Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-25 / 94. szám
1940 december 25. 9 TOLNANEGYEI ÚJSÁG Knrfoonyl oIóntlékoK igen olcsíSn beszerezhetők TÓTH JÁNOS ékszerésznél Székszárd, Kaszinó bazár Pontos óra* és ékszerjavitó műhely ■-T Megjelent a Magyar Szárnyak karácsonyi száma. A Magyar Szárnyak repülésügyi folyóirat karácsonyi számának vezércikkét Iánosy, István főszerkesztő irta. A Hprihy Miklós Nemzeti Repülő Alap munkásságáról vitéz Horthy István elnök, vitéz Laborczfy Rezső repülőezredes, vitéz Bdnfatvy István vezérkari ezredes, dr Ember Sándor országgyűlési képviselő és Oj- 4ózy Ernő repülőőrnagy nyilatkozik. A légikrónikáról és a vadászrepülök munkájáról Bisits Tibor repülőőrnagy irt. Nagyon érdekes még vitéz nemes Grosschmied István, Szegtieö István miniszteri tanácsos, Korbuly László igazgató, Bencze István alezredes, Udvardy Jenő repülőszázados, Tóth Géza, Szilasl Tibor, dr Hille Alfréd és Raczkó Lajos cikke. — A rendkívül szépen illusztrált lap rajzai vitéz Barna Kornél repülőszázados munkáját dicsérik. A szokásos rovatok mellett repülőregényt és rejtvényversenyt is közöl a lap. Á Magyar Szárnyak mindenütt kapható. A karácsonyi szám ára 80 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VIII., Üllői-ut 12.) kívánatra ingyen küld. — A Szegedi Ipari VásArt 1941 juntas 7—16 között rendezi meg a Szegedi Ipartestület. Az előkészületi munkálatok már megindultak s ebből következtethető, hogy a jövő évi Szegedi Vásár az eddigieknél is nagyobb méretűnek ígérkezik. A vásár alkalmából—* értesülésünk szerint t— féláron lehet ismét Szegedre utazni. Minden irányú felvilágosítást készséggel megad a Szegedi Ipari Vásár irodája, Szeged, Horváth Mihály-utca 3. sz. — Kitől loptak fehérnemüeket? A rendőrség bűnügyi osztálya felhívja Szekszárd és környéke kő* zönségének figyelmét arra, hogy akiknek az utóbbi időben törülközője, vagy bármilyen más fehérneműje eltűnt, - jelentkezzenek a rendőrkapitányság bűnügyi osztályánál bármely napon 12—2 óráig, amikor a tolvajoknál és orgazdáknál talált különböző fehérneműk ] megtekinthetők a detektív csoportnál. A kartársi szellem pedagógiai megvilágításban*) Ha átgondoljuk a pedagógia lényegét, nehezebb élethivatást aligha találtunk volna. Tanítónak lenni, a magyar életnek hasznos és értékes állampolgárokat nevelni a legszebb, de egyúttal a legfelelősségteljesebb és legnehezebb élethivatás. Mivel epedig ez az élethivatás különösen felelősségteljes ma, amikor a magyar jövendő kérdését a magyar pedagógus munkabírása és áldozat- készsége dönti el s amellett ez a pálya elég tövises is, hasznos, hogy igyekezzünk ennek a pályának minden értékét magunkban tudatossá fenni és élethivatásunk betöltését egymásnak megkönnyíteni. Ez az, ami most bennünket érdekel. Kartási szellem 1 — Mint színes, tarka pülangó száll fel előttem. Vájjon meg lehetne-e fogni ? A kartársi szellemről pontos definíciót adni nehéz. Ez olyan szubjektív beállítottság, mely a közös «célok, ^problémák, hivatásszeretet és a közös nagy felelősségérzet folytán önmagától alakul ki a pedagógus lelkében. A kortársi szettemnek, amely lát hatatlan kapcsokkal fűzi össze a pedagógusok nagy társadalmát, peda- dógiai értéke van. Á nevelés érdeke megkívánja, hogy a kartársak egymásra jó hatással legyenek, mert a munka minősége és az eredmény a környezet hatásátói nem független. Bármilyen kialakult egyéniségek is legyünk, a külső hatások alól ki nem vonhatjuk magunkat. Ezek a hatások legközelebbről, ,a munkatársak köréből érik egyéniségüket és ezért hatékonyak is. A munkatársaknak egymásra való hatása magától értetődik, hiszen a közös munka az egyforma érdeklődési terület, a kö- Zos célok, vágyak, gondqk közel hozzgk AZ embereket. A pedagógia szempontjából tehát nem mindegy, hegy a kartársi szellem, amelyarra ösztönöz, iíogy mf^a.nta£l Á leg* ") A Tolna megyei Általános Tanitó Egye- afllet közgyűlésén szerző által taitott alűadás kironatn. jobbat nyújtsam kartársaimnak, megvan-e bennem, vagy sem, ha pedig bennem él, megvan-e munkatársaimban és ha megvan, milyen mértékben van meg. A jó kartársi szellem az önzetlenségre, a megértésre és szeretre- méltóságra van alapítva. Az önzetlenséggel kapcsolatban mondja Szent Pál, hogy az élet oly rövid, hogy alig van másra időnk, mint hogy jók legyünk egymáshoz. Aki mindig önmagára van beállítva, azaz aki mindig a maga kis tolvajlámpásával jár, a saját érdekek szüntelen előtérbe nyomásával a kartársi szellemet megrontja. Az önző megrontja az önzetleneket is. Örökös kibúvóival jogos önvédelmet vált ki. A kartársi szellem másik ismertető jele a megértés. Förster mondja: Nem azért vagyunk a világon, hogy bennünket 'megértsenek, hanem hogy mi megértsünk másokat — Ugyancsak ő mondja: tudni, mit érez a másik, ez az általános műveltség alapfeltétele. A megértésben csillan elő a legszebb tulajdonság, a szivjóság. A szivjó- sággal környezetünkben egy szebb, gazdagabb világot állítunk. Ha nem is tudjuk megérteni pillanatnyilag a másikat, ne tartsuk rejtélynek, vagy szeszélyesnek, mert nem vagyunk-e mi is sokszor rejtélyek, kifürkész- hetetlenek és nem az-e minden ember, aki száz és száz nemzedéken keresztül száz és száz ember hibáit, erényeit, vágyait, reményeit örökölte, akit befolyásolt a nevelés, intelligencia, rútság, szépség, egészség, betegség, stb. Legyünk részvéttel egymás iránt, mert minden 24 óra lejár és tálán holnap magunk szorulunk részvétre. Az Önzetlenség és megértés szeretetreméltóvá teszik az embert Ha azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket, többet kell foglalkoznunk másokkal, mint magunkkal, mondják az ókori bölcsek. Bötne szerint pedig: »nem értjük meg a gyermeket, ha magunknak nincs gyermekszívünk, nem tudunk bánni vele, ha nem szeretjük és ha magunk sem vagyunk szeretetreméltók. A mi szeretetreméltóságunk kedvelteti meg a gyermekkel, hogy nevelik A szeretet világosság, fény, mely szivünkből jön és megvilágítja a dolgokat«. Tehát nemcsak a kartársi érintkezésben, de nevelői munkánk- I ban is szükség van a szeretetre- méltőságunkra. Bosco Szent János mondja: »Ha sikeresen akarunk munkálkodni, kölcsönösen arra törekedjünk, hogy a nevelők összességét az egymás iránti szeretet hassa át.« Azonban nem elegendő a szeretetet csak hangsúlyozni, hogy szeretetreméltókká váljunk, tettekkel kell azt megmutatnunk. — Pestalozzi burg- dorfi iskolája nem annyira az elvek nagyszerűségének, mint Pestalozzi szerény modorának és szeretetre- méltóságának köszönhette óriási sikerét. Néha elég egy szives szó, egy mosoly, hogy szeretetremél tokká váljunk Azok a cselekedetek, amelyek a szeretetlenség jegyében születnek, mindig lehúzzák a lelket. Brachma könyvében is ez áll: »vigyázz, hogy a fény ki ne aludjék szivedben, mert akkor saját árnyékod vetődik utadra és bármerre jársz, botorkálva járhatsz. A szeretetreméltóság egyik megnyilatkozása a tiszteletadás. Az öregebbek iránt tiszteletet elhanyagolni sohasem szabad, még akkor sem, ha nem igen reflektálnak rá, mert mi pedagógusok ezzel bizonyítjuk fennköhlelkiségünket és azt, hogy emberszeretetünk belenőtt egy magasabb világrendbe. A jó pedagógus egyik jellemző tulajdonsága a helyesen értelmezett önérzet, melyet Schiller igen találóan így fejez ki: »tisztelem a mások véleményét, de megmutatom, hogy magam is igényt tartok rá.« A kartársi együttlétet nehezíti a túlzott önérzet, mely könnyen érzékenységgé fajulhat. Az érzékenység erőtlenség, mert aki emberi értékével és energiájával nem tudja magának a kartarsai megbecsülését megszerezni, az az elnemismertség egyetlen, provokálóan gyámoltalan fegyverével: érzékenykedik. — Az egymással való érintkezésben sokszor előfordul, hogy nézeteltérés van. Ez annál inkább is megtörténhetik, mert gyarlók vagyunk s | a természetben csak a fáknak tu- I dott korlátokat állítani a természet, I nehogy az égig nőjjenek, de azem- { béri gyarlóságnak nem. Ha nézet- I eltérés támad közöttünk, nehéz szeTITTE TESTVÉREK Cégtulajdonos: TITTE JÓZSEF Územtelep: fVrvff í All RáfcácwMitca 13. JáIAjIAaI/ Ozlet: Sacewt István-téi* Tervez és központi fűtési, vízvezeték és csptorpázésL villpnjp» erőátviteli berendezéseket KöUiégvetés dijtafeol Újdonságok js RceiHlinl porcellánokban Bel- és külföldi világhírű kristályok nagy választékban FŐSZ üvegesnél mélytelennek maradni, de bármint adódjék is, sohasem szabad elfelejteni, hogy mindig az a fél a győztes, aki indulatait féken tudja tartani. »A szó, amit nem mondtál, rabszolgád marad, de amit kimond- tál, zsarnokoddá válik« — mondja a tőrök közmondás. A jóakarat távlatából mindig enyhébben hatnak a dolgok és szerintem inkább igaza van a mosolygó bölcsnek, mint aki fuUánkos nyelvével csak keserűséget hirdet. Bár a kartársi szellem lényege a lelki beállitottság, meg kell állnunk a külső formák mellett is. A társadalmi érintkezés kötelező formája az udvariasság, mely a keleti népeknél nem is forma, hanem lényeg. A kartársi érintkezésnek simaságát, nyugodtságát, szépségét is ez biztosítja Nem kerül semmibe és mégis kamatos-kamatot hoz, mert ezzel jómodorunkat biztosítjuk. Az udvariasság lényege, amint Kakuzo Okakura japán iró írja, hogy bizonyos helyzetek megkövetelik tőlünk, hogy ne mondjunk egymásnak semmi meglepőt, de ne is kérdezzünk egymástól ilyet. Ne zavarjuk egymást személyes indulatainkkal és érzelmeinkkel, dolgozzunk kihagyásokkal, mint a kinai tussrajz művészei. Az udvariasság még jellemünk érdességét is eltakarja. A kartási szellem kialakulásának főfeltétele a helyes önismeret. Szókratész olyan pedagógusokat óhajt, akik naponta megvizsgálták a lelkiismeretüket, hogy nem tettek- e pedagógustársuknak keresztbe szalmaszálat. A kartársi szellem fogalmában benne van, hogy ahol csak lehet, segítsünk egymás munkáján. — A többtanitós iskoláknál egymásból kiinduló és egymásba kapcsolódó munka folyik, amely nem tűr kibúvókat Amit nem végez el 4z egyik tanító, el kell végeznie a másiknak és a hanyag, vagy kényelemszerető tanító, ha nem fegyelmez helyesen, felesleges munkát hárit a kartársaira. Segíthetünk egymáson ismereteink átadásával. Minket nem kötnek azok azok a pedagógiai irányok, melyek szerint a gyermeknek magának kell feltalálni a puskaport, mi nyugpd- tan elfogadhatjuk az öregebbek tanácsát A nobilis kartársi szellem gyönyörű példájával találkoztam azon a falusi plébánián, ahol a készülő tananyag beosztását a plébánia tanítói közösen beszélték meg és ha valamelyik helyesebb megoldást talált, örömmel közölte kartársaival és igy megkönnyítették egymás munkáját, Míg a szomszéd plébánián minden tanító magának dolgozott, érdekes* hogy. szebb.eredményt mutattak fel azok, ahol^nem irigyelték egymástól. saját tudásukat. Á magatartásunkkal nemcsak egy I mást nevelhetjük észrevétlenül, (az ■ önzetlenség Önzetlenségre serként, ] a szeretetliangjárá Ugyanúgy rázósnál a szív Stoff hanem .megyén a
