Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-06-28 / 46. szám
Utkoúid, 1940 imam 28. (Péntek) 46. szám. Szer készt ős ég 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre..____6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerddn és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. ÁUástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Francia intelem vármegyénknek Az egész világ bámulattal adózik Németország csodálatos hadisikerének. A hazafias áldozatoktól vissza nem rettenő, nemzeti érzésében egységes nagy nép térdre kényszerítette Franciaországot. Ezzel a nagy győzelemmel szétzúzta a versaillesi és trianoni békeparancsok rabbi- lincseit és nekünk is reményünk van arra, hogy Európa ujjárende- zésénél jóváteszik a Magyarországgal elkövetett borzalmas igazságtalanságot is. Minden magyar tiszta szívből örül a német erő, akarat, céltudatosság ás szervezettség győzelmének, melyről Petain tábornagy, Franciaország miniszterelnöke megrázó rádióbeszédet mondott a francia rádióban. A beszéd tulajdonképpen Franciaországnak szólt, de az ab-H ban foglalt intelemre fel kell figyelnie Magyarországnak is, különösen a mi vármegyénknek. Megállapította a nagy marsall a francia nép hibáit. Ezek a hibák a világháború óta abban jelentkeztek, hogy az élvezet felülkerekedett az áldozatosság szellemén és a bukás most azért következett be, mert „túlságosan kevés gyermekünk, túlságosan kevés fegyverünk volt“ — mondotta igazi latin józansággal az öreg hadvezér. A tábornagy szavaiból különösen ez a mondat döbbenti rá az embert a mai kor és rendszerek hibájára. Sok az élvezet, túlságosan kevés a gyermek s ezeknek logikus folyománya a gyenge nemzet és a túlságosan kevés fegyver. Döbbenetes szavak, melyek minden népet komoly megfontolásra intenek. Mert nézzünk csak körül a saját portánkon. Mi szívesen emlékezünk vissza arra, hogy mi voltunk az elsők, akik a vén Európában nehéz, de gyönyörű ellenforradalom után feltámadtunk a jobboldali, a nemzeti gondolatban. Tettünkkel megelőztük a fasizmust, megelőztük a nemzeti szocializmust. De amikor ezzel büszkélkedünk, sohasem szabad elfelednünk, hogy ez a ragyogó fellobbanás szalmaláng volt csupán. Szép volt, de felülkerekedett ismét a reakció és a liberalizmus szelleme. A mi lángunk nem aludt el, de lidérctűzként hol itt, hol ott bukkant fel és a lidérc- láng nem tudott megbirkózni a liberalizmusnak szinte a tehetetlenségig holt tömegével. Gömbös Gyula, ennek a vármegyének európa- szerte nagyrabecsült kiváló szülötte volt ismét az, aki felgyújtotta a régi lángot, akinek lelkében élő valóságként jelent meg az akkor még szinte hihetetlennek látszó berlin- római tengely, melynek sarka Magyarország lett. Sok hiba, meg nem értés, küzdelem és balsors után érhettünk mi is ide, hogy ma már a liberalizmus, mint politika végleg legyőzöttnek tekinthető s kormányfőnk a régi ellenforradalom s az első huszas évek egyik legelső keresztény harcosa. De még mindig kisértenek a múlt árnyai. Még mindig azt mondhatjuk: túlságosan kevés a gyermekünk. S ha ma van is jó fegyverünk — hála kormányaink gondoskodásának és a nemzet áldozatkészségének — ha így haladunk a jövőben, tulságosau kevés lesz a fegyverforgató kéz. Az egyke még mindig veszedelmesen pusztít a magyar földön s az élvezet sokszor felülkerekedik az áldozatkészség szellemén. A szellemnek kell megváltoznia, mert így nem állhatunk ellen min| den idők viharának. Örömmel lát- | j juk, hogy a kormány gazdasági * segítséget is akar nyújtani a családnak. Most terjesztette be az országgyűlés elé a belügyminiszter az országos nép- és családvédelmi alapról készült törvényjavaslatot. Sohasem volt jobban szükség intézményes szociálpolitikára, mint manapság. A földindulás még morajlik és a baranyai házakat még egyre szegezik be. Szellemünknek, gondolkozásunknak is szakítani kelta liberalizmussal, az élvezetekkel, hogy megújulva, a keresztény és magyar lélekkel adjunk hálát a gyermek- áldásért. 4 Vitéz Nakray Lajos Hidiéli Mihály és Probszt József meeyeeyQlési beszéde Előző számunkban megírtuk már, hogy Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen tiltakozott Hubay és Vágó képviselők törvényjavaslata ellen. Mivel a megyegyülés lapzártakor ért véget, csak vitéz Makray Lajos és 50 társának elfogadott határozati javaslatát közölhettük. Vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő, prépost-plébános, Michéli Mihály kir. gazdasági tanácsos, bátaszéki községi bíró és Probszt József teveli községi bíró beszédeinek ismertetését kénytelenek voltunk erre a számunkra halasztani. A három, egymás után kővetkező igen nagyhatású és nagy tetszést keltett felszólalás eképpen hangzott: Vitéz flakray Lajos indokoló beszéde. Méltóságos Főispán Ur, Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a határozati javaslatot, amelynek elfogadását fogom kérni, megindokolhassam és ennél a kérdésnél pár perccel tovább időzhessek. (Halljuk!) Ez a törvényjavaslat junius elején kerQlt a magyar országgyfllés elnökéhez. Amikor ennek a törvényjavaslatnak tartalma közismertté vált az országban, akkor először valami hihetetlen megdöbbenés vett erőt az embereken. Azután elemi erővel tört ki a felháborodás afelett, hogy akadt a magyar országgyűlésnek két magyar képviselője, aki ilyen javaslattal merészelt az országgyűlés elé lépni, épp a legsúlyosabb és legnehezebb időkben. (Ugyvan!) A magyar királyi miniszterelnök ur azt mondotta, hogy ez a javaslat alkalmas arra, hogy a magyar államrendet és a magyar állami életet alapjaiban felforgassa. Nagyon helyes I Tehát nagyon szükséges, hogy Tolna vármegye törvény- hatósága is foglalkozzék ezzel a kérdéssel és ebben a kérdésben a maga felfogását és tiltakozását kifejezze. Én ezt a törvényjavaslatot a maga zűrza varos mivoltában is igyekeztem áttanulmányozni. Ezen tüzetes áttanulmányozás eredményeképpen megállapítottam, hogy homlok- egyenest ellenkezik a magyar alkotmánnyal, a Magyar Szent Korona gondolatával és a Szentistváni gondolattal, tehát mindavval, ami 1000 éven keresztül értéket, kincset, erőt jelentett és amely nekünk büszkeségünk volt. Azonkívül hihetetlenül abszurd a gyakorlati vetülete ennek a törvényjavaslatnak. I Tehát ellenkezik mindenekelőtt a magyar ! alkotmánnyal. Mi azt nagyon jól tudjuk, I hogy a magyar alkotmány nem papirosforma, j hanem rendszerbeszedett, ezeresztendős ma- I gyár élet, ahogy azt a magyar lélek a maga igényeinek, szükségeinek megfelelően megalkotta, megteremtette. Egy életformát teremtett meg magának, amely nekünk ezeresztendőn keresztül erő, szilárdság és biztonság volt. (Ugyvan!) És egy összefogó erő, mert ezt a magyar alkotmányt az ezeréves magyar nemzetnek ezeréves tagjai a saját Terítékűkkel, könnyeikkel, szenvedéseikkel alkották meg, védték meg és szentelték meg. (Ugyvan!) Tehát a magyar alkotmány minden egyes tétele, gondolata, összekötő kapocs a csonka magyarság és az ezeréves magyarság között. (Ugyvanl) Mentül teljesebben tartjuk meg, annál teljesebb szerves és benső egész, összetartozandóság. Mentül többet ejtünk eí belőle, annál több elválasztó korlátot teremtünk miközöttűnk és az ezeréves magyar nemzet tagjai között. Tehát nem lényegtelen, hogy szenvedélyesen őrizzük, nem lényegtelen, hogy a magyar alkotmányhoz nem engedünk avatatlan és hazaáruló kezekkel nyúlni. (Ugyvan! taps.) Addig tudunk mi függetlenek önállóak maradni, és addig tudunk megállani minden történelmi viharban, atnig görcsösen és szenvedélyesen ragaszkodunk' a magyar alkotmányban kifejezett sajátságos magyar életformához. (Ugyvan!) Ennek a magyar alkotmánynak alapvető tétele a felelősség elve. Ebben az országban nincs közhatalmi tényező, amely felelősséggel ne tartoznék (Ugyvan!) még a legfőbb hatalom birtokosa is ennek az elvnek tesz eleget a felelős magyar királyi minisztériummal. Csak ebben a törvényjavaslatban van egy felelőtlen, úgynevezett közéleti tényező megkonstruálva. A népcsoport élén áll a népcsoport vezetője. Ezt a vezetőt a népcsoport választja. A választási okmányt be kell mutatni az ország kormányzójának, illetőleg az államfőnek, azonban az államfőnek nincs joga hatálytalanítani ezt a választást. (Zaj, felkiáltások: őrültség!) A csoport- vezetőnek esküt kell tenni a magyar alkotmányra, de mivel nincs felelősséggel megterhelve, az esküszegésért senki sem vonhatja felelősségre. Ugyanennek a felelőtlen népcsoportvezetőnek a javaslatára nevezi ki az államtitkárt az államfő. Nem nevezhet ki mást csak a.t, akit a népcsoport vezetője javaslatba hoz. Maga a népcsoportokat Összekötő központi szerv az u. n. nemzetiségi min'sztérium csak egy hajszálon függ össze voltaképen ezekkel a népcsoportokkal. Az a kötelessége hogy a népcsoportérdekeket ellenőrizze és figyelemmel kisérje és ezeket a népcsoportérdekeket megfelelően rendezze, szabályozza és összhangba hozza. Tehát nem az egyetemes nemzeti érdekek az irány- 1 Egyes szám ára 12 fillér adók, hanem a népcsoport érdekei. Azok a törvények vagy rendszabályok, amelyeket az egyes népcsoportoknak u. n. szabályalkotó testületé hoz, szentesítésre kerülnek az államfő elé, tehát egyenlő értéküekké válnak az országos egyetemes törvényekkel. Ahány gondolat, mondat, intézkedés, annyi abszurditás és annyi ellenkezés a magyar alkotmánnyal és annyi tagadása a magyar alkotmány alapvető gondolatainak. (Felkiáltás: annyi hazaárulás I) A törvényjavaslat ellenkezik a Szent Korona fogalmával. A Szent Korona fogalma a magyar jogalkotó géniusz remeke. Nincsen még egy ilyen gondolat egyetlen államalkotó fejlődésben sem. A Magyar Szent Korona nemcsak az önnállóságot, függetlenséget, szuverénitást fejezi ki, nemcsak minden jog és kötelesség forrása, hanem egyben a lehető legteljesebb, legtökéletesebb nemcsak kifejezője, hanem megtestesítője a magyar szerves, azt mondhatnám élettani, biológiai egységnek, összefűzi az összes magyarokat egymással és a nemzet akaratából választott megkoronázott államfővel és alkot a kettőből egyetlen testet corpns hungaricum mis- ticumot. (Ugyvan 1 éljenzés, taps). Minden egyes állampolgár ennek a Szent Koronának tagja. Nem népcsoportnak, hanem a Szent Koronának tagja. (Ugyvan I). 1848-ig az una eademque nobilitas alapján közvetve volt minden egyes magyar ember, állampolgár ennek a Szent Koronának tagja, azután pedig közvetlenül vált tagjává. Tehát voltaképen retrograd gondolat, a jogegyenlőség ellen irányuló merénylet ez a törvényjavaslat. Szét akarja bontani ezt a tökéletes, ideális egyedül álló egységet. Nehéz szatírát nem Írni, hogy épp azok, akik saját állításuk szerint szöges ellentétben vannak a liberális felfogással, akik a totális államrendszernek a hívei, épp ezek egy orthodox liberális gondolat alapján akarják szétmállasztani, atomizálni a magyar egységet. Hungaristáknak, magyar nacionalistáknak és pedig ultra náci: onatistáknak nevezik magukat és a magyarságot népcsoporttá degradálják. Lehetetlenné teszik azt, hogy ez az egység, összetömörü- lése az életnek, a léleknek, a szellemnek és erőnek megvalósuljon. Lehetetlenné teszik azt, hogy ez az államszerző, államfenntartó magyarság gyarapodjék és erősödjék, mert azt mondja a törvényjavaslat, hogy a népcsoportok megállapításánál az 1920 évi nép- számlálás az irányadó. Tehát az a népszámlálás, amelyet Erdélyben az oláhok, a Felvidéken a csehek végeztek, amikor bele- kényszeritettek magyar embereket idegen népcsoportokba. Ez a döntő, ez az irányadó 1 Alti eszerint valamely népcsoportba tartozott, az abban marad és onnan ki nem lehet emelni, kivéve a megyei városban élőket és az érettségizetteket, akiknek módjuk van egyszer népcsoportot változtatni, A vidéken, a faluban lakó tisztességes, becsületes, a magyar földdel közvetlen érintkezésben lévő falusi embernek, aki bele akar olvadni a magyarságba, lehetetlenné van ez téve. Az asszimilációt lehetetlenné teszik, a disszimiláció előtt széles kaput tárnak. A névmagyarosításnál annak, aki nem magyar népcsoportba tartozik, nem szabad a nevét megmagyarositania, külsőleg sem szabad demonstrálnia, hogy magyar érzésű. Viszont aki megmagyarositotta a nevét s egy i degen népcsoporthoz tartozik, annak joga van ennek a névmagyarosításnak hatálytalanítását kérni. (Hallatlan 1). Homlokegyenest ellenkezik a Szent Koronában kifejezett gondolattal, a magyarság megerősítésére és összetömöritésére, egységbefogására irányuló hatalmas, egyedülálló, páratlan gondolattal. De ellenkezik a szentistváni gondolattal is. A szentistváni gondolat voltaképpen ennek a nemzettörténelmi létjogosultságnak a fundamentuma és indokolása. A szentistváni gondolat az, hogy a centrálisán elhelyezett magyarság alkosson birodalmat, egységes, szétbonthatatlan birodalmat, amely birodalomnak etnográfiai határai beljebb vannak, mint a földrajzi határai. Fogja össze ezt a népet, amely változatos a maga etnográfiai elhelyezkedésében és amelyiknek nem volt meg az államalkotó képessége. Fogja össze
