Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-12 / 28. szám
XXIII. évfolyam. Szekndfd. 1941 Április 12. (Szonlut) 28. UtD. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé^ és ki adóhivatal: Szék s tár dl Népbank épületében. Teléfonszám: 85 Előfizetési dl): Egész éyre _ 12 pengő || Félévre..____6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl)a 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. — Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Husvét Irta: dr Magyarász Ferenc O. Cist. »Hogy életük legyen és mennél bővebben legyen. (Ián. 10, 10.) Földi javaink között kétségtelenül első helyen áll az élet. Minden javunknak ez az alapja és foglalata. Minden földi javunknak csak azért és addig van értelme és értéke, amig élünk; holtunk után semmink sem marad abból, amihez itt a földön ragaszkodunk. Ezért is ragaszkodik minden ember, sőt minden élő a maga életéhez és igyekszik azt minden erejével fönntartani. Élet 1 Ezt hirdeti a legkisebb fűszál is a réten, ezt dalolja a leghangosabb madárka az ágon, ez mosolyog a kisgyermek szemében és ez után nyúl a haldokló aggastyán reszkető, hidegülő keze a halálos ágyán. Élet 1 Ezt ígéri az embereknek az, aki minden életnek szerzője és célja, aki minden ígéretét bizton tudja teljesíteni, aki nemcsak életet, de több életet hozott az embereknek. Több élet: ez azt jelenti, hogy érdemes legyen élni az életet. Hogy ez az élet nyugodt és békés legyen. Hogy a háborúnak örökös félelme, mely végtére is ugyanúgy fölőrli az ember idegzetét, akár a valóságos háború, mikor enged végre a béke biztos érzésének. Hogy az emberi értelem és akarat minden munkája, az energia megfeszülése, a technika vívmányai necsak a pusztítást szolgálják. Hogy az emberek is, de a népek és nemzetek is ne azt keressék, ami elválasztja, hanem ami közelebb hozza őket egymáshoz. Hogy a forgalom, a kereskedelem, a tudományos és művészeti érintkezés, meg a turistaság is fölvirágozzék és segítsen eltakarítani a sok kormos romot, amely a hadak útját szegélyezi. Több élet: ez szebb, tehát erkölcsösebb életet is jelent. Komolyabb világszemléletet, mélyebb kötelességérzetet, szigorúbb igazságot magunk és több kíméletet mások iránt, szerényebb életberendezkedést, józanságot és takarékosságot a mindennapi életben, áldozatkészséget és önzetlenséget a közéletben: íme, ettől lesz csakugyan szebbé az élet, igy érdemes az embernek élnie. Oly igazságok ezek, melyek nemcsak képzeleti képek, lázálmok, ősi kis mesék, hanem amelyeket mindenki ismer és mindenki kíván és keres, de sajnos nem igen tud megtalálni; éppen ott, ahol a legnagyobb szükség volna reájuk: a földi élet terében. Hisz ha erőnk és tehetségünk arányban állana kívánságunkkal : régtől fogva úgy rendeztük volna be életünket, hogy semmi híjával sem volnánk a boldogságnak. Ellenkezőleg: mennél inkább akarjuk a szebb, boldogabb életet, annál inkább érezzük erőink elégtelenségét. De éppen ez a gyöngeség vezet el bennünket az elegendő erő örök kutforrásához, a szebb élet szerzőjéhez és példaképéhez, a föltámadt Odvözitőhöz. Ő is megizlelt minden keserűséget, ő is végigharcolt minden küzdelmet, ő is végigszenvedett, min den szenvedést, végül a hálált is, még pedig a keresztfán : tehát ismeri bajainkat és irgalmánál fogva akar is, hatalmánál fogva tud is rajtunk segíteni, ő nemcsak az életnek, de a több életnek is szerzője, ő s csak ő egyedül adhatja meg nekünk mindazt, amiről föntebb mondottuk, hogy életünket érdemessé teheti arra, hogy végigéljük. Egyedül adhatja — de nem adja meg egyedül, hanem azt akarja, hogy mi is megfeszítsük minden erőnket, hogy a mi lelkűnkben is uj tavasz fakadjon, uj életre keljen minden jóakarat és együttműködjék az Ő kegyelmével. Ez a mi lelkünk husvétjának igazi értelme. A husvét nem szimbólum, nem legenda, nem képzelet, hanem lelki valóság, melyet valláserkölcsi jellegétől megfosztani nem lehet. Székely-husvét 1941-ben Irta: Dr vitéz GertBffy Géza, őrnagy. Ez a husvét a legszebb nékem amit még eddig általéltem, — nem borit bé a szörnyű árnyék, olyan mintha álomba járnék! Nem kergetek több délibábot, mert merre nézek, merre járok: csupa virág és csupa bársony, káprázatos szép alabástrom... Amit templomban pap szentelt meg s most asszonyok csokorba szednek: óh, ma szivesen pimpó*) lennék, óh, ma mindenkit megölelnék, Vigasz lennék a bánatosnak, s kezet adnék a két latornak, s ha magammal is perbe szállítók : még Judásnak is megbocsájtatnék 1 Te Első-Husvét vasárnapja mért emelsz fel oly szent magasba. ,*) Pimpónak nevezik a székelyek a »bárki < t. miért vagy oly diadalmas ünnep a mi megzsarolt telkeinknek ? 1 Mért nem vagy oly, mint más öröm-nap: bús hozsanna és halk tömjén szag? Miért töltesz el most dallal, kedvvel, leírhatatlan szerelemmel ?! Én nem tudom, — csak szivem dobban szerelmesebben, boldogabban, s a Hargitán a fenyő-illat ma édesebb álmodásba ringat! Én nem tudom, — de ma azt érzem, hogy Jézus vezet álomkézen, hogy Jézus Vére bennem csobban és szédülök egy szent mámorban... Ez a husvét a legszebb nékem, amit eddig általéltem, mert ime együtt támadott fel az Isten-ember s a rabszékely 11 A HUSVÉT Irta: Jánosi György Az élet eseményeinek beláthatatlan tömkelegében halvány kis esemény volt a maga idején az első husvét. Tulajdonképpen alig vannak szereplői. Három asszony, Mária Magdalona, Mária, a Jakab anyja és Salómé. Ezek emberi részről. Az angyal Isten részéről. Ez a halvány esemény ma keresztyén szempontból a vallás és az élet legmagasz- tosabb története, a husvét olyan fogalom, melynek ismerete, többet mondunk, szent bizonysága nélkül tartalmatlanná és érthetetlenné válik az ember földi élete. Jézus meghal a világ bűneiért. A bűn következménye, értelme a halál. Tulajdonképpen a kettő egy. Ha bűn nem lenne, halál se lenne, ha halál nem volna, bűn se volna. Tehát az élet a halál jelében pattan ki és oda is jut vissza. Ez volt Isten akarata az első ember engedetlenségéért. De az Isten megszánta az emberiséget, elküldte szent Fiát váltságul, aki meghalt. Az írás szerint : „Az Isten az irántunk való szeretetét abban mutatta meg, hogy Krisztus, amikor még bűnösök voltunk, meghalt érettünk.* Tehát Krisztus halála megszüntette a bűnt. Ezt azonban Istennek isteni módon kellett bebizonyítani, úgyhogy kétely nélkül fogadja el az emberiség. Ez az isteni bizonyíték a husvét. Jézus feltámadott a halálból. Nem színpadiasán, mint ahogy az emberek csinálnák és rendeznék meg, hanem a természetes élet természetes eseményeként, nem milliók szeme előtt, hanem milliók számára. A feltámadás gondolata egyetemes. Bizonyítéka csak a hívőké. Az emberiséget mindig foglalkoztatta a halál utáni élet, vagy sora. Az örökkévalóság fogalma nem kizárólag keresztyén fogalom s valamilyen magyarázatot igyekezett adni a gondolkodás akár vallási alakban, akár a bölcselet utján. Soha senki semmivel se tudott elfogadható, kielégítő magyarázatot adni, mert hiányzott minden magyarázatból a bizonyíték. Az elmélet legyen akármilyen, természetszerűleg magában hordja a saját vesztét. Megszületik, hogy másikat szüljön születése pillanatában. Feltámadás és örökkévalóság fogalma zűrzavaros megállapításokat adott, ahány fej, annyit, de nem adott kielégítő megnyugvást. Borzalmas tény, félelmes valóság volt és maradt az, hogy az élet rövid. „Sírok között járunk és sírba vezet a rniutunk,m Lehangoló, hogy meg kell halnunk, hogy véget ér e földi élet. Kegyelt titokzatosságként tűri meg a keresztény közvélemény a temetőket s beigazitja élete tartozékai közé. Könnyeinket ez váltja ki s ha veszteség nem lenne, könny se lenne. Egyik ember láthatatlan alkotó része a másiknak, egyik élet kiegészíti a másikat s ha e szoros kapcsolatból kiszabadul valaki az enyészet számára, fellobban a megmaradó, vagy megmaradó kínja, fájdalma. A lélek pontosan ezért döngeti a titokzatos halált, az enyészetet. Tudni akarja megnyugtatóan, hogy mi az, ami a túlsó parton az életre vár? A feleletet a husvét adja meg. Nincs más bizonyíték, mint Jézus húsvéti feltámadása. Benne, rajta keresztül érkezik el a komor lélekhez az igazi élet olthatatlan fénye és tiszta lángja, az az isteni üzenet, hogy nincs halál, hogy egyetlen valóság van Isten világrendjében: az élet. Nem öröm az, ha valaki visszamarad egy enyészetbe elmenő mögött. Akit szeretünk, életünk élő része az, abban élünk, gondolkodunk, érezünk. Attól még a földi életben elszakadni is gyötrelem. Bár tudEgyes szám ára 12 fillér
