Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-31 / 55. szám

1940 Julius 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1 tolta tehát a monstranciában volt nagy szentostyát is ós azzal áldoz* tatta meg a híveket. Megállapítottá egyidejűén, hogy a betörő kinyitotta, majd újból be­zárta a főoltár szentségtartó taber- nakulumát, az áldoztató kehelyből Kivette és megette a szentostyát, majd újból visszaféite a kelyhet és bezárta a tabernakulum ajtaját. Mise utált nyomban jelentést tett a rendőrségnek, amely a helyszí­nén talált ujjlenyomatokból megálla­pította, hogy a tettes fejletlen, kicsi ke ifi volt. A nyomozó hatóság ki­hallgatta a harangozó feleségét, aki azt vallotta, hogy a máskor 2 kulcsforditásra zárt sekrestye ajtó ^nioSt egy fordítással már kinyílt. Jellemző a betörő vakmerőségére 'és óvatosságára, hogy bár a temp­lom közvetlen közelében katonaság van elszállásolva és Ott egész éjjel katonai őr cirkál, az Őrjárat nem vette észre, mikor ment be a tettes ■a sekrestyeajtón, amely fölött állan­dóan ég az utcai világítás Villány* lámpája. A rendőrség nyomoz a tettes után. Síitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Cirkusz a tanyán. í Egy kürt, egy dob és egy cintányér szavára Megérkezett a cirkusz a tanyára. , Estére Összegyűlt a nagy sokadalom: Vagy harminc-negyvenen szorongtak a pádon. Tetszett a műsor, süt meg is tapsolták És a dieséretet szájról-szájra adták. Legnagyobb sikere volt a két bohócnak, Meg az artistának és a lóidomitónak. Asszonyok vitáztak a cirkuszoslány hidján, Férfiak bámultak dús testének titkán. Felmérték fejétől egészen sarkáig, Cipűje hegyétől mellének haváig. S míg a fiatalok lelkesen tapsoltak, A tisztes öregek igen sápitoztak. Mire levizsgázott a kutya és művésznő, Éjfélre járt már a rohanó idő. FelszedelődzkOdtek és hazatartottak, Az előadásról kritikát is mondtak. Kicsit szégyenlették, hogy rongyos emberek Ily ámítást, csalást csinálhattak vetek. Máris megbánták, hogy úgy ellágyúltanak A selyemtrikós lány igézete alatt. ^Bosszantotta Őket trükk, csalás és szépség, -Az egyik köpött egyet és gőgösen szólt: Csepflrágó, kódis, komédiás-népség I... Könnyű László. — Őrffy Imre újabb árvízkára. A zalai lapokból értesültünk, hogy Julius hó közepén a Zala folyó is­mét kiöntött. Érdeklődtünk dr őrffy dinire felsőházi tagnál, aki tudva­levőleg szintén Zala-menti birtokos a kár nagysága iránt, őszinte saj­nálattal értesültünk arról, hogy a -kár, mintán at árvíz mindenütt be- takaritatlan termést ért, 100 száza­lékos. őrffy kára is rendkívül nagy, amiről barátai és tisztelői bizonyára őszinte részvéttel fognak értesülni. Az idéi abnormisan nedves esztendő •gfábkéat <m te sok bajt és kárt «között, ahol az árvíz a termést *>• nem érte. A megnehezült munkás, betakarítási stb. viszonyok bizony próbára teszik az egész országban a gazdák helyzetét és vármegyénk­ben is sok panaszt haliunk a rend­kívüli időjárási viszonyok miatt. — Gyógyszertár áthelyezés Zalay János gyógyszertárát a Pir- nitzer házból négy házzal lejebb a kórház irányában. Széchenyi-u. 49. alá helyezte át. — Dombóvár képviselője Ber­linben. Dr Rajniss Ferenc, a dombó­vári kerület országgyűlési képvise­lője ezekben a történelmi napokban Németországban tartózkodik, ahon­nan érdekes külpolitikai cikkekben számolt be az eseményekről lapjá­ban, az Uj Magyarságban. — A szekszárdi hajóállomás megnyitása. Előző számunkban megemlékeztünk már arról az Ör­vendetes és Szekszárd gazdasági életét emelni hivatott eseményről, hogy a Magyar Folyam és Tenger- hajózási Részvénytársaság augusz­tus hó 1-én a szekszárdi Sióhidnál megnyitja hajóállomását darab­árukra, teherárukra és uszályrako- mányokra. A megyeszékhely egész környékét érdekli ez a tény, amely­nek megvalósulása révén az olcsóbb hajóforgalomba bekapcsolódhatik a Sárköztől Bonyhádig terjedő vidék is gyártmányaival, terményeivel él I szükségleteivel. A hajóállomás a közúti hídnál, a kultúrmérnöki hi­vatal kotrótelepén van raktárral és hivatali épülettel együtt. A szállítá­sokra vonatkozóan bármikor kész­séggel felvilágosítást ad a MFTR illetve a vele Együttműködd Hajó' zási Vállalatok ügynöksége. A szek­szárdi állomásfőnök Zsurkay Sán dor, a fadd—tolnai hajóállomás volt főnöke. — Ellopták a decsi templom szentségtartóit. Szerdáról csütör­tökre hajló éjjelen betörők jártak a decsi róm. kát. plébániatemplom­ban és a főoltárról ellopták a szentségmutatót, valamint az áldoz­tató kelyhet. Az ismeretlen tettesek kézrekeritésére bevezették á nyomo- szát. — Szerdán és csütörtökön iz­galmas kalandorfilm játszódik le a szekszárdi Világ Mozi vásznán. — Conrad Veidt a világhírű német filmszínész a főszereplője ennek a tájképi szépségekben gazdag és csodálatos bravúrral rendezett film- játéknak, amely a francia Riviérán kezdődik, majd igen érdekes ten­geri utazás után Ázsiában végző­dik. Egy bizonytalan származású kalandor a főhőse a Vihar Ázéla felett című filmnek. Ez a kalandor dúsgazdag barátja pénzén expedíciót szervez Ázsia természeti kincsékbéfl gazdag egyik sarkába, ahol a mon­golok minden védelem nélkül él­nek. A nagyzási hóbortban szen­vedő zsarnok mindenkit megfélem­lít és a mongolok hercegét is bör­tönbe vetteti, majd meg te botóz- tatja. A mongolok Végül Is fellázad­nak és az expedíció jó érzésű tagjai C9«k ügy menekülnek még a ben- szülöttek hoszujától» hogy a zsar­nok kalandor odadobja magát ha­lálos végzetének» A szenzációs ét attrakciókkal teljes darabban Sessue | Hayakaida, Roger Duchesne, Mi- | chiko Tanaka és Madelaine Robin- j son szerepelnek igen értékes alaki- j fásukkal. — Cukornagykereskedök a vár­megyében. Mint ismeretes, vár­megyénk területén kormányrendelet értelmében öt körzeti cukornagy- kereskedő működhetik, akik aztán a fogyasztók számára árusító keres­kedőknek elosztják a cukrot. Az I alispáni hivatalhoz beérkezett kér­vények szerint harminc egyén ref­lektál erre a kereseti lehetőségre. Az alispáni hivatal a kérvényeket felterjesztette a Magyar királyi Kül­kereskedelmi Hivatalhoz, amelynek előterjesztése alapján fog ebben a kérdésben dönteni a kereskedelmi miniszter. — A petróleumárusltás rendje. ] Az adóköteles petróleum forgalmá­nak szabályozásáról kiadott rende­let lényege az, hogy minden köz­ségben az elöljáróság rendelkezik azzal a petróleum mennyiséggel, amelyet a kereskedők 1940« évi augusztus hó 1-tól kezdődőleg ha­vonként a fogyasztóknak kiszolgál­tathatnak. Ez 80 százaléka annak a petróleum mennyiségnek, amelyet a kereskedők 1939 jullus hó 1. napja és 1940 junius hó 30« napja közótt eltelt esztendő egyes hónapjaiban közvetlen fogyasztóknak már kiszol­gáltattak. Fogyasztó részére kiszol­gáltatottnak kell tekinteni az ipari célra eladott petróleumot és a ke­reskedő Üzletében vagy háztartásá­ban felhasznált petróleumot is. — Augusztus hó 1-től fogyasztó csak utalványra kaphat petróleumot. Az. utalványt az elöljáróság adja ki és ugyancsak a hatóság állapítja meg, hogy az utalvány melyik kereskedő­nél váltható be. A kereskedő köte­les a beváltott utalványokat az utal­vány beváltását követő minden hó­nap 8. napjáig benyújtani és iga­zolni, hogy az eltelt hónap folyamán milyen mennyiséget adott el. — A továbbárusitóknak petróleumot ki- szolgáltató kereskedő (nagykeres­kedő) köteles az átvevő nevét (cé­gét) és telephelyét, valamint a ki­szolgáltatott petróleum mennyiséget az átvevő telephelye szerint illeté­kes hatóságnak az áru átadásával, illetőleg elküldésével egyidejűleg a m. kir. Állami Nyomdánál (Buda­pest, I., Kapisztrán-tér 1. sz.) 1 fil­léres árban beszerezhető 3. számú nyomtatványon bejelenteni. De nem­csak a nagykereskedő, hanem a közvetlenül fogyasztók részére áru­sító kiskereskedő is köteles a ka­pott petróleum mennyiséget az át- VételtŐl számított 48 órán belül az elöljáróságnak a 4. számú és a községi elöljáróságnál beszerezhető nyomtatványokon bejelenteni, a meg­lévő készlettel együtt. A hatóság a tt!üía§Zták ellen folyamatba teszi a kihágási eljárást. — Cukorkiskereskedök kijelö­lése. A cukorárusitást szabályozó miniszteri rendelet a törvényható­ságok első tisztviselőjének hatás­körébe utalja ifoknak a klskeres­;edőknek a kijelölését, akik üzle- ükben cukrot árusíthatnak. Az erre vonatkozó javaslatok jóréize már >e érkezett az alispánhoz és a jövő iát végén már sor kerül e keres- cedők kijelölésére. — Feloszlatják a felesleges sgyesttleteket. A belflgymmwz- ériumban a mostani rendkívüli időkre való tekintettel az az elha­tározás alakult ki, hogy az egész ország területén levő társadalmi egyesületeket, amelyek nem hazafias, kulturális és szociális célokat szol­gálnak, felszámolják. Az ország területén csak úgy hemzseg s sok egyesület amely nem életképes, alig vegetál, vagy amelyikre a mai súlyos időkben semmi szükség nincsen. — Pénteken, szombaton és va­sárnap világviszonylatokban is nagy érdeklődést keltett magyar filmben gyönyörködhetik Szekszárd mozi- látogató közönsége. Ismeretes, hogy Semmelweis doktornak, az anyák megmentöjének az emberiség egyik legnagyobb jótevőjének, a világ egyik legragyogóbb orvos-lártgeszének az egész világon ismert élettörténetét filmre Irta dr Bihari László, Kalmár László, Nagymihály Sándor és Ba* bay József. A világhíres nagy ma­gyar tudósból hadbírót akartak ne­velni a szülei és Budapestről (el­küldték a bécsi egyetemre. A fiatal embert azonban nem igen érdekli a jogi tudomány, hanem szíveseb­ben eljár orvosnövendék barátaival együtt az orvosegyetemre és elha­[ tározza, hogy orvos lesz. Az előbb még hanyag jogász, mint orvos- I növendék kitüntetéssel végzi tanul* mányait és szülész-specialistának akarja magát kiképezni. Klein pro­fesszor klinikáján, ahol ismeretlen fertőző betegségnek látszó gyermek­ágyi láz pusztítja a szülő nők szá­zait, az egyik boncoló tanár hirte­len halálából levont következtetések alapján felfedezi a gyermekágyi láz kórokozóját: a vérmérgezést. Ugyan­akkor megtalálja a védekezés mód­ját is: a klórmeszes fertőtlenítést. Felfedezését gúnyosan, rosszindu­latúan fogadják és bár kinevezik magántanárnak, az intrikák és tá­madások pergőtüzével kell megküz­denie. Elkeseredésében hátat fordít Bécsnek és hazatér Budapestre, ahol kinevezik a szülészet rendes tanárá­nak. Itt irta meg nagy művét a gyermekágyi láz okairól és meg­előzéséről. Idegei azonban a haj­szában tönkrementek és tragikusan halt meg Döblingen. A csodálato­san nagy tudós filmjének főszere­pében Uray Tivadar, Ligeti Juliska, Gázon Gyula, Árpád Margit» Bllicsi Tivadar, Simor Erzsi, Somlay Artur, Mihdlyffy Béla, Pataky Miklós, Ju­hász József, kőváry Gyula, Vértes Lajos, Pdttös Gusztáv, Vdgöné Maf- git, Simon Marcsa és Frölich Ká­roly játsszák. Szenzációs alakításuk elismerést keltett Amerikában is, ahol ennek a filmnek a révén is felfigyelt a közönség a magyar kul- turmunkára. — Egy honvéd halálos szeren­csétlensége. KeszŐhidegkut állo­máson leesett a vonatról és á kere­kek álá került Schwarczenberger József szabadságáról állomáshelyére Utazó honvéd. A balesetről értesi- tették a mentőkét, akik be akarták szállítani a súlyos külső és belső Sérülésekét szenvedett embert a szekszárdi kórházba. A szerencsét­len éniibér azonban, aki saját vigyá­zatlanságának lett az áldozata, még a mentőautóban meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom