Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-11-20 / 84. szám
mi. évfolyam. Szekszdrd, 1940 novemliei 20. (Szerda) 84. szín. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Hirdetések érals Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BLÁZSIK FERENC előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre____ 6 p engő A lap megjelenik minden szerdán es szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dija l‘SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. a belső építő munkára irányítja, hogy a háború végén Magyarország csorbítatlan erkölcsi erőben, erős, ütőképes hadsereggel, gazdasági és pénzügyi erőtartalékokkal felszerelve gyakorolhassa barátai oldalán Délkeleteurópában a »primus inter pares“ elgondolásból folyó jogait, illetve betölthesse az ebből fakadó kötelességeket. Pártkülőnbség nélkül helyeselte a képviselőház ezt a célkitűzést és azt is mondhatjuk, hogy a magyar parlamentben ma alig akad ellenzéke az ismert külpolitikai vonal- vezetésnek. És ha ezt mondjuk, azonnal rá kell mutatnunk a külpolitika és belső politika közötti elválaszthatatlan szoros kapcsolatra. A mi külpolitikánk a belső magyar erőkre támaszkodik. Ha a belső erők fogyatkoznak, ha inognak a biztonság pillérei, kifelé ható erőnk is csökken, tekintélyünk, súlyúnk apad és barátaink szolgálatában is kisebb értékűek leszünk. Ha tehát ma az előrelátó külpolitika a belső nyugalomra, építésre, erősítésre, tehát a belső harmóniára helyezi a súlyt, akkor ebből a tényből minden vonalon le kell vonni a következtetést. Mondjuk meg nyíltan és őszintén, hogy nem lehet józan és egyenes politikának minősíteni azt, amely jobbkezével tapsol a külpolitikai célkitűzéseknek, balkezével pedig itthon a belső politikában hibásan keveri a kártyát, egyenetlenséget szit, vagy éppen görbe utakra is hajlandó tévedni, mert ott talán hamarább és kisebb fáradozással találja meg az egyéni érvényesülést. A külügyminiszter megmondotta azt, amit minden magyar ember lelke mélyén erősen akar. Megmondotta, hogy nekünk megizmosodva és egységes akarattal kell kivárnunk a háborút követő béke idejét és abban az uj Európában, amelynek rendszere most van kialakulóban, már a kezdet kezdetén, az első pillanatban — ha szabad igy mondani — már a startnál, mint valóságos »primus inter pares“ tudjunk elindulni és tudjuk Magyar- ország helyét a nap alatt méltóan biztosítani. Erre kell ma gondolnia mindenkinek, aki részt kér a nemzeti jövendő megalapításából. Vitéz Bonczos Miklós Államtitkár Pakson és Tolnán A magyar nép történelmi hivatása Csáky István gróf külügyminiszter expozéja immár megszokottan ünnepies hangulatot teremtett a képviselőház üléstermében. Az esztendők óta rögzített, változatlanul egyenes és nyílt külpolitikai orientáció jegyében hangzott el az a beszéd, amelynek három régebbi és egy újabb momentuma érdemel fokozott figyelmet. A három régebbi momentum a feltétlen ragaszkodás a tengelypolitikához, áz ősi jogoknak békés utón való birtoklására irányuló törekvés és a szomszédokkal való jóviszony ápolása, — amelynek keretébe tartozik a mi jószándéku kissebbségi polikánk és ugyanilyen jószándéku kisebbségi politika megkivánása más államoktól. Az újabb figyelemreméltó momentum jórészt eddigi következetes külpolitikánk eredményeként vált időszerűvé. Megerősödtünk területben, népességben gyarapodtunk és most már elérkezett az ideje, hogy azt a helyet követeljük hazánknak a nap alatt, amely Szent István birodalmát Európa keleti részén, mint történelmi ősjog illeti meg. Amint a külügyminiszter mondotta, a magyar nemzet elsőszülöttségi jogának érvényesítése a program a Duna völgyében. A középhatalommá izmosodott Magyarország mint »primus inter pares“ akarja folytatni hivatásához híven azt a békés kultur- munkát, amelyet az ősi földön évszázadok óta végzett. Amikor a külügyminiszter bejelentette Magyarország jogát erre a »primus inter pares* szerepre, hangsúlyozta, hogy nem puszta repre- zentálás az, amit ez a szerep jelent. Ha mi hivatásunkat magunkhoz, múltúnkhoz és az európai kultúrához méltóan akarjuk itt a Duna völgyében betölteni, áldozatos és veritékes munkára, főleg kitartásra és önfegyelemre van szükségünk. A jó sors ismét megadta nekünk a fejlődés lehetőségét, utunkból sikerült eltakarítanunk sok bénító akadályt és gátat. Most — igy mondotta Csáky István gróf — minden törekvésünknek a belső építésre kell irányulnia. Azt mondotta a külügyminiszterünk, hogy a kormány a felszabadult nemzeti erőket teljes mértékben Az országot a tavasszal végigsöprő árvizveszedelem igen érzékenyen sújtotta vármegyénket is, melynek óriási káráról már hónapokkal ezelőtt tájékoztattuk olvasóközönségünket. Az elemek rombolásának az volt a legborzasztóbb hatása, hogy a. legszegényebb emberek százai lettek nálunk is hajléktalanná. Amint lehetett, az országos gyűjtés eredményének segítségével a munka nyomban megindult és az általános emberi szolidaritásból fakadó jóleső örömmel konstatálhatjuk, hogy vármegyénk hajléktalanjai a zord idők beállta előtt mind födél alá jutottak. Ezen a téren egyébként Tolna vármegye vezet, mert az egész országban azok az ilyen természetű építkezések készültek el legelőbb, amelyeket László Aladár nyug. műszaki főtanácsos, volt szekszárdi államépi- tészeti hivatali főnök vezetett és ellenőrzött Vasárnap, e hó 16-án volt Pakson és Tolnán ezeknek az úgynevezett árvizházaknak az ünnepélyes felavatása és birtokba adása, amely alkalomra lejött vitéz Bonczos Miklós államtitkár, árvízvédelmi országos kormánybiztos is, hivatalának több előkelő főtisztviselőjével, valamint néhány fővárosi újságíróval és a Magyar Filmiroda munkatársaival. Pakson az árvíz által összeomlott 33 ház helyett építettek újat, mig 47 szegény, ember súlyosan megrongált házát alaposan kijavították és újból lakhatóvá tették. Tolnán az akció 22 károsult egyén részére épített uj házat, mig három egyén lakóhelye szorult javításra. Mint értesülünk, az építő anyagoknak a hatóságok által történt tömeges beszerzése révén az építkezéseket aránylag jutányosán lehetett lebonyolítani, mert egy-egy uj ház felépítése átlagosan 2500 pengőbe került. Vármegyénk területén egyébként 197 ilyen teljesen uj házat építettek és 260 házat tettek újból biztonságosan lakhatóvá. A megrongált házak helyrehozatala darabonként átlag 300 pengőbe került. Vitéz Bonczos államtitkárt és I kíséretét Paksra érkezésekor 11 óra 45 perckor vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, dr Kornls István paksi és Polgár István szekszárdi főszolgabirák, László Aladár nyug. műszaki főtanácsos, dr Becker János tb. főszolgabíró, árvízvédelmi előadó, dr Sigora Bálint főispáni, dr Malonyal Elemér alis- páni titkárok, továbbá dr Regős István tb. főszolgabiró fogadta, valamint a helyi előkelőségek üdvözölték. Az üdvözlés után a társaság a főszolgabírói lakásba ment, ahol villásreggeli volt. A főszolgabírói hivatalban elköltött villásreggeli után a funkcionáriusok a közönséggel együtt kimentek az úgynevezett Hirczitelepre, ahol megkezdődőt a házak átadásának ünnepsége. Itt a boldog embersereg élén Tarisznyás Qerő községi főjegyző mondott az elöljáróság nevében üdvözlő beszédet, majd dr Braun István apátkanonok, kormányfőtanácsos a község közönsége nevében költői szépségű szavakkal köszönte meg a kormány és a hatóságok gondoskodását. Vitéz Bonczos államtitkár válaszát követően a levente zenekar a himnuszt játszotta, majd a házak megtekintése következett. Innen a Siki legelőn épült házakhoz mentek, ahol az egyik árvízkárosult igen formás beszédben mondott köszönetét a hatóságok, a kormány és a társadalom jótéteményeiért. Erre a beszédre vitéz Bonczos államtitkár közvetlen szavakkal válaszolt, majd sorra megtekintette az egyes házakat és a látottak felett megelégedését fejezte ki. Pár perccel tizenkét óra után indult el az államtitkár és a helyi hatóságok autókaravánja, mely Paksról félórán belül a tolnai árvízkárok színhelyére érkezett. Tolnán az elöljáróság és nagy közönség, valamint a mözsi lakosság élén is Csik Jenő tolnai főjegyző üdvözölte vitéz Bonczos államtitkárt, akit egyúttal arra kért, hogy avassa fel és a tulajdonosoknak adja át az árvizakció házait. Ugyanakkor az államtitkárnak egy kisleány szép virágcsokrot nyújtott át. Vitéz Bonczos államtitkár hazafias beszédet mondott, méltatta a társadalom és a vármegye közönségének áldozatkészségét, és kiemelte a Tolna vármegye által végzett szép munkát, amellyel ezen a téren az első helyen áll az egész országban, Egyes szám ára 12 fillórj
