatásra. Segélyezések és munka- alkalmak A vármegye 39 községe részére sokgyermekes családok tanköteles gyermekei természetbeni (ruha, cipő, stb.) karácsonyi segélyezésére a »Vármegye Szociális Alapiból ősz- szesen 9150 pengő jutott Mindazon mezőgazdasági és ipari munkások és kisiparosok részére, akik családjuk téli megélhetését biztosító, időszakhoz kötött kereseti lehetőségeit — rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulásuk miatt — egészben vagy részben elvesztették, a belügyminiszter lehetővé tette, hogy keresetük kiegészítését, illetve pótlását kérjék, ha katonai szolgálatuk alatt családtagjaik családi segélyt kaplak és december hő 15-ig önhibájukon kívül nem jutottak olyan munkához, ami elmaradt keresetüket pótolná. A keresetkiegészités, illetve pótlás munkaalkalmak vagy kamatmentes kölcsön nyújtásából és időleges munkaképtelenség esetén segély nyújtásából állt. Erre a célra a törvényhatóság részére a belügyminiszter 120.000 pengőt utalt ki. Az igénylések kielégítésére 111.875 pengő használtatott fel. így a maradvány 12.125 pengőt tesz ki. Ez az összeg, valamint a belügyminiszter által még kilátásba helyezett 20.000 pengő a rászoruló sokgyermekes családok gazdasági tevékenységének megkönnyítéséhez szükséges kamatmentes kölcsön folyósítására fog felhasználtatni. Ezenkivül a kereset nélkül maradt lakosság téli nyomorának enyhítését a kormányzat széleskörű közmunkák biztosításával sikeresen oldotta meg. Ebből a célból a föld- mivelésügyi miniszter vizimunkála- tok végzésére a pécsi és a székes- fehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal, a Paksi Ármentesitő Társulat, a Szekszárd—Bátai Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat, a Kapos- vizi Társulat, a Nádorcsatorna Ármentesitő Társulat, valamint a bajai és budapesti m. kir. folyammérnöki hivatal részére összesen 471.500 P államsegélyt, a törvényhatóság részére pedig a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter bekötő utak építésére 180.000 P államsegélyt, mig a belügyminiszter a siómenti töltések erősítésére 40.000 P, a paks—kölesdi th. utmenti vizek elvezetésére 8400 P, a Báni-árok tisz- I togatási munkáira pedig 8000 P, Szociális közigazgatás 1« # # j w _____a » * _ i _ ... _ m * az alispán időszaki jelentésében Egyes szám ára 12 fillér
