Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-02 / 25. szám
nni. mmul üelnflrí, 1941 Április Z. (Szerda) 25. szún. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztésig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre.. ___6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1-50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, i— A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A magyar szabndsúípolltlKa Gróf Teleki Pál miniszterelnök szatmári beszéde a szentistváni államfenntartó gondolat szellemében és jegyében határozott meg olyan fogalmakat, amelyeket bizonyos jelszavas és szélsőséges irányzatok, különösen az utóbbi időkben, hamis világításba helyeztek a közvélemény elé. Arról beszélt a miniszterelnök, hogy ki a hazafi és ki a magyar, majd rámutatott a valóban magyar szabadságpolitika lényegére« Az, amit mondott, évezrede benne él a magyar köztudatban és helytálló voltát mindnyájan kell, hogy érezzük és átérezzük. A miniszter- elnök akkor, amikor „magyart mond“, ezen az ősi szentistváni ország minden lakóját érti. Mindenkit, aki itt él, ehhez a röghöz kötöttnek érzi magát, mindenkit, akinek, ez a föld a hazája. így beszélt a miniszterelnök, „mert nálunk a nemzet nem jelentett soha nemzetiséget, nálunk a nemzetnek nem volt nemzetiségérzése, mi hazafi- ságnak neveztük azt az érzést, amelyet a haza, mindenkinek otthona és mindegyikünknek hazája bennünk közösen és együttesen keltett“. Súlyos történelmi igazság ez. — Olyan igazság, amely valóságos nemzeti erőnk forrása volt évszázadokon át. Mi hazafinak, nem pedig „nemzettestvér“*nek neveztük ennek a földnek minden röghöz, hagyományhoz és ősi szelleméhez hű fiát. Nemzeten mi mindig azoknak összességét értettük, akik ezt az érzést, a hazafiság érzését ma- gasabbrendüen, azaz országosan érezték át. Hazafi mindig az volt, akit áthatott a nemzet egysége és ezt a közös munkát szolgálni akarta nemcsak vasárnap, hanem hétköznapokon is. A. miniszterelnöknek ezekből a sziklaszilárdan súlyos megállapításaiból világos, hogy mi tulajdonképpen a nem magyar anyanyelvű most visszatért polgárokban sem nemzetiségeket kaptunk vissza, hanem honfitársakat, akik vagy őseik velünk éltek évszázadokon át. És ez azért van igy, .a magyar azért gondolkozik igy, mert a mi szabadságpolitikánk, a mi államépitő politikánk mindenkor a megbékü- lés, összeforrás politikája volt. A szabadság magyar földön soha sem jelentette azt, hogy egyik elnyomja a másikat, mert, amint gróf Teleki Pál mondotta, a szabadság nálunk mindig mindenkinek egyforma szabadsága volt. Nálunk a nemzet soha sem jelentett fajt, a nemzeti érzés soha sem jelentett erőszakos magyarosítást. — Nem nyelvben, hanem nemzeti, érzésben voltuk egyek és magyarok. Történelmünk lapjai arany- és vér- betükkel igazolják ezt és bizonyítják, hogy az államalkotó és honfoglaló magyar nép magával egyenrangúnak minősített mindenkit, aki ezen a földön és ezért a földért élt. Ma is ez a felfogás kell, hogy uralkodjék, mert ma még egysége* sebbeknek kell lennünk, mint valaha is, mert ma nem engedhetjük meg magunknak a belső torzsalkodást. Az a szabadság, amely a klasz- szikus megállapítás szerint a bolA szekszárdi vármegyeháza dísztermében szombaton délelőtt tartotta a TTSz kilencedik évi közgyűlését a tagszövetkezetek élénk részvételével. A közgyűlést megelőzően a vármegye minden részéből egybegyült kiküldöttek tájékoztatták egymást arról a mozgalomról, amely a tömegek szenvedélyeinek a felkorbácsolásával gyökerestől akarja kidőnteni a TTSz gyönyörűen fejlődött fáját. Elítélően nyilatkoztak arról, hogy komoly, nyugodt, hozzáértő falusi gazdák kezéből ki akarják csavarni a vezetést azok, akik a falvak nyugalmát felforgatták, a gazdát szembeállították önmagával. Nagyhangú ígéreteket hangoztatnak ezek, természetesen hozzáértés és felelősség- érzet nélkül. Béke helyett harcot, összefogás helyett gazdasági különválást hirdetnek és a nagyhangu- ság, a vakmerőség fölébe kerekedni látszik a józanságnak, előrelátásnak, mert a cél áz, hogy el- távolitsák a TTSz éléről azokat, akik a rájuk bízottak érdekeit önzetlenül becsülettel dolgoztak. A TTSz közgyűlése az aknamunka dacára is nyugodtan, imponáló módon folyt le, mert hiszen a szövetkezet vezetőségének a működéséről ékesen, megdönthetetlen érvekkel beszélt' az évi jelentés imponáló volta, amely szerint az 1940. évben I begyűjtötték 18,078.943 liter tejet, I a bevétel volt 3,171.418-34 pengő, dogság záloga és alapja, a magyar politikában mindenkor a megbékéléssel, az érzésben való összefor- rásban jegecesedett ki. Ezt hirdette nemzetünk minden nagyja és ha az ige nem talált mindig termő talajra, ennek egyedül az a bécsi politika volt az oka, amely a magyarországi belső ellentéteket használta ki a saját céljaira. Erre vonatkozóan is találunk bölcs megállapítást a szatmári beszédben. És pedig azt, hogy a nemzeti veszedelmeket nem külső események okozzák, hiszen ha kívülről jön veszély, ezzel mindig szembe lehet nézni. Az igazi veszedelem a belső egység megbomlása, a szentistváni gondolat megtagadása. Az a bizonyos I belső szu, amely a költő szerint | megőrli az évszázados fát. összköltség 213.446*24 P, a termelt vaj mennyisége pedig 742.496*30 kg. A megyei átlagos tejár 17*53 fillér volt. Büszkén hivatkozhatik a vezetőség az őcsényben felállított szövetkezeti vaj- és sajtgyártótelep létesítésére is, amely minden idegen segítség nélkül a gazdák önerejéből épült. A telepre egyelőre Alsónyék, Decs és Őcsény szállítja be a tejét és a tejszínét és a termékek a vármegye legfőbb fogyasztópiacain kerülnek forgalomba. — Imponáló ezen kívül az 1941-re szóló tejeladások eredménye is, mert minden szövetkezet a saját kezében tartja a tejár irányítását. Büszkén hivatkozhatik azonkívül a szövetkezet arra is, hogy gyönyörű eredményeket ért el az állat- értékesítés terén is. A közgyűlést Michéll Mihály m. kir. gazdasági tanácsos igen szép megnyitó beszéde vezette be, melyben köszöntötte Szongott Edvin alispánt, az Alsódunántuli Mezőgazda- sági Kamara, a Baranyamegyei T. Sz. és a Cecekörnyéki T. Sz., a Kereskedelmi Hivatal kiküldötteit, valamint a tejszövetkezetek képviselőit. Nagy elismeréssel emlékezett meg Molnár Pál igazgató és Wolff Antal állatértékesitési osztály- igazgató emberfeletti áldozatos munkájáról, melyért a közgyűlés kőszö- I netet mondott nekik. Majd kitérve I a TTSz ellen indított mozgalomra, | annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a mesterségesen szított ellentéteket testvéri szeretettel sikerül majd áthidalni. Molnár Pál igazgató ismertette ezután a TTSz múlt évi mérlegét, melyet az OMTK szakértői állítottak össze, majd annak egyhangú elfogadása után tudomásul vették a felügyelőbizottság jelentését is, valamint a jövő évi költségelőirányzatot. Elfogadták azután az igazga- ság azon alapszabálymódositását, hogy a kilépő szövetkezetek pénzei csak a tagság megszűnése után 5 évvel fizettessenek vissza. Michéll Mihály felemlítette azután azt a sajnálatos körülményt, hogy egyesek éket akarnak verni a vármegye magyar és német lakossága közé. Rámutatott arra, hogy a gazdaközönségnek egymással összefogva kell a gazdaérdekeket munkálni, nem pedig nemzetiség szerint tagozódva külön utakon járni, Wolff Antal, az állatértékesitő osztály által elért eredményeket ismertette és elmondta, hogy az elmúlt évben két és félmillió pengő volt a TTSz külföldi állatkivitele, melyből negyedmillió pengő jutott a gazdáknak a kereskedővel szemben. Erélyesen visszautasította a vezetőség ellen alattomosan hangoztatott becsületrabló vádakat, gyanúsításokat, amelyeket olyanok hangoztatnak, akik dolgozni nem tudnak ugyan, de szájaskodni igen. önérzettel mutatott rá a saját önzetlen munkájának eredményére és felhívta a gazdákat, hogy becsületes tisztességgel, szövetkezve, együttes erővel harcolják ki a további problémákat is. Ezután azt hangoztatta, hogyha a németség külön politikai szervezetbe tömörül is, gazdaságilag legyen itt minden gazda. Ha 10 évig együtt dolgozott a gazdatársadalom, ne váljon most ketté. A nagy tetszést kiváltó beszéd után a Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének kiküldötte beszélt nagy elismeréssel a TTSz országosan nagyrabecsült eredményes úttörő munkájáról és az összetartást ajánlottá a közgyűlés figyelmébe. Radios József a Cecekörnyéki TSz elnöke hasonló értelmű felszólalása a szövetkezeti eszme ápolását kötötte a hallgatóság lelkére. L. Kovács Lajos arra mutatott rá, hogy az összetartásban rejlő erőt nem szabad nemzetiségi széttago- zódásokkal gyengíteni. A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének közgyűlése Egyes szám ára 12 fillér
