Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-03-08 / 20. szám

XXI. évfolyam 20. szám. Szekszárdi 1939. március 8. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP OssrkuitöA^B ás kiadóhivatal '■ Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám: 85 Eiaflxsttal dl|i Bgész évre _ 12 pengő || Pélévre-----------6 pengő fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azerddn és szombaton. Bjőftestésl dllak is hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések drali A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mfltlméleraoronkénl 10 fillér, Alléstksrssőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint s nylfttér soronként 60 fillérbe kerül. ülnél több magyar találjon megélhetést a haza földjén, mondotta gróf Teleki Mihály föld- mivelésfigyi miniszter Kunszentmár- tonban tartott képviselői beszámoló beszédében és mezőgazdasági po­litikánk céljául ezt állapította meg. Minél több magyart kell ugyanis a magyar röghöz kötni és azt a kér­dést kell elsősorban megoldani, hogy fejlődő gazdasági élet legyen Magyarországon, hogy a magyar faj szaporodhasson és megerősöd­hessen. Ezt a célkitűzést pedig a földbirtokkérdés rendezésének a so­rán kell megoldani. Olyanok kezébe fogja adni a most -tárgyalás alá kerülő törvény a ma­gyar földet, akik a magyar földből sarjadtak ki és összenőttek a ma­gyar történelemmel. Mivel nem en­gedhető meg, hogy a magyar föld i egyetlen holdja is műveletlenül ma­radjon, sorra kell hogy kerüljenek azok a földek is, amelyek nincse­nek kellőképpen megművelve és kisemberek kezére jutnak majd a részvénytársaságok és bankok ke­zén lévő tulajdonok is. Nem marad magyar föld idegen állampolgár kezén sem és a kormány igénybe veszi .azoknak a magyaroknak a földjét is, akik az ebből származó jövedelmeket nem itthon, hanem más országokban költik el. Szóba jön az egyházi birtok és magán- tulajdonban levő földbirtok is. Mivel az ország minden felesle­ges pénzét egyelőre a hadsereg fej­lesztésére kell fordítani, ennek kö­vetkeztében a kormány földbirtok­politikai tervének megoldását át­menetileg nem tulajdonbajuttatással, hanem kishaszonbérletek juttatásá­val kívánja megvalósítani és az a kisfaaszonbérlő, aki megfelelően gazdálkodik, később tulajdonba is megszerezheti majd a földet. Olyan intézkedéseket tervez a kormány, hogy a kisgazda terme- dése is ugyanarra a színvonalra emelkedjék, mint a nagy- :és közép­birtoké. Evégből olcsó műtrágya, vetőmag, tenyészállatakciókat rend­szeresítenek és emelik a kisgazdák gazdálkodási tudásának a színvo­nalát. Elsősorban azok a törpebir­tokosok kapnak földet, akiknek néhány holdnyi földje nem elég a megélhetéshez. Szociális alkotáso­kat is terveznek a földmivelés terén: munkaalkalmat a kubikusoknak és ezekre is kiterjeszti a mezőgazda- sági munkásbiztositás lehetőségét. A kisbirtokok szaporodásával — emelkedni fog a kisebb termelési ágak hozama, melynek termelvé- nyeiért az ország nemes valutát és aranyat is kap majd. Eme termel- vények értékesítése céljából alkal­mat ad a kormány az igazi szövet­kezeti eszme kifejlesztésére és arra, hogy a magyar falu népéből a ma­gyar életet ismerő magyar keres­kedők lehessenek. Vitéz Thuránszky László főispán lesz i a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke A szombaton reggel megjelent budapesti napilapok hivatalos hely­ről szerzett értesülés alapján közöl­ték, hogy gróf Teleki Pál miniszter- elnök dr vitéz Thuránszky László­nak, Tolna vármegye főispánjának ajánlotta fel a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöki állását. A kor­mánynak ez a kitüntető bizalma dr vitéz Thuránszky Lászlóban olyan férfit állít a sajtóügyek élére, aki kellő szakavatottsággal fogja intézni a sajtó dolgait, mert hiszen főis­pánná való kineveztetése előtt éve­kig volt a külügyminiszteri sajtó- osztály főnőkhelyettese és ez alatt az idő alatt rendkívül fontos és ké­nyes feladatát a hozzáértők legtel­jesebb elismerésétől kisérve látta el. E téren kifejtett értékes tevékeny­ségének elismerése volt, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter és gróf | Csdky István protokolfőnök, jelen­legi külügyminiszter is megjelent főispánunk szekszárdi beiktatási ün­nepélyén. Bár a vármegye rendkívül sokat vészit a nagy agilitásu dr vitéz Thuránszky László távozásával, ebbe a ténybe csak azzal a tudattal nyug­szik bele a közönség, hogy vitéz Thuránszky László sajtófőnöki ki­nevezése csak egyik lépcsője annak a fényes karriernek, amelyre őt nagyszerű képességei méltán pre­desztinálják. Mint lapzártakor értesülünk, a ki­nevezés már befejezett tény, mert Budapesten tartózkodó főispánunk a kitűzött határidőig, hétfőn dél­utánig közölte a miniszterelnökkel, hogy elfogadja a neki felajánlott sajtófőnöki tisztséget. Missziós vasárnap Szekszárdion Március 26-án nagy eseménye lesz Szekszárd katolikus társadal­mának. Az Urilányok Máriakongre- gációjának meghívására P. Reisz Elemér György S. J. főiskolai ta­nár, a támingi missziók prokurá- tora, a Katolikus Missziók népszerű szerkesztője városunkba jön, l\ogy missziós vasárnapot tartson. A nagymfiveltségü P. Reisz — akinek szentbeszédét nemrégen a rádió is közvetítette, — mondja már­cius 26rán a belvárosi templomban a szentmisék prédikációit. Este 6 órakor a Katolikus Körben nagyszabású missziós konferencia lesz. Az ünnepség szónoka ugyan­csak P. Reisz. Á magas nívójú kul- tűrést szereplői egyébként buda­pesti művészek és helybeli műked­velők lesznek. A műsor egyik szen­zációs száma többek között a kínai Ave Mária, eredeti tájszólásban, — gyermekkórus előadásában. A pro­gram második részében színes ve­títés lesz a missziók életéből. Rész­letes műsort a legközelebbi szá­munkban adunk. A rendkívül ér­dekesnek ígérkező előadás iránt, — amely minden bizonnyal felejt­hetetlen élménye lesz a hallgató­ságnak, hiszen ilyen még nem volt Szekszárdon, — máris olyan nagy az érdeklődés, hogy tanácsos a jegy­vételt előre biztosítani. Belépőjegyek a kongregánistáknál kaphatók 80 és 30 fillérért. A bevétel a magyar missziőnáriusok segélyezésére szol­gál. Külön meghívót nem küld szét a rendezőség. A Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlése Vármegyénk ezen legrégibb s függetlenségét magtartott, országos viszonylatban is előkelő helyet el­foglaló pénzintézet e hó 5-én d. e. tartotta meg 92-ik üzletévi rendes közgyűlését, nagyszámú részvényes jelenlétében. A közgyűlésen Szón- gott Edvin alispán elnökölt, jegyző­könyv hitelesítők: dr Haypál Sán­dor és Mirth Gyula részvényesek voltak. A tárgysorozat letárgyalás előtt a részvényesek nevében dr Haypál Sándor várm. árvaszéki elnök kért szót s a következő beszéddel pa- rentálta el Szabó Jánost, az inté­zet pár nap előtt elhunyt kiváló igazgatósági elnökét: Nagyságos elnök úri Mélyen tisztelt közgyűlési A Szekszárdi Takarékpénztár — évenként visszatérő közgyűlése min­dig kiemelkedő eseménye, benső­séges ünnepe volt a közgyűlés igen tisztelt tagjainak. Ezt a napot ma a mindenható jó Isten éltető mele­get árasztó napjának tavaszi sugár- özönével mintha még ünnepélye­sebbé akarná tenni. Mégis, mélyen tisztelt közgyűlés, — mai közgyű­lésünk mégsem lehet olyan önfeled­ten boldog, olyan töretlen napfény­től sugárzó: rajta ül az arcokon, ott lebeg a lelkekben, ég a szemek­ben a megmásíthatatlan, rideg való­ság: az igazgató-elnöki szék üres, a hajó kormányos nélkül halad tova, Szabó János, a Takarékpénztár érdemes és közbecsülésben állott szeretett igazgató-elnöke, Isten bölcs rendelkezése folytán eltávozott kö­zülünk. A seb, amelyet hirtelen eltávozása szivünkön ütött, annyira uj keletű; az ür, amely váratlan távozásával bennünket körülvesz, annyira döb­benetes, hogy elvesztését s annak hatásait a maga teljességében át sem tudjuk tekinteni. Amíg állott — mint a sudár jegenye — láttuk, tudtuk, hogy mily magas. Egész nagyságában azonban — mint a ledöntött faóriás is — csak most jelentkezik, amikor teste már a föld porában pihen. Mert testi nagysá­gával arányban állott lelki nagysága is: istenfélelme, emberszeretete, kö­telességtudása és szárnyaló munka­kedve. Ezekkel az Istentói adott, a szülői házban ápolt, s az élet mun­kásságában és küzdelmeiben ki- jegecesedett tulajdonságokkal élt és dolgozott ö itt közöttünk egy ember­öltőn keresztül. Harminckét esztendővel ezelőtt került Szekszárdra, mint a Szek­szárd— Bátai Ármentesitő és Belviz- szabályozóTársulatszakaszmérnöke, majd másfélév múltán a várossá alakult Szekszárdnak lett az első főmérnöke. Ebben a minőségben határtalan munkakedvvel, széles látó* körrel és kiváló eredménnyel mű­ködött mindaddig, amíg az 1923. évben elrendelt tisztviselői létszám- apasztás az elé a választás elé állí­totta: távozzon-e ő, a polgári jó­módban levő, gyermektelen ember hivatali székéből, avagy maradjon, s ezáltal kivegye a kenyeret az Er­délyből — vagyontalanul menekült tiszttársának és családjának a ke­zéből. Nobilis gondolkozása egy pillanatig sem hagyta őt kétségben arra néze, hogy ö távozik. De, mert tétlenül az akkor 42 éves ember nem élhetett, építési vállal­kozó lett, s e téren működött ered­ményesen midaddig, amig a Szek­szárdi Takarékpénztár, amelynek 1923. év óta felügyelőbizottsági, 1925. év óta pedig igazgatósági tagja volt, — igazgató-elnökévé megváltoztatta. 'éÉÍB Hogy Szabó János, mint takaré­kunk elnöke milyen eredménnyel működött, azt az évről-évre beter­jesztett zárószámadások fényesen bizonyították. De a zárószámadások rideg számadási eredményein tul- menőleg és annál sokkal nagyobb értékű volt az a gazdasági, keres­kedelmi és szociális eredmény, — amely a Szekszárdi Takarékpénztár általa irányított, bölcsen konzer­vatív, de a jogos, méltányos és az intézet érdekeit nem veszélyeztető működése nyomán vármegyénkben, de főleg városunkban előállott. : Lehet, hogy kritikusai olykor ta­núsított magatartását talán tulkon- zervativnak, egyesek bonitásának Egyes szám ára 12 ffillór.

Next

/
Oldalképek
Tartalom