Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-01-24 / 6. szám

TOLNAMEGYEI UJSÁfi

kéregetők folytonos kilincselésétől, arifelybén a múltban a város lakosságának annyi része volt. Szeretnénk névszerint is felsorolni mindazoknak a nevelt, akik az elmúlt éV folyamán pénz- és természetbem adományokkal, valamint fáradságot nem ismerő munkájukkal karitativ munkánkat támogatták, de ezt, ezúttal helyszűke nimt nem léhfetjufc meg.

Mégis kfllőn kell megemlítenünk a sZegéhygondozó hivatal legfontosabb szerveinek, a ferencrendi nővérek áldozatos munkáját, akik a legnagyobb körültekintéssel végzik el a környezettanulmányokat, elviszik járhatatlan szurdiki utakon iS gondozottaink lakására segélyüket, a tehetetleneket gondozzák, nekik lélki Vigászt hyüjfähäTc, rehd- behozzák ruháikat, fehérneműiket, kimeszelik és kicsinQsitják szegényes hajlékaikat. E lealacsonyitó- nak látszó munkát csák azok véÍ

fezhetik, akik a földi örömökről emondva, fiatal életüket érré az önzetlen munkára széntélik.

Mi, a szegénygondozó hivatal szervei és munkatársai, teljesíteni fogjuk továbbra Is bizalommal, a szebb jövendőbe vetett hittel és reménységgel aZt a szép feladatót,

amelynek ellátására állíthattunk. Ezt azónban csak oly mértékben tehetjük, amilyen mértékben a város közönsége az anyagi és erkölcsi segítséget a hivatal hiűködéséhez rendelkezésre bocsátja. Ha a nemes célra nagyobb összeg áll rendelkezésre, több szegény homlokáról simíthatjuk el a gond és a kétségbeesés Mélyre szántó barázdáit, többek szeméről törölhetjük le a fájdalmaktól elsírt könnyeket.

Kérjük a város nemesen érző, az áldozatoktól vissza nem riadó közönségét, legyen teljes bizalommal a szegénygondozó hivatal működése iránt, támogassa adományával a jövőben is, ha lehet a drágulásra tekintettel fokozottabb mértékben és azok, akik eddig működésünk ismeretének hiányában, vagy egyéb okból nem jöttek, vagy nem jöhettek e szociális munka segítségére, ádjahdk jó szívvel, igaz inagyar testvéri szeretettél. Gyűjtöhötgyéinkpedig, akik egész éven át, télen és nyáron, esőben és hóban minden ellenszolgáltatás nőikül fáradoztak, hogy a felajánlott adományokat házról- házra, hivatalból-hivatalba járva — ősszegyüjtsék, találjanak a város minden lakosánál nemcsak nyitott kapiit, hátiéin thelégeh érző szivet is.

Az Iparüsyl miniszter a kézműlparossás nemzeti hivatásáról

.,Á keresztény .Iparosok Szövetségé hatszáz fővárosi és vidéki kiküldött jelenlétében tartotta meg vasárnap XX. jubiláris díszközgyűlését. Az ünnepségen megjelent Varga József iparügyi miniszter is és nagyhatású, beszédet mondott.

A miniszter kifejtette, hogy a kéz- mfiiparosság, amelynek lelkét mindig a nemzeti gondolat hatotta át, kiváló készítményeivel világszerte dicsőséget szerzett a magyar nem- áteföék, fe^méüyességével, szaktudásával es ízlésével pedig a magyar kultúra fejlődését szolgálta.

Hä visszapillantunk a múltba, megállapíthatjuk, hogy éppen azok a Városok, melyekben nágyóbb számú kisipatosság tömörült, voltak a magyar alkotmány erős bástyái és a magyar szabadság védővárai. — A magyar kézműiparosság békében minden munkája verejtékével, otthon, háborúban fegyverrel szolgálta hazáját. Nemes hagyományaihoz híven a keresztény erkölcs, magánéletében a családi élét tisz- tasága, a közéletben pedig a* magyar józanság jellemezte a kézműiparosságot.

A miniszter végül visszapillantást vetett a magyar kézműipar’fejlődésére és megállapította, hogy az iparosság nemcsak saját érdekeit szolgálta, hanem nemzeti küldetést is teljesített, mert az egészséges kézműipar fontos része a magyar gazdasági életnek.

Segítsünk o finneken

■ egymást kővető megpróbáltatások idején szoktak legszebben ki- virágzani egy-egy nertizet erényei. „A férfiakról most nem beszélünk, hisz a még a mi életünkben lezajlott nagy világmérkőzésben ki-ki megmutathatta, hogy ki a legény a gáton. ^ Körülbelül minden nemzet katonájáról tudjuk, hogy hány ga- **?t ér a bátorsága, a kiválósága s vffiilyen harci erényekkel ékeskedik. De azt is tudjuk, hogy kik a hitványok, a gyávák. Ismerjük azokat, akik eldobták a puskát és felemelt r * mentették nyomorult életüket, hogy aztán a fogság védtelen- jein tölthessék ki aljas gyűlöletüket. Ezeket a magyar katonák a harctéren és a szibériai fogolytáborokban szemtől-szembe látták és megállapítható, hogy ezek a történelem szennyétől soha nem tudnak tisztára mosakodni. Szemben azokkal, akik vitézségét világszerte emlegetik és fennen hirdetik. De nemcsak férfiak állták meg a sarat, hanem

a hősök glóriája fénylik a nők, asszonyok, lányok feje fölött is. Azoké fölött is, akik hősöket szültek és neveltek és akik más területeken nagy önfeláldozással szolgálják a haza szent ügyét. Nemrégiben a finn asszonyokról hozott hirt az északi hideg, csonttáfagyasztó szellő. Hogy ezek a nők egysorban harcolnak a férjeikkel. Hogy az asszony a férje háta mögött meleg pihenő fészket készít. Meleg ételt főz, tiszta ruhát tart készen és amint lehet, ott terem a férje mellett és letörli homlokáról a véres izzadságot. És egyik sem fél a sűrűn osztogatott haláltól. Szinte ember- feletti küzdelemben harcolnak egymás mellett északi rokonaink, mert kevesen vannak. A család minden tagja védi szabadságát, menti életét, de olyan példaadóan, amilyent eddig még nem látott világ. Kell, hogy az Isten megsegítse azt a népet, amelynek ilyen asszonyai vannak. Minden magyar ember kötelessége, hogy anyagiakkal segítse ezt a nagyszerű népet, a testvér finneket, ebben a rájuk erőszakolt borzalmas háborúban. Nálunk a „Testvér a testvérért“ mozgalom gyűjti össze a nekik szánt összegeket, amelyeket a postatakarékpénztár 10 900. .sz. j csekkján kell a „Testvér a testvérért* felírással bianco csekken befizetni.

fdóffclt&i.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 január

li-17-ig.

Hőmérséklet:

maximum : 0'5 C° január. 15-én.

minimum: —18 0 C° január 13 án.

Csapadék;

hó 5'4 mm január 17-én,

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. A megyés főpásztor legutóbbi körlevelében felhívja papsága figyelmét arra, hogy a folyó évben egyes naptárak tévesén és helytelenül Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepét április 1-én piros betűs ühhépké’fit közük. Sőt Akadnak olyan naptárak is, amelyek ezt az ünnepet április 2. napjára teszik. Minthogy az illető ünnep az idén htísvét hétfőjére esik, annak liturgikus ünneplése az egyházi előírások szerint áttétetik a fehérvasár- napot kővető hétfőre, dé "ez csak egyházi ünneplés, a külső ünneplés semmi esetre sem tétetik át a jeliéit napra, tehát április l én semmiféle külső ünnep, vagy iskolai szünet nem lesz.

— A tolnamegyei cserkészek közgyűlése. A Magyár Cserkészszövetség IV. Kerületi Toliiamegyei Szervezetének 1940. évi január hó

28-án, délelőtt 11 órakor Szekszárdon, a várméígyeházáh tartja évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. 'Elnöki megnyitó. 2. A lelépő tisztviselők beszámolója. 3. Az 1939. évi zárszámadás, a számvizsgáló bizottság jelentése és felmentvények megadása. 4. Az 1940. évi költségeid- irányzat. 5. Általános tisztujitás. 6. Indítványok. A közgyűlés Után közös ebéd. Részvételre jelentkezni január 25-ig lehet a gimnáziumban a cserkésztitkárságnál.

— A szekszárdi nöegyíétf és MANSz táncestély. Már hirt adtunk arról, hogy az Egyesült Szek- szárd-Tolnamegyei Nőegylet és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szekszárdi csoportja a folyó évben is február hó 1-én rendezik meg hagyományos műsoros táncestélyüket. A műsor, amelyet alább közlünk, a magyar életből fakad és ezáltal teszi érdekessé és kellemessé az egyes számokat. Hisszük, hogy az estély a jótékony célra való tekintettel is igen látogatott lesz, miért is arra kérjük a m. t. közönséget, hogy a jegyek vásárlásáról előre gondoskodni szíveskedjék. A jegyek számozottak lesznek és f. hó 25-től kezdve a Molnár-féle könyv- és papigkereskedésben (Kaszinó-bazár) vásárolhatók. A műsora következő:

1. Fonó jelenet. Szereplők: Háry Ili, Kindlovics Judit, Kovács Maca, Molnár Uuci, Nagy Magda, Nitnausz Judit, Tóth Márta, Varga Irénke, Lengyel Mihály és Szedlacsek József.

2. Dr vitéz Szentlőrinczy Géza he- gedüszámai, zongorán kiséri Polgár Margit, a) Bartók-Országh: Magyar népdalok, b) Mericanto: Valse. c) Hubay: Szomorúfűz hervadt lombja, csárdajelenet. 3. Könyvcimlapok élőképekben. Kisérő szöveget mondja: Bernrieder Józsefné. — Szereplők: Bernrieder Mimi, Diczenty Judit, Fekete Lili, Háry Ili, Kovács Maca, Krammer öcsike, Madi-Kovács Judit, Nitnausz Judit, Raffai Baba,' Simon Judit, Steiner-Boda Magda, Szabó Margit, Szabó Piroska, Ulrik Cica, Ulrik Mária, Villax Johanna, | ifj. Bárány Imre. Zongorázik Petz | Hubert karnagy. Tárogatón játszik i Marth Sándor.

— Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete fóíyó hó 23 án, kedden délelőtt ll órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozaton szerepeltek többek közt az alábbi ügyek: Az Alispán leirata a város háztartása stb. 1940. évi költségvetéséről. — A városnál felmerült nagyobb szükségletekről szerkesztett pótköltségvetés tárgyában hozott aíispáni határozat. — A katonai gyakorlótér céljára elcserélt ingatlanok átruházási illetékei. — A háztartás, alapok, alapítványok és a városi üzemek készpénzkészletének takarékpénztári gyümölcsöző élhelyezése. — Az alép ok és üzemek készpénzkészlétéiféx átmeneti igénybevétele. — Az alispán véghatározata a Magyar Norma

1937. évi zárszámadásáról. — Toliba vármegye törvényhatósági kisigyillésének véghatározata Simon Ernő volt üzemi mérnök, végkielégitésé ügyében. — Ugyanennek véghatározata őzv. Cziráki Ferencné özvegyi nyugdijának megállapítása ügyében. — Az Országzászló IfeYé^ sitési költségeinek végelszámolása.

— Lapp Hénrik árfézi kutfüfó Vállalkozó kérelme 4000 P szállítási és fúrótorony megerősítési költség kiutalása iránt. — A földhözjüttá- táshoz szükséges érdemességet megállapító bizottság kiküldéáe. — A pénzügyi bizottságba 1 tag megválasztása. — Lendvay Lajos üzemi raktárosnak a IX. fizetési Osztályba való előléptetése. — Üírik József gyógyszerész, szekszárdi lakos bejelenti a képviselőtestületi tagságról való lemondását. — Sertésexport vágások bejelentése, és a vágássá! kapcsolatos hűtőházi és vágási 'díjak megállapítása. — Dr Kliégl LAJOS városi főjegyző nyugdíjazás iránti kérelme. — A Városi Zeneiskola igazgatójának kérelme a zeneiskola évi segélyének újabb megállapításáról. — A honvéd zenészek táSiéRj- mentessége a zeneiskolában. — Járási és városi katonai párancsrtók- ság elhelyezése ügyében -hozott ál- ispáni határozat. — Váfösi kézmüveknél alkalmazott órabéres miih- kások és a köztisZtásági alkalmazottak kérelme órabér emelésé iránt.

— A Magyar-Finn Társaság kérőimé a finn testvérek megsegítésé tárgyában. A közgyűlés lapzártakor kezdődött.

— Családvédelmi előadások. A bátaszéki családvédelmi kíréh- deltség f. hó 22-étől 27 óig bezárólag a községháza nagytermében minden nap d. u. 5—6 óráig megbeszéléssel összekötött előadásókat tart özv, Pekló Józsefné körzeti párt- fogónő vezetésével. Az előadások sorrendje: Hétfőn: Az erkölcsi hivő emelése a családban. Előadja dr Hauser Imre elnök. Kedden: Az egyke, mint társadalmi probléma. Előadja vitéz dr Szentlőrinczy G. Szerdán: A szociális közigazgatás. Előadja Sándor Albert t. elnök. Csütörtökön: Néplélektan. Előadja Lovass M. János igazgató. Pénteken: Fajnemesités, mint nemzeti eszme. Előadja dr Kovács Elek OTI orvos. Szombaton: A család, mbit a társadalom alapsejtje. Előadja dr Kovács János káplán.

— Beköszöntött a szigorú tél. Csütörtök virradóra beköszöntött nagy hóvihar megbénította a Paks— Nagydorog közötti útszakaszt is. Paksról igen sok embert kirendelt a hatóság a hótorlaszok elhárítására, ami részben sikerült is. A Duna is oly keményen befagyott» hogy a révnél már rendesen folyik a jégen való átkelés.

1940 január 24.