Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-12 / 28. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG __________ 1941 április 12. Hm llemlákmfivek, orszúszfiszlúR, templomEelszerelések művészies klvltelűjslremlékek készítése és raktár márványból és mflkfiból — kedvező fizetési feltételekkel Hnlschenbacher Ödön és na (hliitsciienbacher Jenő) ..kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 juk, hogy él, van, ránk gondol, a miénk, ha közzénk távolság kerül, nagy kin eltűrni ezt a távolságot. Azokkal, akiket szeretünk, kéz a kézben szeretünk haladni a földi utón s ha ez a kéz kiesik a miénkből, ez elszakadás megrendítő ténye szivünkre súlyosan hat. Mennyivel inkább az a szörnyű valóság, hogy az, aki velünk, bennünk élt, az elmúlás, a megszűnés állapotába került, mig mi ittmaradunk nála nélkül. ; Az ilyen veszteség következménye az, hogy földi sorsunk szeretet, szerető szív melege nélkül kétségbeejtő magány. Ám jön a husvét. Bekopog hozzánk az ég üzenete. Egy boldog és boldogító valóság a sirontuli életről. Ott Isten áll, él és vár reánk, A mai forgatagos időben minden magyar állampolgárnak szüksége van arra, hogy magába tekintsen és számot vessen azzal, mi az ő kötelessége a mai időkben ? Tudjuk azt, hogy nemcsak szomszédunkban van háborús állapot, hanem ez az állapot fokozatosan kiterjesztődik még több világrészre is. Ennek következménye az, hogy a háborús hullámok alól mi sem vonhatjuk ki magunkat és ezekben az időkben úgy kell minden magyar polgárnak helyét megállnia, mint ahogyan tették azt elődeink háborúk által viharvert országunk válságos időiben. Minél nagyobb hullámokat ver a háborús és forgatagos idő, annál odaadóbban kell minden magyar embernek figyelmét az országunk felelős tényezőire ráirányítani, akik a mai nehéz időkben vezetésre ki- választtattak. A csatazaj mellett sem szűnhet meg soha a békét szolgáló polgári munka, a jövendőért aggódó otthoni erőkifejtés, sőt ezeknek a munkáknak fokozása szükséges és kívánatos akkor, amikor veszélyek és háborúk környékezik közelben vagy távolban országunk földjét. Háború idején az elérhető eredmé- j nyék nagysága attól függ, hogy mi-1 hogy egy szebb és tökéletesebb élet drága ajándékát nyújtsa felénk. Ott mindenkit átölel a végtelen szeretet, hogy vigye tovább ugyanazt a személyes életet, amit hordoztunk a földi hazában, mint ahogy ez Jézussal történt. Az ő példája, az ő élete, amelyet feltámadás által nyert vissza a romlás kezéből, kapu, amelyen mindnyájan áthaladunk, akik benne hiszünk. Ez a husvét. lyen mérvű az a magyar összetartás, a megingathatatlan magyar összefogás, amely az erők és az eredmények felfokozását számunkra meghozza. A tavasz, mely rendes viszonyok között a zsenge életek kirügyezését jelenti, most a népek létét vagy nemlétét jelentő háború magvával szórja tele a világrészeket. Még nem tudjuk azt, hogy a tavasz mikor lesz ismét háborútól mentes régi tavasz, de azt tudjuk, hogy ezeken a viha* ros időkön csak azzal jutunk keresztül, ha minden magyar ember teljesíti azt a kötelességét, amit a mai idők számára előírnak. Ezt a kötelességet hangsúlyozni és újra ismételni kell: az összetartás, veAki láthatta valóságban, vagy végig hallgathatta a rádióban az 1848—49* iki szabadságharc zászlóinak haza érkezését, bizonyára mind-mind könnymosott orcával nézett felfelé s valami olyat érzett, amit szóval elmondani soha-soha nem lehet... Egy Isten és ember közötti zokogó, hangtalan beszélgetés volt az: egész magyarságunk megrázóan tragikus és nagy ■ szerű látomása... s egész hitünk szinte kézzelfogható megtestesülése... A lélek és a vér csodája, a kereszt diadala, mely nemcsak Krisztus utjá nak és életének lett győzelme, de mindazokénak, kikben az ő lelke, az ö áldozatának vére s keresztjének hősiessége kivirágozhatott. Megjöttek a magyar zászlók s meghajoltak annak a vezérnek néma szobra előtt, aki évtizedekig hordta a látszólagos gyalázatot azért, hogy megmentse ennek a nemzetnek még menthető fiát, a jövendőjét s aki saját életét ajánlotta fel értük zálogul ! Micsoda szent elégtétel volt ez! Megjöttek a tépett magyar zászlók, hogy alattuk újra és újra feltündököljön múltúk szent hősiessége, apáink vére, anyáink könnye, áldozata s feltündököljön a kemény, hű fogalom : egyek leszünk és kitartunk a zászlónk alatt!-Jönnek, mennek a zászlók... nemcsak ezek az ereklyék jöttek az orosz föld messzi mezőiről, de jöttek a visszatérés drága pillanataiban titkos, rejtekhelyekről, szivek fölül, kicsi zetőink támogatása és a céltudatos nagy magyar erőkifejtés a magyar feladat. Láttuk az elmúlt századok során, hogy tatárdulás, törökdulás, abszolút uralom elnyomása miként kínozta nemzetünket. De láttuk azt is, hogy minden megnyomorgatta- tásunkból mindig volt magyar feltámadás. Uj erőre kell lendülni nemzetünknek a trianoni nagy meg- nyomorgattatás után s ha a háború vészes viharai felettünk szállanak, akkor is arra kell gondolnunk, hogy magyar összefogásunkkal eljutunk az áhított magyar husvéthoz: egy nagyobb Magyarország boldog feltámadásához ! gyermek bibliákból... Jöttek, mint legdrágább kincsek, magyarságunk örök, szent győzelmes szimbólumai... S mennek is a zászlók, indulnak visszatért földünk drága zugolyaiba küldik, himzik, ajándékozzák férfi- áldozatok, asszonyszivek, leánykezek, gyermeklemondások... Csodálatos dolgokat üzen nekünk a zászló: Hőse és harcosa mindig a férfi volt, de titkos szövögetője, öltő- getője, álmodója, ajándékozója az asszonyi szív, asszonyi kéz, ihlet» imádság és lélek ... Van-e szegényebb éB sivárabb hajlék annál, ahol az anya nem tud zászlót lobogtatni gyermekei előtt? s nem érzik meg az életén a zászlóért való könnyes, áldozatos, titkos, néma elégség? S ahol az apa nem a zászló hőse és halálig hű harcosa ? Felvidék, Kárpátalja, Erdély! Láthattuk volna-e csodáidat, ha nem ilyen zászlóhordozó nemzedék őrizte volna roskadozva rögeidet? Nem a mi zászlónk a nagyobb érték, amit küld neked a hazai föld, a tiéd, amit rongyfoszlányokká tépve, rejtegetve, koldussányomorodva is királyi lélekkel hordoztál és megőriztél ... Még egy látás futott át a telkemen, mikor az orosz nemzet fiai kezéből a mi fiaink remegő kezébe, fordult át az 56 drága ereklye,. Az a nemzet értékelte ezeket nagy nemzeti ajándéknak s küldte haza egy nemes, szép gesztussal őket, amelyik a legszentebb zászlót: Krisztus zászlaját összetépte és örökre ki akarja venni fiai leikéből... S láttam a tépett nemzeti lobogók mögött azt a zászlót, amit mi Istenünk nevében lobogtathatunk... Óh milyen jó volna elmondani és megüzenni nékik, hogy ezek a zászlók, amiket hazaküldtek, azért voltak olyan hősek és szentek, mert a legnagyobb és legdicsőségesebb Lélek ajándékozott meg minket lélekkel és hazaszeretettel, hősiességgel... A Golgota és szenvedés népét a Golgota és Kereszt Királya tartotta kegyelmes kezében és készíti a jövendőre az áldozatok, könnyek, küzdelmek viharába is.., Oh ha mi is vihetnénk nekik zászlót: a mi hitünk diadalmas, tiszta, szent zászlaját! Ha ezzel fizethetnénk TELEFON: 143 Szombaton, április 12. Vasárnap, április 13. Vasárnap 3 öraker a hely ár 40, 60 és 80 fillér. Egy felejthetetlen szerelem csipkefinom filmregénye: X 1 ISl£?7 Örökké Főszereplők: Merle Oberon és Laurence Olivier VILÁGMagyar híradó MOZI Hétfőn, április 14-én: 3, 5, 7 és 9 érakor Hétfőn 3 Órakor a helyár: 40, 60 és 80 fillér Igazgató: KRENNER JÖZSEF Mint egy Schubert-dal, olyan kedves, köunyed, romantikus és édes-bús ez a francia filmujdonság: Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és 7*9 Schubert szerenád (Dalol o szív) órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Főszereplők: Lilian Harvey és Lonis Jouvet Kisérő műsor: Tigrisvadászat HÚSVÉTI ÉNEK Irta: BABAY GÉZA Ragyogó husvét, drága nap, Egész világon áldanak, Hol még a hitnek csillaga Virrasztja a rémségek éjszakáját. Mily szent, mily áldott, mily csodás, Mily mennyországi álmodás: Lélekben messze szállani S raegállani egy megnyilt kriptaboltnál. így szólnak ott az angyalok: Nincs itt az Úr, feltámadott! Nézzétek, im üres a sír, Ne keressétek holtak közt az élőt 1 Kinek meg kellett halnia, Feltámadt, mint Isten fia, Hogy elfoglalja odafönn Megdönthetetlen, fényes égi trónját. Feltámadása isteni, Csodás erővel hirdeti: Az élet diadalmasabb, Mint a halálnak elmúló hatalma, Bennünk is lángra gyűl a hit, Akiknak szent hazája itt Boldog madárfészek ma még A nagy világnak égő erdejében. Az életen húsz éven át Láttuk mi győzni a halált S most a halálon látjuk ím Az örök élet fényét felragyogni. Húsvéti szent feltámadás, Te vagy a legszebb látomás Itt lenn, e véres földtekén, Nagy, vad tusáknak szörnyű éjszakáján. A mai idők kötelessége Irta: Dr Pesthy Pál zy. igazságügyminiszter, felsőházi tag. Jönnek, mennek a zászlók
