Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-23 / 30. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSÄ6 összesen 56.400 P államsegélyt en­gedélyezett. Szociális közigazgatás A szociális munka terén hazánk* ban a legújabb időkig az u. n. ka­ritativ segítés nyert alkalmazást. Az uj szociális munka félretette a jó­tékonykodás és ajándékozás mód­szerét. Egészen uj utakon jár. Az alapelv az, hogy a társadalom ele­settjeit magasabb szociális színvo­nalra emelje —olyan módon azon­ban, hogy minden szolgáltatásért ellenszolgáltatást követel. A belügy­miniszter a városokban és közsé­gekben az 1939. évi IV. negyedére és az 1940. évre az inségenyhitő tevékenység költségeinek fedezésére inségjárulék beszedését rendelte el. E rendelet alapján a törvényható­ság területén kivetett inségjárulék Összesen 349.656 pengő 82 fillért tett ki. Ebből a múlt év végéig 303.566 pengő 30 fillér folyt be s igy a hátralék 46.090 pengő 52 fillér. A befolyt összeg állt a múlt évben rendelkezésre a törvényható­ság lakossága szociális és gazda­sági helyzetének megjavítása céljára. A rendelkezésre álló összeg terhére a „Vármegyei Szociális Alap“ sok- gyermekes családok részére Tolna községben 5 egyszobás és 6 két­szobás lakóházat épített, továbbá fedezte a múlt évi árvíz által meg­rongált és lerombolt lakóházak helyreállításának és újjáépítésének azon költségeit, amelyek az e célra az árvízvédelmi országos kormány­biztosság által kiutalt 417.311 pengő 22 fillér államsegély felhasználása után szükségesnek mutatkoztak. Múlt évi augusztus hó 12-én Duna- szentgyörgy községen átvonult felhő­szakadás által megrongált nyolc lakóház helyreállításáról a „Várme­gyei Szociális Alap* gondoskodott. Az Országos Szociális Felügye­lőség szociális feladatok megvaló­sítására 60.000 pengőt bocsátott a törvényhatóság rendelkezésére. Ezen Összeg terhére Báta, Szedres és Tengelic községben, valamint a ten- gelici szőlőhegyen 1—1 kukorica- góré épült, összesen 10.991 pen­gőért, mig 44.009 pengőt szegény- sorsú sokgyermekes családoktól való tengeri felvásárlására használ­tak fel. A felvásárolt tengeri a nyár elején kerül eladásra és az elért árnyereséget a tengeri volt tulajdo­nosainak juttatják. A kukoricagóré építési költségei évek folyamán a megmaradt kukoricacsuta árából fognak megtérülni. A múlt évben 45.492 P állam­segéllyel támogatott közjóléti tevé­kenység keretében a jövendő nem­zedék életképességének fokozása céljából megszervezett zöldkeresztes tejakció révén a helyi forrásokból nem segélyezhető és ráutalt 310 terhes és szoptató nő, valamint 765 három éven aluli, 915 három—öt­éves korú és 1800 hat—tizenegy­éves korú gyermek részesült a múlt év folyamán ingyen tejben a vár­megyei közjóléti alapból kiutalt TELEFON: 14S Szerdán, április 23. Csütörtökön, április 24. VILÁG­Igazi Irancia téma, — francia szellemben feldolgozva: A boldoasss ara MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF A föeseménye a filmnek, egy izgalmas törvényszéki tárgyalás. Főszereplők: Marcelle Chantal, Jules Berry és Luden Barout Trükkfilm és Világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és */«• órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. 46.480 pengő segély terhére. A tejakció folyamán az év I. negye­dére erre a célra 15.600 pengőt használt fel a vármegye. — A téli évadban a zöldkeresztes tejakció mellett Szekszárd m. városban, va­lamint Dombóvár, Döbrököz, Nak, Ujdombóvár, Dunaföldvár, Fadd, Gerjen, Madocsa, Németkér, Paks, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fácánkert, Medina, Tengelic, Szedres, Tolna, Hőgyész, Bedeg- kér, Felsőnyék, Magyarkeszi, Ozora, Szakály, Tamási, Bonyhád és Mórágy községekben meg kellett szervezni a zöldkeresztes gyermekétkeztetési akciót is. — A vármegyében 1643 gyermek iugyen étkeztetésben való részesítésének szüksége merült fel. Az étkeztetés folyó évi január hó végén kezdődött és 100 napig tart. Gyermekétkeztetés céljára a belügy­miniszter 19.440 pengőt utalt ki, mely összeg azonban a jelentkező szükséglet fedezésére elegendőnek nem bizonyult, miért is a „Vár­megyei Szociális Alapiból gyer­mekétkeztetésre további 33.570 P használtatott fel. Az ujrendszerü szociális munka célja a leginkább támogatásra szo­ruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése utján az élet­viszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése, továbbá a népesség szaporodásának elő­mozdítása. A feladat megvalósí­tására összesen 646.080 pengő* 25 fillér fog a vármegye 1941. évi szociális munkatervének végrehaj­tásához rendelkezésre állni, A nép- és családvédelmi munkaterv és költ­ségvetés szerint a kellő anyagi fel­tételekkel nem rendelkező, arra ér­demes, elsősorban többgyermekes családok (14 éven aluli legalább 3—4 élő gyermek) részére az ön­álló megélhetési lehetőségek meg­teremtéséhez anyagi eszközök biz­tosíthatók: házhely szerzésére, ház­hoz és földhözjuttatásra, kisbérie­tek létesítésére, tehénjuttatásra, ser­téshizlalási kölcsönre, kisállatakcióra gyümölcstelepitésre, kenderáztató lé­tesítésére, kukoricagóré építésére, trágyatelep létesítésére, háziipari kölcsönök folyósítására, gazdasági eszközök beszerzésére és telekszer­zésre. A szociális közigazgatásnak az erdélyi menekültek nagy tömegéről is gondoskodnia kell. A törvény- hatóság területén jelenleg 325 er­délyi menekült van elhelyezve. A menekültek 3 hónapon át való el­látásának biztosítására a belügy­miniszter 40.000 pengő ellátmányt bocsátott a törvényhatóság rendel­kezésére, mely összegből a mene­kültek élelmezésének, lakásának, gyógykezelési költségeinek, mun- kábaállitásukhoz feltétlenül szüksé­ges szerszámok beszerzésének, stb. költségei fedezhetők voltak s igy a menekültek téli elhelyezése sem az önkormányzatra, sem a társada­lomra terhet nem rótt. A tél folya­mán a menekültek túlnyomórészt a felszabadult Erdély törvényhatóságai területén felállított táborokban nyer­tek átmeneti elhelyezést. A kedve­zőbb időjárás beköszöntésével a táborokban lévő és munkához nem jutott menekültek legnagyobbrészét az anyaországban kell elhelyezni. A vármegye területén minden 1000 lélek után két menekültcsaládot kell állandó kenyérhez juttatni. Figye­lemmel arra, hogy családonként át­lag 3*5 fő számítandó, a törvény- hatóság területén való letelepedés és felszívódás céljából hozzávetőleg még 1528 menekült érkezésére le­het számítani. Az árvízkárosultak részére épült és helyreállított lakóházak és a tol­Termeljünk burgonyát! A háborús viszonyokra való tekintettel az ország közélelmezésénél, valamint a takarmányozásnál és ipari feldolgozásnál nagy szerepet játszik a burgonya. Az illetékes kormányzat gondoskodott arról, hogy az étkezési, va­lamint az ipari burgonyára a hatóságok által mindenkor megállapított árakon az eladási lehetőségek biztosítva legyenek. Éppen ezért figyelmébe ajánljuk minden gazdának a burgonya ter- melését, aki tehát a termeléssel foglalkozni akar, az forduljon bármilyen fajtájú vetőmagért a| Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetéhez Budapest, IV., Deák Ferenc-uftca 6. szám, mely cég a termelőknek az Árkormánybiztosság által megállapított áron bocsátja rendelkezésére a vetőmagburgonyát. | nai szociális házak építési költsége cca 500.000 pengőre tehető. Ezen építési költségekből az érdekeltek hozzávetőleg 150.000 pengőt fog­nak visszatéríteni, mig 350.000 P a részükre engedélyezett segély cí­mén nyer elszámolást. I Részletesen megemlékezik az alis­pán a népszámlálás eredményéről. i Az árvízkárok Szomorú képet fest. a jelentés az idei árvíz által okozott károkról. Bőlcske határában az árvíz 4300 kát hold kiterjedésű ingatlant ön­tött el. 400 holdon ma is áll a viz, 200 holdról a viz lefolyik, míg 200 holdról a vizet levezetni nem lehet. DunaföJdyárO|i_J3Q0 lakóház omlott össze. A károsultak túlnyomórészt nincstelen napszámos emberek, akik saját erejükből az összedőlt vagy megrongált lakóházukat helyreállí­tani nem tudják. Dunakőmlőd hatá­rában 120 kát. holdon ma is áll a viz. 14 lakóház fala részben össze­omlott, részben megrepedezett. Dunaszentgyörgyön a talajvíz 10 lakóházat és gazdasági épületet részben lerombolt, részben meg­rongált. Madocsa határában jelen­leg 1300 kát. hold ingatlan van víz alatt. Nagydorogon talajvíz folytán 15 lakóház összedült, iöbb pedig megrongálódott Pakson az árviz által okozott kár a 10.000 pengőt meghaladja. Alsónyék határában két nagy bérgazdaság buzavetésé- nek háromnegyed része talajvíz kö­vetkeztében tönkrement. Bátán 10 lakóház összedült, 15 pedig meg­rongálódott. Decs határában 500 kát. holdat borítanak el a feltört talajvizek. Harc határában az árviz és talajvíz 1000 kát. hold területet borit. Belvíz következtében 30 lakó­ház és gazdasági épület vált hasz­nálhatatlanná. Medina határában 250 kát. hold terület van víz alatt. Tolnán 50 lakóház rongálódott meg. Bogyiszló határában levő termőte­rületből 800 kát. hold viz alatt áll. Talajvíz következtében Páriban 1 lakóház és 2 istálló összedült, 4 istálló pedig megrongálódott, mig Tamásiban 100 lakóház, Értényben és Kányán 10 épület, Nagyszokoiy- ban 31 lakóház, Magyarkesziben 20 lakóház, Szakályban 63 lakóház rongálódott meg. Felsőnyéken pedig 8 lakóház összeomlott. Több ház rongálódott meg Bedegkéren is. A simontornyai járásban a talajvíz 126 lakóházat és 130 présházat romba- döntőtt, 444 lakóházat pedig meg­rongált A talajvizek szántóföldeken és réteken is okoztak kárt. A közigazgatás és egyéb ágazatai Beszámol az alispán a vármegye közellátásáról, egyes ipari termékek forgalombahozataláról, a testneve­lésről, a közegészségügyről, a tan­ügyről, az iskolánkivüli népműve­lésről, a mezőgazdaság állásáról, a vármegye tűzrendészetéről, a köz­úti igazgatásról, A vármegye terü­letén folyó magasépítésekről, az ál­1941 április 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom