Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-12 / 55. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. Julius 12. tSzerda) 55. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRRAn ai jai LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di): Egész évre _ 12 pengő || Félévre-------------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'60 pengő. — A hirdetés egyVO milliméter széles hasábon milliraétersoronként 10 fillér. bi«« .x . j.. . x u. j . rT" . .. —:—t - ——- . Átlástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyarok tanítómestere Amióta gróf Teleki Pál néhány hónappal ezelőtt immár másodízben vette át a kormányelnöki méltóságot, a magyar közvéleménynek bőségesen alkalma volt meggyőződni arról, hogy a miniszterelnök e közjogi méltóságában is hű maradt ahhoz az egyetemi katedrához, amelyet Magyarország kormányzójának bizalma folytán el kellett hagynia. Gróf Teleki Pál nemcsak európai hirü tudós, de kiváló nevelő, pedagógus is, aki politikai megnyilatkozásaiban is mindenkor nem any- nyira pártvezérnek, nem annyira az elvek vagy egy mozgalom harcosának, mint sokkal inkább a magyar nemzet nagy tanítómesterének bizonyult. Még a választási harcok hevében, amikor a legmagasabb forrponton volt az ország minden táján a belpolitikai küzdelem, amikor jobbról és balról mindenféle pártok és politikusok részéről szenvedélyes nyilatkozatok hangzottak el. gróf Teleki Pál, a magas látókörű tudós, nyugalmával és tárgyilagosságával arra törekedett, hogy nevelje, tanítsa a nemzetet és utat mutasson az elvek és világnézetek mai zűrzavarában. Minden megnyilatkozásával, minden beszédével arra törekszik a miniszterelnök, hogy felfedje és megvilágítsa a magyar közvélemény előtt a magyar élet igazi kérdéseit és hogy megtanítsa a nemzet minden egyes tagját arra, hogyan lássa és hogyan értékelje a magyarság mai helyzetét az európai népek társaságában ? Az az előadás, atfielyet gróf Teleki Pál Székesfehérváron a „Mai Magyarságunk Életrajza" cimű előadássorozat keretében tartott s amelyben a magyar föld és a nemzeti földrajz kérdéseit fejtegette a nagy számban összegyűlt tanító és tanárhallgatók előtt, szintén a nemzetnevelés célját szolgálta. Olyan fogalmakat világított meg hallgatósága előtt a miniszterelnök, amelyek ma közkeletűek, mert sokat beszélnek róluk, de keves.en vannak tisztában e fogalmak igazi jelentőségével. így megállapította a miniszter- elnök, hogy egy ország négy alapvető tényezőből áll: a területből, a tájból, az élettérből és a hazából. E négy alaptényező közfii egyedül a terület megismeréséhez elégséges az adatok pontos ismerete. Aki a földrajzot tanulmányozza, annak valóban módjában áll egy ország területét megismernie. — Ellenben egészen más a helyzet a másik három alaptényezőnél: a tájnál, az élettérnél és a hazánál. Ezeknél a tényezőknél már nem elég a puszta megismerés, itt már beleélésre és veleélésre van szükség, azaz lelkileg kell összeforrni azzal a tájjal és azzal az élettérrel, amelyben születtünk, akkor lesz az a föld és az az ország igazi hazánk. Igen érdekes módon fejtegette a miniszterelnök előadásában a ma annyira divatossá vált „élettér" fogalmát. Minden ország — élettér, még pedig van olyan élettér, amely országalkotó és van olyan élettér, amelyet később országgá fogtak össze. A magyar nemzet számára nem most kellett az élettér fogalmát és követelményét felállítani, ez az élettér adva van már ezer év óta a Kárpátok által körülhatárolt medencében, az a terület tehát, amelyet őseink egy évezreddel ezelőtt elfoglaltak és amely ma is a magyarság jogos élettere. Az élettér kiegészítése, illetve megszerzése ma a világpolitika egyik legfontosabb kérdése. Minden nemzet arra törekszik, hogy a maga életterét biztosítsa a jelenlegi és jövő nemzedékek számára. Ezt a célt szolgálja a nagy nemzetek gyarmati politikája is. Ha egy nép ősz- szeforr a saját életterével és ha a táj a maga különleges sajátosságainak bélyegét rányomja a népre, vagy pedig a nép rátalál arra a tájra, amely saját igényeinek a legjobban megfelel, akkor ez az élettér a nép igazi hazája lesz. íme igy bontakoznak ki egy tudós és államférfi megfogalmazásában előttünk a mai világpolitikai küzdelmek jelszavai és célkitűzései a maguk mivoltában. így válik világossá sok olyan fogalom a nemzet előtt, amely eddig homályos volt vagy tisztázatlan. Éppen ezért örülnünk kell, hogy oly férfiú áll a magyar kormány élén, aki nemcsak tisztán látja a magyarság helyzetét, de kiváló nevelőtehetségével meg is tudja vitágitani ezeket a kérdéseket a magyar közvélemény előtt. Olyan kérdések ezek, amelyeknek megitélésében és értelmezésében nem lehet különbség magyar és magyar között. A pártpolitika jelszavai szétbontják a nemzetet, de a nagy kérdésekben meg kell értenünk egymást, egységben kell tömörülnünk, mert nemzetünk jövőjét csak akkor biztosíthatjuk, ha a magyar élet alapvető kérdéseiben egy véleményen vagyunk. Szívvel és lélekkel a mezőgazdaság oldalán Megkezdődik az aratás, amelynek eredménye újabb esztendőre eldönti a magyar mezőgazdaság és vele együtt az egész ország boldogulásának kérdését. Az év e legnagyobb eseménye felelősségteljes és fontos intézkedéseket tesz szükségessé, mert az aratás kezdete nemcsak a földeken jelent munkát és egy esztendőre szóló fontos aktust, hanem a közhivatalokban is, ahol lázas tevékenység folyik a mezőgazdasági termények értékesítése, a gazdák helyzetének könnyítése, szóval a gazdák megérdemelt jövedelmének biztosítása érdekében. A kormány által megtett intézkedések gyorsaságára és alaposságára jellemző, hogy rövid néhány napon belül több nagyjelentőségű rendelet és intézkedés látott napvilágot, amelyek mindegyike a gazda életét bástyázza körül és támasztja alá az újabb aratásig. Sorrendben az első a buzaértékesiíés rendjének megállapítása volt. Ennek lényege az, hogy ebben az esztendőben is megkapja a gazda a húsz pengő körüli búzaárakat. De ezenfelül a búza beváltási ára a gazdasági év végéig fokozatosan emelkedik, tehát jobban jár a gazda, ha búzáját nem veti azonnal a piacra, hanem kellő beosztással teszi ezt. Ehhez járul még az a rendkívül fontos újítás is, hogy a minőségbuza után felárat fizet a Futura, illetve a bevásárlást vele együttesen lebonyolító gabonakereskedelem. A második rendkívül fontos intézkedés Péter és Pál napján került a nyilvánosság elé: az uj gaz- davédelmi rendelet. Ez a rendelet a védettség joghatályát általában 1940 végéig meghosszabbította, de ezenfelül olyan régebben tervbe vett intézkedéseket is foganatosított, amelyek megnyitják az utat a gazdavédettség végleges lebontása és a mezőgazdasági hitelforgalom fel- szabadulása felé. Az ilyen intézkedések közül első helyen érdemel említést az, amely szerint azoknak a birtokoknak a védettsége, amelyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri jövedelem húszszoros szorzatát nem éri el, az idén őszszel megszűnik. A rendelkezés nem vonatkozik azokra a kisbirtokokra, amelyek már élvezik a konverziós teherrendezés kedvezményét.— Az ötszáz holdnál nagyobb birtokok védettsége általában az év végén megszűnik. A konverziós teherrendezést megvalósítják a 10—30 hold nagyságú birtokok csoportjában. Az említett rendelkezéseken kívül a fizetendő kamat szabályozása védi meg a gazdát a túlzott terhektől. A most ismertetett rendelettel egy- időben több más fontos rendelet is napvilágot látott. így a pénzügy- miniszter rendelete, amely az újabb gazdavédettségi rendelkezések végrehajtását mondja ki. De megjelent az előző évekhez hasonlóan a mező- gazdaságnak nyújtandó kedvezmények egyéves meghosszabbításáról szóló rendelet is. S ha csak egyetlen egy nap hivatalos intézkedéseinek termését nézzük, látunk még két fontos hivatalos közlést: az egyik a nagy gyümölcstermésre való tekintettel a barackárak tartására irányuló akcióról, a barackkivitel biztosításáról és az intervenciós vásárlásokról szól, a másik a szőlősgazdák érdekében megkezdett réz- gálic-akcióról számol be. Vegyük még hozzá ezekhez az intézkedésekhez azokat a szociális irányú törvényjavaslatokat, amelyekkel részben már foglalkozik is a törvény- hozás, másrészt pedig előkészítési munkában állanak s akkor világos kép alakul ki előttünk arról, hogy mit jelent a gyakorlatban Teleki Pál keresztény népi politikája. Hangzatos programmokat hirdetni, ígérni és birálgatni mindig könnyebb, mint dolgozni és cselekedni. Az ország érdeke azonban azt kívánja, hogy hangyaszorgalommal, mindennapi munkával és az élet minden vonatkozásához lenyúló tevékenységgel építsük fel azt az országot, amelyet ősi földünkön elérni szeretnénk. A magyar agrár- politika jó példa arra, hogy milyen nehéz és milyen nagy feladat ez, de azt is megmutatja, hogy a becsületes munka nemcsak egyeseknek, nemcsak az érdekelt foglalkozási ágnak termi meg a gyümölcsét, de részesedik abból az egész nemzet egyetemessége. Ezért állunk mi szívvel és lélekkel a magyar mezőgazgaság oldalán s ezért helyeseljük gróf Teleki Pál kormányának sorozatos gazdavédelmt in- i tézkedéseit. Híre kell nekünk huszonnyolc mllllő métermázsa huzal A földmivelésügyi miniszter jelentései mindvégig a búzatermés javulásáról számoltak be és a végeredmény a minisztérium szerint is legalább 28 millió q búza, a tőzsde értesülése szerint pedig ennél még több is, nem lehetetlen, hogy egészen 30 millió q-ig felmegy. Az átmeneti készleteket a szakkörök 4 millió q-ra becsülik, vagyis a legrosszabb esetben is 32 millió q búza áll az idei aratás után rendelkezésünkre. Ezzel szemben a belső szükséglet vetőmaggal együtt mintegy 20 millió q, igy mintegy 10—12 millió q búza külföldi elhelyezéséről kell gondoskodnunk. Ez pedig nem kis feladat akkor, amidőn Olaszország és Németország 6 millió q-t vesznek át, bizonyos, hogy Svájc is fog magyar búzát vásárolni, de hol adjuk el azt a 3—4 millió q-t, amelynek értékesitéséről máig még nem történt gondoskodás ? Az uj terület búzatermelése az idén mintegy 400.000 kát. holddal nagyobb, mint tavaly volt. A gazda számára a termelés legkényelmesebb megoldása az, hogy búzát vet: Egyes szám ára 12 fillér.