Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-31 / 55. szám

TOLNMEöYEl DJSÜG ______1940 juiiu, H, ko dás, a közélelmezés és a kiviteli érdekeink biztosítása céljából a ter­meié, a feljogosított kereskedő és az engedélyt nyert malmok a ter­melt készleteket, illetve felvásárolt mennyiséget bejelenteni tartoznak. Kftfeélelmetéii szempontokból i malmok arra kötelezetnek, hogy évi bnzaszökségletök egytlien* kettőd résiét állandóan készlet ben tartsák, Olyan kereskedelmi jellegű raktárik tnlajdoiosil, aki a felsorolt terményekre vonat­kozó vásárlási Jogosultsággal nem rendelkemek, kötelesek gabonaraktáraikat a Fntorának használatra átdngednl. Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntetendő rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő: Aki továbbeladás céljából Ittlát, rozsot, kétszerest, zabot vásárol; a kereskedelmi és vegyes őr­léssel foglalkozó malom üiem- vezetője, oki bnzát, rozsot, két­szerest engedély nélkül vásá­rol, vagy e terményeket, bár engedéllyel, de nem őrlési, vagy hdntolásl célra vásárolja fel; Vagy búza, rozs, kétszeres feleslegét 0 Futurán, annak bizományosán, Jogosított kereskedőn, vagy vásár­lási engedéllyel rendelkező más kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmon kiVül másnak eladja, valamely malom tulajdonosa, vagy felelős üzemvezetője, aki kereske­delmi őrlési engedéllyel nem ren- delkezŐ személy részére, vagy en­gedélyben meghatározott mennyi­séget meghaladó mennyiségben végez, á Futurának az a megbízottja, az a Jogosított kereskedő, vagy a kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malomnak tulajdonosa, vagy felelős üzemvezetője, aki a búzának, rozsnak, kétszeresnek, vagy zabnak a megállapított árától eltérő árat ajánlott, vagy fizet, aki búzát, rozsot, kétszerest, vagy zabot és Őrleményt külföldre elad, vagy eladásra kinál, aki búzát, rozsot, kétszerest, vagy zabol a Futurán történt bejelentés és annak Igazolása nélkül ä ter­melőtől átvesz, Vagy nem a Ftitu- rának ad él, ákl búzát, takarmányozási Vagy szeszfőiési célra használ fel, ákl búza, rozs, kétsiereá, zab készletét a megállapított határidő alatt be nem jelenti, vágy nem a rendelet rendelkezései szerint je­lenti be, azt a búza, rozs, kétszeres, zab­készletet, amelyre vonatkozóan a Kihágást elkövették, az államkincs­tár Javára el lehet kobozni. A kereskedőtől, illetőleg á keres­kedelmi, vagy vegyes őrléssel foglalkozó malomtól a jogosít­ványt azonnali hatállyal meg lehet vonni, ha a jelen rendelet rendelkezései ellen snlyosin vét, vagy azokat, a közre snlyos módon kijátsza. A jelen rendelet kihirdetése nap­ján lép hatályba. Végrehajtásáról a földmlvelésügyi miniszter éz érde­kelt mininiszterekkel egyetértésben gondoskodik. Tolnai Vilmos emlékezete . A pécsi egyetem magyar iroda­lomtörténeti intézete kegyeletes ér­zelemről tett tanúságot, midőn egy 82 lapos szép külsejű könyvben felújította Tolnai Vilmos emlékét. — Azok az Intézetek, melyekben Tolnai tanított, résztvettek a munká­ban! meleg hangon megirt jellem­zéseket olvasunk Tolnai tudós, tanári s emberi mivoltáról. Meg­ismerkedünk családjává! s ott talál­juk teljes Irodalmi munkásságát. Aki kezébe veszi a könyvet, nem birja letenni, mig végig nem olvasta, mert az egész könyvből egy nem mindennapi tehetségekkel megáldott, hangyaszorgalmú tudós, aranyos szivü, lelkes tanár és ember bonta­kozik ki. Tudományos műveltségé­vel kiemelkedik kartársai közül is; tanítványai rajonganak érte, meg­nyerd modorú s egész egyénisége az eszményi tanár mintaképe. A magyar nyelv iránti szeretetre, a magyar irodalom legnemesebb élve­zetéré tanította meg tanítványait Megtanította őket a legfinomabb gyakorlati esztétikára $ árrá, hogy kell á legélesebb logikával tudomá­nyos igazságokat kutatni és felta­lálni. A költői félék legfinomabb rezzenéseit, a nemzeti hyelv leg- j titkosabb törvényeik nemcsak kikü- ] tatta, de fel is tárta hallgatói elótt. Szeretett tanítani, élvezte a tanítást. Rengeteg sokat irt, de még szíve­sebben tanított. Tanított olyat is, amit eddig senki sem irt meg, ő maga sem. A könyv minden egyes cikkén érezhető Tolnai szellemének bűvös hatása, de érezhető az a meghatottság is, mely az egyes cikkek szerzőjét áthatotta. A könyv olvasásakor képzeljük magunk elé azt a kis árvát, aki Sopronban a nagyapa házánál különleges kedvezményekben része­sül. Tekintsünk be azután az aradi áll. főgimnáziumba 1880 és 1888 között. Frint Lajos, á nemrég el­hunyt evangélikus püspök — vala­mikor pozsonyi teológus — taní­totta a vallást. Haslinger Ferenc, Kollmann Gyula, Kövesdi Ignácz a magyar nyelvet, Telmányi Emil, Jánosi Béla a németet, Varga Ottó a történelmet. Jancsó Benedek vezette a Petőfi önképzőkört — Ebben Tolnai Vilmos hetedik Osz­tályos korában bíráló, nyolcadik osztályos korában először alelnök, később ifjúsági elnök. A Petőfi-ün- népségén megnyitó beszédet mond, a magyar nyelvi dolgozatokban ki­tűnik. Így kerül Heinrich Gusztáv, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Paetoiwer ' Gyula, Budenz József és Simonyi Zsigmand keze alá. — Ott van az evang. gimnáziumban nagybátyja Lehr Albert is, ki a botanikától a magyar nyéív és irodalom felé for- ditja s magános Sétákon Arany El­veszett Alkotmányának egész éne­keit elszavalja s elmagyarázza neki — könyv nélkül. Igazi magán óra: egy tanitó, egy tanítvány. Mikor utóbb a Magyar Nyelv hasábjain is találkoznak, a 64 éves nagybátyja kegyesen elismeri, hogy (a 38 éves) Tolnai Vilmos „okosan kontárko- dik“ az ő dolgába. Ugyanakkor el­ismeréssel nyilatkozik Lehr Albert másik unokaöccsének, (a 3i éves) Gombócz Zoltánnak „meggyőző fej­tegetéseidről is. Gombocz Zoltán viszonzásul a kétféle „sajog“ igének kapcsolatára vet világot. A Wiesbadenből Kistormásra te­lepülő Lehr-ek ivadékai, Petőfi lő­rinci oktatójának utódai igy mun­kálkodtak nagy sikerrel a magyar nyelv* és irodalomtudomány ber­keiben. A pécsi egyetem kegyeletes meg­emlékezését Tolna vármegye közön­sége bizonyára mély meghatottság­gal fogja olvasni. A megboldogult éppen két éve pihen a soproni te­metőben. HajAS ill«» A szekszárd-palánkl mezőgazdasági szakiskola záröünnepélye Vasárnap délelőtt tartotta a szek- szárd-palánki m. kir, mezőgazda- sági szakiskola évzáró ünnepélyét* amelyen a földművelésügyi minisz­ter képviseletében* mint vizsgabiz­tos megjelent dr Gábos Dénes, a kassai középfokú mezőgazdasági tanintézet Igazgatója, aki maga la kérdéseket intézett a tanuló ifjúság­hoz, akiknek előrehaladása és szép képzettsége a Kovács Zoltán Igaz­gató vezetése alatt álló kiváló tanári kar áldozatkész munkáját dicséri. A vizsga után volt az Ifjúsági Gazdakör zárógyűlése. A Petz Hu­bert karnagy vezetésével elénekelt Hiszekegy után Máthé László jegyző beszámolt a Kör 1939—40. évi mű­ködéséről, majd Horváth Géza II. éves tanuló szavalta igen szépen Bodor Aladár „Erdély felé“ cimű hazafias és áktuális költeményét. — Dömény János H. éves tanuló na­gyon érdekes és tanulságos elő­adást tartott növényvédelmi szem­pontból a helyes talajművelésröl és vetésforgóról, majd az ifjúsági ének­kar népdalegyvéleget énekelt töké­letes hangszinezéssel, pompás be­tanulásban. Ezt követően Szily Já­nos I. éves tanuló, a Gazdakör al- elnöke formás beszédben búcsúzott a végzett növendékektől, míg Kiss László II. éves tanuló, az Ifjúsági I Gazdakör elnöke igen értékes bú­csúzát mondott a Szakiskolát Vég­zett és innen eltávozó növendékek névében. Ezt kővetően kiosztották á jutal­makat a következőknek: Kiss Lászlő kapta a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület ezüstérmét, Máthé Lászlő a TGE bronzérmét, Bodai János nyerte Nedelkovics Sándor nagy­bérlő, Veress Géza Schneider Ele­méi bankvezérigazgató és Maul Já­nos a Tolnaítiégyei Tejszövetkeze­tek Szövetkezetének pénzjutalmát Ezeken kívül pénz-, könyv- és más jutalmakat kaptak: Veress Géza, Bogdán József és Borbély János végzett tanulók. — Tolnay-Knefély Ödön minden végzett tanulónak 3—3 darab nemes gyümölcsfát adomá­nyozott. A záróünnepélyen a Tolnamegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség kép­viseletében megjelent Koben Arthur vmg. felügyelő, a Tolnamegyei Tej­szövetkezetek Szövetkezete részéről Rolli Ernő főellenőr, azonkívül Szá­mos más érdeklődő is ott volt A végzett növendékek az intézeti zárólakomát követően fellombozott bivalyszekereken muzsikaszó mellett járták be a város utcáit, majd este társasvacsorát rendeztek a Polgári I Olvasókörben. Betörés a szekszárd-ujvárosi templomba Hétfőn korareggel rémülten állí­tott be a szekszárd-ujvárosi plébánia­templom hadbavonult harangozójá- nak az egyházfi teendőit végző felesége Horváth Károly esperes- plebános lakásába azzal, hogy amikor a sekrestyét kinyitotta, an­nak berendezését feldúlva találta és hogy a sekrestye padlóján szét­harapott ostyák vannak eldobálva. Horváth esperes azonnal átment a templomba és megállapította, hogy valaki álkulccsal behatolt a sekrestyébe (a templom többi ajtói­nak zárjában belülről benn Voit a kulcs), ott a misézéshez előkészített ostyákból evett és több szétharapott ostyadarabot szét Is szőrt a pado­zaton. Az illető feltúrta a sekrestye I szekrényeit is, elvinni azonban nem I vitt el saimnit Az esperes azután I a főoltár szentségtartójának az aj­taját próbálta kinyitni. Mikor meg­látta* hogy úgy az áldoztató kehely, mint a szentségtartó monstrancia helyén van* megnyugodott, hogy károsodás nem érte a templomot. A perselyeket nézték meg azután. Valamenyinek a födele fel volt törve és mind üresen állott Csak pár pengőnyi összeget vihettek el a betörők a perselyekből, mert az esperes pénteken kiürítette a tartal­mukat Horváth esperes ezután meg­kezdte a misét, majd áldoztatni akarta a magjelenteket Mikor ki­nyitotta az áldoztató kelyhet, meg­lepődve látta, hogy bár előző nap még 40—80 db consecrált szent­ostya maradt benn, ez alkalommid alak 2—3 darabot talált, Feldara-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom