Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-06 / 1. szám
Äift? a nertibéfégséjgeft elléttt küzdelem hazánkban már nagyon régi keletű, mégis cáak a legújabb időkben, a betegségek kortanának és gyógyításénak megismerése folytán vált ez rendszeressé és így éj szo- ciátíi is egészségügyi intézkedések egész sorát váltotta ki. A matt évszázad végén csupán karitatív egyesületek foglalkozták á kérdéssel, de már a háború alatt keletkeztek olyan egyesületek, ámefyékriék célja á nemi betegségek elléni küzdelem volt. Ezek az egyesületek azután tömörülték és nekik köszönhető, hogy működésük minden tekintetben a kornak megfelelő volt, a kérdőét műidén részletében tudományosan szociális és nemzetgazdasági Szempontból kidolgozták, ámeiynek koronája a törvényhozás élé került nérrii beteg törvényjávaslát. Örömmel kell tehát üdvözölni ezt a törvény- tervezetet; amely módot fog nyújtani arra, hogy a valóságos népbetegségek ellen . most már törvényes eszközökkel is küzdHéSsüHk. A törvényjavaslat hatalmas lépéssel viszi előre a nemibeteggondozást és a megelőzést, dé a gyógyítást is, amikor lehétővé teszi a gyógyítási kényszert. Erre sok esetbeh hagy szükség van s azért rhint orvos meleg szeretettél üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, amely triint kerettörvény módot nyújt a hatóságoknak árra, hogy ezt a rendkívül nagy fontosságú kérdést, á gyógyítási kényszert kéllő tapintattal; de minden esetre á legnagyobb erényei keresztülvigyék. Ami a törvényben ujszérü, az áz orvosi titoktartásnak uj magyarázata. Az orvosi titoktartás kötelessége nem áll fenn a nemi betegsé- gek tekintetében azokkal szemben, akiket a beteg közvetlenül veszélyeztethet Aki nemi betegségekkel foglalkozott, mindegyik tapasztalhatta gyakorlatban azt, hogy az orvosi titoktartás régi és szigorú ínögyarázata igen sokszor súlyos helyzeteket teremtett. Az uj törvény nagyon helyesen ■— a nemi betegségek tekintetében az orvosi titoktartás bilincseit meglazította, ■nőst már módunk lesz arra, hógy 2 _ Téli rajz Térszintien csillog feléd a béke, az ágak hegyén omló hó: virág I... Fehér rajzóit itt fehérrel fehérre kimondhatatlan, hfls harmóniát Álmodva úsznak át az ég ezüstjén á hamvadó, halvány aranynapok. Csak a kémények füstjé száll fel Szárkén s mint éló lehelet, leiig, kanyarog á dermedt, tündöklő tündérvilágba, hol jégcsapon penget dalt a hideg ... De kályhák meleg, mély ölébe zárva parányi, pislogó parázsszivek sugároznak fonón az éjszakába ... Oh, szeresd a fénylő, ezüst mesét! De őrizd meg titkon, magadba zárva, piros szívvel — az élet melegéti Rumi Erzsébet Három szenny asszony Irta: Kováesné Huszár Jolán. Sf Három szegény asszony képe szendereg szivem mélyén, gyermekkorom első idejéből: Szép né a mosónőnk, Juli néni a bíró urék bejárója és Benkő néni a piaci kofaasSzony. Ha most visszagondolok életükre: csodálatos jóságok, elmondhatatlan kövességek zenéjét muzsikálja bennem emlékük. A Szépnéni ott lakott a hajtás mellett, főldberoskadf, szalmatetős TOLNAflECVB ÚJSÁG Bonyhádi TmwrtlQdMtdr». T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bftftk feányintézete (AlapfHatott a« 1*69. MIM? A fe&élofcyöséfcb föltételek melléit rtytijt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyéit bonyolítja le. 573 az ilyen súlyos esetekben, amikor I a beteg környezete közvetlen Ve- j szélyben van, megakadályozzuk. A gümőkór és nemibetegségek 1 élleni Védékézé$t egyaránt az Orszá- j gos Közegészségügyi Intézet irá- I nyitja, egybekapcsolván mindazoknak a szerveknek ténykedését, — amelyeknek együttműködése a törvényjavaslat rendelkezéseinek végrehajtása során hatásosan fog érvényesülni. A töfvény harmadik része a régi egészségügyi alaptörvény sok hiányos, hézagos rendelkezését korszerűsíti. Az uj törvény az embéri- ség nagyfontosságu problémáit öleli fél és igyekszik azokat a kellő gondos előkészítéssel a megoldás felé előre vinni. Miht a falusi egészségügyi viszonyokkal gyakorlatilag is nagyon istnerős orvos, tisztában vagyok ázzál, hogy má, amikor a nemzet ilyen sorsdöntő időket él, mindén erőt, enfergiát össze kéll fogni a magyarság életének további biito- sitására és valóbán félre kell tenni és ki kell kapcsolni minden olyan momentumot, amely ezt á nagy nemzetmentő összekapcsolódást a légkevésbbé is akadályozná, vagy hátráltátná A zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat, a Stefánia Szövetség, anya- és esecsemővédő intézet, valamitit az összes hasonló egészségvédelmi szervezeteknek meg kéll tálálniok a kapcsolatot az egészségügyi kormányzat intézőivel j e munkaközösségnek megvalósítása j érdekében azt még szorosabbra > kis viskójuk olyan volt; mint egy repedezett, kócos gombafej. Emlékszem a szörnyű levegőre, tenyérnyi ablakra, nagy-nagy összevisszaságra, mikor Cellával, a cselédünkkel néha benyitottunk és mosni hívtuk. Az ura mindig jobbra- balra dülöngélt; beszédét sohase lehetett megérteni, szeme véres volt és ijesztő, dolgozni sohse láttam, csak néha a kemencét rakta rőzsé- vel, mikor a felesége kenyeret dagasztott. Nagymosáskor alakult ki bennem igazi mivolta, mikor szegény asszony ki-kiöntőtte bánatát; aki hol kék volt, hol vörös, hol dagadt s hol a karja, lába, vagy dereka volt bekötve valami lehetetlen szinü keszkenővel. — Jaj, megint úgy elvert az a részeg gazember, hogy azt hittem, élve nem kerülök ki a kezei közül, amért a korcsmakontó miatt íá- pörlekedtem. S csak mosott szegény nyögve — hajnaltól napestig s hat gyereket tartott két keze munkájával. Ebédjei, vacsorái nagyobbik részét mindig azoknak rakta félre s még az ura korcsmakontóit is ő fizet- gette, vagy ledolgozta, hogy el ne vegyék fejük fölül a kis házat. Ütésék, verések jutalmával testén, lelkén, tartotta az otthon düledező falait. Árpád, Laj03, JuHs, Ilona, Róza, kell fokozniok és kapcsolódniok kell az egészségügyi kormányzatnak á hasonló munkakörben tevékenykedő szerveivel is. Meggyőződésem az, hogy ennek a törvényjavaslatnak igen nagy fontossága vari és az ország á legnagyobb hálával viseltethetik a belügyminiszter iránt azért, hogy e két súlyos népbetegség leküzdésére szolgáló rendelkezésekről, valamint a régi közegészségügyi törvény élavult rendelkezéseinek megformálásáról szóló törvényjavaslatot idé- ttözta, rilért ezzel hagy szolgálatot tétt a magyar közegészségügynek és a magyar nehizetnék is. A magyar jövő Irta: Jánosi György Ragyogó fény a magyar jövőben, bizalom a magyar szivekben, a magyar nemzet nagyságának útjára lépett és a felfordulások mélyéből Számára a történelem legszebb napjai fakádtak. Horthy Miklós független és szabód Magyarországa soha nem képzelt, eszményi magaslatod áll és él a maga hivatásának olyan fényében és súlyában, árhely páratlan a zavárosfejü korszakban. A magyár nemzet történelmi szerepe egyre izmosodik, jelentőségé aszerint növekszik, amint meg tudja őrizni lelki I egyensúlyát a béke mérlegén. A korszak végóráit éli, a salak ömlik, 1 széthull és megsemmisül, hogy beHermina felnevelkedtek, derék, dolgos emberekké váltak, láttam őket megházasodni, férjhezmenni, kettőt eltemetni, tudom, hogy amikor kidőlt szegény édesanyjuk a munkából, elvitte egyik lánya és ott hunyta le nála a szemét. A részeges urát pedig a legöregebb fiú örökölte a kis házzal együtt, melyből idővel szép, csinos, uj hajlék született. Csodálatos lelkierő és hősiesség lakott ebben az asszonyban s amikor látom a sokszor oly kicsiny semmiségek miatt összeomló családi otthonok tragédiáit : ma is felragyog előttem a mosóteknő mellett, izzadtságtól csepegő, ütésektől foltos, becsületes, kitartó, hű anyai arca. ... Juli néni is hasonlított hozzá. Pepi néninél — aki a bíró bácsi felesége volt -- találkoztam vele sokszor s különösen akkor szerettem, ha a küszöbön ült s a nagy famozsárban fejszenyéllel a mákot törte. Egy fakanállal gyakorta fellazította s ilyenkor mindig a markomba öntött egy jó falásnyit a finom cukros mákból. Egyszer meghívott bennünket Pepi nénivel levendulát szedni. Kis tenyérnyi szőlőjük volt a hajtás felé s félig a hegyoldalba ásott hajlékuk. Egyetlen szoba-konyhából állott, de tiszta volt és rendes, rózsaszín ágy- teritője és függönye kikeményitve ropogott, az asztalon egy csorba kis pohárban virág illatozott. Az 1940 január 6. lóié szebbf főbb Hét sarjadjon* Ebben a vajúdásban a szikla ftefttzet, a magyar, változatlanul elhívott. Ezek a gondolatok töltenek el, a írókor belenézek a magyar jövendőbe az év elején, r- Kezemben Romáin Roffand „Az elvarázsolt lélek* c. munkájának V. része. Az ember alkotó szellemiségének egyik Jellegzetes tünete ez a könyv. Kinyitom, olvasom: „Akik sopánkodnak Nyugaton, vagy akik méltatlankodnak, amiért az oroszok lerombolták az isténeket, a templomokat és a vallást: azok a halottak jobban teszik, ha eltemetik ha- I lottaikat! Semmi sem támad fel I többé ezekből a fehérre festett sírokból. Nem látják üres szemgöd- I reikkel, nem is láthatják, hdgy Ke- I létén ismét megszületett egy Isteni Ez a proletár, marxista, materiálista, I atheista ifjúság, amely komoly derűvel áldozza fel magát az utálta következők boldogságáért és társadalmi jólétéért: több vallásosságot hordoz magában, mint a hazug Nyugat valamennyi álszentje.“ Minden megvalósulás alapja és kimunkáíójs a képzelet és a szellemiség. Rómain és a hozzá hasonló szellemótiásök hangja előzte meg mindazt, aminek lidércnyomása aktit nyög ez a mostani világ, ók dajkálták a hálátlan sihederré iperedett ki- ősikét, adlak neki létjogotí létjogákóz erkölcsi alapot s most ez az ebüétet a bolsevista nyájnemzeten keresztül mulatságosan mutatta meg igazi arcát, botrányos értéktelenségét. Leyet- kezett. így akarta ezt az Isten í A megcsufolt, a ledöntött, a kicserélt, akinek a nevét nem volt szabad a szájravénni és az agyondicsért pro* létár, marxista, stb. ifjúság égj j maréknyi nép kelepcéjében Sfcáj- tátva eszmél rá árra, hogy vüh és milyen erős az Isten I ? A keresztyén magyar nemzeti gondolatnak sohasem lehet Szebb bizonyítéka mindannál, ami á Világon e pillanatban történik és az a nyugodt bizalom, améllyél ez a nemzet ma kormányával széniben viselkedik világos magyarázatai tátál Magyarország politikai magatartáura a kemencéhez támogatva ült, nem tudott járni szegény, fullasz- tóan köhögött s lábai dagadtak voltak, mint egy hordó. Juli néni kipakolta neki a csirkeszárnyat, savanyupaprikát és pogácsát, amit az ebédjéből hagyott neki, friss vizet állított mellé a padkára, megsimogatta egy kicsit a fejét s megígérte; hogy mingyárt hasogat fát és főz neki herbateát, csak minekünk megmutatja egy kicsit a szőlőt. Szépen megkötözött, gondozott szőlője olyan volt, mintha a leggondosabb férfikéz tartotta volna rendben. Egyik utszélen Viola, levendula, mályva, nefelejcs pompázott, a másikon ribizli- és egres- bokrok. Egykettőre telerakta a kötényem gyümölcsükkel és azt mondta, hogy csak szedjünk annyi levendulát, amennyit akarunk, ő is azt szokott a sublótfiókban tartani. A finomillatu, karcsú, kis lila virágokból szedtünk egy jó nyalábnyit s mire visszatértünk a házhoz, Juli néni már felhasogatta a fát s a háromlábon hársfateát forralt az asztmás urának. Valahányszor a szekrényemben a levendulás-zacskóm illatát megérzem, ma is mindig eszembe jut Juli néni, aki szőlőgöndozó, beteg- ápoló, bejáró, favágó s még isten tudja mi nem volt egy személyben, de azér-t violát és levendulát is ültetett, a rózsaszín függönyét is ki-
