Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-08 / 20. szám
XXI. évfolyam 20. szám. Szekszárdi 1939. március 8. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP OssrkuitöA^B ás kiadóhivatal '■ Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám: 85 Eiaflxsttal dl|i Bgész évre _ 12 pengő || Pélévre-----------6 pengő fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azerddn és szombaton. Bjőftestésl dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések drali A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mfltlméleraoronkénl 10 fillér, Alléstksrssőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint s nylfttér soronként 60 fillérbe kerül. ülnél több magyar találjon megélhetést a haza földjén, mondotta gróf Teleki Mihály föld- mivelésfigyi miniszter Kunszentmár- tonban tartott képviselői beszámoló beszédében és mezőgazdasági politikánk céljául ezt állapította meg. Minél több magyart kell ugyanis a magyar röghöz kötni és azt a kérdést kell elsősorban megoldani, hogy fejlődő gazdasági élet legyen Magyarországon, hogy a magyar faj szaporodhasson és megerősödhessen. Ezt a célkitűzést pedig a földbirtokkérdés rendezésének a során kell megoldani. Olyanok kezébe fogja adni a most -tárgyalás alá kerülő törvény a magyar földet, akik a magyar földből sarjadtak ki és összenőttek a magyar történelemmel. Mivel nem engedhető meg, hogy a magyar föld i egyetlen holdja is műveletlenül maradjon, sorra kell hogy kerüljenek azok a földek is, amelyek nincsenek kellőképpen megművelve és kisemberek kezére jutnak majd a részvénytársaságok és bankok kezén lévő tulajdonok is. Nem marad magyar föld idegen állampolgár kezén sem és a kormány igénybe veszi .azoknak a magyaroknak a földjét is, akik az ebből származó jövedelmeket nem itthon, hanem más országokban költik el. Szóba jön az egyházi birtok és magán- tulajdonban levő földbirtok is. Mivel az ország minden felesleges pénzét egyelőre a hadsereg fejlesztésére kell fordítani, ennek következtében a kormány földbirtokpolitikai tervének megoldását átmenetileg nem tulajdonbajuttatással, hanem kishaszonbérletek juttatásával kívánja megvalósítani és az a kisfaaszonbérlő, aki megfelelően gazdálkodik, később tulajdonba is megszerezheti majd a földet. Olyan intézkedéseket tervez a kormány, hogy a kisgazda terme- dése is ugyanarra a színvonalra emelkedjék, mint a nagy- :és középbirtoké. Evégből olcsó műtrágya, vetőmag, tenyészállatakciókat rendszeresítenek és emelik a kisgazdák gazdálkodási tudásának a színvonalát. Elsősorban azok a törpebirtokosok kapnak földet, akiknek néhány holdnyi földje nem elég a megélhetéshez. Szociális alkotásokat is terveznek a földmivelés terén: munkaalkalmat a kubikusoknak és ezekre is kiterjeszti a mezőgazda- sági munkásbiztositás lehetőségét. A kisbirtokok szaporodásával — emelkedni fog a kisebb termelési ágak hozama, melynek termelvé- nyeiért az ország nemes valutát és aranyat is kap majd. Eme termel- vények értékesítése céljából alkalmat ad a kormány az igazi szövetkezeti eszme kifejlesztésére és arra, hogy a magyar falu népéből a magyar életet ismerő magyar kereskedők lehessenek. Vitéz Thuránszky László főispán lesz i a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke A szombaton reggel megjelent budapesti napilapok hivatalos helyről szerzett értesülés alapján közölték, hogy gróf Teleki Pál miniszter- elnök dr vitéz Thuránszky Lászlónak, Tolna vármegye főispánjának ajánlotta fel a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöki állását. A kormánynak ez a kitüntető bizalma dr vitéz Thuránszky Lászlóban olyan férfit állít a sajtóügyek élére, aki kellő szakavatottsággal fogja intézni a sajtó dolgait, mert hiszen főispánná való kineveztetése előtt évekig volt a külügyminiszteri sajtó- osztály főnőkhelyettese és ez alatt az idő alatt rendkívül fontos és kényes feladatát a hozzáértők legteljesebb elismerésétől kisérve látta el. E téren kifejtett értékes tevékenységének elismerése volt, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter és gróf | Csdky István protokolfőnök, jelenlegi külügyminiszter is megjelent főispánunk szekszárdi beiktatási ünnepélyén. Bár a vármegye rendkívül sokat vészit a nagy agilitásu dr vitéz Thuránszky László távozásával, ebbe a ténybe csak azzal a tudattal nyugszik bele a közönség, hogy vitéz Thuránszky László sajtófőnöki kinevezése csak egyik lépcsője annak a fényes karriernek, amelyre őt nagyszerű képességei méltán predesztinálják. Mint lapzártakor értesülünk, a kinevezés már befejezett tény, mert Budapesten tartózkodó főispánunk a kitűzött határidőig, hétfőn délutánig közölte a miniszterelnökkel, hogy elfogadja a neki felajánlott sajtófőnöki tisztséget. Missziós vasárnap Szekszárdion Március 26-án nagy eseménye lesz Szekszárd katolikus társadalmának. Az Urilányok Máriakongre- gációjának meghívására P. Reisz Elemér György S. J. főiskolai tanár, a támingi missziók prokurá- tora, a Katolikus Missziók népszerű szerkesztője városunkba jön, l\ogy missziós vasárnapot tartson. A nagymfiveltségü P. Reisz — akinek szentbeszédét nemrégen a rádió is közvetítette, — mondja március 26rán a belvárosi templomban a szentmisék prédikációit. Este 6 órakor a Katolikus Körben nagyszabású missziós konferencia lesz. Az ünnepség szónoka ugyancsak P. Reisz. Á magas nívójú kul- tűrést szereplői egyébként budapesti művészek és helybeli műkedvelők lesznek. A műsor egyik szenzációs száma többek között a kínai Ave Mária, eredeti tájszólásban, — gyermekkórus előadásában. A program második részében színes vetítés lesz a missziók életéből. Részletes műsort a legközelebbi számunkban adunk. A rendkívül érdekesnek ígérkező előadás iránt, — amely minden bizonnyal felejthetetlen élménye lesz a hallgatóságnak, hiszen ilyen még nem volt Szekszárdon, — máris olyan nagy az érdeklődés, hogy tanácsos a jegyvételt előre biztosítani. Belépőjegyek a kongregánistáknál kaphatók 80 és 30 fillérért. A bevétel a magyar missziőnáriusok segélyezésére szolgál. Külön meghívót nem küld szét a rendezőség. A Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlése Vármegyénk ezen legrégibb s függetlenségét magtartott, országos viszonylatban is előkelő helyet elfoglaló pénzintézet e hó 5-én d. e. tartotta meg 92-ik üzletévi rendes közgyűlését, nagyszámú részvényes jelenlétében. A közgyűlésen Szón- gott Edvin alispán elnökölt, jegyzőkönyv hitelesítők: dr Haypál Sándor és Mirth Gyula részvényesek voltak. A tárgysorozat letárgyalás előtt a részvényesek nevében dr Haypál Sándor várm. árvaszéki elnök kért szót s a következő beszéddel pa- rentálta el Szabó Jánost, az intézet pár nap előtt elhunyt kiváló igazgatósági elnökét: Nagyságos elnök úri Mélyen tisztelt közgyűlési A Szekszárdi Takarékpénztár — évenként visszatérő közgyűlése mindig kiemelkedő eseménye, bensőséges ünnepe volt a közgyűlés igen tisztelt tagjainak. Ezt a napot ma a mindenható jó Isten éltető meleget árasztó napjának tavaszi sugár- özönével mintha még ünnepélyesebbé akarná tenni. Mégis, mélyen tisztelt közgyűlés, — mai közgyűlésünk mégsem lehet olyan önfeledten boldog, olyan töretlen napfénytől sugárzó: rajta ül az arcokon, ott lebeg a lelkekben, ég a szemekben a megmásíthatatlan, rideg valóság: az igazgató-elnöki szék üres, a hajó kormányos nélkül halad tova, Szabó János, a Takarékpénztár érdemes és közbecsülésben állott szeretett igazgató-elnöke, Isten bölcs rendelkezése folytán eltávozott közülünk. A seb, amelyet hirtelen eltávozása szivünkön ütött, annyira uj keletű; az ür, amely váratlan távozásával bennünket körülvesz, annyira döbbenetes, hogy elvesztését s annak hatásait a maga teljességében át sem tudjuk tekinteni. Amíg állott — mint a sudár jegenye — láttuk, tudtuk, hogy mily magas. Egész nagyságában azonban — mint a ledöntött faóriás is — csak most jelentkezik, amikor teste már a föld porában pihen. Mert testi nagyságával arányban állott lelki nagysága is: istenfélelme, emberszeretete, kötelességtudása és szárnyaló munkakedve. Ezekkel az Istentói adott, a szülői házban ápolt, s az élet munkásságában és küzdelmeiben ki- jegecesedett tulajdonságokkal élt és dolgozott ö itt közöttünk egy emberöltőn keresztül. Harminckét esztendővel ezelőtt került Szekszárdra, mint a Szekszárd— Bátai Ármentesitő és Belviz- szabályozóTársulatszakaszmérnöke, majd másfélév múltán a várossá alakult Szekszárdnak lett az első főmérnöke. Ebben a minőségben határtalan munkakedvvel, széles látó* körrel és kiváló eredménnyel működött mindaddig, amíg az 1923. évben elrendelt tisztviselői létszám- apasztás az elé a választás elé állította: távozzon-e ő, a polgári jómódban levő, gyermektelen ember hivatali székéből, avagy maradjon, s ezáltal kivegye a kenyeret az Erdélyből — vagyontalanul menekült tiszttársának és családjának a kezéből. Nobilis gondolkozása egy pillanatig sem hagyta őt kétségben arra néze, hogy ö távozik. De, mert tétlenül az akkor 42 éves ember nem élhetett, építési vállalkozó lett, s e téren működött eredményesen midaddig, amig a Szekszárdi Takarékpénztár, amelynek 1923. év óta felügyelőbizottsági, 1925. év óta pedig igazgatósági tagja volt, — igazgató-elnökévé megváltoztatta. 'éÉÍB Hogy Szabó János, mint takarékunk elnöke milyen eredménnyel működött, azt az évről-évre beterjesztett zárószámadások fényesen bizonyították. De a zárószámadások rideg számadási eredményein tul- menőleg és annál sokkal nagyobb értékű volt az a gazdasági, kereskedelmi és szociális eredmény, — amely a Szekszárdi Takarékpénztár általa irányított, bölcsen konzervatív, de a jogos, méltányos és az intézet érdekeit nem veszélyeztető működése nyomán vármegyénkben, de főleg városunkban előállott. : Lehet, hogy kritikusai olykor tanúsított magatartását talán tulkon- zervativnak, egyesek bonitásának Egyes szám ára 12 ffillór.
