Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-06-17 / 48. szám

XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. Junius 17. (Szombat) 48. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT iÉIS/KK MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS tápsaiutjii LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1‘80 pengő. — A hirdetés egyVO milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér, Allástkeresőknck 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint's nyflttér soronként 60 fillérbe keríti. Ki a felelős? ... A Béri Balogh Ádám-utca tavasz­tól őszig nagyon mozgalmas. Mintha Szekszárd második sétautja lenne, úgy benépesedik némelykor : mun­kába menők, pihenőre ballagók, gondtalan sétálók, pincézők lepik el a széles utat és gyermekek han- curoznak, zsivajognak az utmenti árokparton. Ezek a gyerekek meg­bámulják a dübörgő teherautókat, elcikkáznak a gyorsiramu gépko­csik között, felkapaszkodnak a tem­pósan döcögő szekerek mögé és ha valaki véletlenül rájuk szól, nyelvet öltenek felé vagy göröngyöt hajíta­nak a tovasuhanó gépkocsi után. A vezető először öklöt ráz feléjük, majd elmosolyodik: ... „Gyerekek, hadd játsszanak .. .* S a Béri Balogh Adám-utca gyer­mekei tovább szórakoznak. Ott ját­szadozik az ötéves Lajos ka is, egy szénásszekér mögé kapaszkodik, ki­ki les mögüle, büszkén ül hevenyé­szett bakján, majd hamar megunja, leugrik és nekifutamodik, hogy uj játékot keressen. Csak pár lépést tehet, éppen, hogy iramodik, kicsi feje máris nagyot koppan egy gép­kocsi hűtőjén és fejletlen gyermek­teste ott vergődik a nehéz kerekek alatt. És másnap az újság hírrova­tában néhány rideg, fekete sor szá­mol be a gyermektragédiáról: — Halálos autógázolís. Végh La­jos, 5 éves szekszárdi fiúcska a Béri Balogh Ádám-utcán haladó szénássze­kérre kapaszkodót!, majd arról leugorva a szembejövő autó álé került Az autó­tulajdonos a szerencsétlenül járt fiúcs­kát nyomban a kórházba szállította, ahol még aznap meghalt. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy az autóvezetőt fe­lelősség nem terheli a halálos szeren­csétlenségért, A kis fiúcska meghalt, játékból nekirohant halálos végzetének. Váj­jon ki a felelős egy serdülő élet véletlen elmúlásáért ? A rendőri vizsgálat megállapí­totta, hogy az autóvezetőt felelős­ség nem terheli, tehát nem felelős, legalább büntetőjogilag nem. A kisfiú saját haláláért nem okol­ható, mert az ötéves fiúcska fejlet­len, fegyelmezetlen, játékos, még nem alkalmas előre látható vagy előre nem látható események követ­kezményének mérlegelésére. A szülők felelősek talán, akik hem fegyelmezték eléggé kisfiúkat, nem vigyáztak rá, nem zárták szo­bák börtönébe vagy egy szűk ud­var ketrecébe? A szülők, akiknek órarendjét a mindennapi élet hatá­rozza meg, akiknek más a gond­juk, más a bajuk, mint az, hogy a kis Lajoskát a kezénél fogva vezes­sék el játékos útjára, a nyomában legyenek és ha olyat tesz, ami hely­telen, rövid utón, a helyszínen meg­torolják ? Vagy talán nem tiltották eléggé, hogy szekerekre kapasz­kodjék, autók után fusson, az or­szágúton szaladgáljon ? Óh I Mi is­merjük Lajoskát, az összes Lajos- kákat, ha valamit eltiltunk tőlük, azértse 1 Sőt, annál inkább 1 Vagy talán más a felelős Lajoska haláláért ? A köz, a társadalom, a rendőrbácsi, mert nem áll oda min­den Lajoska mellé, hogy óvja, vi­gyázza minden lépését ? Ki a felelős ? 1 Egy serdülő élet pusztult el pil­lanatok alatt. Az olvasó szeme kö­zömbösen fut végig a fekete hír­hozó sorokon, újabb hirt, nagyobb szenzációt keres, de vájjon olyan közömbösen olvasná-e a gyászbe- tüket, ha a saját Lajoskájáról, Pisti­kéjéről vagy Jánoskájáról volna szó? Ugye, tisztelt Olvasó, már a gondolat is sajog, fáj, marcangol? S most már velünk együtt kérdi: „Ki hát a felelős ? Miért szaporod­nak napról-napra az autóbalesetek, mi az oka a sok gépkocsiszeren­csétlenségnek és hogyan lehetne a gyakoriságukat csökkenteni ?“ Meg kell állapítanunk, hogy a hangsúly nem a felelősségen van. Amikor a felelősség kérdését fir­tatjuk, már megtörtént esemény előtt állunk. Az élet szempontjából pedig nem a felelősségrevonds, a megtorlás a fontos, hanem a meg­előzés: a veszély és a baj elhárítása. Minden emberélet értékes, drága, különösen drága ma a megtizedelt, egyre fogyó magyarság élete. A tö­meges atóbalesetek és gyermekbal­esetek ellen küzdenünk kell és a szegény, kicsi Végh Lajos esetéből vonjuk le a tanulságot: Az úttest, azaz kocsiút a jármű­veké, tehát az nem sétaút, — nem játszótér, hanem az egyre növekvő gépkocsiforgalom kisajátított terü­lete. A felnőttek járjanak és sétál­janak a járdán és csak akkor lép­jenek az útra, ha az egyik oldalról a másikra akarnak átkelni. — A gyermekeket pedig kergessük le az utakról és szoktassuk le őket ve­szélyes szórakozásaikról. A gépkocsivezetők tartsák be az érvényes hajtási rendszabályokat. Különösen amióta a gépjárműkerü­leti beosztás megváltozott és a ve­zetők Szekszárdon vizsgáznak, — gyakran megfigyelhetjük, hogy kezdő vezetők a Garay-téren és a Béla király-téren próbálják ki jártassá­gukat, vezetőkészségüket és különös kedvteléssel nyikorog tátják fékjü­ket a bélatéri éles kanyarokban. A gépkocsivezetők pedig ne csak a csikók, a sertések és tehéncsordák láttára óvatoskodjanak, hanem ügyel­jenek a játszadozó, pajkoskodó gyer­mekekre isi Néhány perces késés elkerülése miatt nem szabad ember­életet kockáztatni! A gépkocsivezetők legtöbbje a megtörtént baleset után azzal véde­kezik, hogy nem hajtott sebesen és a baleset „véletlen“ következménye | volt. Nem szabad elfeledni, hogy a I sebesség fogalma nagyon viszony­lagos és az a fontos, hogy a vezető uralja a gépét és különösen lakott területen tartsa be a közlekedési szabályokat. A gépkocsivezető köz­lekedési szakembernek minősíthető, mert hiszen vizsgázik, képesítést nyer 1 Ezért neki kell példát mutatni a laikusoknak, a járatlanoknak. A gyalogjárók, a lovasjárművek kocsisai, de különösen a kerékpá­rozók pedig legyenek körültekin­tőbbek, fegyelmezettebbek. A leg­több baleset oka a gondatlanság, a felületesség és főleg a fegyelme­zetlenség. (Fegyelmezettem égnek számit az ittasság isi) A balesetek legritkább oka a géphiba, vagy a sokat emlegetett véletlen. Az egyre szaporodó gépjármű­balesetek ellen mindenkinek küzdeni kell: elsősorban a közönségnek, másodsorban a gépkocsivezetőknek. A gyermekeket pedig nevelni, szok­tatni kell. Figyelemre és követésre méltó módon oldotta meg az egyik polgári iskola igazgatója a kérdést, amikor a balesetekről szóló újság­cikkeket összegyűjtötte, csoportosí­totta és falitáblákat készíttetett be­lőlük. A kis diákok naponta el­olvashatják, milyen következmé­nyekkel jár gondatlanságuk. Ha pedig a közönség a balesetek híreit a szülök és hozzátartozók szemüvegén keresztül fogja olvasni, jobban fog vigyázni és kevesebb lesz a gépek rokkantainak, áldoza- I tainak a száma l AZ UJ PROGRAM Az általános politikai irányelvek leszögezése mellett határozott ut- mutatás volt a magyar belpolitika fejlődésében gróf Teleki Pál minisz­terelnöknek a Magyar Élet Pártja első pártértekezletén mondott nagy beszéde. Az ut, amelyen az uj or­szággyűlésnek haladnia kell, a nem­zeti és keresztény alapokra fekte­tett magyar élet útja, amelyen meg­alkuvás nélkül, egyenesen és fegyel­mezetten jár a Magyar Élet Pártja. A nemzet megérezte, hogy ez a párt valamennyinél jobban van te­lítve a szociális munka iránti érzék­kel. Ezért helyezte bizalmát a titkos választások során még az eddiginél is fokozottabb mérvben Teleki Pál személyébe és pártjába, bár a vá­lasztások előtt nem ígért mást, mint becsületet és becsületes munkát, amellyel a nemzet és minden ma­gyar ember érdekeit igyekeznek szolgálni. Az uj program — mint a régi is — célul tűzte az ősi magyar al­kotmány minden eszközzel való fenn­tartását, Alkotmányunk időtállónak bizonyult a magyar múlt minden korszakában. Ez a legnagyobb erős­ségünk s ezt az alkotmányt meg­védeni és fenntartani fajunk iránti kötelessége minden magyar em­bernek. A hadsereg kiegészítése fontos pontja az uj programnak. Az erős, jól felszerelt hadsereg — a belső rend és fegyelem mellett — tekin­télyt biztosit az országnak. Gazdasági megerősödésünket és gazdasági önállóságunkat a föld- mivelés, ipar és kereskedelem ér­dekeinek szolgálatával kívánja el­érni a miniszterelnök. Külpolitikai téren az eddig jól be­vált irányt kell követnünk. Ez az irány már eddig is jelentős eredményeket hozott a magyar igazságért folyta­tott küzdelmeinkben s csak ettől a • külpolitikai iránytól várhatjuk a ma- ■ gyár igazság teljes diadalát. A uj program sarkalatos része a szociális program. A kormány eddigi célkitűzéseihez híven törekszik a ma­gyar milliók sorsának megjavítására. Az a célja Teleki Pálnak, hogy a tár­sadalom valamennyi rétegének min­den tagja érezze, hogy nem feledkez­tek meg róla. Teleki igyekszik min­den embernek jobb megélhetési lehetőséget teremteni, igyekszik fo­kozni a jólétet, kivált az alsóbb rétegek, a kisemberek sorsának megjavítása és életszínvonalának emberibbé tétele képezi különös gondját. Az uj program megvaló­sításával addigra, amikor a mostani mandátumok megszűnnek, — jobb helyzetet akar teremteni a miniszter- elnök, mint amilyen most van. A szociális program keretében a belügyminiszter egy szociálpolitikai törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, melynek célja anyagi fedezetet te­remteni a szerves szociálpolitiká­nak. A javaslat külön családvédelmi és szociálpolitikai alapot létesít. Ugyancsak a szociális program keretébe tartozik a pénzügyminisz­ternek az a törvényjavaslata, mely negyven éves házadómentességet biz­tosit, mintegy négyezer kislakásra, mig az inséglakások állandó ház- adómentességet fognak élvezni. A földbirtok politikai javaslatot a földmivelésügyi miniszter házhely- akcióval egészíti ki, hogy lehetőleg minden kisembernek saját házában legyen meg a békés családi ott­hona. Egy másik szociális javaslat kiterjeszti a mezőgazdasági munkások aggkori biztosítását az özvegyekre, akik szintén nyugdíjban fognak ré­szesülni. Készül az uj sajtótörvény, az állampolgársági törvény reformja, a felsőoktatási és népoktatási tör­vény, a közigazgatás átszervezésé­ről szóló javaslat, a társulati és egyenesadók reformja, az uj illeték- törvény, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapnak törvénnyel való léte­sítéséről szóló javaslat. S törvény­Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom