Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-23 / 100. szám
10 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 december 23 SZIGETI ÖDÖN v. m. kir. rendőrtisztviselő magánnyomozó irodája: Szekszárd, Széni István-tér 24. Telefon: 175. — Hármas Ikerborjak AparonGfapp Péter földmives, apari lakos Boris nevű tehene december 16-ára Virradó éjszakán hármas ikerborjukat hozott a világra, de mind a három borjú a szülés után elpusztult. — Tizenöt millió tagja van a kémet légvédelmi szövetségnek- a birodalmi légvédelmi szövetség (Reichsluftschutzbund)l amely Németországban az egész polgári légvédelemről gondoskodik, több mint 15 miliő tagot számlál. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy nemcsak minden egyes német házban, hanem jóformán minden családban akad légoltalmi ismeretekkel rendelkező személy, aki a birodalmi légvédelmi szövetség aktiv tagja. A légi »önvédelem« tulajdonképpeni munkáját körülbelül 1 millió elöljáró intézi, még pedig 99 százalékban teljesen ingyenesen. Ezeket a polgári légvédelemben tevékenykedő hivatalos személyeket a birodalmi légvédelmi akadémia ingyenes tanfolyamain képezik ki. — A »Reichsluftschutzschule« kurzusait évente 5000 ember végzi el. Az itt kiképzett légvédelmi szakértők a maguk részéről a polgári légvédelem sokmilliós hadseregét avatják be a légvédelem elemeibe Ez az óriási szervezet egyáltalában nem jelent anyagi megterhelést az államra nézve, hiszen szükségleteit kizárólag a tagok járulékából fedezi. — A téli gyflmölosösről ir a »Növényvédelem és Kertészet« legújabb Száma. Cikkeket közöl még a szőlő egy uj óriási károkat okozó betegségéről, hasznos madaraink téli gondozásáról és etetéséről, a szőlőmoly uj irtási módjáról, az alföldi almamoly-védekezésről, a folyton- termő szamócáról, a magnélküli gyümölcsujdonságokról, a gyümölcsraktárról, a jó oltóvesszőről stb. A dúsan illusztrált két szaklapból a »Növényvédelem« kiadó- hivatala (Budapest, V., Vécsey-utca 4.) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. JZevente iá A kultuszminiszter a diák labdarugó bajnokság megszervezéséről. A világháború után bizonyos körökből az a felfogás indult ki, hogy a labdarúgás »közönséges« sport, amely nem úriembernek való és éppen ezért a középiskolákból ki kell irtani. Találkozott az a felfogás a pedagógusoknak azzal a részével, amely még nem is ismerte a labdarugó játékot és igy nem is ismerhette annak nevelő értékét és fontosságát. — Ezek a pedagógiai körök azután örömmel látták, hogy felsőbb helyek felfogása kedvez az ő futballeilenes álláspontjuknak. Ennek a gondolkodásmódnak . aeután az lett a következménye, I hogy nemcsak egyenesen megtiltot- | Kell-e ma is hirdetni I Egyik előkelő fővárosi folyóiratban, a Főnökök Lapjá- ban jelent meg az alábbi, ma különösen aktuális cikk, amelyet minden kommentár nélkül közlünk. — Legilletékesebb helyekről ismételten és nyomatékosan elhangzott az a figyelmeztetés, hogy termelésünk mai kereteit minden körülmények között fenn kell tartanunk, másszóval gyáriparunk és kereskedelmünk nemzetgazdasági feladatköreit folyamatosan el kell, hogy lássa. Ehhez egyetemes nagy nemzeti érdekek fűződnek. Rosszul teljesiti azonban e fontos hivatását minden olyan cég és vállalat, amely sietve félrelöki ma a józan üzlet- és üzemvezetés legfontosabb segítőeszközeit, köztük a reklámot és a propagandát, mintha azok költsége nem térülne meg ma is sokszorosan, mint amikor még nem volt háború. — Amint kétségtelen, hogy a meglevő vevőkör minden üzlet és üzem igazi tőkeereje, éppannyira cáfolatlan az is, hogy megtartásának egyik legbiztosabb eszköze a reklám és a propaganda. Még amelyik cég vagy vállalat ma nem is tudná esetleg vevőit a régi keretekben kiszolgálni, az állandó kapcsolatot akkor is fenn kell velük tartania. Különben elszélednek, máshova szoknak, de hozzá soha többé vissza nem térnek. A megszervezésükre felhasznált költség ilymó- don örökre kárbaveszett. — Másrészt uj helyzetekben az igazi üzletembernek gyorsan fel kell találnia magát és hasznosítania az adódó uj lehetőségeket. Ilyenek feltétlenül vannak ma is, csak fel kell ismernie őket. A konkurrencia versenye viszont szintén minden körülmények között fennáll és a bátrak, a nagyobb vállalkozó szelleműek továbbra is hirde|nek, reklámoznak. Ezzel ma különösen érzékeny csapást mérnek a gyáván visszahúzódó és hova-tovább feledésbe merülő versenytársakra. Akinek tehát módjában áll, saját érdekében jól teszi, ha reklám- és propagandaeszközeit üzlete, vagy üzeme jelen és jövő forgalmának biztosítására továbbra is felhasználja. Ezekben a száguldó tempójú időkben a vásárlóközönség nagyon hamar elfelejti azokat a cégeket és vállalatokat, amelyek a reklámot és a propagandát oly sietve beszüntetik. A közönség visszaszerzése pedig tapasztalat szerint mindig jóval több munkába és több pénzbe is kerül. ták a futballozást egyes középiskolákban, hanem még azt is bünül rótták fel a diákoknak, hogy kimentek mérkőzést nézni. Rég igy van ez és sehol utánpótlás — természetesen — nincsen. Ezt panaszolta az MLSZ élére állított, dr Gidófalvy miniszteri biztos a kultuszminisztérium illetékes szervei előtt, akik az ügyet nemzeti érdeknek tekintve, Hóman Bálint miniszter elé terjesztették. A kultuszminiszter ismeri a labdarúgás nagy jelenségét, rendeletet adott ki az iskolák igazgatóságához. Korszakalkotó lépés a diák- futball helyes útra terelése érdekében e megjelent rendelet, amely megállapítja ennek a játéknak fontosságát a testben és lélekben egyaránt nagy teljesitőképeségü fiatalság nevelésében. A legfelsőbb helyről elhangzott kijelentés - reméljük — végetvet minden tévhitnek, amely e játékkal kapcsolatban itt ott még mindig felütötte a fejét. Bízunk benne, hogy ez a rendelet uj utakra vezeti a középiskolások labdarúgását és egyúttal a magyar labdarugó sportot is. A sport legfőbb hatósága, a miniszter, teljesen átérezte a labdarugósport nemzetnevelő jelentőségét és maga részéről megtette azt a lépést, amely elindítja a helyes fejlődést Most azután a vezetőkön a sor! Nekik kell kihasználni a rendelet- nyujtotta lehetőségeket. Megértéssel, szívesen, lelkesen ! Közügy 1 összefogással induljunk a nagy célért I — Jelvényszerző verseny. F. hó 17 én tartotta meg a dombóvári gimnázium szokásos évi jelvény- szerző versenyét Újvári Gyula a MOTESz által kiküldött hivatalos pontozóbiró vezetésével A szépszámú érdeklődő közönség soraiban ott volt a gimnázium két volt igazgatója, Csaplovics József komáromi tankerületi főigazgató és — Madocsai Pál tankerületünk főigazgató-helyettese. A versenyen 13 induló vett részt s ezek mindegyike eredményesen dolgozott, mindegyik megkapta a munkájának megfelelő ezüst , bronz-, vagy vasjelvényt. — Vasjelvényt szereztek: Csonka, Kozári, Kunfalvi, Laub, Bauman, Szabó és Újvári, — bronzjelvéryt: Dénesi, Havas, Szebényi, — vas- és bronzjelvényt: Rozsnyai, Bóday,— ezüstjelvényt: Somodi A szép eredmény a fiukon kívül Miriszlai Ernő tornatanár érdeme. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Szombaton, dec 23. Karácsony első nap|án Hétfőn délután 3 órakor a helyár 40, 62 és 74 * Álomsárkány TELEFON: 143 VILÁfiH0Z1 Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vi7 és */*• órakor, vaeér- ét ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Magyar film 1 főszereplők: Magyar film 1 Murát! Lili, Egry Mária, Rajnay Gábor, Ladomerszky Margit, Perényi László, Lantos Ica, Vízvári Mariska és Köpeczi Boóoz Lajos Magyar világhiradó Ka^csony másnapién Kedden 3 órakor a helyár 40, 03 és 74 fillér Az idei Grand Prix du Cinema nyertese Riadó a Földközi tengeren Minded idők legnagyobb tengerészfilmje A franci kapitány Pierre Fresnay, a német kapitány Rolf Wanka, az angol kapitány Krim Peackook Tengelic község elöljár ósága. 2444/1939. . árverési hirdetmény. Tengelic község területén a kis-- hidjai 466 kát hold 1463 Q öl kiterjedésű határban gyakorolható- vadászati Jog 1940 évi február hó- 1-től 1946. évi julius hó 31 ig terjedő 6 és félévi időt írtamra 1940» évi Január hó 15-én délelőtt 9 órakor Tengelic községház tanácstermében' megtartandó nyilvános szóbeli árverésen ISO P kikiáltási ár mellett» a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe- lesz adva. A kikiáltási áron alul a terület vadászati joga nem adható bérbe. (< A részletes árverési feltételek a*, hivatalos órák alatt a községi elöljáróságnál megtekinthetők. Tengelic, 1939 december 16. 749 Elöljáróiig. A dombóvári királyi járásbíróság, mint telek* könyvi hatóság, 7313—1939. tkv. szám. Árverési hirdetmény-kivonat A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatásé» (2502/2/1939—II.) által képviselt kir. kincstár végrehajtatónak, Schlitt János (eós Árvát Annával) dombóvári lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság á végrehajtási árverést 385 ar. P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Dombóvár községben fekvő s a dombóvár 198. számú tkvi betétben végre, hajtást szenvedő nevén álló A f 2. sorsi* 539. hrsz. 73 Oől beltelekbeli házra ét udvarra 2000 P, A f 3. sorsz. 540/1. hrsz. 93 Qöl ugyanottani kertre 9ó pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1940. évi március hó 3. napján délelőtt <0 órakor a telekkönyvi hatóság helyiségében (földszint 18. ajtó) fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltást ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. évi XLI. te 26. §1, ha az árverés megtartását a 337 P 67 f előnyös köztartozások behajtására kérik, ha azonban a fent' megjelölt egész követelés behajtása végett kérik 1980 P vételárnál alacsonyabb áron az ingatlanokat eladni nem lehet. (5610— 1931. M. E. számú rend. 21. § a.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/o-a, melyet a magasabb ígéret ugyanannyi •/ ■ ára m kiegészíteni. Dombóvár, 1939 november 17. 730 Dr Térirányt Knff ömkf. aljegyző. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 16.130—1939. tkv. szám. Árverési blrdetménv-klvonot A szekszárdi m. kir. pénzflgyigazgatóság által képviselt m. kir. államkincstár végrehajtatnak, özvegy Szászi Józsefné, Szászt Erzsébet, kiskorú Szászi József, István és Mária végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási Ogyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. S ei értelmében a végrehajtási árverést 886 P 02 f tókekövetelés, ennek 1931. évi január hó 1. napjától járó 6 °/e kamata, 26 P 50 f behajtási illeték behajtása végett, a Szekszárd városban fekvő s a szekszárdi 6776* számú betétben f 1 sorsz. 4958. hrsz. 518 □•öl szántóra a Csötönyi völgyben, a kiskorúakat illető Vt részre özv. Szászi Józsefné szili. Vida Erzsébet özvegyi haszonélvezett jogával terhelten 110 P, a szekszárdi 9852, számú betétben f 1. sorsz. 1488. hrsz. lakházra és ud varra a beltelekben 2530 pengő kikiáltási ár mellett elrendeli. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében' (földszint 2. ajtó) megtartására 1940 évi március hó II. (tizenegy) napjának délután 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX, te. 150, §-a alapján megállapítja. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár felénél, illetve kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLI. te. 26. 9) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/o-b, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi Vő-ára kel! kiegészíteni. £ Szekszárd, 1939 november 19. Dr Péter, 731 királyi járésbifób. Molnár-féle nyomdai műintézet ón szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel. vezető: Ráez Pál.)
