Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-11 / 21. szám
XXI. évfolyam Szekszárd, 1939. március 10. (Péntek) 21. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SscrkcssfösáfT óe Icladófiival&1i Scckazárdl Népbank épületében. Telefonazám: 85 eiaflzcUal dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Pe lelőa azerkeaztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden exerdán ée szombaton. BlőflzeMal dllak éa hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdetdaek árait A legkisebb hirdetés dl|a t*B0 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter azéles hasábon mllllmélersoronként 10 flUér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin! a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. MEGALAKULT A MAGYAR ÉLET PARTJA A Nemzeti Egység Pártja Ester- házy-utcai klubhelyiségében népes pártértekezletet tartott, melyen megjelentek a kabinet tagjai, a képviselőház elnöke és alelnökei, az államtitkárok, a párt vezetői, a főispánok, valamint a párt képviselő tagjai. A NEP-nek ezen az utolsó értekezletén Hóman Bálint helyettes pártvezér meleg hangon üdvözölte Imrédy Bélát és Darányi Kálmánt, majd indítványára megörökítették Gömbös Gyula emlékét, akinek szellemében kívánta a párt a nemzetet vezetni az erős nemzeti állam és a jobb magyar élet felé. Bejelentette, hogy a Gömbös Gyula által kijelölt politikai vonalon tá- gabb, nagyobb keretek közt haladva Magyar Élet Pátija név alatt uj vezetők vezetése mellett fognak harcolni a régi célokért és a régi eszmékért. Gróf Teleki Pál miniszterelnök indokolta meg ezután a NÉP megszüntetésének szükségességét és a párt ezen utolsó értekezletének a berekesztése után a Magyar É'et Pártja gyűlt össze értekezletre és ezen ugyancsak gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott igen hatásos, hosszabb beszédet, kifejtve, hogy a minden érzésében magyar párt nem a formáknak, hanem a való életnek kíván élni. Az élet pulzusán akarják a politikusok tartani a kezüket, figyelni, segíteni, keretekbe formálni, gazdagítani akarják az életet a törvényhozásban, amely nem más, mint a nemzet akaratala- kitása. A magyar élet jelenti a minden vonatkozásban való sajátos magyar életet, amely a közösségé, a nemzeté. Minden képviselőnek, minden törvényhozónak a saját személyében külön-külön is ezt az életet kell képviselni, mert a törvényhozó az egész országot szolgálja és képviseli. A törvényhozás nem múló dolgokat szolgál, hiszen a nemzet örök értékeinek a megóvására, fejlesztésére küldetett ki — úgymond a miniszterelnök — mert a parlament minden tagjának kötelessége, hogy munkájával hozzájáruljon a közösség szolgálatához. Ennek ellenében a társadalomtól el lehet várni, hogy mérje le a kötelesség gyakorlásának az értékét és nehézségét és lássa be, hogy az országgyűlés tagjainak a beszédeihez mekkora meggondolás, készülés, átgondolás és sok olyan munka is kell, ami az okos tanácskozásnak és a helyes cselekvésnek az alapja. A Magyar Élet Pártját azért kell megalakítani, — hangoztatta gróf Teleki — hogy mindazok, akik velünk egyérzésüek s ugyanazokat a célokat szolgálják az országban, hozzánk csatlakozhassanak, hogy egyesülhessenek régebbi keretek, melyek eddig külön utakon jártak, vagy járnak ugyanazon eszmék szolgálatában. Nagy éljenzés közben jelentette be, hogy több olyan képviselő is csatlakozott a Magyar Élet Pártjához, akik eddig a párt keretein kívül ültek a képviselőházban és igy a pártnak ma már százhúsz tagja van. Annak a reményének adott ezután a miniszterelnök kifejezést, hogy az országgyűlés másik házában is sokaknál visszhangra fog találni a Magyar Élet Pártjának iránya és célkitűzése és ezen túl országszerte visszhangra fog találni választóknál és nem választóknál, az egész magyar nemzetnél egyaránt, mert a nemzet felismeri a jóakaratot, a kötelességteljesités erős akaratát és önzetlenségét, mely a pártot célkitűzéseiben és cselekedeteiben vezeti. A választópolgár a választások idején néha intenzivebben vesz részt a politikában, azután visszatér a polgári életbe, ahol más emberekkel együtt alkotja közvéleményt, a nemzet gondolat- világát. Most megindult a mozgalom, amely szervezkedésével, organizációival egy munkaközösségbe összefoglalja mindazokat, akik ugyanazokat a gondolatokat akarják szolgálni. Ez az esztendő —úgymond gróf Teleki Pál miniszterelnök — nyilvánvalóan a politikai elhatározás esztendeje, mert hiszen mához egy esztendőre telik le az országgyűlés mandátuma. Ezen az időn belül tehát a választók elé kell állani. Elérkezett tehát az az idő, amidőn az uj parlamenti ciklusra elő kell készülni s azért ebben az esztendőben erre a munkára kell koncentrálni magunkat. Gondoskodni kell arról, hogy a párt lehetőleg megerősödve, kiszélesedve és a választók akaratát, a magyar nép szándékait megérezve és kifejezve álljon készen a további munkára. Társadalmi szervezésre van tehát szükség, mert a magyar társadalom tulkevéssé öntudatos a maga aktivitásában. Ma, amikor a világon mindenütt erős társadalmi életet is élnek az emberek, nekünk is szolgálnunk kell ezt a célt, formálni kell a társadalmat, mert nem mindenki érti meg egykönnyen, hogy a társadalomnak funkciói vannak, amelyeket gyakorolni kell s amelyekkel tehermentesíteni kell és lehet is az állam gépezetét. A Magyar Élet Pártja jelenti a kifejtetteken túl a társadalmi békü- lés munkáját is, amely — minthogy fennmarad és szükséges — nem a jelen pillanat munkája. Azonkívül politikára nevelni kell minden embert és pedig úgy, hogy jó magyarokká, jó állampolgárokká, magyar választókká és ha a választó- polgárok bizalma is feléjük fordul, jó politikusokká neveljük őket. Ez lehet minden társadalmi munka politikai eredménye, úgymond a miniszterelnök, aki azzal fejezte be nagyhatású beszédét, hogy a párt programmja a Gömbös Gyula óta egymás után következő kormányok törvényes alkotásaiban annyira megnyilatkozik, hogy a programm irányáról és tartalmáról senkiben az országban kétség nem állhat fenn. A megjelentek ezután a Magyar Élet Pártjának megalakulását egyhangú lelkesedéssel kimondták és a miniszterelnök indítványára megválasztották a párt elnökévé báró Vay Lászlót. Gróf Teleki Pál mint a magyar politikai élet régi kipróbált harcosát üdvözölte az elnököt, aki közéleti működésének minden helyén kiválóan teljesítette kötelességét. Báró Vay László meleg köszönetét mondott a miniszterelnök kitüntető szavaiért, majd leszögezte, hogy a Magyar Élet Pártjának élet- rehivása hatalmas összefogását jelenti azoknak a magyar erőknek, amelyek a szegedi ellenforradalmi gondolatból sarjadtak ki és amelyek két évtized hosszú, kitartó, fáradságos és az akadályok egész sorát elhárító munkája után jutottak csak el odáig, hogy ma már a keresztény, nacionalista Magyar- ország gondolatának a megvalósítását testesítik meg. Majd annak a kifejezésével végezte beszédét, hogy a Magyar Élet Pártjának első hitvallása a népi egység és a szociális segítés gondolatán felépített reform- politikának a megalkuvás nélküli folytatása, szembeszállás minden olyan törekvéssel, amely a magyar élet keretét visszafelé próbálja forgatni és ez a magyarázata annak, hogy haladó és dolgozni vágyó magyar falvak és városok népe olyan érdeklődéssel figyel fel a Magyar Élet Pártjának zászlóbontására. Ezt követően megválasztották a I párt tisztikarát. Vitéz Thuránszky László főispán lett a miniszterelnökség sajtófőnöke Múlt lapunkban már közöltük, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök dr vitéz Thuránszky László főispánnak ajánlotta fel a miniszterelnökség sajtóosztályának főnöki állását és hogy ő ezt az állást el is fogadta. Ezen az alapon a Kormányzó Oíő- méltósága vitéz Tharánszkyt kinevezte miniszteri osztályfőnökké és főispánunk hétfőn már át is veszi uj hivatala vezetését. A vármegye közönsége őszinte sajnálkozással veszi tudomásul a főispán távozását, mert három és félévi tolnamegyei hivataloskodása egyre növelte azt a tiszteletteljes rokonszen- vet, amellyel itt beiktatása alkalmával fogadták. Kiváló rátermettséggel, nagy tudással és a diplomata tapintatosságával töltötte be ezt a nehéz tisztét és az eléje kerülő ügyekben mindig a legtárgyilagosabban, a legigazságosabban, a szociális érdekek szem előtt tartásával döntött. Köztudomású, hogy mint vármegyénk főispánja, számtalan bonyolult problémát, több igen fontos kérdést oldott meg általános elismerést és megelégedést keltve. A vármegye alispánjával és tisztikarával mindig a legnagyobb egyetértésben működött és igy igen nagy érdeme van a vármegye közéletének nyugodtságában. Mindeme tulajdonságai révén nemcsak a közönség szim- • pátiéit szerezte meg magának, ha- | nem a megye -érdekében kifejtett nagyszabású munkásságával nevét akként iktatta be a vármégye főispánjainak sorába, hogy távozása igen komoly veszteséget jelent. Reméljük azonban, hogy azok a kapcsolatok, melyek három és féléves szekszárdi tartózkodása alatt közte és a vármegye közönsége közt kifejlődtek, távozásával nem szakadnak meg, mert nagyobb hatáskörű, uj magas állásában alkalma lesz Tolna vármegye ügyeit tovább is figyelemmel kisérni és jogos kívánságait elősegíteni. Amilyen sajnálkozással vette tudomásul Szekszárd és e vármegye közönsége.vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnöki kinevezését, ugyanolyan örömet okozott ez Budapesten. Ennek az örömnek adnak hangot azok a közlemények, amelyekkel a fővárosi nagy lapok fogadják az uj sajtófőnököt, kit a külügyminisztériumban eltöltött szolgálati idejéből oly előnyösen ismernek. Megírják róla, hogy kitűnő képességeit, személyi adottságait, tehetségét hosszú éveken át a diplomáciai külszolgálatban hasznosította, majd központi szolgálattételre történt visszarendelése után a minisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, átmenetileg pedig vezetője volt. Ebben a munkakörben bőven volt alkalma megismerni a sajtónak a nemzet ügyei közvetlen szolgálatával való összefüggéseit. A világEgyes szám ára 12 fillér
