Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-25 / 8. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. január 25. (Szerda) 8. szám. LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sserkesxiöség és Ictadóhiveial: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 Előfizetés] dlf> _ 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő Fe lelős afertcsziő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dllsk és hirdetések, vslsmlnt s lap szellemi részét Illető közleményék s szerkesztőséghez küldendők; Hirdetések áralj A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés, egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 80 százalék kedvezmény, .A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, család) hJr. valamin! a nylfttér soronként 60 fillérbe keríti. Egyvonalon Annak a harmonikus együttműködésnek a szellemét, amelyben Németország és Magyarország eddig is állást foglalt az európai politika komoly kérdéseiben, csak megerősítették gróf Csáky István külügyminiszter nyilatkozata szerint a berlini megbeszélések. — Ez az együttműködés Európa békéje szempontjából is értékes gyümölcsöket hozott és kétségtelen, hogy ezután is értékes gyümölcsei lesznek; Sajnálattal állapította meg itthoni beszámolójában a külügyminiszter, hogy akadtak külföldi lapok, amelyek utazásának olyan értelmezést próbáltak adni, hogy Magyarország és szomszédai közt a jó viszonyt cikkeikkel folyton megzavarják. Annál feltűnőbbek ezek a kísérletek, mert nyilvánvaló, hogy úgy Magyar- ország, mint Németország célja minden állammal a jóviszony fenntartása és kiépítése a béke érdekében, Gróf Csáky külügyminiszter berlini útját és tárgyalásait örömmel kisérte a magyar közvélemény, amely most jólesően hallja azok eredményességét is. Egyes hangok a magyar közvéleménnyel azt szeretnék elhitetni, hogy Németországgal való politikai együttműködésünk káros és veszélyes. Rosszhiszeműség ezt éppen akkor állítani, amikor a bécsi döntőbíráskodás alapján éppen nemrégiben kaptuk vissza a Felvidék egy részét és egymillió ltiagyar testvérünket. Naivitás ezt hirdetni akkor, amikor úgy illetékes magyar mint német tényezők a két állam barátságát ismételten és kétséget kizáró módon megállapították. Vitéz Imrédy miniszterelnök ezekre a sötét tendenciákra való tekintettel tartotta szükségesnek, hogy újból és újból leszögezze Magyuror- szág politikájának a Berlin—Róma tengelyhez való csatlakozását. Éppen ezért mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a csatlakozás nem jelent szolgaságot, nem jelenti az ország függetlenségének, nagy kérdésekben való szabad elhatározásának a feladását, de meg kell érteni azt is, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva sem követhet okosan más politikát, mint a Német- és Olaszországgal való külpolitikát. Magyarország még mindig sorsdöntő napokat él. Nemcsak nagy gazdasági és társadalmi átalakulás előtt áll, hanem a külpolitika terén is várja jogos vágyai teljesülését. Ilyen viszonyok közt mindenkinek, minden szót jól meg kell fontolni, nehogy vétkezzünk a nagy cél, a nemzet egységének elérése ellen. Most félre kell tenni úgy a nagy, mint a kis kérdésekben is minden egyéni érdeket, érzékenységet és Kolozsváry-Borcsa Mihály dr mandátuma Vitéz Kolozsvdry Borcsa Mihály dr miniszteri tanácsost, a miniszter- elnökség sajtóosztályának vezetőjét tudvalévőén felkérték, hogy vállalja el a megüresedett győmrői kerület képviselőjelöltségét. A sajtófőnök eleget tett-a kérésnek és vasárnap kerülete több községében mondott programbeszédet. A mai időkben —* mondotta — igen könnyű vezérnek lenni. Mi azonban nem verekedni akarunk, hanem mint közkatonák harcoliii vitéz Imrédy Béla miniszterelnök mellett, aki uj' magyar életet teremt az ősi magyar földön. Nem embereket követünk, hanem elveket^ Imrédy kormányzata már eddig is óriási eredményeket tud felmutatni: az ő nevéhez fűződik a Felvidék visszaszerzése, a modernül felszerelt magyar honvédség megteremtése és a hatalmas reformmunka megindítása. Minden célunk az; hogy ezeket a javaslatokat, különösen a földbirtokreformot tető alá hozzuk. Ma fordított világot élünk. Nem a kormány igyekszik megakadályozni a reformokat, hanem az ellenzék akarja elgáncsolni a kormány reformtörekvéseinek megvalósítását. Imrédy Béla politikájának tengelyébe a magyar falut és a dolgozó népet állította őt kell követni ebben az elgondolásában és ezekben a nehéz időkben ki kell küszöbölni minden ellentétet, széthúzást és egységesen kell felsorakoznunk Imrédy mögé. A győmrői választás vasárnap lesz. A jelek szerint vitéz Kolozs- váry-Boresa Mihály fölényes győzelemmel szerzi meg a mandátumot és a volt vitéz tüzérti9zt, a pompás szerkesztő és a sajtóügyek kitűnő irányítója, az ujságiró-rend egyik büszkesége bekerül a parlamentbe és közvetlenül vehet majd részt az ország sorsának az irányításában. Dr Imre Sándor ny. államtitkár szekszárdi előadása Dr Gaal Dezső szekszárdi kir. ügyészségi elnök személyi kapcsolatainak köszönhető, hogy dr Imre Sándor ny. államtitkár, a budapesti József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem tanára leutazolt Szekszárdra és vasárnap délután a vármegyeháza nagytermében széles érdeklődésre méltán számottartó igen érdekes előadást tartott a mai idők közvetlen nevelési feladatairól. Az ország határain túl is jól ismert kitűnő paedagogust a szekszárdi szülők iskolájának ezen az összejövetelén Faladi Ferenc gimnáziumi igazgató meleg szavakkal üdvözölte és köszönte, hogy lejövetelével megtisztelte Szekszárdot. Az illusztris tudós legelsőbben is azt fejtegette, hogy Magyarország mostani helyzetében olyanná kell nevelni a fiatalságot, hogy a magyarság a jövőben a helyét meg tudja állani és arra mutatott rá, hogy ezt a kérdést földrajzi, történelmi és állampolitikai (nem párt- politikai) szempontból kell elbírálni. |j§ Földrajzi adottság — úgymond — hogy a világ országutján vagyunk és hogy útban vagyunk. Az egész magyar ezer esztendő alatt éppen ezért kellett minden energiánkat . fennmaradásunkra fordítani. A ma- I gunk fejével való gondolkozásra kell megtanítani a fiatal generációt, mert az Ausztriával való közösség évszázadai alatt elszoktunk attól, hogy külpolitikával foglalkozzunk. A jövő nemzedéket erősnek, öntudatosnak kell nevelni és önismeretre kell megtanitanitani. Ez azonban mind nem elég, mert belső egység és a való gondolatok megtalálása is szükséges, hisz ott, ahol felüti a fejét a belső egyenetlenség, ott iránytalan és szűk látókörű a politika. Vezető gondolatnak kell ienni a felismerésnek, amely szerint vége van annak a nemzetnek, amely nem maga akarja magát kivezetni a bajból, hanem idegen segítségre számit. A nevelés — úgymond Imre professzor — folytonos küdelem. Nem a gyermek ellen, hanem küzdelem a gyermekek testi és lelki elsat- nyulása ellen. Vigyázni kell a gyermekek szórakozására, hogy a felületesség, a léhaság, az egyoldalúság, a szellemi rövidlátás és a magát ugratni engedés az éretlen lélekben úrrá ne váljék. Ellenszere mind ennek az alaposság. Meg kell állapítani, mennyire felületesek vagyunk mi magyarok például nyelv- tanulás, nyelvtudás tekintetében. — Pedig ez éppen szomszédaink miatt * és további fennmaradásunk érdekében szükséges. Eladni ugyanis csak azt lehet, aki nem tud annak a nyelvén, aki el akarja őt adni. A gyakorlatiasság szetlemét kell mindig szem előtt tartanunk a nevelésben és meg kell követelnünk a gyermektől — úgy az iskolában, mint az ipari és kereskedelmi életben — a sok és alapos tanulásb a felelősségérzet fejlesztését. Rendszeres gondolkozásra kell nevelni a fiatalságot, mert boldogulni csak az értelmes, mindent megfontoló ember és nemzet tud. Nem kell bizonyítani, hogy a magyar elme tisztább, mint más népeké; Csak az a baj, hogy nincs eléggé kiművelve és rendszeres munkára szoktatva. Magyar hiba: könnyen csüggedünk és mint kishitüek gyorsan lemondunk. A nevelés feladata a csüggedés megelőzése, kitartásra, erőfeszítésre, küzdelemre, a testi és lelki erő teljes felhasználására/küzdelemre kell nevelni a gyermeket és ezen a téren céljaink eléréséhez nem szabad a dicsérettel sem fukarkodnunk, mert a dicséret fejleszti a lelkierőt* és a magabizalmat.'Bátorságra kell nevelnünk a fiatalságot, hogy erejét minél többre merje felhasználni. Mindezekben természetesen kitartás kell, mert neiris2a- bad elfeledni, hogy nagy dolgokat csak hosszú munkával lehet megcsinálni. ' ' ' ........ Hibánk az elbizakodottságra való hajlam is. Meg kell ismerni gyengeségünket, hogy orvosolhassúk. A nagyravágyás, a jogosulatlan becsvágy, az őrökké elégedetlenség a veszedelmek csiráját hordozza magában. Nevelni kelt a kevéssel való megelégedésre Is, mert aki fhégéri azzal, ami van, annak van fölöslege is. Ez az egész nemzet életerejének a fokozását jelenti. Erős nálunk a gyűlölködés is és ennek alápja önzés. Az annyira szükséges belső egységet a mások megbecsülésére való nevelés nélkül nem érhetjük el. Lelki ziláltság is jellemez berniünket •*— folytatta rendkívül érdekes fejtegetéseit Imre professzor — kapkodás, tanácstalanság vesz rajtunk erőt. A nevelés dolga, hogy a jövő nemzedék magára tudja majd kényszeríteni a nyugodtságot. Nyugalmat a gyermek csak nyugodt családi légkörben, egymást megértő szülők közt tanul, éppen azért a szülőknek okos példát kell mutatni a gyermekeknek és nem szabad elfeledniük, hogy aki szülő mer lenni, annak okosnak kell lenni. A családi nevelés igy lesz a lélek megerősítésén keresztül — nemzetvédelem. Akarni kell a magyar jövendőt és olyan embereket kell nevelni, akik akarják is a jobb jövendőt;— végzé nagyszerű előadását szűnni alig akaró ünneplés közben a tudós professzor, akinek értékes fejtegetéseit a szülők nevében Tóth Lajos ref. lelkész köszönte meg. ssáro» ára 12 fillér. minden szavunkkal, minden tettünkkel csak a nemzet egyetemének a nagy érdekét tekintsük. A legjobb külpolitika, ha a magyar szivek és a magyar lelkek az egész vonalon egyet akarnak.
