Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-12 / 28. szám

6 194t április 12. A szekszárdi színház utolsá hete > Az országos gyásznak és a várat­lan külpolitikái eseményeknek Szek- szárdra gyakorolt hatását első sor­bán és legsúlyosabban Galetta Fe­renc színtársulata érezte meg. Hiába hozta színre a legnagyobb igyeke­zettel és áldozatkészséggel, a leg­tökéletesebb előadásokban a szen­zációs darabok egész sorát, a kö­zönség otthon maradt. A társulat most már csak egy hétig marad itt és reméljük, hogy ez idő alatt Szek- szárd megértő módon fogja pártolni a lelkes együttes kulturtörekvéseit és megmenti az igazgatót azoktól á súlyos anyagi áldozatoktól, ame­lyeket különben viselnie kellene. Az utolsó hét kitűnő műsora szen­zációs bemutatóval kezdődik. Szom­baton és vasárnap kerül színre a Fővárosi Operettszinház remek ze- néjü, mulattató operettje, A bécsi gyors. Pompás szerepe van ebben a darabban Deésy Ilonának, Kovács Annának, Milotay Gizinek, Ila Märy- nek, Galettának, Csonkának, Mórái­nak és Szedőnek. Husvét hétfőn délután filléres hely­árakon Rácsos kapu, rácsos ablak. Husvét hétfőn este rendes hely­árakon Gyergyói bál. Kedden propaganda előadásban Az ördög nem alszik. Szerdán olcsó helyárak mellett Tokaji aszú. Csütörtökön bucsuelőadásként a Csárdáskirályné, Kálmán Imre leg­szebb operettje. — Eljegyzés. Imre László tüzér hadnagy eljegyezte Fischer Hildát, dr. Fischer János tolnai ügyvéd leányát. — Házasság. Moharos Erzsébet és Erszényt Orosz házasságot kö­töttek. Minden külön értesítés helyett. — Zsir és borjúhús az finne­pekre. Vitéz Vendel István polgár- mester a szekszárdi városi mészár­szék utján gondoskodik azok hús­véti zsirszükségletéről, akik sertést nem vágtak és zsirkészletről nem gondoskodhattak. A polgármester rendeletére több bikaborjut is vá­sároltak, azokat levágják és húsú­kat a húsvéti ünnepekre a hatósági székben fogják kimérni Szekszárd lakosságának. — Vármegyénk adózási viszo­nyai. Vármegyénkben a múlt évi adóhátralék 753.408 90 P. A folyó évi földadó 1,760.317*69 P, házadó, birság és rendkívüli pótlék 1,113.896 P 13 f, társulati adó, birság és rend­kívüli pótlék 209.408 64 P, társulati vagyonadó 20.952*10 P, tantiem adó 31.308 P 08 f, beruházási pótlék 3Ö.327‘62 P, jövedelem adó, birság és rendkívüli pótlék 781.041*03 P, vagyonadó 340.746*59 P, nyilvános betegápolási pótadő 557*711*96 P, rokkantellátási adó 280.062*20 P, kincstári pótlék 107.481*04 P, ősz- szesen 5,232.953 08 P, törlés a folyó évi előírásból 21.721*46 P, helyes­bített tartozás 5,968.666*72 P. Erre befizettek a folyó évben 663.525*59 P-t, maradt 5,305.141*13 P hátra­lék. A múlt évben ugyanezen idő alatt 544.214 02 P folyt be, úgyhogy az ezévi befizetési eredmény 119.311 P 57 f-rel jobb az előző évinél. A védett birtokok tulajdonosait ter­helő összes állami adóhátralékok TOLNAMEGYEI ÚJSÁG összege 62.668 20 P. Közúti gép­járművek közúti adója címen január hóban befizettek 1.058*99 P-t, alkal­mazottak külön adója cimen 8767 P 39 f, illetékek címén 174.817*88 P-t, fprgalmi adó címén 207.467*00 P-t, végül befolyt 46.953*96 P vagyon- váltság. — Okleveles tanítónők figyel­mébe. A szekszárdi kir. tanfelügye­lőségtől szerzett értesülésünk sze­rint a visszacsatolt területek nép­iskoláiban nemcsak a férfi, hanem a női tanerők is olyan nagy szám­mal helyezkedtek el, hogy a férfi tanerőkben hiány állott elő, a több­éves oklevéllel rendelkező nőtan­erők pedig nagyrészt már állásba jutottak és a tanitónöképzők által kibocsátott nőtanerők száma is az ország népiskoláinál évenként je­lentkező szükséglettel egyensúlyba került. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezért a segélydijas és jo­gilag megüresedett álláson való he­lyettesítéssel ideiglenesen megbízott női tanerőkre vonatkozólag az ok­levél megszerzésének idejét illetően, amennyiben régebben végzett meg­felelő pályázó nincsen, az 1941/42. tanévtől kezdődő hatállyal a két­éves katonai szolgálatra bevonult tanítók katonai szolgálatának idejére helyettesítéssel ideiglenesen megbí­zott tanítói minőségben alkalmazott nőtanerőkre nézve már a folyó tan­évre felfüggesztette. Mivel a mostani viszonyok következtében több ideig­lenes tanerő alkalmazása vált szük­ségessé, az állástalan okleveles ta­nítónők megbízatásuk iránt fordul­janak a szekszárdi kir. tanfelügyelő­séghez, ahonnan a szükséges fel­világosításokat megkapják. — Mit csináljunk légiriasztás esetén ? A légvédelmi riadó jele a szirénák üvöltő hangja, vagy a félre­vert harangszó jelzi az ellenséges repülő közeledését A riadó hang­jára mindenki nyissa ki az abla­kokat és a villany kikapcsolása után óvóhelycsomagot magához véve, siessen az óvóhelyre, vagy a pin­cébe. Az ablakokat azért kell ki­nyitni, hogy a légnyomás azokat be ne törje. Az óvóhelyen mindenki a parancsnok, vagy helyettesének az utasításait követi. A legszigorúbban ügyelni kell a rendre, az ideges- kedőket le kell inteni és fegyelme­zetten kell viselkedni. Ha a légi­támadásban szünet áll be, a pa­rancsnok figyelőt küld ki a pad­lásra az esetleges károk, vagy se­besülések megállapítására. Ha a tűz olyan nagy, hogy azzal megbir­kózni nem lehet, vagy ha a sebe­sült állapota súlyos, kárjelentést kell küldeni a legközelebbi alkörzetpa- rancsnokságra, vagy a rendőrségre. Akit utcán ér a riadó, az nyugod­tan, de gyorsan siessen védett helyre, menjen be a legközelebbi házba és tartsa szem előtt; még az alá nem támasztott pince is védel­met nyújt, míg az utcán védtelen ■ marad. Aki járművel van az utcán, az riadó esetén álljon meg, oltsa el ! a kocsi lámpáit és keressen mene- ! déket a legközelebbi óvóhelyen. — Nyugdíjazás. Kosztolányi Ist­vánná Molnár Olga simontornyai róm. kát. tanítónőt a vallás-és köz- oktatásügyi miniszter betegsége miatt előállott szolgálatképtelenségére való tekintettel nyugdíjazta. — Helyettesítés. Sorok Sára oki. tanítónő a kajdacsi ref. elemi isko­lánál ideiglenes helyettes tanítónői megbízást nyert — Véglegesítések. Bacsó Gyula sárszentlőrinc-uzdi községi és Varga Ilona nagydorogi községi elemi is­kolai tanítókat a vallás- és közok­tatásügyi miniszter végleges minő­ségű rendes tanítókká ismerte el. — A Zöldkereszt egészségvé­delmi szolgálatok, az Országos Egészségvédelmi Szövetség anya- és csecsemővédő intézetei, Tolna­vármegye Tüdőbeteggondozó Inté­zete és a Szekszárdi Nemibeteg- gondozó Intézett együttesen a kö­vetkező működést fejtették ki: az intézményeknél működő orvosok 162 orvosi tanácsadást tartottak, amelyeken 83 terhes nő, 619 cse­csemő, 498 gyermek, 319 gümő- kóros, 181 nemibeteg és 86 egyéb bajban szenvedő jelent meg. Az is­kolai szűrővizsgálatokon 729 tanuló került orvosi megvizsgálásra. — Tolna megye bányakapitány­sági beosztása. Az iparügyi mi­niszter most megjelent rendelete ér­telmében a pécsi m. kir. bánya- kapitányság hatásköre kiterjed Ba­ranya, Somogy, és Tolna várme­gyékre, továbbá Pécs törvényható­sági jogú városra. A bányakapitány­ság uj beosztása következtében az ország több részén változások tör­téntek, azonban Tolna megye vál­tozatlanul a pécsi bányakapitányság­hoz tartozik. — Árkiegészítést ad szemter­més vásárlásánál a Futura. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az 5430—1940. M. E. sz. és az azt kiegészítő rendeletekben foglaltak szerint magasabb áron vásárolhas­son a Futura Rt. búzát, rozsot, két­szerest, zabot és tengerit. Ennek alapján a Futura meghatározott fel­tételek mellett árkiegészítést ad a termelőknek. Az árkiegészítés ösz- szege a búza, rozs és zab méter­mázsája után 2*50 P, a tengeri után 2*30 P. Az árkiegészítést csak azok után a tételek után fizetik ki, ame- lzeket a gazda legkésőbb 1941 áp­rilis 30-ig kiad. Az árkiegészítés fizethető, nemcsak az 50 kát. hol­don aluli gazdaságokból származó termények után, hanem az 50 kát. holdon felüli gazdaságokból igény­bevett és április 30-ig feladásra ke­rülő termények után is. Az árkiegé­szítés elsősorban az igénybe vett, de le nem szállított termények gyors és zavartalan átadása és ennek so- ráu felmerült költségek megtakarí­tása érdekében kerül kifizetésre. — Júniusban vége lesz a hábo­rúnak? „Magyar Vetés" c. lap­társunk jelentése szerint, Mór köz­ségben megszólalt egy fiatal leány, aki eddig egész életében néma volt. A csodálkozó családtagoknak ki­jelentette, hogy: „Édes apám meg­hal", amin csak mosolyogtak, mert atyja makkegészséges volt. Rövidé-- sen azonban váratlanul meghalt a > leány atyja. Ezekután jósoltatni kezd­tek a leánnyal, többekközt megkér­dezték tőle, hogy mikor lesz vége a háborúnak? A leány azt a választ adta, hogy: „Ennek az esztendőnek azon hónapjában, amelyik hónap­ban péntekre esik e 13-ika.“ Ez júniusban lesz igy, tehát a jóslat szerint, júniusban vége lesz a há­borúnak ? t — Tudnivaló légiriadó esetére. Szekszárd város légoltalmi parancs­noka figyelmezteti a lakosságot, hogy á szirénajelzések nem lég­oltalmi gyakorlatot, hanem légi­veszélyt jeleznek s ezért az utcákon kifüggesztett hirdmények utasításai­hoz a legszigorúbban kell alkal-. mazkodnia mindenkinek. Az utcán járókelőket súlyosan megbüntetik.. A szirénajelzésre mindenki hala­déktalanul a legközelebbi óvóhelyre tartozik bevonulni s a háztulajdo­nosok kötelesek a házi óvóhelyet nyitva tartani, hogy oda az utcáról bevonulók is bemehessenek. Ezt a rendelkezést mindenki nemcsak a saját, hanem a köz érdekében is tartsa be. Légiriadó alatt telefon- kapcsotások nincsenek, miután a kezelőszemélyzet is az óvóhelyen tartózkodik. A názáreti ház A megváltás ünnepe mindig szép és magasztos eszméi oly hangu­latba hozzák az emberek elméjét és szivét, hogy azt, amit máskor figye­lemre sem méltattak volna, a hús­véti hangulatban át szokták olvasni. Azért olvashatunk a lapok hasáb­jain a húsvéti számban oly esemé­nyek feletti elmefuttatásokat, mely események az isteni Mesterrel ösz- szefüggnek és a húsvéti hangulat­ban érdekelnek. E kedves körülmény serkent en­gem is, hogy a názereti ház törté­netét megelevenítsem. — Eredetit e tárgyról nem irhatok, a názáreti ház történetét csak úgy adhatom» ahogy azt más művekben feldol­gozva találjuk. Bevezetésül azt ol­vasom az írásban: A hetven esz­tendeig tartó babiloni fogság letel­tével a hazájukba visszatérő zsidó családok között volt Dávid király­nak is egy-két sarjadéka, kik Bet- lehemben és annak környékén, mint. őseik egykori szülőföldjén teleped­tek meg. Heródes uralkodása alatt Galileába költöztek, Názáret váro­sában telepedvén le. Egy csendes, szerény házikóban lakott Joakim és Anna szentéletü leányukkal Má­riával. E szentéletü leány életéről igy ir Szt. Jeromos: „Ő iparkodott az Isten és a felebarát iránti szere- tetben legforróbb, a szivtisztaság- ban legtökéletesebb lenni." (Serm. de natia. Mar.) Fölserdülvén, a zsi­dók törvénye szerint, eljegyeztetett legközelebbi rokonának, Józsefnek a kegyes hit szerint, Róma építése után a 747-ik esztendőben, január 23-án. És itt e szerény, csendes názáreti házban „lett testté az Isten igéje*, világra jővén a betlehemi jászolban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom