Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-26 / 86. szám
XX. évfolyam. SzekS7rtrd, 1938. október 26. (Szerdal 86. szám ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Bscrkcutfiaéff te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 eiaflzettBi dif i ggész évre — 12 pengő ||‘ Félévre _ _ _ 6. pengő fe lelő* szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán te ezombaton. Blfiflsettel dllak te hlrdetteek, valamint a lap asellcml részét Illető körlcménvek a- szerkesztőséghez küldendők. Felhívás o nosyoi torsadolomhoz! Mint minden ősszel, az idén is kérő üzenettel fordulok a magyar társadalomhoz, hogy segítsen mindenki, amennyire csak módja és tehetsége engedi, szükséget szenvedő testvéreinken. A mai rendkívüli idők ezen a téren is fokozott kötelességeket rónak a társadalomra. Az igazság közeledő,,— remélhető győzelmével kapcsolatban a napokban megindult külön gyűjtés keretében a Felvidék nyomorának enyhítésére is igénybe keli vennünk a magyar szivek áldozatkészségét De nem hagyhatjuk gyámolitás nélkül szenvedni másutt sem azokat a magyar véreinket,, akiket segítő kézzel eddig is minden évben felkaroltunk. Hálával és büszkeséggel állapítom meg, hogy a segélyakcióm iránt egyre szélesebb körben megnyilvánuló bizalom és áldozatkészség évenként csak a fővárosban közel 100 000 nélkülöző támogatását tette lehetővé. Tudom, hogy azok a nemes szivek, amelyek már eddig is évről- évre oly megható hűséggel ajánlották fel áldozatkész segítségüket, ma is meghallják hivó szavamat. Meggyőződésem, hogy az adakozók nemcsak az emberszeretetnek és irgalmasságnak a nyomor és Ínség elleni nemes küzdelmére áldoznak, hanem a belső rend és nyugalom, valamint a társadalmi osztályok közötti béke és jó egyetértés biztosításában is közreműködnek s ezzel hazánk boldogulását és jobb jövőjét is előmozdítják. Teljes bizalommal fordulok a nélkülözők és elesettek érdek ében: folytatott újabb küzdelemre s Isten áldását kérem munkánkra és mindazokra, akik ebben segítőtársaim lesznek. Segélyakcióm során — miként a múltban is — pénzadományokat, továbbá ruha-, lábbeli-, tüzelő- és élelmiszer-adományokat gyűjtünk. A pénzadományok, beküldhetők : 1. Csekklapon: a 19. számú postatakarékpénztári csekkszámlára. — Csekklap bármelyik postahivatalban vagy $ohánytőzsdében vásárolható. •2. Postautalványon: Horthy Mik- lósné segélyakciója Budapest, királyi vár címre. 3. %ugta ellenében s 9 órától 2 óráig, 5 személyesen történő befizetéssel, a királyi palotában (szárnysegéd hivatal): A természetben való adományok kisebb tételekben a királyi várpalotába, vagontételek az előzetes írásbeli vagy telefonértesítésre megadandó cimre küldendők. A felajánlani szándékolt természetbeni adományokat kérem lehetőleg december 1-ig beküldeni, hogy azok niég karácsony.- elítyt kioszthatók legyenek. Horthy Miklósné. Hirdetések értet A legkleebb hirdette tttl* 1*80 pengd. — A hirdette egy 60 rallUiteie* esélea hasábon mii limálersoron ként 10 filler, AUástkeresőknek. 80 eaáaoléli kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzés!, családi, hír.,valamim a nyimér soronként 60 fillérbe kerül. A FELVIDÉK SORSA A cseh kormány szombaton javaslatot adott át a prágai: magyar követnek, amelyet Solymossy vezérkari ezredes, katonai attasé szom* baton éjfélkor Budapestre hozott. A magyar kormány nyomban átvizsgálta a cseh javaslatot, amely bizonyos haladást jelent ugyan az eddigiekkel szemben, mert több helyen követi a néprajzi határt, azonban a legjelentősebb magyar városoknál eltér ettől az elvtől és Pozsonyt, Nyitrát, Kassát, Ungvárt és Munkácsot továbbra is vissza akarja tartani. A csehek szerint is általános tárgyalási alapnak tekintendő javaslatra nyomban válaszolt a magyar kormány és az ellenjavaslatot vasárnap este külön futár vitte Prágába. A prágai magyar követ hétfőn délben átadta a csehszlovák kormánynak a magyar kormány jegyzékét, amelyben a legutóbbi csehszlovák javaslatra részletes választ ad. A magyar kormány jegyzékében megismételve a csehszlovák kormánynak azt a. nyilatkozatát, hogy a szombaton átadott, javaslat az uj tárgyalásokra általános alapul szolgál és a későbbi módosítások lehetősége fenn van tartva, a. következőket állapítja meg : 1. A magyar kormány megelégedéssel szögezi le, hogy a magyar követelés tekintélyes részére a két kormány között megegyezés áll fenn és ezért javasolja, hogy a magyar csapatok a nem: vitás területet záros határidőn belül megszálhassák. — További halogatást semmiképpen sem látna indokoltnak, 2. Megállapítja továbbá, hogy még mindig lényeges nézeteltérések állanak fenn a két'kormány között, amelyek elsősorban a visszacsatolás alól elvont területek fontosságára vonatkoznak. — A nézetkülönbség mindenekelőtt azokra a városokra vonatkozik, amelyeket — Pozsony kivételével — 1918-ban túlnyomó többségben magyarok laktak. Nyilvánvaló ennélfogva, hogy Magyar- ország ezekről még a müncheni megállapodások szellemében sem mondhatna le. Mindazonáltal — folytatja a jegyzék — a magyar kormány még egyszer bizonyítékát, kívánja adni a legmesszebbmenő bé- külékenységnek, azt javasolja, hogy népszavazás tartassák azokon a területrészeken, amelyek a magyar kormány által javasolt néprajzi határvonal és a csehszlovák kormány által legutóbb felajánlott terület határvonala között feküsznek. — A népszavazásnak novemher 30-áig véget kellene érnie. A népszavazásban csak azok a személyek vehetnének részt, akik 1913. október 28-án a szóban forgó területrészej ken laktak, vagy e határidő előtt I ott születtek, valhmint ezek leszármazói. A jegyzékhez csatolt térkép a két kormány között még vitás területet nyolc szakaszra osztja. A népszavazás ezekben a szakaszokban. külön-külön folynék le. A csehszlovák csapatok ezeket a területeket november 1-ig ürítenék ki és a közigazgatást november 15-ig kellene nemzetközi szerveknek átadni. Miután Pozsonyban 1918-ban egyik nemzetiségnek sem volt abszolút többsége, a magyar kormány ebben a kérdésben különleges megbeszéléseket javasol, amelyek a mostani tárgyalásokat követnék. A határvonal végleges megvonásával kapcsolatban bizonyos, inkább helyi jelentőségű kisebb vélemény- különbségeket, amelyekre a népszavazást javaslat nem vonatkozik, közvetlen tárgyalások utján lehetne a két kormány között elintézni. 3. A Aagyar kormányt az az óhai tölti «el, hogy egy olyan állandó helyzet alapjait vesse meg, amely lehetővé tehetné a békés együttműködést mindazoknak a népeknek, amelyek Középeurópa eme részében helyezkedtek eh De — mondja a jegyzék — a magyar kormány nézete szerint ez a cél csak akkor volna elérhető, ha minden nemzetiségnek és természetesen a ruszinoknak is megadatnék a lehetőség, hogy saját sorsuk felől döntsenek egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás utján. Magyarország csak eme feltétel teljesítése után tudna Csehszlovákia uj határaira szavatosságot vállalni. 4. Amennyiben a csehszlovák kormány nem volna abban a helyzetben, hogy a fentebb ismertetett népszavazási javaslatokat elfogadja, a magyar kormány a maga részéről kész volna az egész vitás területre, Pozsonyt beleértve, valamint a 3. pontban említett nemzetiségek önrendelkezési jogának érvényesítése kérdésében döntőbíráskodásnak alávetni magát. A döntőbíráskodást a nyugati részeken Olaszország és Németország gyakorolná, mig a keleten fekvő területek egy része felett olyan döntőbíróság hozna határozatot, amelyben Olaszország és Németország mellett Lengyelország is részt venne. Mindkét fél előre kijelentené, hogy a döntőbírósági ítéletnek aláveti magát. A jegyzék végén a magyar kormány ráírni at a veszedelmes feszült* ségre, amelyet a jelenlegi helyzet előidézett, továbbá arra a körülményre, hogy a csehszlovák javaslatra 48 órán belül válaszolt és annak az alapos reményének ad kifejezést, hogy a csehszlovák kormány. hasonló gyorsasággal fog cselekedni. A prágai magyar követi a jegyzék átadásakor a gyors elhatározás szükségességére szóbelileg is rámutatott, mire — prágai jelentés szerint — a csehszlovák külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormány a legrövidebb időn belül válaszolni fog. Az események a fenti magyar ellenjavaslat átadásával gyors folyamatba jutottak és egész Európa békéje érdekében szükséges, hogy tovább ne éljenek vissza csehszlovák részről Magyarország türelmével. Ez a hét éppen ezért döntő jelentőségű lesz Európára az egész kérdés elintézése szempontjából!-—m Virág püspök ódája Szent Istvánhoz A Vargha Damján dr egyetemit professzor alapította nagyhírű pécsi Szent Mór kollégium fényes, külsőségek közt tartotta szokásos évi. ünnepségét, amelynek programján szerepelt Virág Ferenc megyés- püspöknek erre az alkalomra irt Szent István király cimü klasszikus veretű ódája is. A gyönyörű ódát Horváth Béla joghallgató szavalta nagy hatással. A püspök klasszikus tömörséggel süritette zengő sorokba, mit jelent nekünk magyaroknak a szentistváni szellem, hogy él, működik és hat az a gondolatkomplexum, amely az országalapitó, tanító, nevelő, népének atyja és a kor erőit felismerő nagy király életéből, tanításából és életművéből árad kilencszáz év messzeségéből is. Az egyetemi énekkarok száma után dr GlattJelder Gyula Csanádi püspök, az ünnepség szónoka* mondott.nagyhatású, történelemfilozófiai gondolatokkal átszőtt és a magyarság mai nehéz viszonyait is érintő beszédet, amelynek végső része eképpen hangzott: — Ha nemzeti életünk legújabb korig tartó megpróbáltatásai után a reménysugár csillog, higyjük, hogy az annak a sok imádságnak köszönhető, amely Szent István jubiláns esztendejéből a magyar keblekből az ég felé szállt, de legyünk meggyőződve arról is, hogy beteljesülésre csak úgy számíthatunk, ha délibábok hajszolása és meggondolatlanságok helyett Szent István^ király és Szent Mór püspök példájára hittől sugallt fegyelemmel állunk a keresztény és magyar ügy szolgálatában. A nemzet hajójának kor- mányrudját oly fél fiák tartják kézben, alak ebben a cinikus korban is mernek az Égre nézni, azért, hogy az onnan nyert ihletet hazájuk ügyének javára gyümölcsöztessék. Aid magyar és keresztény, annak ebben a sorsdöntő órában vallásos kegye* lettel és nemzeti fegyelemmel csakis mögöttük szabad állania, a mirt- denttudó kiskorúság minden vakmerősége ellenére. Akik abban remény* kednek, hogy megismétlődik a ma Egyes szám ára 12 fillére
