Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-11 / 90. szám
kérte, hogy az elkövetkezendő föld* reform során tegyen meg mindent, hogy a kispolgárság Palánkon, Ozsákon stb. szomszédos területeken bérleteket kapjon, mert ezáltal Szekszárd csak fejlődni fog. Vitéz Vendel polgármester megköszönve az elismerést, megígérte, hogy a jövőben is megfeszített munkával fog a város jólétéért dolgozni. Dr Szakdts István pedig azokat a hiteles értesüléseit közölte, amelyek szerint az ország legalább annyi rézgálicot kap, mint az előző évben és hogy Szekszárdon mező- gazdasági gyárüzem létesülése várható. Az Országos Nép- és Család- védelmi Alap megteremtéséről szólt ezután a polgármester, bejelentve, hogy a hamarosan végrehajtandó munkákra 50.000 pengő áll rendelkezésre. Az alap segítségével 21.000 pengőt fizetnek ki munkabérekre, 19.000 pengőt fordítanak építőanyagokra. Egyelőre 12 drb házhelyet is adnak egészséges helyen a házhely igénylőknek és a jövő év folyamán tizenkét házat építenek 60.000 pengő költséggel. A szegény embereknek azonkívül az alap állatokat is juttat. Karitativ segélyezésekre a télen 9000 pengőt költenek jórészt gyermekcipőkre és ruhákra. A városban 251 házingatlan nélküli szegény család van és 54 család lakik pincelakásokban. — Az alap elsősorban azon dolgozik, hogy ezek idővel mind házhoz jussanak. Tóth Lajos a szurdiki lakások erkölcsileg és testileg pusztító hatására mutatott rá, majd az kérte, hogy az alap révén mindenkinek legyen — becsületesen megfizetett munkája. Taksonyi János Heimann felszólalására a polgármester megigérte, hogy a hadi rokkantak és hadiözvegyek icsei földjeire közmunkával utat építtetnek, mert most ott a lovak hasig vízben járnak. Vitéz Makray Ferenc a cigányok munkára szorítását kérte, dr Szakdts pedig azt javasolta, hogy az icsei földek ármentesitése esetleg a Tolnának ily célra adott 65.000 pengő államsegély keretén belül lenne megoldható. Félhavi fizetést és egyhavi családi pótlékot szavazott meg ezután a közgyűlés a város összes alkalmazottainak karácsonyi segély gyanánt, majd a polgármester javaslatára elhatározta a képviselőtestület, hogy a város tulajdonát képező jobbremetei 4 kát. hold 219 □ öl szőlőt eladja, a Családvédelmi Alapnak házhelyek céljaira, mert a szőlőre megfelelő vevők nem jelentkeztek. A város 1940. évi pótköltségvetésének letárgyalása után elhatározták a Munkácsy-utca 2. sz. háznak a városháza kibővítésére leendő megvásárlását, majd kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak. kongínusz római katona szelleme [lakra érkezett. TOLNÁMÉI! YEI PJSlfl A nyáron lázban égő arccal fiit a kiapadón. Szemében égett a tűz és .piros rózsákat nyitott az arcán a tüdőbaj. Hangja fátyolos, kezét nem törte fel nagyon a paraszti munka. Bőrkabátban jár és kepés- arató. Valamikor vonzotta a tisztultabb élet utáni vágy, barát akart lenni és a szécsényi kolostor évszázados falai között a Poverelló szellemét akarta elsajátítani. Egy szép napon — igy beszélik a nakiak — hazajött. Megjelent szt. Ferenc barna csuhájában és fogadta az egyházi ruhának, a lemondás köntösének, az egyszerűség csuhájának kijáró liszteletet, csókra nyújtotta a hozzá közeledőknek — kezét. És nem ment többé vissza a szerzetbe. Egy reggel már nem csuhában sétált az egyetlen naki utcán, hanem kezébe vette a kapát és a kaszát és elkezdett dolgozni úgy, mint a többiek. És megházasodott... Egy este zarándoklat indutt „Barát Miska“ felé. Itt-ott, elbújva, félve, valamelyik pincében, vagy az al- mási hegy egyik présházában, bőséges lakoma után csodás dolgokat láttak az egyszerű emberek. Kimeredtek a lázban égő szemek, habzott a száj és Barát Miska az ex-barát, aki megszokta a kézcsókot, beszélni kezdett. Nem ér- i tették meg és megtudták később tőle, hogy messzi népek nyelvén beszélt, mint ahogy a plébános ur énekelt a templomban : latinul, de beszélt olyan nyelven is, amiket soha sem hallottak. Csoda történt. Esténkint mindig több és több kiskapu nyilt ki, mindig több és több viharlámpafény jelezte a „testvérek“ útját és mindig több és több ember kereste az összeköttetést, a direkt összeköttetést az égiekkel. Próbára tették kétkedő emberek és kivágta magát Amikor a mozgalom már nagy lett és a hivek, a „testvérek“ sokallták az egyházi adó filléreit, templomot akartak építeni, de nem volt miből. Elhatározták, hogy sorsjegyet vesznek és megkérdezték a transzba esett médiumot, melyik sorsjegy fogja megnyerni a főnyereményt ? A szellem kivágta magát: a szellemek nem foglalkoznak anyagiakkal... Kicsit megcsappant ezután az érdeklődés. Természetes, hiszen hogy akar a szellem magának templomot, ha még a főnyereményt megnyerő sorsjegy számát sem tudja ? De nem kellett félteni a Gene- ziusz testvért. Egy ilyen kiváló beszélő mechanikus transzmédium, nem esett ám a feje lágyára. — A megcsappant érdeklődést újabb szenzáció élesztette magasra: megjelent Prohászka Ottokár szelleme. Megjelent és „gyönyörű tanitó megnyilatkozást“ mondott Geneziusz testvéren keresztül, a házasságtörésről. És ez a megnyilatkozás pedig imigyen hangzott: „A házasságtőrés csak akkor bűn, ha a másik fél megtudja, mert akkor veszekedés lesz.“ De nem ingyen ám, mert beszélik, hogy a kikapós hírében állott gazdának öt mázsa búzájába került ez a megnyilatkozás. Nem hiába szellemekkel társalog Geneziusz testvér, de érti is a módját. A tavasszal azonban majdnem baj lett. Az érdeklődés megcsappanhatott, mert Geneziusz testvért nem akarták a testvérek gyógykezeltetni. Lemondással legyintett kezével, mikor láttam a kispadon láztól pirosán ülni és panaszkodott, hogy nincs pénz a kórházra és nincs szegénységi bizonyítvány sem. „Hát a testvérek Miskám ?“ csak legyintett. De ki is áldoz egy beteg mechanikus transzmédiumra . .. A megcsappant érdeklődést hamar újabb szenzáció követte. Barát Miska kissé összeszedte magát és kinyilvánitotta, hogy ő tulajdonképpen nem is az, akinek tartják, mert immáron harmadizben él itt a földön. Először Longinusz római katona volt, aki átszurta az Ur Jézus szivét a Kálvárián, másodszor pedig Alkantarai szent Péter . .. Csak most egyszerű földműves, aki azért van itt, hogy megmentse látomásaival a lelkeket... A jó vacsorák és a kellő meny- nyiségü nohaborok után újabb megnyilvánulások következtek, egy elhunyt szerzetes szelleme szólott Geneziusz utján. Az öreg szerzetes a szécsényi házban élte késő öregségében megérdemelt nyugalmas éveit akkor, amikor Geneziusz testvér ott újonc volt. Most megjelent. „Tavaly mindenszentekkor költözött át“ — Írja az egyik testvér. — Igaz, hogy az örökkévalóságban egy-két év nem számit, valószínűleg igy gondolkozik Genéz testvér is, de azért mégis furcsa, hogy éppen az a Páter ne tudná, mikor halt meg, hiszen tavaly Mindenszentekkor 1939 november elseje volt, pedig az Atya 1935, vagy 1936 nyarán halt meg kb. 90 éves korában. Ez a Ferences atya üzent is, de szintén rosszul lehetett értesülve, mert az, akinek üzent, soha életében nem volt házfőnök Salgótarjánban, legfeljebb kisegíteni járt 1-2 napra, már pedig a szellem salgótarjáni házfőnöknek mondotta és a levelet úgy is cimeztette és oda is küldőtték. De ez még mind semmi. Gene- ziusznak voltak látomásai is. Reá bízták a szécsényi templomban a harangozást és most az elhunyt Atya Geneziusz testvér száján keresztül igazolja, hogy Geneziusz nem is harangozott, hanem maguktól szóltak a harangok. Hiszen köztudomású, hogy vannak, akik egyszerre négy haranggal is harangoznak úgy, hogy sorban húzzák meg a harangokat és amíg a kővetkezőket húzzák, a többi szól, nem áll meg, hiszen saját súlyúknál fogva lendülnek tovább. A csodás jelenségek még szerzetes újonc korában történtek és csodálatos, hogy csak most hozzák nyilvánosságra. Igaz ugyan, hogy az állítólagos házfőnők atyának elveszett a bre- viáriumja még 1934-ben és most megmondom azt is, hogy hol: Vó- kányban felejtette a vonatban, de már másnap megkerült. Hogy milyen utón tudhatta ezt meg Gené- ziuz testvér ? Nem titok az egy szerzetes családban. Megesik ez más pappal is. És mindez a csodálatos dolog az október 27. esti ülésen lett kinyil-^ vánitva és a testvérek hallgatták a jó vacsora és a kellő nohaborok után. A hármas lámpánál (mert most kevés a petróleum) talán bizony szellemet is láttak. Kijelentetett — írja az egyik testvér november 8 i levelében : Nem hiába állt őrt az egyik nagy gazda udvarán egy testvér, nem is zavarta meg semmiféle csendőrjárőr az ülést, zavartalanul nyilatkozhatott Genéziusz testvér és jöhettek a szellemek, akik megunták a noha- bormentes túlvilágot, egy kis jóféle nohára. Hogy aztán ezek a szellemek olykor fáznak is ? Csak természetes. Ki a csuda ne fázna az ilyen novemberi estén olyan messziről idejönni és aztán már igazán illik, hogy legalább a médiumban ne fázzon egyik sem és ezért igen üdvös bőrkabátot venni a médiumnak ... Bizony megértem én Ge- nézusz szellemeit: itt Nakon jó vacsora, kitűnő a noha, a kiválóbbakat hazai várja a jó meleg szobában ... De azért Genéz csinál idegen-* forgalmat is. Messziről, még Szakosról is átjárnak csodát hallani... És Genéz testvér szállít is csodát olcsón, negyedáron ha kell. Talán bizony még alkudni is lehet és megrendelésre lehozza a szellemeket, akik glédába állva lesik, hogy mikor ruccanhatnak leNakra, Genéz testvérnek „megnyilvánulni“. Talán még külön kérvényt is adnak be Genéznek, hogy protezsálja őket, mert olyan jó meleg van az ülés szobában... És ott fenn pedig hideg van. Ha nincs rendben a lelkiismeret, nem baj, rendbehozza olcsón, nyilatkozik akármelyik szellem, csak parancsolni kelL És fizet... így mondják a nakiak. Még senki sem lebbentette fel a fátylat, mely olyan, mint a saisi fátyol: nem takar semmit. Mögötte üresség, végtelen üresség tátong: hiszékeny emberekre épített élet. De azért nem szabad Barát Miskát úgy kezelni. Lám. ami Naknak hiányzik, megvalósította: kiutat a sártengerből. Ha nem is tudunk olyan könnyen Dombóvárra menni, nem baj: direkt érintkezést terem1940 dece mber 11.
