Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-03-16 / 20. szám

1940 március 16.

3

TOLNANEGYEI ÚJSÁG

Lépten - nyomon

I «fenyeget a meghűlés veszélye.

I Már a meghűlés első jeleire jj- szedjünk Aspirin - tablettákat, «ezzel elejét vehetjük a koma* ;<lyabb következményeknek.

súlyozza, hogy itt elsősorbanl^a mezőgazdasági lakosság helyzetének a megjavításával kell foglalkozni és hogy lehetővé kell tenni, hpgy a magyar ember lába alól kicsúszó talaj olyanok kezébe jusson, akiknél az itteni állameszme, továbbá a nemzeti ősszetartozandó- ság gondolata valóban benső érzéken alapszik. Az alispán csak olyan szociális problémák megoldását állította be a munkatervbe, ahol a szociális cél megvalósítása érdekédben befektetett tőke évek folyamán visszatérül. Ettől az elvtől csak az ^esetben tér el, ha szociális ténykedése során a támogatásban részesítetteket a köztámogatásra szorulók sorából kiemelte és igy a közéletihasznos tagjává tette. IfkSzongott Edvin alispán célul tűzte ki, hogy a vármegye földmiveléssel •foglalkozó érdemes lakossága részére lehetővé tegye azoknak az ingatlanoknak a megvásárlását, illetve

• kishaszonbérletbe való vételét, amelyek adásvétel utján oly kezekbe kerülnének, akikre nézve nem volna •kívánatos. Azonkívül, hogy a vármegye lakossága közül a törpe- birtokosok, a szegény, sokgyermekes mezőgazdasági munkások és mező- gazdasági cselédek, valamint a kisbirtokosok részére a főldbirtok- ■lreform végrehajtása során lehetővé akarja tenni megfelelő házépítési kölcsön, gazdasági felszerelés, állat Juttatásával a földhöz juttatást olyan esetben is, amidőn kellő gazdasági . felszereléssel, állatállománnyal, egyszóval kellő gazdasági alapozottsággal nem rendelkezvén, a juttatásból kiesnének. Ezek rendszerint napszámból és idénymunkából élő emberek, akik anyagi erő, gyakorlat és irányítás hiányában még akkor sem tudnának önállóan eredményes gazdálkodást folytatni, ha valami módon mégis földhöz jutnának. — Feltétlenül szükséges tehát, , .hogy ezek az elesett szegény munkás emberek részére az eredményes gazdálkodás alapjául szolgáló anyagi éz gazdasági feltételek rendelkezésre álljanak annál is inkább, mert ezeknek a feltételeknek a biztosítása nélkül tett minden egyéb intézkedés csak átmeneti, karitativ segély lenne s a társadalom hasznos, adófizető tagjaivá nem alakulnának át.

Ezeknek a gyönyörű elveknek a gyakorlati életbe való átvitelét az 1935. évi IV. te. főldbirtokpolitikai rendelkezéseinek a végrehajtása során kívánja az alispán megvalósítani. Az erre vonatkozó adatokat már fel is dolgoztatta és megállapította, hogy már eddig is 9600 holdat tesznek ki az erre a célra -átengedendő megyebeli birtokok. -Az intézményes szociálpolitika szempontjából olyan sokgyermekes, — jobbérzésü családokat is fognak | földhöz juttatni, akik kellő gazdasági felszereléssel és megfelelő anyagi eszközökkel nem rendelkeznek ugyan, de akiknek szorgalma, földszeretete, családi élete és megbízhatósága a szociális segítést, illetőleg talpraállitást indokolja. Ez az akció részben már ennek az évnek a folyamán megkezdődik.

Fontosnak tartja az alispán a földjuttatással kapcsolatban a ma- gasabbrendü állatjuttatást és egyéb szociális segítést, nehogy megismétlődjék az 1920. évi földreform sikertelensége. — Rendkívül fontos ugyanis, hogy a földhöz juttatottak az eredményes gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel élő és holt felszereléssel rendelkezzenek.

Igen érdekes az alispán előterjesztésének a szövetkezet működése részleteit tárgyaló fejezete, amely I

kukoricagórékat és gabonaraktárakat is kíván építtetni, hogy a lakosság ne akkor legyen kénylen eladni terményeit, amikor annak ára a legalacsonyabb. — Gyümölcs- és gyógynövényaszalókat is kiván léte- sittetni és programba vette, hogy a vármegye minden községének állattenyésztése nívóját egyformán magasra emeltesse. Gondoskodik a sertéspestis elleni eredményes védekezésről, az ipari és kereskedelmi életképes kezdeményezések megsegítéséről is, továbbá a selyemtenyésztés fejlesztéséről, a fásításról, a méhészet fejlesztéséről és a füzfatelepitésröl.

Mindezekre vonatkozóan a szükséges előzetes intézkedések már meg is történtek és kellő előrelátással kidolgozták a szövetkezet ügyvitelének és ügykezelésének a tervezetét is.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 március 7—13-ig.

Hőmérséklet:

maximum : lt'8 C° március 12-én,

minimum: —7'3 C° március 7-én.

Csapadék;

hó 0.1 mm március 8-án,

— Beiktató ünnep. Megemlékeztünk róla, hogy a lápafói ref. gyülekezet papjává választotta ifj. Eőri Szabó Dezső lelkészt, Eöri Szabó Dezső dombóvári esperes fiát. A kitűnő fiatal papot vasárnap ünnepélyes keretek között iktatják be paróchiájába.

— Orvostudományi előadás. A' pécsi Erzsébet Egyetem tudományos egyesületének orvosi szakosztálya március hó 11-én tartott tudományos ülésen dr Ujsághy Pál gyermekklinikai tanársegéd, Ujsághy Géza nyug. szekszárdi gimnázium igazgató-tanár fia előadást tartott. Az előadás címe volt: A csecsemőkor fehérjeanyagycseréje az N. és S. anyagforgalom tükrében.

— Kinevezések. Virág Ferenc megyés püspök Palotás Ferenc tamásii rk. tanítót kinevezte a Tamási rk. elemi népiskola igazgatójává. Bálványos Róbertét kisujbanyai kántortanitóvá, Vaszary Annát pedig majospusztai tanítónővé nezezte ki az egyházi hatóság.

— A munkácsi hősök emlékműve. A múlt év vizkeresztjén történt cseh orvtámadás következtében és a kárpátaljai harcokban hősi halált halt bajtarsak dicsőségének megőrzésére Munkácson emiéKmű- vet építenek. Az emlékműbizottság, melynek élén József kir. herceg es grót Teleki Pál állanak, a költségeket társadalmi utón kívánja összehozni. A gyűjtés belügyminiszteri és helyhatósági engedéllyel vármegyénkben is folyik és annak lebonyolítására Varga Imre kárpátaljai tisztviselőt küldték le hoznánk. A mártírok emlékének megoröniié- sét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— Adomány. A Szekszárdi Takarékpénztár a Szekszárdi Levente Egyesület céljaira 70 pengőt adományozott, amit az Egyesület elnöksége ez utón is köszönettel nyugtáz.

— Forgalomba helyezett újabb vonatok. A Magyar Királyi Államvasutak vármegyénk területén f. hó

11-tól kezdve újabban az alábbi vonatokat helyezte forgalomba: Baja—Bátaszék— Szekszárd—Sár- bogárd közt az 5237-est, Ujdombó- vár — Budapest Kpu közt az 1007-est, Budapest Kpu—Sárbogárd — Bátaszék—Baja közt az 1008—5238-ast, Ujdombóvár—Pécs közt az 1908-ast, Pécs—Ujdombó vár közt az 1907-est, — Ujdombóvár—Veszprém közt a 6028-ast, Veszprém —Ujdombóvár közt a 6011-est, Pusztaszabolcs— Paks közt az 526-ost, Paks—Pusztaszabolcs közt az 5027- est. A jelzett naptól kezdve tehát közltkedik a délelőtt Budapestre érkező és a Keleti p. udvarról 19 órakor visszainduló gyorsvonat csatlakozó nona- taival együtt.

— Berendelés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter dr Gyalog Dezső kétyi földinket, a soproni kir. tanfelügyelői hivatalban műtiődő tanügyi fogalmazót a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumDa rendelte szolgálat- tételre.

— Tanítónői helyettesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Dunai Márta bátai lakos, oki. tanítónőt a pincehelyi állami iskolába a betegség miatt szabadságon levő oktató helyettesítésére rendelte ki szolgálattételre.

— Vasúti forgalom beszüntetés árviz miat. Folyó hó 14-töl kezdve a vasúti forgalom, árviz okozta pályarongálás miatt szünetel a Pécs- Bataszékt vonalon Palotabozsok és Bataszék közt, a Pécs—Barcsi vonalon Szigetvár és Darány közt, az Ujdombóvár—Bátaszéki vonalon Magocs—Aisómocsolad és Ujdom- bóvar közt, végül a Somogyszob— Balatonszentgyörgyi és a Kaposvár —Siófoki vonalakon.

— 1940. március 17-én. „Okos dologban maga is higyjen, sorsjegy nélkül nyeremény nincsen.“ Szerencseszáma: 45.617. Rendelje meg levelezőlapon l Remény-bank, Budapest, Audrássy-ut 3.

— A kórház forgalma. Tolna vármegye Horthy Miklós kőzkór- házának betegforgalma az elmúlt hó folyamán a következő volt: január hó végen ápolás alatt állott a Kórházban 58l beteg. Február hó folyamán telvettek ápolásra 701 egyént, az összes ápolt közül elhoj csájtottak a hó folyamán 668 személyt, meghalt az ápoltak közül 27 beteg és igy a hó végén a kórház- I ban 587 beteg maradt ápolás alatt ! A közKÓrház felügyelete alatt álló paianki elmebetegtelepen 56 elme- j beteget gondoztak, míg a szekszárdi,

L

He olvassa

csupán, hanem vésse jól emlékezetébe, hogy gyorsan meggazdagodni kis befektetéssel csakis a magyar királyi

osztálysorsjátékon

lehet.

Vegyen sorsjegyet

az új m. kir. osztálysorsjátékra.

Húzás már április 6-án

Hivatalos árak:

Negyed P Nyolcad P 3*50

Egész

Fél

P 28 P 14

Li

sióagárdi, őcsényhegyi, szálkai és kakasdi u. n. családiápolási elmebetegtelepeken összesen 533 elmebeteget gyámolítottak.

— Hat hét boldogság ugyancsak nem nagy idő még pünkösdi királyságból sem, még kevésbé, ha a Hat hét boláogság után a rideg börtön szomorúsága szakad valaki nyakába. Egy újszerű magyar film ez a kis történet szombat, vasárnap a Világ filmszínház műsorán. —. A filmen Kiss Ferenc egy rovótt- multu, — de becstelen életmódját csendes, boldog békével felcserélni vágyó, egyetlen leányát: Tolnay Klárit, félőn, önfeláldozón szerető

— apát személyesít meg. Egy apa, aki Hat hét boldogság után önként vállalja a rabságot leánya boldogsága érdekében. A film izgalmas, fordulatos jelenetekben gazdag, felejthetetlen élményt nyújt.

— Halálozások. Tarján János nyug. igazgató, kántortanitó folyó hó 10-én este V« 10 órakor életének 53-ik s házasságának 28-ik évében hosszú szenvedés után Tolnán elhunyt. Temetése 12-én délután fél 4 órakor volt, melyet vitéz Makray Lajos prépostplebános, orsz. képviselő végzett nagy papi segédlettel, aki egyúttal magas szárnyalásu, vigasztaló beszédben vett búcsút az elhunyttól, mig a tolnai rk. iskola tantestülete nevében Hága Ferenc igazgató búcsúztatta el a szeretett kartársat, kinek temetésén a környék tanítósága dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő vezetésével s Tolna község értelmisége s az elhunyt által tanított felnőttek s a kicsinyek szülei nagy számban vettek részt. A kiváló tanító és nagy zenei képzettségű kántor elhuny tát neje, szül. Csonka Margit és gyermekei László és Tiber s nagyszámú rokonság siratják.

Wagner József alsónánai ág. ev. lelkész, volt egyházmegyei számszéki elnök 54 éves korában meghalt. A tragikus körülmények közt elhunyt papot Pakson nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára.

Dr Spányi Leo nyugalomba vonult szekszárdi ügyvéd f. hó 12-én életének 77- ik évében rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. A megboldogultat március 15-én dél— I után 4 órakor a szekszárd-újvárosi temetőben helyezték örök nyuga- lomra. Az engesztelő szentmise ál- dozatot 16-án reggel 8 órakor a szekszárdi belvárosi plébánia templomban mutatják be az Urnák.