Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-03-11 / 21. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 március 10 "\ Miéri jobb vízben bevenni az A S P I R I N tablettákat Mert a vízben finom porrá széte­sett tabletták a gyomron gyor­sabban jutnak át, egyszerre kerül­nek a szervezetbe és így jobb és gyorsabb hatást fejtenek ki. Minden Aspirin- tablettán a »ßaffefc« - kereszt látható, ez különbözteti meg az utánzatoktól. 2 sajtó állandó nyilvántartásával s a világkülpolitika küzdőteréig eljutó magyar sajtóhangok irányításával Összefüggő tevékenysége a sajtó kérdéseinek és feladatkörének az országban egyik legavatottabb is* merőjévé tették őt. Sajtófőnöki kinevezésével most a sajtó egyik legalaposabb ismerője fiatal, de tapasztalatokban már gaz­dag közszolgálati vezető férfiú, egy máris szép és eredményekben gaz­dag pátya presztízsét élvező közéleti ember kerül a belpolitikai élet egyik legfontosabb pozíciójába. A sajtó életének bonyolult mechanizmusát tapasztalatból megtanult ember vi­téz Thuránszky László dr, aki ezen­kívül európai műveltségű, biztos itéletü, finom modorú ur, akinek politikai tapintata, élettapasztalata, képzettsége és szeretetreméltósága ad hivatást arra, hogy az ilyen mozgalmas korszak fokozott fel­adataiban, a legkényesebb helyek egyikén, a sajtófőnöki állásban tá­mogassa a miniszterelnököt és a nehéz feladatát végző magyar sajtót. Mi is ezekkel a gondolatokkal eltelve veszünk búcsút Öméltóságá­tól, akinek nagyszerű képességeit az egész magyar haza szolgálatába állította a miniszterelnök. Az uj sajtófőnök ősrégi magyar nemesi családból származik, amely családnak a XIII. századtól kezdő­dően Szepes, Liptó, Zemplén, Ung és más felvidéki vármegyékben vol­tak birtokai. A Thuránszky-család jelenleg Zemplén megyében bir­tokos és ott az uj sajtófőnök atyja hosszú ideig vármegyei főjegyző, alispán, majd főispán volt. Thuriki és komjátnai dr vitéz Thuránszky László az 1892. évi május 19-én Sátoraljaújhelyen szü­letett, középiskoláinak elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott Münchenben és Párisban. Tanul­mányait a kolozsvári királyi egye­temen fejezte be és ugyanott avat­ták az 1914. évi márc us havában jogtudományi, ugyanazon év júniu­sában pedig átlamtudományi dok­torrá. Katonai kötelezettségének, mint az akkor Grázban állomásozó cs. és kir. 16-os huszárezred önkéntese az 1911/12. évben tett eleget. Köz­vetlenül utolsó szigorlatának leté­tele és doktorrá avatás után a vi­lágháború kitörésekor az aradi 12. közös Nádor-huszárezredhez vonult be mint hadapród. Ezzel az ezred­del küzdötte végig a háborút mint hadapród, hadnagy és az 1915. év novemberétől mint tényleges fő­hadnagy. Négyévi megszakitásnélküli front­szolgálata alatt végigküzdötte ezre­dének összes galíciai, oroszországi, erdélyi, romániai és olaszországi ütközeteit és századparancsnoki be­osztásában végzett kiváló harctéri teljesítményeiért számos katonai ki­tüntetésben részesült. Az 1918. év junius havában az olasz haderők nagy ellenoffenzivája révén a Piave deltájánál századának életben ma­radt részével, mintegy harminc em­berrel fogságba esett. Az olasz fogságból az 1919. évi október hó elején szabadult és — egyenesen Horthy Miklós akkori fővezér törzskarához vonult be szol­gálattételre Siófokra. Az 1920. évi februártól szeptem­berig közigazgatási gyakornok, tb. vármegyei aljegyző volt Zemplén vármegyében. Ugyanazon év szep­temberében szolgálatra berendelték a m. kir. külügyminisztériumba és az 1921. évben m. kir. követségi attasé lett. Az 1923. évtől az 1926. I évig a belgrádi, — majd 1926-tól 1929-ig a bukaresti m. kir. követ­ségen teljesített szolgálatot. Mind­két állomáson különösen a kisebb­ségi kérdést tanulmányozta. — Az 1926. évben nevezték ki II. osztályú követségi titkárrá, mig 1929-ben berendelték a külügyminisztériumba, központi szolgálatra. Az 1929-től 1934-ig terjedő öt év alatt mint a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője működött. — Az A magyar vidék vezető pénz­intézetének mérlege minden esz­tendőben különös figyelmet érde­mel, mert működésének 94. eszten­deje a bizonyítéka annak, hogy a vidék gazdasági erői egymagukban is jelentős intézmények és kiváló eredmények létrehozására alkalma­sak, de mérlegének számszerű adatai az utolsó esztendők során fokozott érdeklődésre tarthatnak számot megyénkben, minthogy bonyhádi fiókintézetén keresztül a PÉCSI TAKARÉKPÉNZTÁR mind nagyobb mértékben kapcsolódik be várme­gyénk gazdasági életének pénz­ellátásába s válik a takaréktőkék gyűjtőhelyévé. A 94. évi közgyűlést e hó 7-én tartotta meg az intézet s az ott elő­terjesztett mérleg hatalmas szám­adataiban rejlő eredmény elsősor- I ban Visnya Ernő kincstári főtaná- i esős, felsőházi tag és Siptár Lajos h. vezérigazgató érdeme, kik műkő- ' 1934. év októberjében a marseillei merényletből támadt magyar—jugo­szláv konfliktus ügyének előadója­ként a külügyminisztérium politikai osztályába ment át. Ebben a minő­ségben résztvett az 1934. évi no­vemberi és decemberi, valamint az 1935. évi januári genfi népszövet­ségi tanácsüléseken, mint a magyar delegáció tagja. — Főispánná tör­tént kinevezéséig I. osztályú kővet- ségi titkár volt. désükkel egy közel 100 esztendős múlt tiszteletreméltó hagyományait és a mai rohanó kor követelmé­nyeit egyeztetik össze. A váltókölcsönök és folyószámla adósok tétele 25,966.207*22 pengő, a múlt évit másfél millió pengővel haladja túl. Az intézet által kezelt takarék- és folyószámla betétek 12,681.32373 pengőt tesznek ki, a szaporodás az előző évvel szemben mintegy negyedmillió pengő, s ezen utóbbi eredmény jelentőségét mi­sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt esztendő állandósult külpolitikai bizonytalansága orszá­gos viszonylatban csökkenést ered­ményezett. Az intézet 113.86057 pengő tiszta nyereséget mutat ki, s osztalékát a múlt évvel szemben 6*50 pengőről 7 pengőre emeli. Kiterjedt affiliációs hálózatán kí­vül a PÉCSI TAKARÉKPÉNZTÁR­NAK fiókjai működnek Bonyhádon, Sellyén, Sásdon, Szentlőrincen és Azuj42. H. Kir. M Osztúlyiorsjüték I már április 4-én kezdődik játékterve, a sorsjegyek ára, nyerési esélye változatlan. m\ A hivatalos föárusitók az eddig játszott sorsjegyeket Üzletfeleiknek, — nmennyire lehetséges, — felajánlják a kővetkező első osztályra a folytonosság biztosítása végett. Nagyan ajánlatos, hogy az eddigi részt* vevők sorsjegyszámaikat tartsák meg és erről értesítsék a főárusitó* Jukat, akik azonban nem akarják megtartani, szíveskedjenek azonnal visszaküldeni a sorsjegyeket. UJ VEVŐI pedig minél előbb rendeljenek sorsjegyet, mert sorsjegy nélkül nincs nyerési lehetőségük, sőt még rnménységük se lehet, hogy gyorsan, váratlanul gazdagok lehessenek. Megfizetni van idő — legkésőbb — a húzás előtt. Az I. os tályu sorsjegyek hivatalos ára az összes főárusitóknál Vb P 3l/a, V* P 7.-, Va P 14.—, % P 28.-. Uj játéktervet készséggel kü'denek az összes föárusitók kiknél a titoktartás biztosítva van. A Pécsi Takarékpénztár közgyűlése Bonyhádi fiók intézetének szerepe vármegyénk hiteléletében Budapesten, mely utóbbin keresz­tül a fővárossal a közvetlen kap­csolatot tartja fenn. A bonyhádi fiókintézet négy évi fokozatos fejlődés után ma az ottani piac vezető intézete, mely­nek helyi választmánya D'őry Frigyes gazdasági főtanácsossal az élén, vármegyénk érdekeit képviseli. A bonyhádi fiókintézet 1938. évi főbb állomány adatat a követke­zők: készpénz és bankári követe­lések 187.424*88 pengő, váltóköl­csönök és folyószámla adósok 1,976.232*13 pengő, takarék- és folyószámlabetétek 773.807*61 p. A kamat- és jutalékjövedelem 151.755*11 pengőt tett ki. A közgyűlésen megjelent rész­vényesek az elért eredményeket örömmel vették tudomásul s az intézet vezetőségét meleg ünnep­lésben részesítették. A toMrmesgel Önkéntes tűzoltók bajtársi látogatása Munkácson A Szekszárdi önkéntes Tűzoltó Testület legutóbbi gyűlésén elhatá­rozta, hogy a Felvidék felszabadu­lása után meglátogatja Munkács önkéntes tűzoltó testületét és ennek a látogatásnak emlékére szép nem­zeti szinü zászlót visz ajándékba a munkácsi bajtársaknak. Folyó hó 4-én indult el a 21 főből álló tár­saság, amelynek tagjai voltak Szék: szárd város részéről dr Cs. Papp Jenő h. polgármester, Bereznay Isfc ván vm. árvaszéki h. elnök, önkén­tes tűzoltó főparancsnok, a várme­gye és a vármegyei tűzoltó szövet­ség részéről, valamint Török István hivatásos tűzoltóparancsnok a hi­vatásos tűzoltóság részéről. A szek­szárdi testület tagjain kívül Tolná megye nagyobb községeinek testü­letéit egy-egy tag képviselte. A lá­togatás célja volt egyrészt, hogy felvehessék a munkácsi bajtársak­kal a baráti kapcsolatot, másrészt, hogy a dunántúli bajtársak meglát­hassák azt a vidéket, amelynek ma­gyarjai 20 éven át szenvedtek ma­gyarságukért. Budapesten a munkácsi vonat in­dulása előtt meglátogatták a fővárosi tűzoltókat és a bajtársak gyakor­latilag bemutatták a dunántúli tűz­oltóknak a tűzoltó és légvédelmi készülékeket Munkácsra érkezve az ottani önkéntes tűzoltó testület tag­jai zászlókkal és virágokkal feldi* szitett autókkal várták a vendége­ket. A legszivélyesebb fogadtatás után meglátogatták a város ősi ne­vezetességeit, valamint a város igen fejlett tűzoltófelszerelését. Vasárnap reggel tűzoltóink részt- vettek, mint hivatalos vendégek az újoncok eskütételénél, a rendőrtisz­tek és a legénység, továbbá a pol­gári őrségnek a határi harcban részt vett tagjainak kitüntetésénél. Ezt követően volt a tűzoltóünnepély, amelyen a tolnamegyeiken kivül jelen volt Fekesházi alispán, Bereg és Ung vármegyék képviseletében, Nemes József ezredes Munkács vá­ros vezetője, valamint a város elő­kelőségei nagyszámban. Az ünnepség kezdetén Nemes Jó­zsef ezredes üdvözölte a megjelen­teket, majd Bereznay István önkén­tes tűzoltófőparancsnok szép beszéd kíséretében átadta az ajándékzászlót. Utána Fekesházi alispán lelkes sza­vakkal köszönte meg a tolnamegyei tűzoltók látogatását és a gyönyörű zászlót, majd Katrits mohácsi tűz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom