Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-25 / 94. szám

XII. évfolyam. 12. szám. 1940 december 25. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató A Tolnamegyel Gazdasások Szövetkezetének tagjaihoz! örömmel tudatjuk igen tisztelt gazdaközönségünkkel, hogy Szövet­kezetünk a mai gazdasági haladás utján egy újabb hatalmas lépéssel haladt előre, — szerződéses vi­szonyba lépett a Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezetével és elvállalta an­nak Tolna vármegyére vonatkozó képviseletét. Mit jelent Szövetkeztünk eddigi működésében ez az összeköttetés? Megfelel-e a mai gazdasági köve­telményeknek a szövetkezeti alapon való terjeszkedés, a nagyobb szö­vetkezetbe való bekapcsolódás, az egymástól független és mégis egy­mást támogató, mindenben segítő közös munka ? Igen, mert ez ki­menti a szövetkezeti eszme miben­létét. Az egyén szövetkezik és a kölcsönös segítség erejével emeli saját életszínvonalát, a szövetkeze­tek pedig ugyanezt teszik és egy­mással közösen bizonyos cél érde­kében a közérdeket emelik az egyéni haszonlesés fölé. A mi cé­lunk pedig a .magyar földön dol­gozó gazdák összehozása együttes munkára, minek végső eredménye * haza legelsőrendü agrárszolgá­lata. Minden erőnkkel igyekszünk lé­pést tartani a mai idők erőteljes haladásával, mindenben és minden­hol szem előtt tartva gazdaközön­ségünk érdekeit. — Ezen fokozatos szövetkezeti építkezésünkhöz azon­ban szükségünk van arra, hogy gazdaközőnségünk támogató segéd­kezet nyújtson munkánkhoz, jóin­dulatú megértéssel érezze át a gaz­dasági szövetkezésben rejlő érőt, mert ez az együttes erő az egyén­nek is sokszorosan megnagyobbo­dott ereje. Nekünk azonban nem ezt az egyéni célt kell néznünk, hanem mindenek felett azt is kell látnunk, hogy ez a szövetkezés jelenti a magyar nemzet erőinek maradék­talan összefogását is. A szövetke­zés hiánya, a szervezetlenség volt a legfőbb tényezője az idegen fajú kereskedelem előretörésének és ezt xsak akkor tudjuk megváltoztatni, > ha erős összefogással külön-külön és együttesen is, magyar szívvel és magyar erővel kiállunk a cél el­érésére. Dé nem csak szóval han­goztatjuk a szövetkezeti eszme ál­dásos mibenlétét, mert a szó ele­nyészik az idő múlásával, csak a lett, a cselekedet eredményei lesz­nek maradandók a jövő számára. Példásan mutat nekünk erre utat -a dán, a bolgár és egyéb nemze­tek magas fokon álló szövetkezeti rendszere, mert ezek a nemzetek előbb ki tudták aknázni az össze­fogás eszméjében rejlő beláthatat­lan erőket. Mi még csak a kezdő lépéseket tesszük ezen a téren, de nem félve, bátortalanul, mint amit a »gyerekcipőben jártas“ közhellyel szoktak megjelölni, hanem bátran kilépve a szin elé, tettrekészen, mint ahogy az a megifjodott gazdatár­sadalomhoz méltó. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A szövetkezés legfontosabb té­nyezője a bizalom, mert enélkül nincs közös munka és közös munka nélkül a szövetkezezet már nem szövetkezet, hanem egy széthulló, kizsákmányolásra igen alkalmas, szétszórt egyének tömege. Kérjük igen tisztelt tagjainkat és gazdatársadalmunkat, hogy fokozott bizalommal fogjanak kezet Szövet­kezetünk kebelében, erős összekap­csolódással a haza érdekében. 1. Eördögh Tibor oki. gazda, a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete | cégvezetője. Az ezévl tenserifermelési verseny eredményei Előző számunkban hirt adtunk a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Növénytermelési Szakosztálya által Báta, Bogyiszló, Fadd, Alsónyék, Mözs és Nagydorog községekben beállított tengeri kísérleti parcellák­ról és azok céljáról. A kísérletek 80X80 cm sor és növénytávolságra lettek beállítva 160 négyszögölön eredeti Fleischmann lófogu után termesztett tengerivel. A fennt nevezett községekben az ezüst kalászos kisgazdáknál beállí­tott kísérleti parcellák ápolási és egyéb munkálatainak ellenőrzése céljából alakult ellenőrző bizottság a nyár folyamán 2—2 határbejárás keretében bírálta felül és ellen őrizte az egyes parcellákat a környékbeli földbirtokosok és a járási kamarai intéző részvételével. Fadd, Bogyiszló és Mözs közsé­gekben a bírálati és törési ered­mények alapján a Tolnamegyei Gaz­dasági Egyesület Növénytermelési Szakosztálya folyó hó 6-án délután tartotta a kísérleti verseny parcel­lákon legjobb eredményt elért ezüst kalászos kisgazdák díjazását. A díj­kiosztást megelőzően értékes be­számolók hangzottak el az egyes községekben a kísérleti termelés körüli tapasztalatokról egyes ezüst kaldßzos kisgazdák részéről. A fel­szólalók majdnem kivétel nélkül a Fleischmann lófogu tengerinek, négyzetes kötésben, fészekbe való vetését találták a legalkalmasabb­nak. A dijazáson'megjelent báró Schell József a növénytermelési szakosztály elnöke, báró Fiáth Tibor a Várme­gyei Gazdasági (Egyesület elnöke, dr Szakdts Pál országgyűlési kép­viselő, Eordögh Zoltán vm. gazd. fel­ügyelő, Polgár István járási főszol­gabíró, dr Csapó György földbir­tokos, Krammer János titkár, Rdner László kamarai járási intéző. A díjazások eredménye a kővet­kezők : Fáid községben: Beszterczán Ist­ván ezüstkalászos gazda 1. dij ezüst­érem. Terméseredmény 160 négy­szögölön 507 kg elért pontszám 90. Mácsik András II. dij, bronzérem. Terméseredmény 160 négyszögölön 510 kg, elért pontszám 80. Bara­nyai János III. dij, elismerő okle­vél. Cs. Fehér János III. dij, el­ismerő oklevél. Pertesz István IV. dij, elismerő oklevél. Mácsik Antal V. dij, elismerő oklevél. Id. Takáts István VI. dij, elismerő oklevél. Bogyiszló községben: Gyöke Jó­zsef főjegyző, I. dij, ezüstérem. Fe­jős István ezüstkalászos gazda, I. dij, ezüstérem. Sánta János ezüst- kalászos gazda, II. dij, bronzérem. Mözs községben: Schadt György tanító, Csuka István, Puxler Mihály, Klem Ferenc, Scheidler Ferenc i ezüstkalászos gazdák bronzérmet, I Klem János, Barna István, Scauber A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései A Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezeténél beszerezhetők: Gazdaságok üzemanyagai: Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz-' dasági kenőcsök. — Mindennemű mű­trágya. Erő takarmányok. Eternit pala. Épí­tési anyagok, Cséplési szenek. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező és por<r ószerek. — Pincegazdasági cik kék: derítő-, szűrő-, savtalanitó anyagok — Raffia nagybani el árusítása. — Radi cicola tenyészetek mindennemű pillangós^ hoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Ta karmánymész raktárról. Szuperfoszfát, Péti-só és Káli-SÓ raktárról kapható a Tolna- megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és Ifj. Gözsy Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér). Kis tételekben is. Márton, Barna András, Doszpod András ezüstkalászos gazdák elis­merő oklevelet kaptak. GAZDA HÍREK — Pest vármegye a selyem­tenyésztésért. Pest vármegye nép­jóléti szövetkezete most osztotta ki az 1.000 pengőt kitevő jutalom­dijakat azok között, akik a legtöbb és legjobb minőségű gubót termel­ték a vármegyében. 100 pengőt kapott Halász István Jászszentlászló és Lippai János Móricgát. 50 pen­gőt kapott Mészáros Józsefné Ka­locsa, Lormusz Mihály Pécel, Gál Istvánné Tass, Pataki Julia Szánk, Nyerges Elekné Szánk, Késmárki Antal Sükösd, Trója Alajos Szánk és Bak Ignác Kiskunlacháza. 25 pen­gőt kapót Borsos János Tiszaujfalu, Pór Gyula Nagygombos-puszta, Gu • lyás Lukács Dömsöd, Fekete Sán­dor Kalocsa, Kovács György Szalk- szentmárton, Kertész Béla Kiskun- majsa, Kecskeméti János Duna- pataj, Potári Istvánné Ujkécske, Kálló Dánielné Jászszentlászló és Dinnyés Mihályné Szánk. 15 pen­gőt kapott Bocsa Mátyás Érsek- csanád, Princesz Károly őrszent- miklós, Tóth Ferenc Kalocsa, özv. Görög Lukácsné Kiskunmajsa, Csi­kós Lajos Géderlak, Mizsei János Szalkszentmárton, Bazsik Ferencné Szada, Petróczki István Foktő, Ka­pás Ferencné Alpár és Simon Sán­dor Szentmártonkáta. A vármegye selyemgubótermése 1940. évben 50 métermázsával több volt az előző évinél és a selyemtenyésztéssel fog* lalkozók keresete is 7.000 pengő­vel emelkedett. Ez az eredmény nagyrészt az előre meghirdetett ösztönző jutalmazásnak tulajdonít­ható. Az ország első vármegyéje, mint minden nemes közcélért, a selyemtenyésztésért is meghozza a maga áldozatát. Ennek különösen nagy a jelentősége azért, mert mi­nél több gubót tudunk termelni, annál nagyobb kereseti lehetőséget biztosítunk népünknek. A hernyó­selyem ugyanis igen munkaigényes termék, mert a kész selyemszöve­tig mindent idehaza állíthatunk elő. — A sikeres zöldség és gyü­mölcstermesztés alapfeltételeit is­merteti a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a szőlőtőkék idei pusztulásáról, a gyümölcsfák metszésének újabb irá­nyáról, a madárvédelmi eszközök házi készítéséről, az idei borok spe­ciális kezeléséről, a raffia pótlásá­ról, a csiperkegomba termesztésé­ről a konyhában, a kártevő rovarok téli irtásáról, a papircserép házi ké­szítéséről stb. A dúsan illusztrált szines gyümölcsképet is közlő két szaklapból a Növényvédelem kiadó- hivatala (Budapest, VI., Aréna-ut 84/c.) egy alkalommal lapunkra való hivatkozással díjtalanul küld mutat­ványszámot. — Traktor- és egyéb mezőgaz­dasági gépkezelői tanfolyamok. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara Pécsen a m. kir. Állami ] Fémipari Szakiskolában (Rákóczi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom