Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-01-24 / 6. szám

1X11. évfolyam. Szekszttrd. 1940 Január 24. (Szerda) S. ním. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkesztOség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: I A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési dii> I " | Allástkeresőknek tO százalék’ kedvezmény. . ,0 Aiioix l. I Előnzetésl dijak és hirdetések, valamint a lap szeMeml részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint • Egész évre _ 12 pengő || Felévre-----------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. BO lcs orszúsuezetés Nehéz időknek megyünk elébe, -r- mondotta Teleki Pál gróf miniszterelnök, a Magyar Elet Párt­jának ezévi első értekezletén, — ahol nagyobb beszédben ismertette az időszerű külpolitikai kérdéseket, majd rátért a belpolitika feladataira. Teleki Pál miniszterelnök minden megnyilatkozása nyilt, egyenes és őszinte. Érthető tehát, hogy most is nyíltan, egyenesen és őszintén, kendőzés nélkül mutatott rá arra, hogy az ország helyzete az utóbbi időben súlyosbodott, mint ahogy súlyosbodott — minden európai or­szágé. A mostani nehéz helyzetben, amikor körülöttünk lángokban áll Európa, fokozottabb felelősség há­rul az ország sorsát intéző körökre, s ennek tudatában hangoztatta a miniszterelnök, hogy dőreség és lelkiismeretlenség volna titkolni ezt a súlyosbodást, ami egyébként on­nan ered, hogy a háború következ­tében egész Európa helyzete sú­lyosbodott. Az ország népe mindamellett nyugodtan viselkedik ezekben az időkben s a miniszterelnök — ép­pen, mert felülről tisztán lát — amiatt aggódik, hogy talán túlsá­gosan is nagy az ország nyugalma s úgy gondolja, hogy gyakrabban kellene rámutatni arra, hogyha a mi kis csónakunkon nem is történt változás, de körülöttünk viharzik a tenger. Mégsem szabad azonban elveszítenünk nyugalmunkat, de fel- készülten kell az európaszerte sú­lyosbodó helyzet elé nézünk. El kell készülnünk arra, hogyha raj­tunk kívülálló okokból — hiszen a háború kihat egész Európára •— tovább súlyosbodnék a mi helyze­tünk is, akkor nem lehet elkerülni a további megszorításokat, amelyek akkor majd nem korlátozódhatnak mindössze két hústalan napra. Ter­mészetes dolog - azonban, hogy a kormány mindaddig nem rendel el újabb korlátozásokat, amíg azok nem okvetlenül szükségesek. A belső tennivalókat illetően ki- érzik a miniszterelnök szavaiból, hogy a koimány különös gondját képezi a magyar gazdasági élet lehető normális keretek között való fenntartása. Ez elsőrendű érdeke az országnak. A gazdasági felké­szültség, a gazdasági élet meneté­nek lehetőleg zavartalan biztosítása, lényeges kelléke úgy az ország belső rendje, mint nyugalma fenntartásá­nak. Éppen ezért a belső helyzet érdekében igyekszik a kormány a nyersanyagok behozatalát biztosí­tani s emellett exporttevékenységün­ket zavartalanul végezni. PA helyzet ezen a téren is nehéz. A közgazdasági élet törvényei pa- rancsotóan Írják elő az ország vezetőinek a fokozott óvatosságot s úgy kivánják, hogy minden téren takarékoskodjunk. Nincsen kizárva, | hogy a közel jövőben még nehe- j zebb lesz a helyzet s hogy további • Milyen szociális munkát végzett a varost szegénygondozó hivatal az elmúlt évben ? (Beszámoló a szekszárdi szegénysondozó hivatal 1939. évi működéséről. Irta: dr Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok, szegényügyi előadó Szekszárdon a rendszeres sze­génygondozás 1936. évi november hó 1-én indult meg, amikor a vá­ros képviselőtestülete a belügymi­niszteri rendelet alapján e szociális feladat ellátására szegénygondozó hivatalt állított fel. E hivatal szervei a szegényügyi bizottság, amely a gon­dozás irányelveit határozza meg, az adománygyűjtő hölgybizottság, amelynek tagjai az önkéntes fel­ajánlásokat gyűjtik össze, végül a szegénygondozó nővérek, akik a sze­gények testi és lelki gondozását látják el. A hivatalban az összes adminisztrációs teendőket a vezető gondozó nővér irányítása mellett egy az inségakció terhére alkalma­zott oki. tanítónő végzi, a felügye­letet a közigazgatási tanácsnok, a számszaki ellenőrzést pedig a bel­ügyminisztérium alá rendelt városi számvevőség látja el. Hivatalos he­lyiség .ideiglenesen a Vőrösmarthy- utca 3. szám alatt van s előrelátha­tólag tavasszal az épülő Egészség- és Szeretetházban kap végleges el­helyezést. Szegénygondozásunk céljaira a következő erőforrások állanak ren­delkezésre : 1. a város közönségé­nek pénzben, vagy természetben- nyújtott adományai; 2. a város hoz­zájárulása ; 3. a jótékonysági egye­sületek segélye és végül 4. mulat­ságokból, előadásokból befolyt jö­vedelmek. Sajnálattal kell megállapítunk, hogy a város jelentős anyagi hoz­zájárulásán kívül rendelkezésre álló adományok és segélyek évről-évre feltűnően csökkennek. Ennek az elszomorító ténynek magyarázatát abban találjuk, hogy sokaknak ado­mányozási buzgósága csak szalma­láng volt, a szegényügy több lelkes támogatója meghalt, vagy a város­ból elköltözött s a helyükbe jövők ügyünket nem ismervén, még tar­tózkodnak a havi felajánlástól, vagy ha megismerik is, egyéb társadalmi kötelezettségükre hivatkozással kérő szavunk náluk még meghallgatásra nem talál. Az anyagi megsegítés csökkenését az is okozza, hogy egyesek minden alap nélkül a sze­gényügy rovására oly híreket ter­jesztenek, hogy adományuk admi­nisztrációra fordittatik, vagy ab­ból illetéktelenek is részesülnek. A legutóbbi beszámolónkban rész­letesen reámutattunk erőforrásaink csökkenésének okaira és akkor reá­mutattunk arra is, hogy szegény­gondozó hivatalunk elszámolásába, környezettanulmányaiba a hivatalos órák alatt mindenki, aki égy fillért is adományozott e szociális célra, betekinthet, azokat átnézheti és meg­győződést szerezhet arról, hogy a szegénygondozás céljaira juttatott adományokból a hivatal személyi és dologi kiadásaira semmit sem for­dítunk, minden jillér és természet­beni adomány odajut, ahol arra a legnagyobb szükség van. Keressenek fel tehát bizalommal bennünket azok, akiknek kételyeik vannak, szeretet­tel állunk rendelkezésükre, sőt jó tanácsukat, ha azzal ügyünkön se­gíthetünk, vagy azt előbbre vihet­jük, hálás köszönettel fogadjuk és meg is valósitjuk. Az elmúlt 1939. évben a szegény­gondozó hivatalnak a következő be­vételei voltak: A város közönségé­nek havi felajánlása 9522 P 60 fil­lér, a város hozzájárulása 2630 P, a Tolnamegyei Nőegyiet adománya 330 P, az Izr. Nőegylet adománya 120 P, a város rendkívüli adomá­nya 344 P 45 fillér, segélymegtéri- tés 126 P 75 fillér, karácsonyi ado­mányok 130 P, Szent Antal per­selyből 1062 P, összesen tehát 14.264 P 23 fillér. Ezen összeg terhére a kővetkező kiadásokat teljesítettük: Pénzsegé­lyekre 8160 P, lakbérsegélyre 2585 P, élelmezésre 2264 P 23 f, ruha és lábbeli beszerzésre 746 P 50 f, húsvéti éskarácsonyi külön segélyre 150 P. összes kiadásunk 13.905 P 73 fillér volt. Hogy 360 P 07 fillér maradvány­nyal zártuk le az 1939. esztendőt, ennek az a magyarázata, hogy a természetben nyújtott és a helybeli kereskedőknél december havára megrendelt élelmiszerek 1940. évi január havában nyertek kifizetést, továbbá a karácsonyi ünnepek előtt több igen értékes adomány került kiosztásra. így Gaál János apát- plebános 10 q búzával, vitéz Madi Kovács Imre főispán 1 q finom liszt- j tel, a város burgonyával és egyéb I élelemmel, számosán pétiig húsfé­lékkel és más élelemmel jöttek se­gítségünkre, hogy gondozásaink­nak a szeretet ünnepét elviselhe­tőbbé tegyék. Természetben a következő mennyi­séget osztottuk ki: 4596 kg kenyér, 1707 kg liszt, 1850 kg burgonya, 175 kg bab, 161 kg búzadara, 14S kg cukor, 125 kg zsír, 117 kg hús­féle, 80 kg só, 18 liter tej, 55 kg gyümölcs, 2 drb vadnyul, 1 V* kg paprika, 1 kg mák, 45 kg szappan, 220 métermázsa tűzifa. A tűzifát a város és Schultz Gusztáv fatelepe adományozta. Ruhasegélyt és láb­belit 230 esetben adtunk. Havi állandó segélyben részesült 110 gondozottunk, rendkívüli segély­ben pedig 160 személy. Az elmúlt évben is megrendez­tük a húsvéti és karácsonyi szeretet- akciót. Husvét másnapján a város­háza nagytermében 120 személynek ebédet adtunk, amelynek költségei­hez Gaál János apátplebános 100 P adománnyal járult hozzá, karácsony­kor pedig a Szekszárd Szálló nagy­termében tartottunk műsoros kará­csonyfa ünnepélyt, amelynek bevé­teléből és a Jézus Szive Szövetség 50 P adományából húst, kalácsot, cukrot és egyéb édességet adtak kedves nővéreink gondozottainknak. A fentebb leirt tényekből bárki kiszámíthatja, hogy a társadalom jótevőinek adományaiból semmi sem adminisztráltatott el. Azoknak 'a személye, akik szociális munkánkat egész éven át figyelemmel kísérik és ellenőrzik, mindenki számára garancia lehet arra, hogy csak az a szegény, elöregedett, vagy mun­kára képtelen egyén részesült hiva­talunktól ellátásban, akiről senki sem gondoskodott és teljes mértékben a társadalom támogatására érde­mes. Hálával és köszönettel fordulunk elsősorban is gondozottaink nevé­ben azokhoz, akik az elmúlt évben legcsekélyebb adományaikkal is elő­segítették munkánkat, — amelynek nyomán sok szegénynek biztosít­hattuk a létfenntartás legminimáli­sabb feltételeit és ezzel őket a kö- nyöradománygyüjtés megalázó mód­szerétől megmentettük. De meg- j szabadítottuk ezzel a város közön- I ségét is az állandó Zaklatásoktól, a Egyes szám ára 12 fillérr. i | megszorítások következnek, de eze- j két a szigorításokat hazafias köte- ' lessége minden magyarnak meg­értéssel és türelemmel viselnie, mert igy kívánja az ország magasabb érdeke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom