Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-14 / 47. szám

&L évfolyam. 0A81U ß. né m. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPIA _____________________ . Felelő» szerkesztő: John Sándor vm. g. e. Igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Teendők magyarországi népies szarvasmarhaíenyésziés terén. A magyarországi népies szarvas- marha anyagot behatóbban szem- ügyre véve, az két arculatot mutat. Élesen megkfllömbözfethető egy« mástól a két csoport és első tekin­tetre is szembe öflik, tőrzskőryve- zett e vagy nem az állomány ellen­őrzés alatt áll e vagy nem. van e valaki, aki szakszerűen Irányitja a dolgokat. Három hónapig tartó tanfolyamos útjaimon volt alkalmam, az ország kfllömbözővidékeinek népies szarvas­marhaállományát megfigyelhetni, sőt egyes helyeken mélyebbb betekin­tést nyerhetni. De igen sok tapasztalattal gyarapodtam előadá­saim folyamán, főleg az udvar já­rások alatt. Olyan vidéken, ahol tejellenőrzés folyik, ahol a tejellen­őrök a termelés alapián irányítják a takarmányozást, ahol a gazdák ezen alapon takarmányozzák állat­jaikat ott az eredmények kitűnőek Ott beszélhetünk kitűnő, kifogástalan küllemű állatokról, ott beszélhetünk tenyész kiválasztásról, megfelelő öröklésről és szabályszerű átörökí­tésről, de beszélhetünk megfelelő termelésről, úgy minőségileg, mint mennyiségileg. Ezeken a helyeken nincs panasz meddőséget, elvetélést Illetőleg, ott megtaláljuk az állatok megfelelő tenyész és termelő kon­dícióját, ami az ellenőrzött népies tenyészetekben, megvannak a meg­felelő, kifogástalan, az állattenyész­tési követelményeknek mindenben megfelelő, ki nem használt, jó kon­dícióban lévő apaállatok, amelyek naponta nem „dupláznak rá" csak­hogy biztos legyen a fogamzás. Ott a fiatal tehenek az állatösszeirásban nem szerepelnek mint borjuk, csak­hogy bikát lehessen megtakarítani. Ott ma kiváló bikákat látunk a köz- tenyésztésben és annak nyomán kitűnő utódokat, amelyek minden tekintetben megfelelnek a hozzájuk fűzött követelményeknek. Olt az állatok keresettek, házhoz jönnek a vevők, nem kell városokba járni és időt pocsékolni, megvan a hír­név, ami aztán az árban is érezteti hatását a gazda előnyére. A törzskönyvezett, ellenőrzött ál­lományban ritkábbak a betegségek, járványok, eltitkolások, mert az el­lenőr gyakran megfordul a község­ben és látja az állományt. Az ellen­őrzés alkalmával szemébe ötlik minden rendellenesség és ha más­sal nem; esetleg egy jő tanáccsal segíthet ős elejét veheti nagyobb bajoknak. Az ellenőrzéssel megakadályoz­hatjuk a kapzsiságot, azt, hogy még a íevemhezés hetében is fejik a tehenet, hogy a fecstejet nem adják Oda a borjúnak, hanem belekeverik a többi tej közé. Megakadályozhat­juk a tulkorai elválasztást, de főleg megakadályozhatjuk azt, hogy olyan állatokat tartsanak, melyek nem termelnek, vagyis ne következzék be az a lehetetlen állapott, mint J egyik Balaton vidékén lévő község- I ben, hogy az ujfejős tehenek 3, 1 mond napi három liter tejet adnak, I kalászos ifjak vannak és azoknak módjuk van az állattenyésztésbe be­folyni, ott a jótékony hatás meg­látszik e téren is. Miután a törzs­könyvezett apaállat-rendszer igen beváltott a népies tenyésztésben, ezt is törvényes rendelkezésekkel álta­lánosítani kellene, főleg és elsősor­ban a Felvidéken, állami támoga­tással, mert köztudomású, hogy ott az állattenyésztés, a két évtizedes szakszerűtlenség és nemtudás révén a legtöbbet szenvedett és az ottani állattenyésztést nagyon visszavetette, fejlődésében megakasztotta. Tekintve, hogy a röghatások is kedvezők, tehát az állattenyésztés fellendülése kellő szakszerű irányí­tással mielőbb lábraállithafó, fontos ezen munkálatok beállítása, melvre az állástalan gazdanemzedék volna felhasználható, esetleg azoknak meg­felelő — hogy úgy mondjam — „át­képzésével“. Csak ezeknek az esz­közöknek igénybevételével remél­hetjük különösen szépen fejlődő szarvasmarhatenyésztésünk fellen­dülése és a bajok fokozatos meg­szűnése. Or K —c. az GAZDA HÍREK — Erdőirtási imiukálatoknál a legkissebb munkabérek megál- lapitása érdekében az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamara felirattal fordult a főldmivelésügyi miniszter­hez, amelyben az erdőn kint lakó és erdőirtással hivatásszerűen fog­lalkozó munkások részére — ak­kordmunkára vonatkozóan — az alábbi legkissebb munkabérek meg­állapítását kérte. Hasáb tűzifánál űrméretenkint 125 cm magasra rakva 1*20 P, hengerfánál t*— P, 125 cm magasra rakva, botfánál 8 cm átm. 125 cm magasra rakva —*90 P. A szokásos egyharmados ágfa, mmt rész munkadij, változatlanul meg­hagyandó. Ezzel kapcsolatban azt is kérte a kamara, hogy a vidékről erdőir­tási munkálatokra a helyszínre ér­kező munkások vasúti költségét térítse meg a munkát adó uradalom vagy erdőt irtó vállalat az esetben, ha a munkások páronkint 80 ür- méter tűzifát már kitermeltek. — A gazdasági cselédek kon­venciójának egységesítése érde­kében az Alsódunántuli Mezőgaz­dasági Kamara felterjesztést intézett a főldmivelésügyi kormányhoz, amelyben a cselédkonvenciónak járásonkint való megállapítását kérte. Gazdaságok üzemanyagai Gép- és (raklorolajok, Irocaikenőcs, gaz dasági kenöcsflk — Mindennemű mű trágya : Pétisó, kálisó, szuperfoszfát, mész salétrom, kénsavas ammóniák. — Eró takarmányok. — Eternit pata, építési a n y a ff o k. Cséplési Szán Szövetkezetünk utján jutányosán beszerezhető. Pétisó és kálisó raktárról kapható Szekszárdon, a Szövetkezet révén, kisebb tételekben is. . Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező és porozószerek. — Pincegazdasági cik kék: derítő, szűrő-, savtalanitó anyagok — Raffia nagybani elérusitása. — Radi cicola tenvész»tek mindennemű pillangós hoz. — Manilla kévekotó [zsineg. — Ta karmánymész raktárról. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosítás­nál készséggel rendelkezésre áll a gazdák­nak egyesületünk biztosítási fóképviselete. Mint legkissebb munkabéreket alábbiakat hozta javaslatba a mara. Évi 16 q gabonajárand<5s$J* fele búza, fele rozs, évi 40 P pénzfizetés, 1200 négyszögöl gyázott tengerifőid elvetve a CgeMj által adott maggal, 200 négys^-». kert, 1200 négyszögöl rét, j ^ ^ tehénnek növendékével való felne­veléséhez legelő, egy kocának ma­lacaival együtt legelő, évi 4 ürmé- ter botfa és pótlásra a háztartásban elhasználandó elegendő mennyiségű galyfa. Gyermeknevelési segélyként a gazdasági cseléd-családoknál a harmadik gyermeken felül minden gyermek részére évenkint 1 q roz9 és 1 űrméter gömbfa adandó. Egy szoba-konyhás lakás, megfelelő ser­tésól és tehénistálló a gazdasági cselédek állatállományának eltartá­sára. A fentiekben megjelölt évi cseléd­bérnél járásonkint az ott kialakult szokás szerint módosítás eszközöl­hető volna, de a fentiekben felso­rolt évi gazdasági cselédbér, mint munkabérminimum, irányadó lenne a járásonkinti megállapításoknál. — Közel ?00 kiváló minőségű ló kelt el a kaposvári export- lóvásáron. Szép siker jegyében zaj­lott le a május 6—7-i kaposvári exportlóvásár. A felhajtott legkivá­lóbb minőségű anyag elkelt, közel 300 hideg- és melegvérű ló cserélt gazdát. Olaszországi kivitelre fel­vásároltak 130 darabot, német- országi exportra 16 drb hidegvérű lovat, a katonai lóvásárlő bizottsága megvett 30 drb melegvérű lovat Nagyszámú lovat vettek közintéz­mények, magánosok, kereskedők. A melegvérű lovak 700—1000 pen­gős, a hidegvérflek 900—1300 pen­gős áron keltek el. A vásár feltét­lenül ösztönzően hat különösen a- kisgazdatenyésztőkre, mivel a kiváló minőségű anyag jó áron mindig: vevőre talál. Árverési hirdetmény. Haszonbérlet megszűnése folytán Szllfamaiorban (Fejér m.) f. hó 18 án délelőtt 9 órakor, önkéntes árverésen eladatik egy törzskönyvezett és gümő kórmentes tehenészet, — mely áll 90 drb I a tenyésztehén 53 drb rész ben hasas, részben két éven aluli' tenyészüsző és 16 drb növendék éa tenyészbikából. A tehenészet évi f e j é s i átlaga f. 1937. évben 5317 liter, 1938 évben 4902 liter. Az eladó jogosítva van az állatok­ból árverés előtt is eladni. Ugyancsak eladásra kerülnek gaz­dasági felszerelések is. Árverési feltételek a Magyar Olasz Bank Teréz-köruti fiókjánál, Buda­pest, Teréz körút 39. szám és a Szilfa majori Gazdaság intézőségénél kap­hatók. Az árverési feltételekről bővebb felvilágosítással szolgálhat a Tolna­megyei Gazdasági Egyesület és a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetke* zete, Szekszárd, Vármegyeház. r _ [M olnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.) úgyhogy a boriut sem tudják felne­velni, megszoptatni, ahol épen ezért a borjuk születésükkor 10—12 kilót nyomnak, aminek a gazda őröl, mert ügy „pottyant a világra* nem kellett állatorvosi segítség, még a pásztornak sem kellett segíteni. Ennek a borzasztó eredménynek aztán még örül a gazda. Hogy eb­ből az öröméből mennyi kár szár­mazik rá és a közre, azzal nem törődik, bár titokban sóvárog, hogy jő lenne egy jó fejős tehén, mert a közeli nagyvárosi jó napi piacon és a nyári balatoni piacon pedig jól lehetne értékesíteni a terméket. Az ellenőrzött tenyészetekben a legeltetés is állandó felügyelet tár­gyát képezi legtöbb helyütt, külö- nősen ahol zöldmező titkárok mű­ködnek, akik a legelőket, illetőleg megfelelő tanácsot tudnak adni. Kétségtelen, hogy a legutóbbi évtizedekben a zöldmezőgazdálko- dás fellendülése is rendkívül sokat lendített a szarvasmarha tenyész­tésen. az ellenőrzés segített az ál­lategészségügyi viszonyokon is. Saj­nos azonban e téren is nagy még a maradiság. Tanfolyamaim alatt, nem egyszer győződtem meg, hogy a védőojtások jelentősége nem ment még át a köztudatba, annak jelentőségét még sok helyütt nem fogják fel, minek folyománvakép egyes fertőzött terü­leten érzékenyebb kárt okoznak a ragadós betegségekben történt el­hullások. Az oitásoktó! való idegen­kedés még számottevő tenyésztők­nél is észlelhető. Mindenesetre e téren is jótékony hatással van az, hogy az állam a saját állatjait biz­tosíttatja és óhajtja, melyeket kiad a köztenyésztésbe, vagy kedvezmé­nyes eljárással a kistenyésztőknek ad át. Mindezek a tapasztalatok is ön- maguktől mutatnak rá, mi a teendő. Még fokozottabb mértékben kellene, különösen a Felvidéket illetőleg a népies tenyésztésben a törzsköny­vezést, tejellenőrzést megszervezni, kimélyiteni, ezzel kapcsolatosan az okszerű takarmányozásra a tenyész­tőket kioktatni, lassankint minden faluból egy eszesebb, érzékkel bíró gazdaifjunak lehetővé tenni, hogy a szükséges ismereteket megsze­rezze és falujában példát adhasson. Azokban a községekben,ahol arany-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom