Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-01 / 18. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnámegyel Gazda“ XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. március 1. (Szerda) 18. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap SurkdxUMt te kiadó hivatal: Szekszárdi Népbank épületében Telefonszám: 85 BISflzctóBl dili Egész évre — 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Pe leifis szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán te szombaton. Blfiflsstésl dl(sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét lllstó közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon rallllmélersoronként 10 Altér. Alléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint s nylittér soronként 60 fillérbe kertit. igazgatási, anyakönyvi reformok; törvénytervezet az Összeférhetetlenségről és a sajtójogról, a részvény- társaságok és a szövetkezetek jogviszonyáról, a részletügyletek és az épitő takarékok szabályozásáról; a hazai nyersanyagkutatás kiterjesztése, a villamosítás elősegítése, a kisipar kamarai szervezetének létesítése, a motorizálás és a közlekedés fejlesztése, számos hídépítés, a falusi családi otthonok építésének előmozdítása, a cselédlakások és munkáslakások kérdésének rendezése, javaslatok a földbérlő szövetkezetekről, a mezőgazdasági legkisebb munkabérről, a mezőgazdaság általános fejlesztéséről; a jogi oktatás reformja, a Kassán felállítandó kis műegyetem, a kereskedelmi tipusu középiskola létesítése. A kormány munkaprogramjának csak egyes fontosabb pontjait emeltük ki s azokat is csak egy-egy szóval. A hosszú felsorolás azonban mindenkit meggyő’het arról, hogy megindult Magyarország átszervezése és hogy a népi és szociális politika munkája sem most, sem később nem fog megállani. Nem az a cél, hogy divatos jelszavakat, vagy befolyásra éhes párt- politikai tényezőket elégítsünk ki, hanem az, amit a miniszterelnök bemutatkozó beszédében igy fejezett ki: nemzeti célunk, hogy évszázadok múlva is magyarok legyenek ezen a földön. MAGYAR ELET PARTJA A kormányzó párt a múlt héten Esterházy-utcai helyiségében Bár- czay Ferenc elnöklésével igen népes pártértekezletet tartott, melyen megjelentek gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetésével a kabinet tagjai, Imrédy Béla volt miniszterelnök, a képviselőház elnöke és alelnökei, az államtitkárok és főispánok is. Az értekezleten gróf Károlyi Viktor szóvátette, hogy a kilépett képviselők most megpróbálkoznak a pártba való visszajővetellel. Indítványozta, hogy a felvételi kérés elfogadása, vagy elvetése ügyében az elnöki tanács mielőbb határozzon. Gróf Teleki Pál miniszterelnök, a kormányzó párt vezére azt a nagy- fontosságú javaslatot tette, hogy a Nemzeti Egység Pártja és a Magyar Élet Mozgalom egyesüljenek és a kormányzópárt vegye fel a Magyar Élet Pártja nevet. A miniszter- elnök javaslatát azzal indokolta, hogy meg kell szüntetni a NÉP és a MÉM szervezeteinek párhuzamosságát, az erőket egyesíteni kell és azokat az erőket is, melyeket a fiatal uj mozgalom megmozgatni tudott, a MÉP-hez kell csatolni. Az egyesítéshez a MÉM vezetősége nevében vitéz Imrédy Béla már előzőén hozzájárult, ezért a párt gróf Teleki Pál miniszterelnök indítványát egyhangú lelkesedéssel tudomásul vette, mert ez az egyesülés alkalmat ad a párt kereteinek kiépítésére és ki- szélesítésére, valamint uj erők bevonására. huzamosnak látszó mozgalmát. Viszont az ország jobboldali, keresztény nemzeti politikát magáévá tevő többsége pedig meggyőződéssel támogatja pártján, 4a MEP-en keresztül gróf Teleki Pál miniszterelnököt. A továbbiak során és számos felszólaló után a miniszterelnök beszélt és az elnöki tanács határozatát ismertetve, válaszolt gróf Károlyi Viktornak és hangoztatta, hogy a gondolkodásmód, a célkitűzés az összekapcsolás után is ugyanaz marad. Természetes — úgymond — hogy akik ebből a pártból disz- szidáltak, miután ez a párt nem is egy másik politikai párttal, hanem egy politikai mozgalommal egyesül, nyilvánvaló, hogy abból is disszidáltnak tekintjük őket. A párt általános helyesléssel fogadta a miniszterelnök szavait. Az egybeolvadás és tömörülés konkrét eredménye vármegyénket illetően az, hogy dr Rajniss Ferenc, a dombóvári választókerület országgyűlési képviselője, aki eddig pártkereteken kívül állott, belépett a Magyar Élet Pártba. Vele együtt lettek a párt tagjává dr Milotay István, Drobny Lajos és dr Ulaui Ferenc országgyűlési képviselők is, akinek a felvételét az elnöki tanács javasolta. Bennünket és vármegyénket a belépésekkel kapcsolatban első sorban dr Rajniss Ferencnek a kemény jobboldali politikusnak a belépése érint és ez alkalommal melegen és örömmel üdvözöljük őt a párt tagjai sorában. A Szekszárdi Népbank 66. évi közgyűlése A Szekszárdi Népbank Szövetkezet f. hó 26-án fél 11 órakor tartotta 66. évi közgyűlését saját helyiségében, amelyen a tagok igen tekintélyes számban vettek részt. A közgyűlésen megjelent Tolna vármegye képviseletében Szongott Edvin alispán, a város képviseletében vitéz Vendel István polgármester, a Borszövetkezet képviseletében báró Jeszenszky Andor ügyvezető-igazgató, Tr daher Rezső a Nemzeti Bank főnöke, Schneider Gábor nyug. kúriai bíró, dr Leopold kormányfőtanácsos, dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, idősb és ifjabb Szeghy Sándor gyógyszerészek, dr Halmos Andor kir. tan- felügyelő, tanügyi tanácsos, Morvay László vármegyei tb. főjegyző, Bodnár István igazgató, Dlóssy Endre gazdasági tanácsos, Nedelkovics Sándor közalap, nagybérlő, a szövetkezet igazgatósága teljes számban, továbbá számosán a város kereskedőinek és iparosainak sorából és igen sok kisbirtokos és gazdálkodó. Jakab László nyugalmazott pénzügyigazgató, miniszteri tanácsos, a szövetkezet alelnöke az ülést megnyitván, üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, a jegyzőkönyv vezetésére dr Horvát György helyettes ügyészt, hitelesítésére pedig Dlóssy Endre és Neiner Ferenc tagokat kérte fel. A napirend megkezdése előtt dr Horvát Jenő igazgató következő beszédet mondta: Dr Horvát Jenő igazgató emlékbeszéde Schneider János vezérigazgatóról U] törvényjauQSIatoK Az az időszak, amely most kezdődik a magyar belpolitikában, különösen pedig a törvényhozás két házában, a fokozott munka és a korszerű törvényalkotás időszaka lesz. A Teleki-kormány egy lépéssel sem hajlandó letérni a keresztény és népi politikának arról az útjáról, amelyet elődei kijelöltek. Nem lesz tehát változás sem az ország külső, sem pedig belső politikájában és az ország gazdasági, valamint társadalmi életét mélyrehatóan átalakító két alapvető törvényjavaslat: a zsidótörvény és a földbirtokpolitikai törvény meg fog valósulni. Változást legfeljebb annyiban várhatunk, hogy a súlyos küzdelmek során megalapozott magyar reform- politika az eddiginél erősebb ütemben fog gyakórlattá válni. Az elmúlt kilenc hónap törvényhozási munkáját gyakran szakították meg külpolitikai bonyodalmak, sőt belső megrázkódtatások is. — A végzett munka azonban a legszigorúbb bíráló előtt is méltó elismerésre tarthat számot. Az egész vonalon megindult az intézményes szociálpolitika megszervezése, gazdasági rendszerünk korszerű átalakítása és aránylag rövid idő alatt csaknem teljesen befejeződött a visszacsatolt területeknek gazdasági, jogi és lelki egyesítése az anyaországgal. A magyar törvényhozás kemény munkát végzett e kilenc hónap alatt, de közben az idegőrlő válságos hónapok alatt serény tevékenység folyt az ország valamennyi minisztériumában is. Ezzel magyarázható, hogy a törvényhozás két háza elé már a legrövidebb időn belül a fontos javaslatok hosszú sorozata kerül. A reformpolitika munkája tehát meg fog gyorsulni. Nemcsak azért, mert az ország életének organikus átszervezése fokozott ütemben folyik tovább, hanem azért is, mert a magyar kormány bátor kézzel nyúl hozzá olyan kérdésekhez is, amelyek eddig ritkán szerepeltek a hétköznapi politizálók beszédtémái között. Gróf Teleki Pál miniszter- elnök egyetlen beszédében a törvényjavaslatoknak és reformoknak hatalmas tömegét jelentette be. A fontosabbak ezek: javaslat a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapról, intézkedések a mezőgazdasági hitel és a felvidéki hitelszervezet kérdéseinek rendezésére; javaslat a társulati adó reformjáról, az egyenes adóknak szociális szempontok alapján a kisemberek érdekeiben való arányosításáról, intézkedések a szociális igazgatás fejlesztésére, a népbetegségek elleni küzdelem és védekezés hatásosabb megszervezésére, az állampolgárság kérdésének nemzetvédelmi szempont szerint való reformja; gyámügyi, tanyai közEzt az elhatározást bizonyára örömmel és megnyugvással veszi tudomásul az ország keresztény és jobboldali politikát valló lakossága. A NÉP és a MÉM körül ugyanis félreértések támadtak. Voltak, akik csatlakoztak a MÉM-hez, de nem léptek be a NEP-be, viszont voltak olyanok is, akik a NÉP mellett fölöslegesnek tartották a MÉM-et. Gróf Teleki Pál javaslatának elfogadása egy csapásra megszüntette a félreértéseket és a két párt párTisztelt Közgyűlési Mielőtt a múlt év üzleteredményéről beszámolnánk, első szavunk a kegyeletes megemlékezés szava. Schneider János ennek az intézetnek huszonöt éven át volt vezetője. Huszonöt esztendőnek közgyűlésein hallottuk beszámolóit. — Ezek a beszámolók mindig túllépték egy vidéki, aránylag kis intézet egy-egy évi működéséről szóló | megemlékezés kereteit. Nagyvonalú, 1 tömör jellemzései a mindenkori I általános gazdasági helyzetnek, — külső formájukban lendületesek, irodalmi magaslaton állók. Körülnézünk s keressük megszokott helyén. Nehezen elviselhető a tudat, hogy nem fogjuk többé látni és hallani szavát. A halál megjelenése mindig döbbenetes, de különösen megrendítő akkor, ha egy energiától fütött, a munka lázában égő ember elé állva szól: eddig és nem tovább. Gyarló elménk nehezen tud megbarátkozni Egyes szám Ars 12 fillér.
