Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-02 / 25. szám
1 1941 április 2. Micheli Mihály elnök köszönetét | mondott a társszövetkezetek elis- | merő felszólalásaiért majd azt fej- j tegette, hogy nagy bűnt követnek el a?ok, akik ezt a 10 év alatt ösz- szekovácsolt gazdaközösséget szét akarják robbantani. Politikailag — úgymond — tartózhatunk bárhová, azonban gazdaságilag egynek kell lennünk. Molnár Pál igazgató felolvasta azután a kilépő szövetkezetek ötévi kötelezettségére vonatkozó alapsza- szabálymódositó igazgatósági javaslatot, amelyre április 7-ig kell válaszolni cégszerű nyilatkozatban minden tagszövetkezetnek. Több felszólalásra válaszolva Midiéli Mihály kijelentette, hogy termelni többet és jobbat csak nyugodt légkörben lehet, éppen azért rövid idő alatt rendet kell teremteni az egység kérdésében. A közgyűlés az indítványt elfogadta és a vezetőség eredményes munkájának elismerésével véget ért. Római levél Irta: Taksonyi József dr Róma, március A Szent Péter templom hatalmas tere mozdulatlan, ünnepi méltósággal áll a. márciusi, kék olasz ég ragyogó napsütésében. A teret két oldalt átkaroló fejedelmi oszlopsorok, Bernini épitőművészetének e csodás kolosszusai, három évszázad történelmi komolyságával nézik a két szökőkút fényben szikrázó játékát, ahogy toronymagasságig szökik a viz és a magasban ezer és ezer gyémántdarabra törve szétporzik és a csobogás titokzatos muzsikájának ritmusával, csillogva permetezi be a medence hűvös, tiszta vizét. Valahányszor átmegyek a téren, bármennyire sietős az utam, megállók egy pillanatig a lenyűgöző látványra. De most igazán nincs idő élmények rögzítésére; messze a tér elején, az oszlopsor tövében, fekete emberfoltok mozognak és sietnek a bronzkapu felé, hogy még időben jó helyet kapjanak a Sziksztusi Kápolnában, ahol ma nagy esemény, All. Plus pápa koronázásának második évforduló ünnepsége lesz, A svájci gárda díszes kapuőrsége a portone di bronzo bejáratánál egy pillantást vet a szertartásra szóló meghívónkra. Ezen az ellenőrzésen mindenkinek át kell esnie, mert csak jeggyé! lehet résztvenni a vatikáni ünnepségeken és egyébként is. Végeredményben államhatáron, a Vatikán Városállam határán megy át minden belépő. Széles,, remek folyosó, a királyok lépcsője, a Scala Regia vezet föl a Cappella Sistiná- hoz; Európa összes uralkodói ezt a lépcsőt járták a Vatikánba menet s tán ennek az emlékétől ragyog meleg színekben ma is a márványnak, stukkóművészetnek e pazar alkotása. Egy óra van még a pápa bevonulásáig, de az az ember érzése, hogy elkésett. A Sistina előterme, az u. n. Sala Regia, a királyi szalon tele van már halkan morajló közönséggel. A terem merész kupolája, amely alatt külföld követeit fogadták a középkortól kezdve, a monumentális falfreskók, könnyen történelmi szemlélődésbe sodornának, most azonban az érkezők JolyTOLNAMEGYEI UJSÜfl tonos áramlása vonja magára a figyelmet. A diplomaták, az egyes nemzetek követei, a rendjelek egész kiállítását hordják mellükön, a nők, mint egy-egy Euridike, fejükön a kötelező, hosszú fekete fátyollal, mintha most érkeztek volna egy finom antik szoborcsoport társaságából, a szálas gárdisták, a festői palotaőrség közt, fekete bársonyban, sima járású, spanyol térdnad- rágos pápai világi kamarások, lépéseikben évszázados etikett öntudata és modora ring, amellyel csattos cipőjüktől a lekötelező mosolyukig pontosan megadják a hely és társadalmi rang által hibátlanul elővarázsolt előkelőség tónusát. A különféle nemzetek jelenlétét tán legszembetűnőbben a sokszínű reverendák árulják el. A klerikusok lila, sárga, zöld, fekete, piros cin- gulusai, gombjai közt kiemelkedik a magyar alapítású Collegium Qermanicum-Hungaricum mindenütt ott látható kispapjainak égőpiros reverendája, — de a legnagyobb elevenséget a most érkező szines- bőrü papok hozzák, négerek, abesz- szinek, kínaiak, hinduk, japánok, akik Róma művészetének, tudásának, lelkének itt szerzett kincseivel a világ minden tájára hazaviszik majd a katolicizmus népeket és kultúrákat átformáló áldásait. X A testőrség széles utat tart fönn szabadon, a mély terem közepén végig. Lila reverendás monsigno- rék, a pápa cerimonáriusai, suhannak el, egy-egy utánozhatatlan fej- mozdulattal, könnyed meghajlással tüntetnek ki egy rendjelet, vagy díszruhát. Prelátusok, püspökök jönnek, akiket a hierachia gazdag színskálájában éppen^tsak a fejükön lévő piros pileolusról lehet fölismerni. Halk vezényszó pattan el, a testőrök arany vállrojtjai hosszú egyenes vonalra zárkóznak és fejedelmeknek kijáró tiszteletadás közt . bevonul a mosolygó arcú Chigi I herceg, a máltai lovagrend nagymestere. Megjelenik Mons. Respighi, a főcerimonárius mester, közeledik a nagy pillanat, az eddigi közönség hívekké, az arcok egyetlen magafeledt figyelemmé válnak. A pápa hajszálpontos szokott lenni; fél 11-re jelzett érkezéséhez akár az órát lehet igazítani. Sarkig kitárul a terem ajtaja és külön kíséretükkel jönnek a bíborosok; a szemek pergőtüze meleggé heviti a levegőt; 22 bíboroson káprázik végig a tekintet, végül odaszegeződik az ajtóhoz. Ebben a pillanatban, váltakra emelt trónusán, fején a hármas koronával, megjelenik XII. Pius pápa. Izzó tapsorkán csattan föl, forró — Ewiva il Papa — kiáltások viharos kórusa csap föl; a lelkek e lángoló ünneplésében, magasan a fejek fölött, szinte úszik a pápai trón és a lelkesedés hullámain lassan halad lépésről-lépésre előre. Mintha fönn a falakon Giorgio Vasari freskója elevenedne meg, amelyen a lepantói tengeri csata hullámok közt vergődő harcosai utolsó erőfeszítéssel tárják karjukat a pápa felé: ez a tömeg, amely elragadtatással veszi a pápa áldását, a hitét, a mostani roppant történelmi harcok közt is fönntartott reményét nyújtja e világfölötti hatalom elvonulása elé. A pápa lehajol trónjáról és úgy adja áldásait. Szeme tele van melegséggel, amellyel magához öleli a világ minden gondját, örömét, gyászát, amellyel magához vonzotta a népek szivét Pesten éppúgy, mint Chicagóban, vagy Délamerikában. Fölcsendül a világhírű Sixtina énekkar remek kórusa, ezüstös szopránok törnek Michelangelo freskói felé, fénylő tenorok iveinek az őskőzetek mélységében dörgő basszusok hangörvényei fölé... A pápa föllép az oltárra és áldást ad Urbi et Orbi, a háborgó világra. A nagymányoki zárda félszázados jubileuma beket már nem voltak képesek föK venni. Amikor a nagymányoki bánya nagyobb arányú fejlődése miatt az elemi iskolára utalt gyermekek száma annyira felszaporodott, hogy a férfi- kántortanitó s a két irgalmasnővér már nem tudta valamennyi! oktatni, az 1906. esztendőben megszervezték a negyedik tanítói állást s arra is adott a szerzetes rend főnöksége irgalmasnővér tanítónőt. Az internátus rohamos virágzása a szükséges helyiségek pótlását tette mind sürgősebbé, de a szerzetes nővérek lakásául szolgáló épület is megrokkant, ezért a zárda utcai épületszárnyát az 1914. év tavaszán újra kellett építeni, melynek földszintjén két tanterem s az ovoda» a kapubejárat s két szoba nyert elhelyezést, mig az emeleten a kápolna és a nővérek négy lakószobája. Az épitési költséget adományok-** ból hozták össze. Az adományozók voltak Weitner János 15.000 koronával, gróf Zichy Gyula akkori pécsi püspök, most kalocsai érsek 4000 koronával, a vállás- és köz- oktatásügyi minisztérium 2000 koronával, Hanny Gábor pécsi kanonok, mint akkori kegyur 8000 koronával és Döbrössy Alajos pécsi kanonok 3000 koronával. A világháború kitörésekor az emeleti részt kezdték építeni s bizony sok nehézséggel kellett megküzdeni, de azért az 1914—15. tanév kezdetére j mégis sikerült az építkezést befejezni s a tanévet az uj épületben megkezdeni. A proletárdiktatúra után a szerzetesrend elöljárósága megszüntette a polgári iskolások internátusát és ekkor a megürült helyiségekbe a zárda vezetősége a pécsi áll. gyer- mekmenhelyből árvagyermekeket fogadott el nevelésre, akik az iskolában részesülnek oktatásban. Minthogy pedig a rendi elöljáróság nem tudott tanerőt küldeni, az egyik állás 1928-ban világi férfi tanító állássá szerveztetett át és férfi tanerővel töltetett be. Az a szép kulturmunka, melyet a nagymányoki zárda 50 év óta kifejt s amely megyeszerte elismerésben részesült, most érte el alapításának félszázados évfordulóját, melyet úgy a szerzetes rend, mint Nagymányok község közönsége s az egész vármegye kulturmunkásai — az alapítók iránt érzett kegyeletük lerovása végett — folyó évi május hóban fognak méltó keretek között, de a mai időkhöz illő szerénységgel megünnepelni. Az 1890. évben Weitner János nagymányoki polgár 1000 forintos adománya indította meg a mozgalmat a zárda szervezésére, majd néhai Troli Ferenc vál. püspök, pécsi székesegyházi éneklő kanonok, mint Nagymányok akkori kegyura vásárolta meg a belsőséget s kerteket, hogy a zárda felépíthető s elhelyezhető legyen, 2 iskolai és 1 ovodai termet építve fel s a fenntartásra 12 ezer forintot helyezett elapécs- egyházmegyei alapítványi pénztárban, mig a nagymányoki rk. egyházközség a megszüntetett osztálytanítói állás javadalmát: évi 600 koronát és három öl fa váltságául évi 80 koronát ajánlott fel a nővérek eltartására. Az első irgalmas nővéreket maga az alapító, Troli Ferenc vezette be 1890. évi december hó 28-án a zárdába, akik a karácsonyi szünet után úgy az iskolában, mint az óvodában meg is kezdték működésüket i Az alapitó tovább fejleszteni akarván a zárdát, az 1900. esztendőben I internátust létesített, emeletes épületet emelve s az internátust fej is szerelte. A nővérek az internátusbán polgári iskolai leánykákat készítettek elő magánvizsgálatra. Az internátus oly jó hírre tett szert, hogy nemcsak a környékről, de további vidékről, sőt a fővárosból is kerültek abba növendékek oly nagy számban, hogy a zárda korlátolt befogadó képessége miatt sokszor töbAz irgalmas nővérek az iskolái kívül is fejtenek ki értékes, szép munkát. Az Oltáregyletben az asz- szonyokkal, a Leánykörben a felnőtt leányokkal és a hitbuzgalmi egyesületekben az is iskolás leányokkal is foglalkoznak. A december 28-i évfordulót a zord időjárás és a nehéz közlekedés miatt nem tudták megünnepelni s ezért J maradt a félszázados évforduló meg- I ünneplése ezév májusára. Adományok az árvízkárosultak lávára Vitéz Madl Kovács Imre főispán felhívása folytán az árvízkárosultak megsegítésére újabban az alábbi ösz- szegeket fizették be a főispán csekk- számlára * Elöljáróság Bonyhád 1.703-80,Elöljáróság Bogyiszló 1.335-45, Elöljáróság Dunaföldvár 1.425*90, Elől járóság Pálfa 107 32, Elöljáróság Harc 100*27, Elöljáróság Kocsola 110*60, Elöljáróság Tolnanémedi 184*33, Elöljáróság Madocsa 533 07, Elöljáróság Miszla 126 77, Elöljáróság Tevel 393*89, Elöljáróság Varsád 150 63, Elöljáróság Máza 69*90, Elöljáróság Váralja 84.40, Elöljáróság Udvari 414*60, Elöljáróság Kis székely 223 58, Elöljáróság Decs 509 90, Elöljáróság Sárszentlőrinc 419 55, Elöljáróság Simontornya 561 60, Elöljáróság Pincehely 400 20, Elöljáróság Kisdorog 148*80, Elöljáróság Tabód 6450, Elöljáróság Bonyhádvarasd 43*70, Elöljáróság Tengelic 445 30, Elöljáróság Nagy- szokoly 391*20, Elöljáróság Nagyszékely 315 70, Elöljáróság Gyulaj 389 50, Elöljáróság Báta 162*80, Elöljáróság Kurd 110*70, Elöljáróság Csibrák 19*20, Elöljáróság Kesző- hidegkut 197*—, Elöljáróság Belecska 185 30, Elöljáróság Mucsfa 219*60, Elöljáróság Duzs 35—, Elöljáróság Hőgyész 194*50, Elöljáróság Alsó nyék 88*90, Elöljáróság Tamási 878*56, Elöljáróság Nak 96 45, Elöljáróság Várong 17*59, Elöljáróság Lápafő 102 82, Elöljáróság Bátaszék 667 40 Elöljáróság Györköny 68949, Elöljáróság Tolna 392 50, Elöljáróság Sióagárd 273 30, Elöljáróság Regöly 130—, Elöljáróság Felsőnána 162 6Ó, Elöljáróság Izmény 440*—, Elöljáróság Szálka 82*50, Elöljáróság Gyönk 26*—, Elöljáróság Kéty 84*90, Elöljáróság Murga 96*75, Elöljáróság Dőryzomba 262 80, Elöljáróság őcsény 247*96, Elöljáróság
