Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-07-17 / 51. szám
mi. Mumm. Sietett. 194# Min 17. (Szerda) 51. nil. ü» »gr TOLNAMEGYEI UJSAG HHThRKÉNT l6fa/RR MEGJELENŐ CTHTS2TÉNY POIJTFITAT f» jLhr/lT\AXMJ UkP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl]: Egész évre _12 pengő || Félévre ______6 pengő Hl .rdetések árait Pelelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC |a legkisebb hirdetés dl)s 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I 10 nl'4r. . . I Alléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. München után A magyar nép Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozatából megtudta, hogy mindazok a jogos igények kielégítést fognak nyerni, — amelyeket a magyar miniszterelnök kfilfigyminisztere társaságában, a müncheni megbeszélések alkalmából előterjesztett. Azt is megtudta azonban a magyar nép, hogy addig a nem távoli időpontig, mig a függő kérdések rendezése megtörténik, mint eddig is, fegyelmezetten kell felsorakoznia a magyar kormány nehéz munkájának támogatására, engedelmdskednie kell mindazoknak a kívánságoknak a tekintetében, amelyeket az ország vezetői hozzá intéznek s tartózkodnia kell a birálgatásoktól, amelyek már csak azért sem lennének helyénvalók, mert a tények nem ismerése lehetetlenné teszi a komoly bírálatot. Magyarország igényei biztosítva vannak. Ezt nemcsak a miniszter- elnök jelentette be, de megerősítik azok a német és olasz forrásból érkező közlemények is, amelyek a nagy megbecsülés és őszinte rokon- szenv hangján foglalkoznak Magyar* ország helyzetével s Európa elmúlt viharos évtizedeiben követett egyenes, tétovázás nélküli politikájával. Nem ok nélkül írja Vírginio Gayda a Giornale d’Italiában, hogy Magyar- ország az Olaszországgal és Németországgal való együttműködés politikáját általános elvekre, általános érdekekre, nem pedig opportunista elgondolásokra és számitó elképzelésekre alapozza. Nagyon jól tudjuk, hogy kikre vonatkozik az opportunizmus vádja. Éppen arra az országra, amellyel nekünk még el- számolnivalónk van: Romániára. Magyarország nem akkor lett őszintén tengelybarát, amikor már tulajdonképpen eldőlt a háború sorsa, de Olaszország és Németország mellett sorakozott fel a mi kis országunk még abban az időben, amikor bennünket a kisantant vas- gyürüje fojtogatott, Olaszországot a megtorlások veszélye fenyegette és Németország a versaiilesi békeszerződés szörnyű megalázásai közepette vergődött. — Mi még akkor örömmel üdvözöltük a fascizmus és a nemzeti szocializmus ellenállha- _ tatlanul előretörő hadoszlopait, amikor ennek az uj világ- és politikai szemléletnek a legtöbb európai és 'tengerentúli ország részéről csak van értéke, akkor Románia minden mesterkedése hiábavaló, hogy el* kerülje a sorsát. Mértékadó olasz körök nyilatkozatai is megerősítik ezt, amelyek elismeréssel adóznak Magyarország józan politikája iránt, amellyel hajlandó megőrizni a békét itt Délkeleteurópában azért, mert ez nagy barátainak érdeke és mert olyan biztosítékot kapott az általános békerendezés idejére, amelyek mindenképpen meg fogják hozni a magyar igények, magyar vágyak kielégítését. Ha Németország és Olaszország Magyarországot, mint a délkeleteurópai politika alaptényezőjét tekinti, ez azt bizonyítja, hogy a két nagyhatalom tisztában van országunk szilárdságával, katonai erejével és méginkább tisztában van adott szavunk szentségével. Ha több mint húsz esztendőn keresztül várni tudtunk a trianoni börtönfalak ledölésére, ha megértük a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével ennek a falnak első megingását,, meg tudjuk várni még azt a rövid időt is, amikor időszerű lesz minden magyar igények legkedvesebbjének és legfontosabbjának: az erdélyi kérdésnek a megoldása is. A város közönsége meglepetéssel tapasztalta, hogy mióta az uj artézi kutat bekapcsolták a vízvezetéki hálózatba, a viz zavaros és színe opálosodik. Ez a körülmény a közművek vezetőségénél is zavart keltett, mert amikor a kút elkészülte után a múlt évben a vizet a város Országos Közegészségügyi Intézetben megvizsgáltatta, olyan véleményt kapott, hogy a viz vascsőre nagyobb mértékben nem aggressziv és éppen ezért nem is kifogásolható ivóvíz. A panaszok felmerülése után a házilag itt megejtett vegyvizsgálat megállapította, hogy a viz zavaro- sodását vasoldat okozza. Újból a Közegészségügyi Intézethez fordult tehát a város és az uj vízminták vegyelemzése után az Intézet az alábbi véleményt adta: „Sok hydrocarbonat és jelentékeny chlorid tartalmú, hygieniailag t nem kifogásolható ivóvíz. Nagy vas- tartalma azonban izét erősen bér | folyásolja és vízvezetéki célokra való felhasználását is megnehezíti. Technikai szempontból a kiváló vasüledék csőhálózatokra veszélyessé teszi a vizet, mert csőelduguláshoz vezethet. A chemiai vizsgálat szerint a viz szabad szénsav tartalmánál fogva vascsőre igen erősen, mészaggressziv szénsav tartalmánál fogva pedig cement, beton és eternitcsövekre aggressziv. Vasaggressziv tulajdonságánál fogva a furócsövezet idő előtti átrágódásával lehet számolni. A víz tovább vezetésére sem vas, sem közönséges eternitcső nem alkalmas. Inertol védőréteggel ellátott eternitcsőben, vagy bitumennel bevont öntött vascsőben vezethető. A viz vastartalma a vizsgálat adatai szerint tulnyomólag a vascsövezettől származik, mig ré- tegeredetü valószínűleg csak ke- «6 Vii* vés lehet. A kút élettartamának növelése céljából mesterséges védőrétegképződés előidézését ajánlhatjuk, mely. nek elvégzése után a vastartalom lényeges csökkenése is várható. A viz oldott oxygén tartalma a motor szivattyújából kerülhetett a vizbe, mert az levegőt is szívott. Ezért feltételezhető, hogy a viz oldott oxygén hiányában szenved és igy a természetes védőréteg képződésnek nincs meg a lehetősége. Előző vizsgálatunk alkalmával a vizet nem találtuk vascsőre nagyobb mértékben aggresszivnek, mivel a vízminta vételi lehetőségek úgy voltak előkészítve, hogy a vizsgálat csak compressorozott vízzel történhetett, melyből a levegő a vas- aggresszivitást okozó szabad szénsav túlnyomó részét kiűzte.* E vélemény birtokában a város tárgyalást folytatott az Országos Közegészségügyi Intézettel és az Iparügyi Minisztériummal, hogy a viz vasaggresszivitása megszüntethető legyen. A tárgyalások eredménye az lett, hogy a hatóságok véleménye szerint a viz vastartalmának csökkentése és a fúrt kút csöveinek megvédése céljából a csövek mesterséges védőréteggel való bevonása a nnulliferu eljárás szerint a legmegnyugtatóbb és legegyszerűbb eljárás. Ugyanaz, amelyet a budapesti városligeti artézi kutnál is alkalmaztak. A város e vélemények alapján felhívta Gyarmathy István budapesti gépészmérnököt, a „nullijer** szabadalom birtokosát, hogy a csövek mesterséges védőréteggel való bevonására adjon ajánlatot. Gyarmathy mérnök a munkát 4.116 P vállalati összegért hajlandó elvégezni és mert a vállalkozó teljes garanciát nyújtott, a képviselőtestület hétfőn trtott közgyűlése elhatározta, hogy a köz- szállítási szabályzat mellőzésével őt, mint a nnulliferu szabadalom birtokosát bízza meg a munka végrehajtásával és az erre vonatkozó véghatározatot közérdekből nyomban végrehajthatnak mondotta ki» mert a város közegészségügye megkívánja, hogy a közönség részére kifogástalan ivóvíz álljon mielőbb rendelkezésre. Ezt az ajánlatot egyébként azért is el kellett fogadni, mert a viz vastalanitó berendezésének megépítése — úgy amint azt a gyöngyösi városi vízműnél is létesítették — legalább 50.000 P-be kerülne. I Egyes szám ára 12 fillér gúny és megvetés jutott osztályrészül. Bármiként ügyeskedik is Románia, hogy mentse, ami menthető, a müncheni találkozóhoz fűzött illetékes magyarázatokból megtudta, hogy elveszett ügyért harcol. Miben reménykedik az olyan ország, amely most egyik napról a másikra a totalitárius államrendszerre akar áttérni, amelynek legfőbb híveit és szószólóit: a vasgárda vezéreit pár esztendővel ezelőtt könyörtelenül legyilkoltatta. Hogy most nemzetiségi minisztert szerettek volna az állam süllyedő hajójára felvenni és a román sajtó tele van a tengelyt dicsőítő cikkekkel, ez nem vezetheti félre sem Németországot, sem Olaszországot abban a tekintetben, hogy itt. nem olyan őszinte, kipróbált barátságról és együttérzésről van szó, amilyenről Magyarország a két nagy állam irányában sok esztendőn keresztül tanúságot tett, hanem közönséges politikai szükség- intézkedésről, amely mögött nincs őszinte érzés, nincs őszinte vágy a tengelyhatalmakkal való együttműködésre. Ua a hA^efllAtnalr £e Iritarfáanalr A szekszárdi ui artézi kút vizének --------------vastalanltása A városi képviselőtestület közgyűlése elfogadta a bizottsági javaslatot
