Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-19 / 65. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 augusztus 19. zönsége zászlót ajándékozott a m. kir. 18. honvéd gyalogezrednek, hogy toborzója és hirdetője legyen a csodás magyar vitézségnek. A haza egén vészes fellegek tornyo­sulnak s nem tudni mikor pattan a szikra, hogy ismét lángra lobbantsa a világot. Ha jön a hivó szó, vigyé­tek diadalra e zászlót s ha kell utolsó csepp véretekkel is oltalmazzátok, hogy mindig fennlobogva hirdesse a magyar dicsőséget és élni akarást. Morvay László szavai után a zászlóanya Főispánné a vármegye nevében a következő feliratú piros szalaggal diszitette a Máriás lobo­gót; „Istennel a Hazáért!" Majd vitéz Vendel István polgár- mester kötötte a zászlórudra a vá­ros, zöld, „Veletek élünk és halunk“ — feliratú szalagját. A zászló felszalagozása után dr Mojtény Viktor tábori esperes lépett az emelvényre és izzó hazafiságtól (ütött, magasszárnyalásu beszédben szólt a katonákhoz és a katolikus egyház nevében megáldotta a zászlót, j Majd utána Lazáty Sándor pro­testáns tábori alesperes mélyen- szántó gondolatokkal a zászló je­lentőségét izzó hazafiusággal fejte­gei te s kitartásra buzdítva hon vé­geinket, a protestáns egyház nevé­ben áldotta meg az uj ezredzászlót. Az egyház áldásait a zászlótiszt és zászlótartó altiszt meghajtott zászló­val térdreereszkedve fogadta. Megható jelenet volt, amidőn az ezred tisztikara magasba lendített kivont karddal vette körül a meg­áldott ezredzászlót, miközben vitéz Hunfalvay Elemér ezredes, ezred­parancsnok átvette az uj Máriás lobogót. Az ünnepélyes átvétel után sorra beverték zászlószegeiket az egyhá­zak képviselői, a Kormányzó űr kép­viseletében megjelent vitéz Ruszkay Jenő altábornagy, Madi Kovács Jmréné zászlóanya, a honvédség főparancsnoka nevében Harasztosi Török Kálmán vezérkari ezredes, vitéz hunfalvay Elemér ezredpa­rancsnok, vitéz Madi Kovács Imre főispán, Morvay László vm. tb. főjegyző, vitéz Vendel István polgár- mester, a tisztikar s minden század képviseletében a század minden rangú honvédjének képviselője. A katonás rendben és gyorsa­sággal lebonyolított szegbeverés alatt a zenekar egyházi énekeket játszott, majd utána a magasra tartott zászló alatt lekerültek a fejekről a roham­sisakok, eskühöz lendültek a kezek és a 18. gyalogezred 1. és III. zászló- alja letette az esküt a felavatott zászlóra. Az impozáns ünnepély befejezése­Törvényjavaslat a síberek ellen A valutavisszaélések megtorlásá­ról elrettentő szigorú törvényjavas­latot készített a kormány. — Ez a javaslat, amelynek soronkivfil való előterjesztését pártkfilönbség nélkül helyesli minden magyar ember, aki szivén viseli az or­szág érdekeit, könyörtelen szigo- ruságu intézkedéseket tartalmaz azokkal a sötét egyénekkel szemben, akik aljas orvtámadást intéznek a pengő és ezzel az egész magyar gazdasági élet ellen. A törvényja­vaslat minden részletre kiterjedően foglalkozik a pengőkiajánlás bűn­cselekményével, a rejtett deviza­visszaélések és a valutáris bűn­cselekmények komplikált eseteivel. Intézkedik aziránt is, hogy a bíró­ság a valutasibert a börtönbünte­tésen és a pénzbüntetésen túl, meg­foszthassa attól a jogától, hogy magyarosított nevet használjon és azon túlmenően, a siboló elveszítse magyar állampolgárságát is. A javaslatnak időszerűséget ad és sürgősségét fokozza a zsidótör­vény végrehajtása. A kormány ugyanis megkezdte a zsidótörvény maradéktalan és tervszerű végre­hajtását. Amilyen részben halad a munka, a zsidóság részéről ugyan­olyan, sőt talán fokozottabb mérv­ben indult meg a gazdasági éle­képpen a katonaság diszmenetben elvonult a Kormányzó űr képvise­lője előtt, aki szívélyes bucsuzkodás után gépkocsiján a Himnusz hangjai mellett hagyta el a helyőrség lak­tanyáját. A közönség feledhetetlen élmé­nyekkel gazdagodva mondott búcsút honvédeinknek, fohászt küldve a Magyarok Nagyasszonyához, hogy legyen háziezredünk szent esküvése áldásos, katonáink elhatározása üd­vös hazánkra s az uj lobogó alatt i honvédeink minden lépését Isten áldása kisérje, hir, dicsőség ko- szoruzza1 tünknek súlyos károkat okozó pengőkiajánlása. Európa valamennyi állama féltve őrzi pénzét és igyekszik megaka­dályozni a valuta visszaéléseket, mert az országból kiáramló nagymennyi­ségű tőkék hiánya mindenütt idéz­hetne elő pénzromlást. Mennyivel indokoltabb, hogy mi is védjük meg kincsünket, a magyar pengőt, mert a pengő értékének állandó­sága valósággal létérdekünk. Gaz­dasági politikánk a pengő szilárd­ságának a jegyében folyik. Az egész ország jólétének alapja az állandó értékű, megtámadhatatlan magyar pengő. Ezt a pengőt köte­lessége a kormánynak megvédeni a lelkiismeretlen pénzrontóktól. Magyarország a belső rend és a fegyelem országa. Ezt a rendet csak úgy lehet fenntartani, ha a pengő maradandó értékébe vetett hitünk nem inog meg, ha nem ke­rülhet sor újból a magyar pénz ár­folyamának hullámzására s ezzel egyidőben fokozatos leromlására. Jól emlékszünk még azokra a vész­terhes időkre, amikor a magyar középosztály áldozatul esett az ide­genek spekulációinak. Emikor a köz- és magánalkalmazottak havi vagy heti fizetése alig nyújtott pár- napi megélhetést s amikor csak A tlslnnl Kúria története Slatina Radenci gyógyfürdő, 1939. Másodéves medikus koromban Grác környékén turistáskodtam stá­jer kollégákkal. Egyik nap nagy, fárasztó túráról jöttünk hazafelé, mikor a leányok egy kis kitérőt javasoltak a lankovicsi kápolnához. Kénytelenek voltunk engedni, mert a hagyomány azt tartja errefelé, ha egy leány őszinte szívvel könyörög a kápolna főoltárán lévő tisinai Mária szobor előtt, a legmakacsabb szülők szive is megenyhül és bele­egyeznek az addig ellenzett házas­ságba. A nyáron ismét Slatina Radenci, Jugoszlávia eme csodás hatású gyógyfürdőjét kerestem fel vese­köveim miatt. Valamikor mi orvo­sok, mire megöregedtünk — drága­köveket gyűjtöttünk... Ma csak veseköveket. Ittlétem első napjaiban meglátogatott Kranz József, a szom­szédos Tisina, azelőtt Csendlak köz­ség aranyszáju esperese, kinek gyö- győrü magyarnyelvű szentbeszédére ma is szeretettel gondolnak vissza a tavaly Radenciben járt magyar orvosok és újságírók. Szóba került a Grác melletti tisinai Mária szobor. — Gyere ki hozzám — úgymond — egyik nap, majd elbeszélem a történetét. * Ahogy a Murát a híres Petánci savanyuvizkutaknál átlépem, már ' magyar szó üti meg a fülemet. Itt I a Muraközben (Prekmute) a szlovén mellett még a magyar helyiségneve­ket is használják és igy egyórás szép séta után megtalálom Tisinát. Hatalmas őspark övezi a XIV. szá­zad elején korai gótikus stílusban épült gyönyörű templomot. Mögötte a kuriaszerü papiak. A véget érni alig akaró sokfogá- sos ebéd után előkerül egy vastag fóliáns, melyben egyházi latinsággal írták meg a plébánia történetét, hosszú évszázadokon keresztül. Tisina már az Árpádok korában a Batthyányiaké volt. 1400 körül Itáliából egy Manzini nevű szobrászt hozattak, hogy szobrokkal ékesítse a még ma is szép kastélyt, a tem­plomot és a parkot. A művésznek segített serdülő fia. A fiú és a kis Batthyányi leány közt először paj­tásság, majd évek múlva szerelem fejlődött. Egy"gyönyörüséges Mária szobrot faragott a templom főoltá­rára, beleöntve egész lelkét A Szűz Anya arcáról a szépség, jóság és szeretet sugárzott és felismerhetők voltak rajta a kis Julia vonásai. Mikor a szülők tudomást szerez­tek a fiatalok szerelméről, felmond­ták a jött-ment művésznépségnek a szerződést. Julia mindennap órák hosszat könyörgött Szűz Mária szobra előtt a templomban, hogy bírja engedékenységre szüleit. Az elutazás előtti napon futár érkezett Bolognából, hogy a város püspöke conte Manzini meghalt és a művész örökölte a nagy vagyont és a contei (grófi) rangot. A fiatalok egymásé lettek. A csodatévő tisinai Mária szob­rához ettől fogva elzarándokoltak a szerelmes fiatalok és a Boldog- ságos Szűz meghallgatta imáikat. Lassanként bucsujáró hellyé lett. 1532-ben Ibrahim nagyvezér Bécs ellen induló hatalmas hadseregét megállította Kőszeg váránál Juri- sics Miklós maroknyi serege. Míg az ostrom tartott, a császári hadak segítséget kaptak és a török csúfos vereséget szenvedett. A visszaözönlő hadak végigpusztitotfák Stájerorszá­got és martalócaik Tisinára is el­jutottak. Franciscus plébános, hogy Hadlemlekmfioek. orszúszúszlúk. templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktér márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hufschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbaoher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszérd, Horthy MiklAs-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd állandó pótdijakkal tudta az állam- háztartás — annyira-amennyire — biztosítani a létminimumot is alig jelentő fizetéseket. Amikor kisem­berek egyik napról a másikra azon vették észre magukat, hogy nehéz munkával, takarékos, szolid életmód mellett egy életen át öszekuporga- tott vagyonkájuk elértéktelenedett A magyarságtól idegen valuta- siberek pénzügyi manipulációi okoz­ták akkoriban a magyarság anyagi romlását és idéztek elő számos magyar sorstragédiát. Ezt a játékot a Teleki-kormány nem engedi meg­ismételni. Saját kárunkon okultunk a múlt szomorú tapasztalataiból s az uj javaslat törvényerőre emelke­désével meg fogjuk tudni akadá­lyozni, hogy a magyarság újból játékszerévé váljék a tőlünk idegen, zsidó tőke mohóságának. Egyete­mes nemzeti'érdek megakádályozni, hogy ezek a tőkék állami ellen­őrzés nélkül kiáramolhassanak az országból. A gyors intézkedés ezt a célt szolgálja, amidőn verejtékes munkánk gyümölcsét, az ország számára az életet jelentő pengőt megvédi. A magyar társadalom osztatlan örömmel üdvözli a magyar gazda­sági élet leromlását megakadályozó uj törvényjavaslatot. NÉP gyűlések a vármegyében A vármegyei MÉP .szervezet őszi gyűléseit összeállítva, a követ­kező program szerint fogja az egyes választókerületekben a választmányi üléseket megtartani. Dombóváron és Döbrőközön augusztus 27-én, Szekszárdon, Bátaszéken és Tolnán szeptember 3-án, Pakson és Duna- földváron szeptember 10-én, Tamá­siban szeptember 17-én. A részle­tes program külön lesz még kö­zölve. a csodatévő Mária szobrot meg­mentse, elásta a Mura parti rétjén. A plébánost a törökök megölték és lassanként feledésbe ment a szo­bor emléke. Vagy kétszáz év múlva egyszer a Mura áradása után a plébános tehene a réten legelve egy gödörbe zuhant. Mikor kiemelték, megtalál­ták a Mária szobrot. A hagyomány szerint olyan nehéz volt, hogy nem tudták kézi erővel elszállítani. Erre négyökrös szekeret hoztak. Amint a szobrot a szekérre tették, az ökrök megvadultak és világgá szaladtak. Hónapok múlva találták meg a Grác melletti Lankovics faluban. A népek szerint egy este négyökrös szekér állt meg a falu kápolnája előtt, a szekéren egy gyönyörűsé­ges Mária szobor. A kápolnából éppen akkor lépett ki egy leány, ki buzgón imádkozott, hogy vőlegénye szülei egyezzenek bele a házassá­gukba, melyet szegénysége miatt elleneztek. Mikor meglátta a szob­rot, mint pelyhet vitte be a kápol­nába és elhelyezte az oltáron. Hazatérve a faluba, vőlegénye boldogan újságolta, hogy szülei csodálatosképpen hirtelen megen­gedték, hogy elvegye. A szobor a kápolnában maradt, tisinai Máriának hívják ma is, a lábainál lévő vázából sohasem fogy ki a virág és messze vidékről jár­nak ide imádkozni a tiszta szívül szerető párok. .Dr Balázs Győző*

Next

/
Oldalképek
Tartalom