Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-12 / 55. szám

XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. Julius 12. tSzerda) 55. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRRAn ai jai LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di): Egész évre _ 12 pengő || Félévre-------------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'60 pengő. — A hirdetés egyVO milliméter széles hasábon milliraétersoronként 10 fillér. bi«« .x . j.. . x u. j . rT" . .. —:—t - ——- . Átlástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyarok tanítómestere Amióta gróf Teleki Pál néhány hónappal ezelőtt immár másodízben vette át a kormányelnöki méltósá­got, a magyar közvéleménynek bő­ségesen alkalma volt meggyőződni arról, hogy a miniszterelnök e köz­jogi méltóságában is hű maradt ahhoz az egyetemi katedrához, ame­lyet Magyarország kormányzójának bizalma folytán el kellett hagynia. Gróf Teleki Pál nemcsak európai hirü tudós, de kiváló nevelő, peda­gógus is, aki politikai megnyilat­kozásaiban is mindenkor nem any- nyira pártvezérnek, nem annyira az elvek vagy egy mozgalom harcosá­nak, mint sokkal inkább a magyar nemzet nagy tanítómesterének bi­zonyult. Még a választási harcok hevében, amikor a legmagasabb forrponton volt az ország minden táján a belpolitikai küzdelem, ami­kor jobbról és balról mindenféle pártok és politikusok részéről szen­vedélyes nyilatkozatok hangzottak el. gróf Teleki Pál, a magas látó­körű tudós, nyugalmával és tárgyi­lagosságával arra törekedett, hogy nevelje, tanítsa a nemzetet és utat mutasson az elvek és világnézetek mai zűrzavarában. Minden megnyilatkozásával, min­den beszédével arra törekszik a mi­niszterelnök, hogy felfedje és meg­világítsa a magyar közvélemény előtt a magyar élet igazi kérdéseit és hogy megtanítsa a nemzet minden egyes tagját arra, hogyan lássa és hogyan értékelje a magyarság mai helyzetét az európai népek társa­ságában ? Az az előadás, atfielyet gróf Te­leki Pál Székesfehérváron a „Mai Magyarságunk Életrajza" cimű elő­adássorozat keretében tartott s amelyben a magyar föld és a nem­zeti földrajz kérdéseit fejtegette a nagy számban összegyűlt tanító és tanárhallgatók előtt, szintén a nem­zetnevelés célját szolgálta. Olyan fogalmakat világított meg hallgató­sága előtt a miniszterelnök, amelyek ma közkeletűek, mert sokat beszél­nek róluk, de keves.en vannak tisz­tában e fogalmak igazi jelentőségé­vel. így megállapította a miniszter- elnök, hogy egy ország négy alap­vető tényezőből áll: a területből, a tájból, az élettérből és a hazából. E négy alaptényező közfii egyedül a terület megismeréséhez elégséges az adatok pontos ismerete. Aki a földrajzot tanulmányozza, annak valóban módjában áll egy ország területét megismernie. — Ellenben egészen más a helyzet a másik három alaptényezőnél: a tájnál, az élettérnél és a hazánál. Ezeknél a tényezőknél már nem elég a puszta megismerés, itt már beleélésre és veleélésre van szükség, azaz lelki­leg kell összeforrni azzal a tájjal és azzal az élettérrel, amelyben szü­lettünk, akkor lesz az a föld és az az ország igazi hazánk. Igen érdekes módon fejtegette a miniszterelnök előadásában a ma annyira divatossá vált „élettér" fo­galmát. Minden ország — élettér, még pedig van olyan élettér, amely országalkotó és van olyan élettér, amelyet később országgá fogtak össze. A magyar nemzet számára nem most kellett az élettér fogal­mát és követelményét felállítani, ez az élettér adva van már ezer év óta a Kárpátok által körülhatárolt medencében, az a terület tehát, amelyet őseink egy évezreddel ez­előtt elfoglaltak és amely ma is a magyarság jogos élettere. Az élettér kiegészítése, illetve megszerzése ma a világpolitika egyik legfontosabb kérdése. Minden nem­zet arra törekszik, hogy a maga életterét biztosítsa a jelenlegi és jövő nemzedékek számára. Ezt a célt szolgálja a nagy nemzetek gyar­mati politikája is. Ha egy nép ősz- szeforr a saját életterével és ha a táj a maga különleges sajátosságai­nak bélyegét rányomja a népre, vagy pedig a nép rátalál arra a tájra, amely saját igényeinek a leg­jobban megfelel, akkor ez az élet­tér a nép igazi hazája lesz. íme igy bontakoznak ki egy tu­dós és államférfi megfogalmazásá­ban előttünk a mai világpolitikai küzdelmek jelszavai és célkitűzései a maguk mivoltában. így válik vi­lágossá sok olyan fogalom a nem­zet előtt, amely eddig homályos volt vagy tisztázatlan. Éppen ezért örülnünk kell, hogy oly férfiú áll a magyar kormány élén, aki nem­csak tisztán látja a magyarság hely­zetét, de kiváló nevelőtehetségé­vel meg is tudja vitágitani ezeket a kérdéseket a magyar közvéle­mény előtt. Olyan kérdések ezek, amelyek­nek megitélésében és értelmezésé­ben nem lehet különbség magyar és magyar között. A pártpolitika jelszavai szétbontják a nemzetet, de a nagy kérdésekben meg kell ér­tenünk egymást, egységben kell tö­mörülnünk, mert nemzetünk jövő­jét csak akkor biztosíthatjuk, ha a magyar élet alapvető kérdéseiben egy véleményen vagyunk. Szívvel és lélekkel a mezőgazdaság oldalán Megkezdődik az aratás, amelynek eredménye újabb esztendőre eldönti a magyar mezőgazdaság és vele együtt az egész ország boldogulá­sának kérdését. Az év e legnagyobb eseménye felelősségteljes és fontos intézkedéseket tesz szükségessé, mert az aratás kezdete nemcsak a földeken jelent munkát és egy esz­tendőre szóló fontos aktust, hanem a közhivatalokban is, ahol lázas te­vékenység folyik a mezőgazdasági termények értékesítése, a gazdák helyzetének könnyítése, szóval a gazdák megérdemelt jövedelmének biztosítása érdekében. A kormány által megtett intézkedések gyorsa­ságára és alaposságára jellemző, hogy rövid néhány napon belül több nagyjelentőségű rendelet és intézkedés látott napvilágot, ame­lyek mindegyike a gazda életét bás­tyázza körül és támasztja alá az újabb aratásig. Sorrendben az első a buzaértékesiíés rendjének megálla­pítása volt. Ennek lényege az, hogy ebben az esztendőben is megkapja a gazda a húsz pengő körüli búza­árakat. De ezenfelül a búza bevál­tási ára a gazdasági év végéig foko­zatosan emelkedik, tehát jobban jár a gazda, ha búzáját nem veti azon­nal a piacra, hanem kellő beosz­tással teszi ezt. Ehhez járul még az a rendkívül fontos újítás is, hogy a minőségbuza után felárat fizet a Futura, illetve a bevásárlást vele együttesen lebonyolító gabonake­reskedelem. A második rendkívül fontos in­tézkedés Péter és Pál napján ke­rült a nyilvánosság elé: az uj gaz- davédelmi rendelet. Ez a rendelet a védettség joghatályát általában 1940 végéig meghosszabbította, de ezen­felül olyan régebben tervbe vett in­tézkedéseket is foganatosított, ame­lyek megnyitják az utat a gazda­védettség végleges lebontása és a mezőgazdasági hitelforgalom fel- szabadulása felé. Az ilyen intézke­dések közül első helyen érdemel említést az, amely szerint azoknak a birtokoknak a védettsége, ame­lyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri jövedelem húszszoros szorzatát nem éri el, az idén ősz­szel megszűnik. A rendelkezés nem vonatkozik azokra a kisbirtokokra, amelyek már élvezik a konverziós teherrendezés kedvezményét.— Az ötszáz holdnál nagyobb birtokok vé­dettsége általában az év végén meg­szűnik. A konverziós teherrendezést megvalósítják a 10—30 hold nagy­ságú birtokok csoportjában. Az em­lített rendelkezéseken kívül a fize­tendő kamat szabályozása védi meg a gazdát a túlzott terhektől. A most ismertetett rendelettel egy- időben több más fontos rendelet is napvilágot látott. így a pénzügy- miniszter rendelete, amely az újabb gazdavédettségi rendelkezések vég­rehajtását mondja ki. De megjelent az előző évekhez hasonlóan a mező- gazdaságnak nyújtandó kedvezmé­nyek egyéves meghosszabbításáról szóló rendelet is. S ha csak egyet­len egy nap hivatalos intézkedései­nek termését nézzük, látunk még két fontos hivatalos közlést: az egyik a nagy gyümölcstermésre való tekintettel a barackárak tartására irányuló akcióról, a barackkivitel biztosításáról és az intervenciós vá­sárlásokról szól, a másik a szőlős­gazdák érdekében megkezdett réz- gálic-akcióról számol be. Vegyük még hozzá ezekhez az intézkedé­sekhez azokat a szociális irányú törvényjavaslatokat, amelyekkel rész­ben már foglalkozik is a törvény- hozás, másrészt pedig előkészítési munkában állanak s akkor világos kép alakul ki előttünk arról, hogy mit jelent a gyakorlatban Teleki Pál keresztény népi politikája. Hangzatos programmokat hir­detni, ígérni és birálgatni mindig könnyebb, mint dolgozni és csele­kedni. Az ország érdeke azonban azt kívánja, hogy hangyaszorgalom­mal, mindennapi munkával és az élet minden vonatkozásához lenyúló tevékenységgel építsük fel azt az országot, amelyet ősi földünkön el­érni szeretnénk. A magyar agrár- politika jó példa arra, hogy milyen nehéz és milyen nagy feladat ez, de azt is megmutatja, hogy a be­csületes munka nemcsak egyesek­nek, nemcsak az érdekelt foglalko­zási ágnak termi meg a gyümöl­csét, de részesedik abból az egész nemzet egyetemessége. Ezért állunk mi szívvel és lélekkel a magyar mezőgazgaság oldalán s ezért he­lyeseljük gróf Teleki Pál kormá­nyának sorozatos gazdavédelmt in- i tézkedéseit. Híre kell nekünk huszonnyolc mllllő métermázsa huzal A földmivelésügyi miniszter jelen­tései mindvégig a búzatermés ja­vulásáról számoltak be és a vég­eredmény a minisztérium szerint is legalább 28 millió q búza, a tőzsde értesülése szerint pedig ennél még több is, nem lehetetlen, hogy egé­szen 30 millió q-ig felmegy. Az át­meneti készleteket a szakkörök 4 millió q-ra becsülik, vagyis a leg­rosszabb esetben is 32 millió q búza áll az idei aratás után rendelkezé­sünkre. Ezzel szemben a belső szük­séglet vetőmaggal együtt mintegy 20 millió q, igy mintegy 10—12 millió q búza külföldi elhelyezésé­ről kell gondoskodnunk. Ez pedig nem kis feladat akkor, amidőn Olaszország és Németország 6 mil­lió q-t vesznek át, bizonyos, hogy Svájc is fog magyar búzát vásá­rolni, de hol adjuk el azt a 3—4 millió q-t, amelynek értékesitéséről máig még nem történt gondos­kodás ? Az uj terület búzatermelése az idén mintegy 400.000 kát. holddal nagyobb, mint tavaly volt. A gazda számára a termelés legkényelme­sebb megoldása az, hogy búzát vet: Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom