Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-25 / 94. szám

10 Nem csereberélek! Rádiók eredeti gyári készülékek Ichmidt rádiókereskedőnél, Ojönk. maga környezeti hatása is. A ta­nuló mindenről értesül és rajtuk keresztül a szülők is pontosan tud­ják, hogy a tanítók egymással jó­ban, vagy rosszban vannak-e. Ne várjon megbecsülést az a pe­dagógus, akiről köztudomású, hogy tanitótársaival, közvetlen főnökeivel rossz viszonyban van. •Ne várjon megbecsülést az a pe- dagus, aki a fél falu szemeláttára percekkel korábban vezeti fel a gyermekeket a templomba, hogy ezzel bebizonyítsa tanitótársa eset­leges hanyagságát. A tanítói rend megbecsülése nem azon múlik, hogy benn van-e a virilisták névjegyzé­kébe, vagy sem A kartársi szellem eredménye az összetartás. Az összetartás pedig erő. Az erő produktumokat hozhat létre. Ezek lehetnek erkölcsiek, melyek a pedagógiát szolgálják, de lehet­nek anyagiak is. Svédországban egy napilapot buk­tatott meg a pedagógusok társa­dalma, mert egyik kartásukat alap­talanul meghurcolta. Bojkottálták és tanítványaikkal is bojkottáltatták. Nálunk is előfordulnak esetek, amikor szükség volna a kartársi összetartásra hasonló sikeres el­könyveléséhez. Szerintem ez az ösz- szetartás abban fog megnyilvánulni, ha a magyar pedagógia nagy pro­blémáiban egységes tanítói vélemény alakul ki. Az összetartás hozhat anyagi elő­nyöket is. Lehet, hogy ez hiú re­mény, de feladni még sem szabad. Álmodni még akkor is szép, ha a mesepalotát, ha felébredünk, két téglára sem tudjuk felváltani. Amíg a magyar tanítói rend megelégszik azzal, hogy csak baráti összejöve­teleken elégedetlenkedik a fizetés gyengesége ellen, de az egyesületi életben intenziven részt nem vesz, sohasem tud fellépni édekei védel­mére úgy, mint más társadalmi osztály. Az ipari munkás ki tudja vívni magának munkája teljes ellenérté­két, a magyar tanítói rend ezt ne­hezen tudja megvalósítani. Amíg csak olyan gyűlésekre jár a ma­gyar tanító, amelyekért útiköltség és napidij jár, nincsen meg benne a kartársi érzés és a munka ellen­értéke csak álom marad. Az ipari munkásság nem ismer fáradságot és pénzt, ha anyagi érdekeiért tö­megmegmozdulásra van szükség. Nem tudom, hogy a 32.000 magyar tanítóból hányán vettek részt az egyetemes gyűlésen, de bizonyára csak csekély töredéke, mert nem jár útiköltség és napidij. Aki nem érti meg az egyesületi életet, akitől csak hosszas levelezés után lehet fenyegetésekkel behajtani a tagsági dijakat, annak nincs joga kritizálni az egyesületek munkáját, mert ki­vonja magát az egyetemesség mun­kájából. nincs meg benne a kar­társi érzés. Nem hívatkozhatom rendtartá­sokra, a lélek világában baran­goltam. Elengedtem a szót: kartársi szel­lem, mint színes pillangó röpkö­dött előttünk, vájjon hova tűnhe­tett, mert most már nem látom. Tu- dom, tanitótestvéreim szivébe. Nak, Tolnamegye. Bárd Ferenc, j TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Mégegyszer a várospropagandáról 194Ó december 25. Karácsony a szeretet ünnepe!: örül aki kap, örüljön, aki adhat­Irta: Gánosov Károly Ez év tavaszán írtam meg első cikkemet Szekszárd megyei város­ban folytatható propagandáról. — Nagyjában megjelöltem az öntuda­tos várospolitika alapelveit és rá­mutattam a legsürgősebb teendőkre. Azóta sok minden történt. Megin gathatatlannak hitt törvények om­lottak össze és egy hosszúra nyúlt tél sok kellemetlen utókövetkezmé­nye szólt bele a jóhiszeműen fel­állított tervbe. Az előrelátó tervező­nek azonban minden eshetőséggel számolnia kell és éppen ezért egy rendetlen időjárású évszak sem be­folyásolhatja döntő módon a min­dent mérlegre tevő jóakaratot. Csak a korlátolt emberi számítás tehetet­lensége lehet oka az idők változá­sához mindig alkalmazkodó, rugal­mas és újszerű, esetleg egészen uj és hirtelen megváltoztatható város­propaganda elmaradásának. Vannak rendkívüli idők, amikor teljesen indokolt a propaganda szü­neteltetése, mint amilyen volt az idei nyár is, amikor az ország ösz- szes erőit egységesíteni kellett a nagy nemzeti cél érdekében, de ezektől eltekintve mindig és minden körülmények között megrendezhető a várospropaganda. Ezt követeli a fejlődési folyamatosság, az általános szociális érdek s a helyi ipar és kereskedelem fellendítése, amely a forgalom növelésével a pénzpiac és városgazdaság vérkeringésének is főszabályozója. Mindezeken felül a város anyagi megerősödése erköl­csi súlynövekedést is jelent, mert az itt átélt kellemes emlékek a vi­dék és népének jó hírnevét is öreg­bíti és a magyar haza egy, az Al­földet és a Dunántúlt összekötő város települési helyzetét, népét és kultúráját is ismerő és a szivébe záró vendégsereg vinné el a min­dennél ékesebben szóló reklámot. A várospropaganda gyakorlati ke­resztülvitele két alappilléren nyug­szik: 1. Gondoskodás megfelelő programmról. 2. Ennek a programié­nak kellő időben való hirdetése, reklamirozása nagyszámú vendég­közönség biztosítása céljából. E két alapvető pont kiegészítése és támo­gatása lenne a helybeli iparvállala­toknak, telepeknek, üzemeknek moz­gósítása és beállítása az idegenfor­galom fellendítésének szolgálatába. A fent említett két pont és az ezekkel kapcsolatos kérdések inté­zésére a városházán idegenforgalmi szerv alakulna, amely a várospro- pagandát napirenden tartaná, lebo­nyolítaná a szükséges levelezése­ket, meghívásokat, gondoskodnék szekszárdi képeskönyv, idegenfor­galmi tájékoztatók, Útmutatók, ízlé­ses levelezőlapok nyomtatásáról, ötletes és a város szebb pontjait, hegyvidékét ábrázoló Íves reklámok pályázatszerű kiírásáról, a fővárosi és vidéki sajtó tudósításáról, a helyi sajtóban állandó várospropagáló, idegenforgalmi rovat megnyitásáról. A programm legyen újszerű, ere­deti és rugalmas, vagyis könnyen megváltoztatható és szépséghibák­tól mentes. Nagy városaink idegen- forgalmi szerveinek kipróbált eljá­rásait, tapasztalatait átvenni nem szégyen, csak ezeket a helyiviszo­nyoknak megfelelően kell átalakí­tani. Minden helyi adottság pontos figyelembevétele, a várh'átó eshető­ségek komoly mérlegelése s a mu­tatkozó akadályoknak elhárítása, vagy legalább is a legkisebbre való csökkentése a siker elengedhetetlen feltétele. Nem utolsó sorban^ fontos a város közönségének előkészítése a vendéglátó gazdai tisztség méltó betöltésére. Kötelező, szives udva­riasság, megkülönböztetett tisztelet- adás, rend, tisztaság és fegyelme­zettség nélkül idegenforgalmat meg­nyugtató módon lebonyolítani nem lehet. Népművelési előadásokon ki­fejthetnénk a város fejlődésének fontosságát, az idegenforgalom je­lentőségét, a vendégek fogadásának feltételeit. Néhány évi tapasztalat és gyakorlat pedig megmutatná a he­lyes utat és azután kidolgozott terv szerint minden évben meg lehetne rendezni Szekszárd ünnepi hetét. Az ünnepi hét ideje julius 15-től augusztus 15-ig terjedő egy hónap leforgásának legmegfelelőbb vala­melyik hete lehetne olyankor, ami­kor gyenge vagy semmilyen bor­termés sem mutatkozik, mint ami­lyen meddő volt az idei év is. — Ilyenkor egészen uj beállítású pro­grammról kellene gondoskodni, amely programmnak izét és han­gulatát azért természetesen meg­adnánk a szekszárdi pincék tarta­lékolt különlegességével, mert hi­szen a jó gazda mindig gondosko­dik vendégeiről, de ennek a jegyé­ben folyna le az ünnepi hét, mint ahogyan jó termés idején össze­kapcsolhatnánk Szekszárd ünnepi hetét pl. a szekszárdi szüret idejé­vel. Szüreti mulatságot rendezhet egy egyesület is kisebb-nagyobb sikerrel, de szüreti mulatságot ren­dezhet a város is teljes anyagi, er­kölcsi és kulturális felkészültséggel, amikor ünnepi hét keretében meg­hívná az ország népét, hogy a köz­vetlen környék, a megye és az or­szág más népe és főleg értelmi­sége is bekapcsolódhassék a szek­szárdi szüret eredéti lefolyásának szépségébe. Szekszárd közönsége minden év­ben egyszer végigkóstoltathatná a város hegyvidékének világhírű ter­mését az idesereglő vendégekkel, gondoskodva olyan hatalmas tár­sadalmi, kulturális és gazdasági programmról, amely magában is vonzó, újszerű és ötletes s alkal­mas a város jó hírnevének növelé­sére, értékeinek és nevezetességei­nek bemutatására. A helyi idegenforgalmi szerv fel­adata volna az évi munkaterv ki­dolgozása a polgári, katonai és egy­házi hatóságok bevonásával, akik tekintélyük súlyának latbavetésével igyekeznének a várossal karöltve oly helyzetet teremteni, hogy az BomMill TnlmrMpSiiitiir R. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplltatott az 1869. évban) I A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket) betéteket a legkedvezőbben gyümölcsözte^ foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja lé. 2 Rádiók, csillárok, Játékok és ajándéktárgyak jutányos áron beszerezhetők Schmidt cégnél Gyönkön. ünnepi hét közeledtével Szekszárdi az ország érdeklődésének közép­pontjában állna. Akarjunk és tud?- junk olyat adni, amiért érdemes ide­jönni. Vonultassuk fel a sárközi falvak: népét, hogy alkalmuk légyen cso­dás szépségű népművészetük be­mutatására. Szüreti mulatság alkal­mával a sárköziek eredeti táncát filmre is kerülhetne saját falvaik és~ a város főbb pontjainak, hegyvidé­kének bemutatásával, amely híradó- alakjában bejárható nemcsak az or­szágot, de a külföldet is. Gondos­kodni kellene, hogy az ünnepi hét komoly és lélekemelő keretében vi­dám számok, látványosságok, sport- események, szórakozási lehetőségek: is legyenek, hogy a városunkba el­látogató közönség minden igényé­nek kielégítésére lehetőség adódjék. Ezt figyelembevéve az ünnepi hét kettős irányú volna. Komoly és vi­dám számok váltakozása, megfelelő^ dekoratív kisérő elemekkel, amely' elemek a város külső képének át­alakításából állanának. A terek, ut­cák, ligetek uj köntösbe öltözési nemcsak városi érdek, de a ide- özönlők részéről egyenesen meg­követelt szükségesség, a vendégek, megtiszteltetésének és megbecsülés sének jele, amely szervesen kap­csolódik az ünnepi hét hangula.- tához. Állandó programmszámok a vá­ros nevezetességeinek, régi és u); emlékeinek, ipartelepeinek, vállala­tainak bemutatása. Változó pro­grammszámok az év fontosabb ese­ményeinek (pl. Kölcsey Himnuszá­nak 100 éves ünnepe, Mátyás ki­rály születése, Garay János emléke, a Kormányzó Ur 20 éves jubileuma,. Erdély visszatérése stb) az ünnepi hét keretébe való beillesztése és- méltó megünneplése. A szekszárdi ünnepi hét vissz­hangja az ország sajtójában hiva­tott tollal kapna nemesveretü alá­festést, amely aláfestés eredeti fény­képekkel a leghívebben szolgálná a^ város idegenforgalmi ügyét. Fontos volna, hogy a fővárosi és .vidéki sajtó olyant írjon, amely szerint: Szekszárd ünnepi helye olyan kul- turesemény, amelyért érdemes el­zarándokolni néhány napra Garay János városába. Úgy érzem, hogy a kezdés ne­hézségein túl a város iránti nagy ügyszeretet teljesen meg tudná való­sítani az itt nagyjából vázolt pro- grammot, sőt szolgálni tudnánk város elsőrendű kulturális érdekeit, Szekszárd forgalma, híre, megérde­melt becsülete kárpótolná minden fáradságért az érte áldozatot hozó vezetőségnet és polgárságot s né­hány év után várva-várt ideje volna az egész ország népének Szekszárd ünnepi hete, amely hathatósan meg­javítaná a város anyagi helyzetét, emelné erkölcsi súlyát, kiépítene igazi városias jellegét, amely, mint megyeszékhelyet feltétlenül megilleti. Adja Isten, hogy szerény szavaim ne legyenek a pusztába kiáltó üres szavak, hanem a város igazi ügyét szolgáló, teltekben megnyilvánuló és gondolkodtató oly igék, amelyek­nek testet Öltő áldásos haszna, ma­radéktalan örömet hirdető ereje be­sugározza a virágzó, nagyforgaimu, fejlődő és erősödő város és népé­nek boldog jövőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom