Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-16 / 20. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 március 16. MÁRCIUSI ÉNEK Irta: BabayjGéza. 1 Nagy márciusnak drága csoda-napja, Magyar jövendő áldott, szent alapja nyilatkoznak azok, akiknek valóságos missziót kellene teljesiteniök. Gondolkodásra késztető sorok, de talán Garay János városa mégis csak megérdemli azt a gondolkodást, amelynek eredője kell, hogy szerető gondoskodássá alakuljon át. Gondoskodássá, amely célul tűzi a város és környéke minden értékének a köztudatba való átvitelét. Minden szekszárdi polgárnak a lelkét át kell itatnunk a város múltjával. Minden itt élőnek ismernie kell a város jelen állapotát és jövő fejlődési lehetőségét, hogy bele- kapcsolódhassék a város kultur- közösségébe. A régi emlékek felkutatása s az uj emlékek jelentőségének megismerése adja az öntudatos városismeretet, amelyen keresztül eljutunk a haza áldozatos szeretetéhez. Mindent szeretnünk kell, ami a város múltjának emlékjele, de az uj értékek is történelemformáló erővé kell, hogy magasodjanak, mert hiszen ezen keresztül nyer majd bepillantást a jövő nemzedéke . alvárosfejlődés csodálatos folyamatába. Ezért tanulmányoznunk kell a város ipartelepeit, gyárait, kórházait, iskoláit és közműveit. Cserkészcsapatom részére összeállítottam a város régi és uj emlékeiből néhány képet. Meglepett, hogy a fiuk mennyire érdeklődnek lakóhelyük társadalmi és közhasznú intézményei iránt. Sokan felkere- , kedtek s elmentek meggyőződni a tényállásról. Azután jöttek a gondolatok. Vita indult meg, amelynek tárgya Szekszárd fejlődése, emlékei.. Érdekes és hasznos cserkészbeszélgetés. Néhány gondolatfoszlányát itt adom. Talán nem lesz egészen tanulságnélküli: „Parancsnok ur, hol szerezhetnénk meg Szekszárd térképét ? — Nem-e lehetne létesíteni egy borházat, magyaros bútorokkal, afféle kóstolót, mert Budapesten már láttam szekszárdi borházat, — de Szekszárdon még nem s egyáltalában, hol lehet \6 bort kapni Szekszárdon? Azután a nagyhírű szekszárdi bort milyen országokba szállítjuk és milyen mennyiségben? Miért nincs Szekszárdon gyümölcs- kiállítás és tejcsarnok ? Hogyan lehetne vizetfakasztani ? Miért nincs viz ? Hogyan lehetne Szekszárdiról virágos Szekszárd ?* * Szemfüles cserkészeim még azt is észrevették, hogy a madarak és fák védelmét hirdető táblák rozsdásak s az írás zománca lekopott. Az egyik örömmel jelentette, hogy nj szemétgyűjtők vannak a város fontosabb helyein. Megfigyelték azt is, hogy van egy nyilvános telefon, melyet nagyon ritkán használnak és nincs közillemhely, amelyre viszont nagy szükség volna. Azután | jönnek Szekszárd közvetlen környékéről tudakozódó kérdésekkel. Kirándulóhelyekről, közeli hegyekről, erdőkről, népművészetről esik szó. Mindezekből a kérdésekből azt látom, hogy a város ifjú polgárait érdekli lakóhelyükön jövő fejlődése. A múlt emlékei átforrósitják szivüket s kutatva kutatják a jelen lehetőségeit. Együttélnek városukkal. ‘Szülőföldjük megbecsülésével ÖnMi magyarok ma fényes múltba nézünk És lelkesedve, boldogan idézünk, Nagy márciusnak fényes idusa. Dicső, nagy napja hős históriánknak, Csodálatára a kerek világnak Te szülted újjá a tespedt magyart. A nemzeteknek ádáz versenyében Mi magyarok e földön réges-régen Rabokká lettünk volna nélküled Te adtad vissza csüggedő szivünknek Életvágyunkat és erős hitünket, Mely megtart itt az új kor hajnalán. Beteljesült sok századéves álmunk, maguk megtiszteltetését látják. A város régi emlékei és meglévő uj értékei nemes büszkeséggel telitik lelkűket, de ugyanakkor vágy fogja el őket ezen érzékzsilipek megnyitására, fejlesztésére és propagálására, hogy igy azok egészséges közkinccsététel utján váljanak ál- dástosztó forrásaivá szülőföldjük szent ügyének. A felvetett kérdésekből a városával foglalkozó, annak fejlődésével törődő, múltat becsülő és emléket ápoló szeretet csendült ki. Ezt a nemes büszkeségben feloldódó, — I becsvágyó szeretetet kell odáig i fokoznunk, hogy a város minden | polgára bizonyos mértékig magáé- I Tolna vármegye törvényhatósága kisgyűlésének február hó 12-én vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt tartott ülésében dr Bdtsmegyey Lajos tb. főszolgabiró, közjóléti előadó részletesen ismertette a Tolnavármegyei Közjóléti Szövetkezet megalakításáról szóló alispáni előterjesztést, melyet a kis- gyűlés tagjai nagy megértéssel fogadtak és egyhangú határozattal magukévá tettek. Szongott Edvin alispánnak a szövetkezet szervezetét ismertető záróbeszéde után a kis- gyűlés kimondotta, hogy a megalakítandó Tolnavármegyei Közjóléti Szövetkezet tagjai sorába a vármegye közönsége is belép és 500 darab üzletrészt jegyez. A vármegye közönségének igen széles rétegeit érinti és érdekli ez a határozat, éppen ezért szükségesnek tartjuk az alispáni előterjesztés kivonatos, rövid ismertetését addig is, amíg ez az igen értékes és nagy terjedelmű szociális elaborátum a vármegye kiadásában nyomtatásban is megjelenik. A rendkívül nagyfontosságu intézmény pénzügyi alapja az az 1,300.000 pengő lesz, amely a vármegye területén Tolna vármegye Vívmányaidnak hosszú nagy sora. Maradj örökké szent erőforrásunk, Örök dicsőség kék egébe lássunk Csillagvilágod fényes lánginál. Évenkint visszatérő drága ünnep, Ragyogd be a mi magyar életünket, Élesztve honszerelmünk szent tüzét. Te állj a magyar ünnepeknek]jélén, Keresztültörve bánatunk nagy éjén S hirdetve büszkén a magyar jövőt. Gyarló, porrészünk válhat újra röggé, De hívek leszünk hozzád mindörökké, Amíg e földön egy magyar marad. nak tudhassa lakóhelye minden kövét, faját, emlékét, hogy igy féltő megbecsüléssel és maradéktalan örömmel gyönyörködhessék annak történe- lemszépitő, városformáló erejében. A régi és uj értékek megismerése után jöjjön a megismertetés. Ez utóbbit egészséges és modern propagandával s e várospropagandát szolgáló eszközök ötletes, szellemes és újszerű fogásaival tegyük minden városunk ünnepi hetét meglátogató számára felejthetetlen élménnyé, maradandó emlékké. így talán többet tudnak majd városunkról azok, akik csak a boráról emlékeznek rá, nagyon nehezen. | szociális alapjába öt év alatt inség- I járulék gyanánt befolyik és amely • kizárólag szociális célokra lesz fel- I használható. Megszervezése azok szerint az elvek szerint történik, amelyeket a belügyi kormányzat a szociális problémák megoldására az összes törvényhatóságok számára már kiadott és amelyek szerint ilyen szövetkezetek több vármegyében már meg is alakultak. A világháborút követő gazdasági leromlás során az egyén a maga anyagi és erkölcsi elhagyottságában nehéz sorsba jutott és ez a sors kiélezte a társadalmi osztályok ellentétét. Ezeknek az ellentéteknek kiküszöbölése a legfontosabb nemzeti érdek, mert az elhagyott néprétegek anyagi és kulturális felemelése nélkül a nemzet összes erőinek felfokozása, összefogása és ezáltal a nemzet fennmaradása el sem képzelhető. Meg kell tehát mindenkinek számára nyitni az alkalmat, hogy boldogulása útját megtalálja, meg kell nyitni azoknak az eszközöknek a megszerzési lehetőségét is, amelyek segítségével az egyén a nincs- telenségből kikerülhet és a legégetőbb hiányok kielégítésén túl A vidéki t. közönség figyelmébe I Tekintettel arra, hogy az útviszonyok megjavultak, bárminemű fényképezésre meghívásra, kis autómmal kiutazom. Fénykép nagyításokat, bármily régi képről is, művésziesen készítek. Friss fotócikkek kaphatók. Amatőrmunkák 12 órán belül készülnek. Borgula fotóterme 146 Szekszárd. abba a helyzetbe juthat, hogy mint önálló éxisztencia a nemzeti vagyon, a nemzeti erő szaporításának alkotó tényezőjévé váljék. Ez az elgondolás indította a kormányt ennek a szociális tevékenységnek a megindítására, mely lényegében eltér az utolsó két évtizedben folytatott inségenyhitő akció és karitász neveken ismert szociális tevékenységektől. Bár az Ínségesek segélyezése évek óta csak munkaellenszolgáltatás mellett történik, ez mégsem oldhatta meg azokat a szociális problémákat, amelyeknek a nagy tömegek felemelése a célja. Hiszen az már nem kétséges, hogy a most még ínségesek életszínvonalát tartósan kell emelni, hogy gazdasági boldogulásuk alapjai tartósan meg- védhetők legyenek. A belügyminiszter evégből még az 1937. év májusában elrendelte az önkormányzatok közjóléti feladatkörének helyi megszervezését és ellátását, illetve az alispánok mellé vármegyei közjóléti bizottságok alakítását. Hogy pedig az alispánok a közjóléti téren felmerülő kötelezettségeiknek meg tudjanak felelni, elrendelte a belügyminiszter külön alap létesítését. Ezt az alapot Tolna vármegye is létesítette és a bizottságot a járásokra és a községekre kiterjedően is megszervezte. Az alispán közben lefolytatta az intézményes szociálpolitika megvalósulásához szükséges adatgyűjtést is. Ezek az adatok községenként megvilágítják az egyes szociális problémákat társadalmi rétegeződés szerint, keletkezésük okait és orvoslásuk módjait. A kormány megjelölte a szociális alap jövedelmeit is. A megszabott elvek szerint szerint az 1940. év folyamán körülbelül 320.000 P fog a vármegye szociális alapjában intézményes szociálpolitikai célokra rendelkezésre állani. öt év alatt pedig összesen körülbelül 1,300.000 P. A január hóban kiadott kormány- rendelet szerint ezeket az összegeket nem segélyként, hanem mint kölcsönt kell a rászorulók támogatására fordítani és a kölcsönként kiadott összeget mint forgótőkét kezelni úgy, hogy a felhasználandó összeg közjóléti szövetkezet formájában kerüljön felhasználásra a kormányzat, a közigazgatási hatóságok, az egyházak és a társadalom összefogott erejével. Szongott Edvin alispán már el is készítette az intézkedések megtételére szükséges tervezeteket, — amelyek nagy figyelemmel vannak arra, hogy szociális támogatásban arra valóban érdemesek részesüljenek és hangsúlyozza, hogy a földreform stb. folytán állandóan fluktuáló helyzetre való tekintettel csak az irányt jelölheti meg, melyet a vármegye lakossága szociális és gazdasági helyzetének a megjavítása I érdekében követnie kelL KihangBowMill TaKnréKpfenzttfr R, T, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Ala pitta toll ii 1869. évben)] j Í A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, I betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik I a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan I és előzékenyen bonyolítja le. 2 Onnönmagunkra ismét rátaláltunk, Szabadság napja, bennek s általad. Gáncsov Károly. Megalakult Tolna vármegye Közjóléti Szövetkezete
