Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-11 / 90. szám
mi. Molrom. 91. szdm. tatami, hm decemberi!. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG mmUCÉNT tftlKIKR MEGJELENŐ KERESZTÉIT POIJTtrAl t« tímhui mt Szerkesztősé? ős kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Sgész évre _ 12 pengő || Félévre______ 6 pengő Pe lelőa szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllraétd széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Jelen és jövő A képviselőházban kedden a miniszterelnök majd ötórás beszédével végétért a megajánlási vita. Teleki Pál gróf miniszterelnök az európai és nemzeti fejlődés szempontjából vette sorra a magyarság nagy kérdéseit, taglalva a jelen és a jövő tennivalóit. A miniszterelnök e megnyilatkozásában is elsősorban tanított, rámutatott azokra az eszközökre és módokra, amelyeknek fel- használásával le kell vonnunk az átalakulóban lévő világ tanulságait. Feladatunk — mondotta Teleki Pál gróf — a kiszélesedett nemzet egységes politikai nemzetté való nevelése. Európában elkerülhetetlenül folyik a szervezés s tervszerű gazdálkodást kell folytatnunk nekünk is, kiváltkép a mezőgazdaság terén. A szervezés szükségessége természetszerűleg nemcsak gazdasági problémákra vonatkozik, fontos és nagyjelentőségű feladatunk a társadalom megszervezése is. — Itt a miniszterelnök utalt a hivatásrendi szervezkedés jelentőségére s .hangoztatta, hogy az államvezetés rendjének bizonyos módosulását vonja majd ez maga után. Évszázadokra kell biztosítani az itt élő nemzetiségek együttélését — mondotta ezután — s elöljáróban foglalkozott a Gyulafehérvárott elhangzott hivatalos kijelentésekkel. Ennél a pontnál is a fegyelmezett mértéktartás, a méltóságteli nyugalom jellemezte a miniszterelnök határozott állás- foglalását, amellyel megállapította, hogy ami Romániában a gyula- fehérvári népgyülésen hivatalosan elhangzott, az az adott szó megszegése volt. Hasonló választ nem adhat a magyar nemzet, de igenis felemeljük tiltakozó szavunkat. Nem tűrhetjük, hogy odaát egy nagy belső káoszt — a magyargyülölet szításával igyekezzenek csillapítani. Rámutatott ezután arra, hogy az erdélyi területek visszacsatolása után nyomban hivatalosan érintkezésbe lépett a román vezetőkkel, akiknek segítségét kérte ahhoz, hogy a Szent Korona jogara alá visszatért román nemzetiségű lakosság helyzetét tisztázzák, megjavítsák. Joggal hirdethette a miniszterelnök, hogy a román nép nálunk megelégedett. Éppen ezért kétszeresen kell figyelnünk azokra az eseményekre, melyek az ősi Gyulafehérvárott játszódtak le. Ehhez a kérdéscsoporthoz tartozott a miniszterelnök beszédének ama része is, amely a külföldön élő magyarok — visszatelepítésével kapcsolatos. Jelezte, hogy e tekintetben már folyik a komoly előkészítő munka s a Bukovinában élő magyarokat például a falvak zárt egységében kivánják visszatelepiteni. Egyebekben a magyar állam és a magyar nemzet, bárhonnan is jönnek, szívesen látja a visszatérő magyarokat. Igen figyelemreméltó volt a miniszterelnök sok érdekes megállapítása, amellyel a társadalmi felemelés kérdésével foglalkozott. — Ismerni kell a társadalom funkcióit s ezeket a funkciókat mindenkinek meg kell becsülni.- Az ember életében nincs olyan funkció, amit ne lehetne becsülettel gyakorolni a nemzet javára. A magyar nemzet csak a parasztságból megerősödve kelhet uj, nagy életre, ehhez azonban újabb generációkra van szükség. A társadalom felemelkedésének nagyban elősegitője a kormány céltudatos szociálpolitikája, melynek egyik legjelentősebb intézkedése volt a Családvédelmi Alap megteremtése. Igen alaposan és részletesen érintette az alkotmányreform kérdését is. Hangoztatta ama szándékát, hogy érvényesíteni igyekszik a területi, a hivatásrendi és a nemzetiségi elvet. Ä maga részéről is elismerte, hogy szükséges az alkotmányreform, de csak akkor, ha az egyáltalában nem jelent gyökeres felforgatást. — Az eddigi atomizált népképviseleti elvről átmegyünk a közösségi elvre. Mai magyar életünk minden komoly, nehéz problémáját érintette a miniszterelnök hatalmas, átfogó beszéde, melyet nagy érdeklődéssel és helyesléssel fogadott a képviselőház. A százéves Szekszárdi Kaszinó Á közelgő újévben, 1841 november 23-án lesz száz éve annak, hogy a ma is virágzó Szekszárdi Kaszinó formálisan megalakult. „A jó, szép és nemesbeni előhaladást s közjót szolgáló egyesület" alapszabályainak pontos elkészítésére Gindly Antal elnöklete alatt Adamovits Imre, Albanich Gy. János, Angyal István, Antal János, Benyovszky Károly, Daróczy Sándor, Fejős János, Kren- miiller (később : Tor may) Károly és Simon János tagokból bizottságot küldtek ki e napon, amely bizottság „Az alkotó szabályokat" és „Rendeleteket" mihamar elkészítő, úgyhogy azokat az 1841. évi december 9-én tartott ujabbi közgyűlés alapos megvitatás után el is fogadta s másnap, december 10-én a Kaszinó, „ez a jóizlést, a művelt, deli magaviseletét, józan és közhasznú elmélkedés és közértelmes- séget kifejtő és nevelő intézet", a „nemes megye curiális házában", Holovitz Boldizsár elnöklésével, 92 taggal meg is alakult s megválasztotta első választmányát, amelynek tagjai közt az országos nevezetességek közül ott volt Bezerédj István és Perczel Béla, a későbbi igazságügyi miniszter is. Igazgatók Augusz Antal és Kis Ferenc lettek. — Az egyesület legelső helyisége Haidecker Károly ügyvéd házában volt. Innen vándorolt Kopeczky Antal, illetve a Várközben levő fíaöos-féle házból a Szekszárdi Takarékpénztár mai székháza helyén volt Dlcenty-féle sarokházba, majd a Takaréktár által Kren- miiller (Tormay) Károlytól megvásárolt Bezerédj-utcai házba, hogy aztán 1895-ben a báró Augusz családtól megvásárolt mai kényelmes otthonába költözködjék. Kaszinónk százéves alapításának évfordulóját, az ország más kaszinóinak példájára, fényesebb keretben is meg kívánja ünnepelni. Ezért választmánya, ezt Bodnár István intéző-igazgató indítványára már most, a folyó év november 30-án tartott ülésén elhatározta s egyúttal megbízta az igazgatóságot a részletes programnak a februári közgyűlés elé való terjesztésével. Városi közgyűlés A folyó évi adó 93 százalékát befizették Utat a hadirokkantak földjeihez mann és Marth Sándor képviselő- testületi tagokat. Ezt kővetően a polgármester tájékoztatta a képviselőtestületet a város pénzügyeiről. — Bejelentette a polgármester, hogy ezt a várost, amelynek a főjövedelmi forrása a Szekszárd megyei város vitéz Vendel István elnöklete alatt hétfőn tartott közgyűlésén kiküldték a választás alá nem eső képviselőtestületi tagok 1941. évi névjegyzékének összeállítására dr Szakáts István elnöklete alatt Taksonyi János Heibortermelés, a peronospora és a jégverés folytán olyan katasztrofális károk érték, amilyenre régóta nem emlékeznek. A város háztartása azonban ennek dacára is egyensúlyban van, mert a folyó évre kivetett a 831.000 pengénél együtt kezelt közadóból eddig befolyt 777.000 pengő, ami 93 %-nak felel meg. Ez a város mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának eléggé nem dicsérhető fizetési készségét mutatja. A polgárság azonban azért tudott fizetési kötelezettségének eleget tenni, mert a tengeri és egyéb kapás vetemény bőven termett, a terményárak emelkedtek és a lakosságnak szép bevételei vannak az állatok eladásából is. Elmondotta azután a polgármester, hogy január 25-e óta 30.000, 30.000, 22.000, 15.000, 25.000, 1800, 4000, 7000 P, összesen 130.800 P államsegélyt kapott a város, amelynek a kormány még ebben a hónapban még 40.000 pengőt ad, úgyhogy az ezévi vissza nem fizetendő államsegély összege 170.800 pengőt tesz ki. Ezen felül a város a székház kibővítésére 1942-től visszafizetendő kamatmentes 50.000 pengő állami kölcsönt is kapott. Ezekkel a tekintélyes segélyekkel úgymond a polgármester — sikerült kiküszöbölni a városi terhek javarészét. Ezeknek a segélyeknek kieszközlésében óriási része van dr Szakáts Pál országgyűlési képviselőnek, aki ezekre irányuló fáradozásaiban nagy segítségére volt a polgármesternek, aki Szekszárd város helyzetét egyéb városokéval összehasonlítva elmondotta, hogy az 50.000 hold vagyonnal bíró Kecskemét pótadója 180%. A közgyűlés dr Szakáts Pál országgyűlési képviselőnek a város megsegítésére irányuló fáradozásaiért egyhangúlag köszönetét szavazott. Dr Szakáts István a képviselőtestület köszönetét tolmácsolta vitéz Vendel István polgármesternek és kiváló munkatársainak, akiknek bölcs előrelátással sikerült a város pénzügyeit rendbehozni. Taksonyi János Heimann szinte elismerésének adott kifejezést és Egyes szám ára 12 fillér5
