Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-03-01 / 18. szám

2

tolnamegyei újság

1939 március 1.

az elmúlás gondolatával és lázadó* zik ellene. Mindhiába. , Boldog az, aki á lét és nemlét megoldhatatlan problémájától a hit révébe menekülve talál megnyugvást. Hajtsuk meg tehát alázattal fejünket egy magasabb, rendelés előtt, amely őt magához szólította, hogy most már Teremtője előtt számoljon be földi dolgairól.

Múlt év tavaszán ünnepeltük öt huszonötéves vezető-igazgatói jubileuma alkalmából. Az ünnepi ebéden elhangzott felköszöntőkre adott , válaszáról a hirlaptudósitás ekként emlékezik meg: „Az ünnepelt mondott ezután rezignált hangú beszé- . det, bizonyos melancholiával megállapítva, hogy huszonötéves küzdelmes vezető munka után úgy érzi, mintha tölgy volna az irtás szélén, pnrjelynek letördesték már fiatal haj*

. fásait és csak a viharral küzdieni tudó csonka ágai vannak meg. — Most, hogy erre a korhadozó, csonka lölgyre —r úgymond — utoljára süt a; napsugár, megaranyozza az ő jelenét...“

Ki ne érezné meg e szavakban a közeli elmúlás borongó sejtelmét.

Valóban, ha tekintetünk most .yégigsiklik az ö élete utján, látjuk, liQgy .ennek az útnak kiíométerjelzői a munka,, a szakadatlan munka. És tnUelzi a váratlanul megszakadt ut végét,? , Egy tölgy, mely derékban fpjppant ketté. Megrázó emberi.sors.

Hadd emlékezzem meg fő voná- • sokban ennek az útnak egyes állomásairól :

/J901 február 17-én, tehát 38 év előtt tartott közgyűlés választja be a 27 éves fiatalembert a választmányba, ami abban az időben az Igazgatóságnak felelt meg. Oroszlán- körmeit hamar megmutatja, amit semmi sem bizonyít jobban, hogy a Választmány már a következő évben megbízza az intézet harminc éves történetének megírásával. — Ez a munka egy testes kis kötet. Magában foglalja az intézetnek történetét az 1872. évi alapításától kezdve az 1902. évig. Történeti bevezetése alapos és áttekinthető ismeretét adja a németországi Scnultze ’ Delitzsch kezdeményezésére alakult németországi szövetkezeteknek, ahonnan fzt az intézményt, átvettük. Majd a hű krónikás részletező módszerével végigvezet bennünket harminc, év történetén, úgyhogy magunk is közvetlenül átéljük az eseményeket. Ennek a krónikának becsét nagyban emeli,., hogy a Népbank első ,harminc éves történetén kivül,tulajdonképpen. városunk ezen Jdő- , szakra eső történetét is magában foglaló forrásmunka, úgyhogy ha yalaki. egykor városunk történetét megírja, igen becses adatokat fog benne találni.

Az 1903. évben létrejött nyugdij- szabályzat megalkotásában, mint .^erre a célra kiküldött három tagú bizottság egyik tagja, igen alapos munkát végez.

;Az.« 1904. .évben indítványt ter- jeszt elő a Népbank szervezetinek átalakítására, „hogy a megkezdett negyedik évtizeddel a szövetkezet mindenben hozzásimoljon a kor követelményeihez“. E tárgyban kiküldött bizottság, melynek természetesen egyik legteyékenyebb tagja, .részletes indítványt terjeszt elő, melyet a választmány határozattá emelt.

Az 1905. évben a Népbank képviseletében részt vesz a debreceni 'kölcsönös segélyző által összehívott kongresszuson, mely a szövetkezeti ^Örvény tervbe vett módosítása tárgyában Ült össze.

Már az 1906. évben előtérbe ke■ rül a személye az ügyvezető igazgatói állásra,, de bizonyos részlet- { kérdések miatt egyelőre elódázó- • dik, úgyhogy csak 1912 december

1-én került az ügyvezető igazgatói székbe. Megköszönve a választmány bizalmát, kijelentette, hogy nemcsak igazgatója, de odaadó munkása is kíván lenni a szövetkezetnek és megválasztását nem személyének, hanem annak a felfogásnak honorálásában látja, hogy ezt a negyven évnél idősebb intézetet csendesen elszunnyasztani nem szabad. Nincsenek felforgató tendenciái, a régi alapon, de modern eszközökkel igyekszik a intézet fejlődését fokozni. A meglevő pénzintézetekkel karöltve és békességben, akar működni. Nem szorul bizonyításra, hogy a maga elé tűzött célját ma- radék nélkül megvalósította.

Az 1913-ik évben vállalta el az intézet a Fonciere Biztosító Társaság képviseletét, amely társasággal ,való harmonikus együttműködés a Népbank anyagi helyzetére előnyős befolyással volt és van jelenleg is. Az 1913. évi zárszámadás, tehát az első, mely az uj ügyvezető igazgató működését tükrözi vissza, az előző évivel szembeállítva, igen előnyös változást mutat. Elég, ha rámutatunk arra, hogy a heti hátralékok 50%-al, a kamathátralékok pedig 16 000 koronával apadtak. A tiszta nyereség 18.768 koronával haladta meg az előző év .tiszta nyereségét.

Bekövetkezett a világháború, amely intézetünket is nagy megpróbáltatások elé állította. A pénz értéke egyre csökkent, a termények ára viszont természetszerűleg fokozatosan emelkedett. Intézetünknél a forgalom erősen megcsappant, mig a rezsi költségek emelkedtek. Vezető igazgatónk egyéniségét legjobban jellemző kezdeményező bátorsága ekkor sem tagadta meg magát. Elgondolása az volt, hogy részvénytársaságot létesít Szekszárd és vidéke,, bortermésének értékesítésére, továbbá a szőlőgazdasághoz szükséges nyersanyagok és gépek forgalomba hozatalára. A részleteket mellőzve megemlítem, hogy az 1917-ik év novemberében tényleg megalakult a Mezőgazdasági Kereskedelmi Rt.,, mely a hozzá fűzött .elgondolásokat teljes mértékben valóra váltotta és a Szekszárdi Népbankot a nehéz időkön átmentette. Erre az időre esik az intézetünk székháza; melletti u. n. Leicht háznak megvétele..

A proletárdiktatúra intézetünket is erősén megviselte Az igazgatóság működése megszűnt, de Schneider János az..utolsó percig nem . hagyta el< helyét, csak akkor, mikor. több helybeli polgárral együtt elfogták és túszként Hőgyészre hurcolták. Négy és fél hónapi proletárdiktatúra után. 1919. augusztus 20-án tartotta a Népbank igazgatósága első ülését,, amelyen ismét az őt jellemző tettrekjSszséggel. jelentette ki: „A mostani órákban nem szabad csüggednünk, a visszavonás átkát ki kell küszöbölni közülünk és egymást megértve úgy kell dolgoznunk, amint még ezt soha sem tettük, mert,van már miért dolgoznunk, vár ránk mindeni künkre az ellenségtől, de még inkább a kommunista őrülettől összetört magyar nemzeti állam újraépítése.

Ám az általános gazdasági helyzet folyton rosszabbodott. Pénzünk értéke ijesztően napról-napra csökkent, ami természetesen erősen visszahatott szövetkezetünkre is. — . Kevésbé tetterős és fatalista..,tér- [ mészetü ember talán kényszerű megadással vett volna minderről tudomást. Ám itt megmutatkozott vezető igazgatónknak megnyugvást nem ismerő, a haladást, a fejlődést soha szem elől nem tévesztő lelki beállítottsága. Már az 1920 junius 13-án tartott igazgatósági ülésen felvetette a Népbanknak az OKH kötelékébe való belépését s az 1921 március

6-án tartott közgyűlés ezt a belépést ki is mondotta. Ez a kapcsolat lehetővé tette, hogy vezető igazgatónk kiváló képességeit és szinte példátlan munkaszeretetét az intézet fejlesztésére fordíthassa, úgyhogy a Szekszárdi Népbank — mint azt az OKH vezetősége, tehát a legilletékesebb tényező megállapította, — az ország egyik legnagyobb vidéki szövetkezetévé fejlődött.

Megemlítem még, hogy ügyvezető igazgatónk kezdeményezésére —: a Népbank a Szekszárdi.Pinceszövetkezet alakulásában való részvételt elhatározta, továbbá a Futura bizo- mányosságát elvállalta. Ezzel kapcsolatban megemlítem a Decsen mintegy 100 waggon befogadó- képességű raktár felépítését.

Az 1931. évben az OKH vezetősége felkérte, hogy a hetibetét üzletágról a Budapesten tartott szövetkezeti kongresszuson előadást tartson. Ezen felhívásnak eleget is tett és előadása következtében igen sok szövetkezet beillesztette működésébe a hetibetétes üzletkört.

Az 1934. évben az igazgatóság megbízásából megírta az „ intézet második harminc évének történetét, beállítva azt különösen, a háború és azt követő évek politikai és gazdasági helyzetének ismert irói készséggel megrajzolt hátterébe.

Múlt év márciusában ünnepeltük vezető igazgatói működésének huszonöt éves jubileumát. Az ünnepség lefolyása még élénk emlékezetünkben van. Az OKH vezérigazgatója dr Schandl Károly, a vezető tisztviselők, a hatóságok fejei és úgyszólván az egész helybeli társadalom részvételével folyt le az ünnepség, amely bizonyságot tett az általános megbecsülésről, mélyet

munkássága személye iránt kiváltott. Ki gondolta volna akkor, hogy néhány hónap múlva el fogjuk veszíteni !

Múlt év november 4-én volt az utolsó igazgatósági és felügyelőbizottsági ülés, amelyen résztvett, A tárgysorozat letárgyalása előtt Íróasztalától felállva megemlékezett a Felvidék visszacsatolásáról. Most is fülünkbe csengenek hattyúdalának meghatottságtól fűtött nemes- veretü szavai. Mi, akik jelen voltunk, ezt a képet magunkba zárjuk.

Sokféle vonatkozásban emlékezték meg Róla, mert hiszen működési köre széles horizontot ölelt át. Mi most a Népbank vezetőjét, a gazdasági és pénzügyi szakembert látjuk , magúnk előtt,, egyéniségét élesen megformáló jellégzetes tulaj- donságaival, minők a fanatikus munkaszeretet, mely egyaránt megnyil- vánult úgy az átfogó tekintetű kezdeményezésben, .mint a kivitelezés részleteiben. Látjuk mint n szövetkezeti eszme harcosát s mint a kisemberek felkarolóját. Pártfogásra érdemes kisember, ha került eléje, a bankemberben a szív embere kerekedett felül és boldoggá tette a segítés tudata.

Látjuk öntudatosságát, mely .sohasem merevült sablonná, mert.ez az öntudato$ság akár kicsiny, akár nagy jelentőségű dolgokban .egyaránt. a célkitűzés s az eredmény- elérés szolgálatában mindenkor elevenen működött.

így látva őt magunk előtt, megértjük munkásságának teremtő jellegét, ami egyúttal felidézi a bennünket ért súlyos veszteségnek lehangoló tudatát.

Emlékét megőrizzük, mert. hiszen élete elválaszthatatlanul összeforrott a Népbank életével és nem felejtjük el; hogy ő jelölte ki az utat, melyen az intézetünknek járni kell.

Erről az útról le nem térve szolgálunk legjobban 67-ik évét betöltött intézetünknek és tagjainak s ezzel rójuk le méltóképpen hálánkat tiszteletreméltó emléke előtt.

Az igazgatóság jelentése

A nagy megilletődést kiváltó emlékbeszéd - után, melyet szószerint megörökítenek a közgyűlés-jegyzőkönyvében, Schneider,Elemér ügy- vezető-igazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését. , Megemlékezett elsősorban a Felvidék visszacsatolásának, felejthetetlen élményéről, mely, .után az elnök a közgyűlést két, percre felfüggesztette.

Az igazgatósági jelentés .ismer- . tette Szekszárd és környékének gazdasági helyzetét,. vázolta azt a nagy forgalmat, amelyet a szövetkezet, mint. a Futura főbizományosa a, múlt évben lebonyolított, amennyiben . 538 és 7a ' vaggon gabonát vásárolt \ meg és így 1,025.000 .pengőt juttatott főként a . kisgazdák kezeihez. Vázolta továbbá a Szekszárd és vidéke Borszövetkezet működését, felemlítve, hogy a borvásárlások elősegítése céljából 40.000 pengős kölcsönnel támogatta a Népbank a Borszövetkezetet.

Az igazgatósági jelentés ezután a szövetkezet életében előfordult nevezetesebb eseményeket ismerteti és indítványára a közgyűlés Schandl Károlynak az OKH alelnök-vezér- igazgatójának, Kovács János helyettes vezérigazgatónak és Wéber Jenő cégvezetőnek mindenkor tapasztalt értékes támogatásukért köszönetét szavaz.

Köszönetét mondott továbbá a

közgyűlés Tolna vármegye közönségének, hogy f betéteinek elhelyezésével a szövetkezet altruista munkásságát* jelentékenyen támogotta.

Sajnálattal vette tudomásul Kiss Lajos- kanonok és Majsai István igazgatósági tagok. lemondását és a szövetkezet .támogatása és fejlesztése körül- szerzett kiváló' érdemeikért a közgyűlés hálás köszönetét szavazott.

Az üzleteredmények tárgyalásánál- a közgyűlés árjelentésben* foglaltakat örömmel t vette tudomásul, 10.009 66 pengő felosztására vonatkozó «igazgat ósági 1 javaslatot> egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy üzletrészenként folyó évi március hó 1-től 1 "6J pengő osztalékot fizet, tehát 40 fillérrel többet, mint az előző évben.

• iHorváth Ignác felügyelőbizottsági elnök felolvasta a felügyelőbizott- ság- jelentését,; mely utána közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak a felmentést a szokásos óvás fenntartásával megadta.

Az igazgatóság jelentéséből megállapítható, hogy a szövetkezet a múlt évben is igen élénk üzleti tevékenységet fejtett ki, amennyiben 15.22&814 pengő forgalmai ért el, ;1;788.600‘pengővel többet; mint | az előző év folyamán. Annak da-