Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-20 / 84. szám

T0LNAME6YD UJSifl 1940 november 20. majd megtekintett minden házat és minden tulajdonosnak átadta a háza nemzetiszinü szalaggal átkötött kul­csát. A megható aktus után a mözsi iskolásgyermekek Ferenc József kántortanitó vezetésével igen szép Kodály-dalokat énékeltek. Az állam­titkár és kísérete közben újból tüze­tesen megszemlélte az összes há­zakat, majd teljes elismerését fejezte ki úgy Madi Kovács Imre főispán­nak és Szongott Edvin alispánnak, mint az építkezés vezetésének és ellenőrzésének óriási munkáját le­bonyolító László Aladár ny. műszaki főtanácsosnak. A Magyar Filmiroda úgy Pakson, mint Tolnán hangos filmfelvételeket készített. Vitéz Bonczos államtitkár 13 óra felé kíséretével együtt el­utazott Baranyába, hogy az ottani házakat is felavassa. Dr Pesthy Pál újból törvényhozó Közel két évtizeden keresztül a magyar politikai közélet egyik leg­nagyobb agilitásu kiválósága volt dr Pesthy Pál ny. igazságügyminisz- ter és országos sajnálkozást keltett, hogy az egész országban közszere­tetnek örvendett személye a leg­utóbbi képviselőválasztások alkal­mával kikapcsolódni kívánt a tör­vényhozás munkájából. Ragyogó pályát futott be a magyar közélet­nek ez a nem mindennapi egyéni­sége. Mint a szekszárdi törvény­szék fiatal elnöke a nemzetgyűlésbe bekerülve, hamarosan a Ház alel- nöke, rövidesen elnöke, majd igaz­ságügyminiszter lett. Mint igazság­ügyminiszternek a működéséhez a törvényalkotások tekintélyes serege fűződött és utóbb az őt körülövező általános tisztelet és szeretet emelte a kormányzó párt elnöki székébe is. Dr Pesthy Pálnak a politikai élet­ből való kikapcsolódása annál fáj­dalmasabb érzéseket keltett, mert — ahol az ország bármely részé­ben megjelent — mindenütt meg­állapították róla, hogy a bölcs és amellett melegen érző ember ter­mészetességével töltötte be vezér­szerepét és őt magát tulajdonságai­nál fogva az egész magyar társa­dalom köztudata fette tekintéllyé. Két évtizedes közéleti tevékeny­sége eredményének nagyrésze mara­dandó értékű, viszont mindazokat, akik vele érintkezhettek, elárasztotta a lényéből kiáradó jósággal és áldozatkészséggel. — Védelmezte a gyöngéket, az emberiesség melegé­vel ismerte el az érdemeket és minden tettét az embermegbecsfllés jellemezte. Különös érdeme volt, hogy ismerte az életet és tárcája teendőinek ellátásánál nem az el­méleti elgondolások, hanem a reali­tások embere volt. A politikai élet­ből való távozásakor szükebb hazá- . ján, Tolna vármegyén éppen azért vett erőt a fájdalmas érzés, mert ezen a sok évtizeden keresztül mellőzött területen éppen a realitá­sok iránt való érzékével az alkotá­sok uj útjainak egész seregét nyitotta meg. A vármegye közönségének nem csekély öröme az a szenzáció, hogy dr Pesthy Pálnak szinte akaratán kivül most újra be kell kapcsolódni a törvényhozó munkába, ó ugyanis főfelügyelője a bányai evangélikus egyházkerületnek. Ez az egyház Kelet- magyarország és Erdély visszatéré- j sével annyira megnövekedett, hogy | egyik vezetője, dr Pesthy Pál a j törvény rendelkezései értelmében tagja lett a felsőháznak. Eddig ugyanis az evangélikus egyház részéről a felsőház tagjai a hivatalban idősebb két püspök: dr Kapl Béla és dr Raffay Sándor, az egyetemes egyházi és iskolai fel­ügyelő: dr báró Radvánszky Albert, a hivatalban legidősebb egyház­kerületi felügyelő: dr Mesterhdzy Ernő. Erdély visszatértével úgy az evangélikus püspök, mint a fel­ügyelők közül hivatali idejük elsőbb­sége szerint egy-egy bekerült a felsőházba. így dr Pesthy Pál is, aki 1929 óta felügyelője a bányai egyházkerületnek. Hisszük, hogy a melegszívű emberbarát, mint felsőházi tag sem vonja el segítő kezét a hozzá fordulóktól. IHikek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Aggódó lélekkel leste az egész ország népe az államfő betegségéről elterjedt hírek minden fázisát és ma már hálatelt szívvel mond imát a felgyógyult kormányzó­ért, hisz Őfőméltósága a kiadott orvosi jelentés szerint vasárnap már el is hagyhatta betegágyát. A magyar nép ezekben a napokban annál inkább is szorongó szívvel gondolt a Nagy Orszdggyarapiióra, mert huszonegy évvel ezelőtt. november 17-én vonult be fehér lován a Nemzeti Hadsereg élén mint fővezér Szegedről Buda­pestre. Megújul lelki szemeink előtt az ünnepélyes bevonulás felemelő képe és visszapillantunk huszonegy­esztendő kaleidoszkópszerüen változó eseményeire. És amikor ezeket nézzük, latolgatjuk és minden egyes nagy nemzeti megmozdulásnak a legszoro­sabb kapcsolatát látjuk azzal'a fér fiúval, azzal a vezérrel, akit a Gond­viselés, a jó magyar sors küldött Szegedről Budapestre, hogy tespedt nemzetének élére állva, gyógyulást keressen és találjon sebekre és utat mutasson, amely a mélypont ködéből a napfényes magaslatokra vezet. Ma már, hála a jóságos isten segítségé­nek és Horthy Miklós bölcs ország- lásának, a völgybe tekintünk vissza, ma már bérceken lobog az ősi ma­gyar zászló; Horthy Miklós katonái meneteltek vele a kiterebélyesedett régi határokig. Minden magyar imád­sága szállt az évfordulón az Ég felé, sok millió magyar kért bőséges áldást arra a férfiúra, aki a romokból való építést megkezdette és hajlékot adott annak a nemzeti öntudatnak, amely bizony esztendőkig bolyongott fedél nélkül. Ma viszont a megnagyobbo­dott hazában boldogan adhatunk hálát az Urnák, hogy megsegítette vitéz nagybányai Horthy Miklós kor­mányzónkat, akinek tekintélyére, tisz­teletet parancsoló magyar erényeire oly nagy szüksége van ennek az országnak. — Dr Entz Béla egyetemi tanár magas orvosi kitüntetése. A Buda* pesti Királyi Orvos Egyesület év­nyitó ülést tartott, amelyen dr Illyés Géza elnök megnyitója-után dr Entz Béla pécsi egyetemi tanár, a kór­bonctani intézet kiváló igazgatója ünnepi előadást tartott a „Konsti- tució pathológiai jelentősége“ cím­mel. A magas színvonalú előadást nagyszámú közönség hallgatta meg, amelynek soraiban ott voltak a budapesti egyetem orvosprofesz- szorai. Az előadás végén dr Entz Béla professzort melegen ünnepel­ték, majd Illyés Géza elnök át­nyújtotta Entz professzornak a leg­nagyobb orvosi kitüntetést, a Balassa emlékérmet. Dr Entz Béla magas orvosi kitüntetése a pécsi egyetem tanárai, valamint a professzor tisz­telői és barátai körében is őszinte örömet keltett. — Ez a hir bizo­nyára vármegyénkben is nagy örö­met okoz, mert Entz professzor, mint a pécsi egyetem diáksegélye­zési akcióinak a vezetője várme­gyénk sok vagyontalan orvostan­hallgatóját vezette át az anyagi küzdelmek éveinek a nehézségein. — A főispán és alispán Buda­pesten. Vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Edvin alispán Budapestre utaztak és résztvettek a vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter elnöklete alatt tartott értekezleten, melyen letárgyalták a vármegyéken és városokon kérész­TELEFON: 143 VILAS Igazgató; KBENNEB JÓZSEF Az elóadások kezdete; hétköznapokon: 1/s 7 és Vs9 órakor, vasár- és üanspnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Szerdán, no?. 20. Csütörtökön, nov. 11, A tékozló asszony (Halálgolyó) Főszereplők: Hilde von Stolz, Theodor Loos, Albrecht Schoenhals és Sabine Peters Világhiradó | tül lebonyolítandó segítés program­ját. A tanácskozáson megjelent gróf Teleki Pál miniszterelnök is. Az „Erdélyért“ Országos Gyfij- ! tőbizottság 63.600-as sz. posta- í takarékpénztári csekkszámlájára la­punk előfizetői az alább feltüntetett adományokat juttatták: dr Sztanó Sándor ny. szekszárdi közkórházi főorvos Sopron 50, dr Marth Sán­dor Szekszáfd 5 pengő. Kérjük ol­vasóinkat és előfizetőinket, hogy a lapunkhoz mellékelve volt csekk­lapokon minél sürgősebben és mi­nél többet méltőztassanak szeren­csétlen kiüldőzött erdélyi véreink számára adakozni. — A szekszárdi pénzügyigaz­gató nagyváradi kirendelése. Mint értesülünk, dr. Nagy Dezső szekszárdi kir. pénzügyigazgatót kirendeltetett a nagyváradi katonai közigazgatási parancsnok mellé pénzügyi előadónak. — A MÉP dombóvári választó- kerület vezetősége november 9-én Kiss Jenő központi vármegyei tit­kár és Tamás Mihály kerületi tit­kár részvételével választókerületi pártvezetőségi értekezletet tartott, melyen a választókerületi elnöki tisztség betöltését és a téli munka- programmot beszélték meg. — Magyar Est Bonyhádon. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­ségének bonyhádi csoportja folyó hó 23-án az Erdős-szálló nagyter­mében tartja meg hagyományos Magyar Estjét az alábbi műsorral: 1. Hiszek Magyarország feltámadd- ban, élőkép, rendezi März Konrád, szereplők : Benedek Éva, Boros De- zsőné, Erményi Jánosné, Feördős Vilmosné, Gasztonyi Józsefné, Mol­nár Kató, Novák Irén, Lukács Ica, Péterfay Rózsika, Prasser Baba, Schmidt Éva és Erzsébet, Horváth Olivér, Kiss B. József, Merész Kon­rád, Schváb Sándor, Steiger József, Wiesner Zsuzsa, Bayer Huba és Feördős Emmy. 2. Áprily versek, szavalja Zerinváry Gitta. 3. Magyar nóták, énekli Erményi Imréné. 4. Magyar páros, táncolja Binder Csőri és Dimb Klára, tervezte és betaní­totta Milassin Kálmán. 5. Magyar rapszódia, szabad előadás, tartja vi­téz dr Zerinváry Szilárd orsz. gyűl. képviselő. 6. Kehler—Kálmán: Rap­szódia, Kálmán Farkas: Czinka Panna, Békésmegyei toborzö, hege­dűn előadja Kálmán Farkas, zon­gorán kiséri vitéz Zerinváry János. 7. Magyar költőkből szaval Barcza Imre. 9. Magyar tánc, betanította Benedek Éva, táncolják: Bajor Ilona, Hajas Klára, Mess Baba, Mailach Mariska, Kunszt Irén, Tomka Márta, Schlitt Helén, Vargha Lia. Műsor után tánc. A magyar nótákat és a magyar táncokat Baráth Jóska ci­gányzenekara kiséri. — Építési állami segélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kajdacsi rk. iskola egy tantermé­nek s egy tahitói lakásnak építé­sére 16.000 pengő s a mucsi rk. iskola egy tantermének építésére 7000 pengő állami segélyt enge­délyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom