Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-12 / 28. szám
1941 április 12. 5 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Tolnameayel jezsuita költő Kínában Az 1939. év elején kedves vers* gyűjtemény jelent meg a buda- | pesti Korda R. T. kiadásában. Az ! út elején a címe a kis kötetnek és szerző gyanánt nekünk megfejthetetlen kínai írásjelek után Ming ■Ch’ing Lien van feltüntetve. Hatvan költeményével mutatkozik be a nyilvánosságnak a kínai nevű poéta és írásait Első lépések, A kezdő tanú- csai, Karácsony vigíliája, Napról• napra, Tavaszi ének, Uj használatú szavak cimü csoportokban foglalja össze. Mélységes szerénység, hit, keresztényi alázatosság, Isten* és emberszeretet csendül ki ezekből a versekből, amelyek némelyikéből valóban az Istenáldotta hivatott költő szól az olvasóhoz. Nem csekély érdeklődéssel olvastuk a gyűjteményt és figyelmünk •csak nagyobb lett, mikor megtudtuk, hogy Ming Ch’ing-Lien nemcsak magyar, hanem megyénkben is. A kínai név alatt ugyanis Stock- inger László, a Tamásiban született és jelenleg Chinában, Peking- ben működő jezsuita rejtőzik. Nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a magyar irodalom egyik hivatott munkása szakadt el tőlünk messze földre, amelyről eképen ir: Kelet hiv. Énein, hogy fáradt vagyok, és tudom, nem pihenhetek soha: Keletem, a Nagy Kelet hiv, s az út odáig mostoha. Nyűgös, fáradt, erőtlen testtel de magasok a Magasok, réveteg, könnyes, gyenge szemmel Kápráztatók a havasok. ís nincsen mégse balra út, Pihenés, csendes nyughatás. Polgári kedvek zsombékján túl «libém áll: a Hivatás. Kiált I s bár egyre fáradtabb vagyok, tudom, én nem pihenhetek soha I Keletem, a Nagy Kelet hív, s az út odáig mostoha. Még az 1939. év júliusában ment ki Stockinger László Kinába, ahol, mint megtudtuk, a kínai nyelv, irodalom és költészet tanulmányozásának él. Ottani működésére felfigyelt a magyar napisajtó is és az egyik legelterjedtebb budapesti napilapban Mára! Sándor méltatta a fiatal jezsuitának a kínai költőkről, a kínai nyelvről, a társadalmi berendezkedésről, filozófiáról, gondolkozásról, lélekalkatról stb. szóló biztos ízlésű egyik tanulmányát. A szülőföldről messze Keletre elkerült fiatal szerzetes munkássága iránt érdeklődve felkerestük dr Babits István tolnamegyei árvaszéki ülnök, tb. főszolgabírót, akinek a felesége sz. Stockinger Györgyike nővére a pekingi jezsuitának és tőle megtudtuk, hogy a távolba szakadt -fiú és testvér gyakran értesíti hozzátartozóit munkásságáról, tanulmányairól és ismerteti velük a sokezeréves kínai irodalom klasszikus és uj termékeit, a lehellet finom, halk, kicsi, gazdag, mélyen szimbolikus énekeket, amelyeket csak ott kint, a kínai nép között élve lehet igazán megérteni. Megismerteti rokonait a kínai irodalom legzseniálisabb költőinek életével és bravúros fordításokban részleteket szokott közölni verseikből is. Különösen érdekes, amit a kínai ^versformákról ir. Körülbelül száz klasszikus forma van s jórészük rimtelen. A rim a legmellékesebb. A forma megkötöttsége azonban 'Olyan probléma, amit szinte lehetetlen írásban ismertetni. A kínai beszéd nem egysikon mozog, hanem valóságos kóta éneklés. Még fülembe cseng — Írja nővérének Stockinger László — egy ízléstelen és nagyon gyenge tréfa, amit otthon hallottam a kínai beszédről. így szól: Kint csincs csen-ki, bent csincs csen ki; fönt csincs csen-ki, lent csincs csen-ki, koccint,esünk* csak! Ennek a badarságnak csak akkor lenne értelme, ha például a kint szót elkezdve c hangon, tizenhatod után lemennénk huszonnegyéd dé- re s föl újra tizenhatod é-re egy finom összevont hajtással. A csincs-et inkább cin-nek mondanánk és egy nyolcad lenne, a csenki megint cen lenne gé-n kezdődőig egy tizenhatod után leesne c-re. Bent-hez hasonló szó nem létezik Kínában ; Koc-cint esünk csunk- ja inkább cseng lehetne, de cé-ről hirtelen há- ra ugorva. Ez a magyarázat banális és nevetséges. Azt megmagyarázni, hogy miért kell skálázva beszélni, nehéz volna. Csak egy szót: a kínai nyelv szóváltozata igen csekély s hamarjában legalább harminc jelet tudnék mindent elmúlt háromheti írásgyakorlatomból, ahol a jel ugyan mind más, a kiejtés latin betűkkel és angol hivatalos átírásban mind: shih. Már most, ha nem ejtenénk ezeket négyféleképpen, mint az irodalmi nyelv (a sanghaiak hétféle hangskálában beszélnek) azonkívül néha még hehezve is : hogy lehetne megérteni, melyik shih-ről van szó. írásban természetesen ez nem nehézség s azért a vers meg is tartotta eredeti monoszillabáit, mig a beszédnyelv nem egytagú szavakból áll most már, hanem mindig két szótag forr egybe a tévedés elkerülhetősége szempontjából. Már most rátérhetünk a forma problémájára. A sorokat úgy kell megalkotni, hogy az egymás alá irt jelek harmonikusan lejtsenek, minden zavaró egyhangúság nélkül; azonkívül harmóniában kell lenni lejtésüknek a tartalommal és a következő sorokkal. Ha valahol, hát Kínában nincs jövője a fűzfapoétának, mert átkeresheti a nagy szótárak nyolcvanezer jelét is, mégsem tudja azt a harmóniát s hangsúllyal, érzelemmel, tartalmi elemmel egybevágó egyensúlyt létrehozni, amit az igazi költő játszva tesz meg. A modern, uj irodalomnak vannak jó írói, de nyomukba sem érnek a régi nagyoknak. Konfucius és tanítványai még mindig felül nem múlt és félre nem tehető írók nemcsak filozófiájuk, de irodalmi értékük miatt sem. A regényben még mindig legismertebb a San Kuo, ez a legendás novellisztikus regény ; a színpadon is változatlanul élnek a klasszikus történelmi darabok, bár európai, illetőleg amerikai hatásra gyenge majmolások is ellepték a színpadokat. A versben a klasszikusok uralkodnak, bár sok az uj kísérlet a szabad formák felé. Mindenféle fantasztikus alakú, értelmetlen versek látnak napvilágot hangutánzó és csak fülhatásra vadászó törekvésekkel. A megbecsülésnek örvendő uj I költők ragaszkodnak a régi témákhoz és uj próbálkozásaikban is a kínai lélekhez. Erre — végzi levelét Stockinger László — hozok egy példát egy újságból. A vers névtelenül jelent meg és a háborúban férjét vesztett feleség ábrándját rajzolja a költő reflexiójával: Szerelmem meghalt csatazaj között S most hull az őszi halk eső és szél kiált nyugat felől Halálos csend van, minden oly halott — s én sírjáról sem tudok. Szerelmem békén fekszik tengermélyeken és Szép, akár a nap, ha kel nézi a sok felszálló madárt békén és csendben, örök boldogan. Mert szent és tiszta béke lakik arra, ahol a béke, ott öröm lakik, igy látom őt fent, álmaim felett s ugye boldog, aki álmodik? Igen I Szeretném én ha mindig együtt lennétek igy, két ifjú, boldog ember hallgatva együtt, hol zúg a messze Tenger ... Stockinger László kínai értékes műfordításaiból és nővéréhez küldött költeményeiből alkalmilag még közlünk mutatványokat. TtibeU Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 április hó 3—9 ig. Hőmérséklet maximum : 26'7 C° április 6 án, minimum: , 0 0 C° április 9-én. Csapadék; eső 2 7 mm április 3-én, eső 24 5 mm április 6-én, eső és hó 12'1 mm április 8-án. összesen 39*3 mm Lapnnk előfizetőinek, barátainak, olvasóinak, hirdetőinek és mnnkatár sainak boldog hnsvéti ünnepeket ki< vánnok. Lapnak legközelebbi száma a köz beeső kettős ünnep miatt 18-án, pénteken délben jelenik meg. — A húsvéti feltámadás szertartása a légoltalommal összefüggő rendelkezések miatt olyan időben tartandó, hogy még az elsötétítés megkezdése előtt bevégződjék. Légoltalmi szempontból a körmenetet csupán a templomokban lehet megtartani, az utcákra és terekre való kivonulás tilos. Szekszárdon a belvárosi templomban a feltámadás 17 órakor kezdődik. Itt említjük meg, hogy a szekszárd-belvárosi templomban a nagyszombati tűz- és vizszentelés szertartása reggel 7 órakor kezdődik és ezt követi az ünnepi szentmise, mely alatt megszólalnak az előző napon elnémult harangok. A husvét vasárnapi és hétfői miserend változatlan. VERT ADOK újabb ellenőrző vizsgálatra jelentkezzenek.!— Egyben újabb vért adók_ sürgős jelentkezését kéri a szekszárdi kórház igazgatóságai — A sajtóügyek egységes irányítása. Bárdossy László miniszter- elnök és külügyminiszter Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert a magyar sajtónak mind belpolitikai, mind külpolitikai egységes irányításával sajtófőnöki minőségben megbízta. A miniszterelnökség sajtóosztálya ezentúl mint a miniszterelnökség III-ik ügyosztálya vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnök — gróf Teleki Pál egyik legközvetlenebb munkatársa és bizalmasa — vezetésével változatlanul ellátja az eddig is hatáskörébe tartozott sajtóközigazgatási és adminisztratív teendőket — Kitüntetett néptanító. A Magyar Tudományos Akadémia Bajor János bonyhádi ág. h. ev. elemi iskolai igazgató-tanítót kiválóan értékes kulturális és szociális működéséért a Wodianer jutalomdijjal tüntette ki. A kitüntetett s közbe- csülésnek örvendő igazgatónak a jutalomdijat április 28-án fogják átnyújtani az Akadémia ülésén. — A vármegye mezőgazdasági helyzete. A viszonylag alacsony hőmérséklet miatt a tavaszi kalászos vetések márciusban kikelni nem tudtak, bár elvetésük egyes helyeken már nagyon régen megtörtént. Az őszi vetések fejlődése csak lassan indult meg, de március végén a jó fejlődés észlelhető volt rajtuk. A március végéig esedékes gazdasági munkák úgyszólván teljesen befejeződtek. Elmaradás csak az árvíz és belvizek által károsított földeken tapasztalható, itt azonban nagyon nagy mérvű. Az árvíz és a felfakadó talaj viz az idei évben is sok kárt tett vármegyénkben is. A dunamenti községekben az őszi vetések mintegy 15—20% a, mig a Sió és Kapos folyók mentén fekvő községekben az őszi vetések 5— 15%-át tették tönkre. Legtöbb helyen az árpa-, zab-, borsó-, répavetés befejeződött, a burgonya vetése folyamatban van, a tengeri alá a földek megszántása és megmunkálása megkezdődött. — Az állatállomány erőbeli állapota általában közepes. Kisebb mérvű szálastakar- mányhiány, főleg az árvizsujtotta községekben észlelhető se miatt itt az állatok kondíciója gyenge. Az átteleltetés folyamán nagyon hiányzott a múlt évi széna, gyök és gumós takarmányfélék azon mennyisége, amely az esőzések és a tul- nedvesség következtében tönkre ment, elrohadt. Az átteleltetés kedvező, vagy kevésbé kedvező ’mivoltának elbírálásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az átteleltetett állatállomány nagyobb volt, mint más években, minthogy a szarvasmarhaállomány számbelileg mintegy 10%-al növekedett. — A családvédelmi alap tanácskozásai. A múlt héten a belügyminisztériumban fontos tanácskozások voltak, melyek keretében az Országos Nép- és Családvédelmi Alap vezetősége a vidéki szervezetek kiküldötteivel megállapította az alap munkaprogramját. A tanácskozásokon vármegyénkből részt vett dr Bekker János szociális előadó* tb. főszolgabíró.
