Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-26 / 86. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 október 26. gyár nemzet történelmének legszé- gyenteljesebb fejezete, a szerencsevadászok, akik roppant nehéz helyzetünkben ismét hátbatámadják a magyar ügyet, csúfosan csalódni fognak. A trianoni magyarság a kereszténység fürdőjében megedzve gondoskodni fog arról, hogy az alvilági erők győzelmet ne arassanak felettünk, hanem becsülettel hagyjuk utódainkra Szent István drága örökségét. A beszéd után Glattfelder püspököt meleg ovációban részesítették úgy az egybegyült előkelőségek, mint az egyetemi ifjúság is. Törpék és óriások árnyékában , A szavak elnémultak, a néma fegyverek szóra készek. így lehetne tán jellemezni Európa mai állapotát. A szavak elnémultak a tettek előtt. Ami ma Csehországban történik, az nemcsak a csehek lokalizált pőre velünk, Lengyel- és Németországgal, nemcsak a mi diadalmaskodó igazságunknak első lelket dtmelegitő állomása, hanem a feltörő uj világszemléletnek is egyik pihenődén lépcsőfoka. A Csehország körül zajló küzdelmek mögött nemcsak a béke- szerződések hazugságvárainak a riadt robaját halljuk ki, nemcsak a mi örömmámorunk zúgása tör föl mögöttünk, hanem a teljes fegyverzetében álló világszemléleti harcosok csapatainak lebirhatatlan marsolása is onnét hallatszik. Csehország csak az a bágyadt szikra ma, amelytől azonban a világnézeti törekvések ekrazitanyaga még lángra lobbanhat. Azért figyel föl ma a cseh ügyre egész Európa, — az egész világ, azért lett ez az egész ügy súlyos gondjává a világnak s azért nem tudják egyetlen demokratikus országban sem úgy elkönyvelni, mint egy egyszerű lokális természetű külpolitikai eseményt. Az egész világ ügye lett a magyar ügy. Igazságos harcunkat igazságunk j világosságával ma a szomszéd óriá- I sok árnyékában harcoljuk meg. A mi ügyünk az ő ügyük is s azért a harc kimenetele nem is lehet kétséges, mert bizonyos az, hogy reviziós törekvéseink teljes diadalá-'j val fog majd végződni. — Ebben segítenek bennünket a szomszéd óriások, amelyeknek árnyékában ma a törpe szerepet visszük. De ha külső reviziós törekvéseink nagy igazságait a belső revízió kilobbanó fénye is majd át tudja világítani, akkor el kell, hogy oszoljon az | óriások árnyéka, meg kell, hogy szűnjék kicsinységünknek, törpesé- günknek az érzése s a diadalmaskodó külső és belső revíziónkat respektálni lesz kénytelen az egész világ. Az óriások országában sem egyforma nagyok az óriások. Az az ut, amit idáig a belső revíziónk érdekében megtettünk, talán töretlen, de nincs rajta a mai időknek az az elengedhetetlen gyorsasága, ami a parancsuralmi rendszerek fürgeségét élesen elválasztja a demokráciák lomhaságától. Nincs ! benne az a mindent eltörpítő ereje • az igazságosságában rejlő hitnek, az a mindent elsöprő és a nehézkes és lomha demokráciákat meghökkentő dinamika, ami emezeknek az ereje, amit nekünk az óriások ! árnyékában meg kell tanulnunk, ha ! át akarjuk törni az ő árnyékukat, ! hogy világosságuk szintjére emel- : kedhessünk. Itt az utolsó nagy al- j kálóm. Nálunk az uj törekvéseket boldo- ! gult emlékű Gömbös Gyula hozta, I ő tárta ki nekik a magyar lelkeket. | Az ő egészen rendkívüli kiválósága, éleslátása és szinte misztikus mélységekből táplálkozó fajszeretete indította útnak a nagyigéretü törekvéseket Ezek az elgondolások fémjelezve voltak Hóman Bálint történetpolitikai zsenialitásával. Annyira tiszta idealizmussal és annyi józan realitással képzelték el a magyar jövőt, hogy egy pillanatig sem kételkedtünk igazságaikban. Ekkor indultak meg nálunk azok az elméleti síkon folyt harcok, amelyektől akkor már régen hangos volt egész Európa. Ez a kor volt nálunk — azt mondhatnánk — az idézetek kora. Sokszor a szélsőbal és a szélsőjobb ugyanazokat a férfiakat idézte. Nálunk különösen nagy előszeretettel Széchenyi és Kossuthot idézte mind a két tábor. A szomszéd tábor a liberális kor emberét látta bennük, mi pedig nem láttunk mást bennük, mint a küldetéses magyart. Tisztitó tűz volt ez, amelyben minden beteg, életképtelen idea elhamvadt azóta. Nálunk az Anschluss tett pontot annak a kornak a végére. Jött az minden diplomáciai előkészület nélkül, váratlanul. így azután közvetlen szomszédságába kerültünk egy olyan feltörő nagyhatalomnak, egy olyan óriásnak, amely állami életének elvi alapjai tőlünk semmiesetre sem voltak idegenek. A magyar történelmi lélek, a magyar történelmi gondolkodás soha annyira meg nem értette azt, mint akkor. A mi elhatározott jobboldali politikánk is felé törekszik, elvi elgondolásaiban és mint a múltban mindig, úgy most is csak a megvalósítás időpontjában, a megvalósítás tempójában és természetesen gyakorlati kivitelezésében különbö- ! zött a nyugattól Két utunk maradt az Anschluss után az óriások árnyékában: vagy velük, vagy az általuk megrémített „úgynevezett demokráciák- elburjánzott utjain. Imrédy vasárnapi nagyjelentőségű vezércikkében azt írja: „Barátainknak bizonyultak, barátaik vagyunk- akkor is — írja előbb — „ha áldozatba kerül- is. De hát mi áldozatot követelhetnek tőlünk ezek az óriások ? Olyat, ami gazdasági létünk, fajiságunk, nemzeti célkitűzéseinknek útját állaná, — semmiesetre sem. Sokkal nagyobbak ők, sokkal inkább óriások ők, semhogy áldozatot kérnének tőlünk és sokkal egyirányuabbak az útjaink, semhogy azok keresztezni tudnák egymást. Semmi mást nem kívánhatnak tőlünk, mint bizonyos partikuláris és könnyű boldogulások lehetőségeinek a leépítését, hogy belső nyugalmunk lehessen. Sem teljes egyenlőséget, mert „vannak különbségek, kell hogy legyen az értékeknek egy hierarchiája, de ebben rangadó csak az lehet, hogy ki mennyi hasznot tud hajtani a nemzetének-. Imrédynek eme mondatába bele van sűrítve az uj világszemlélet alfája és ómegája. S ha most, ha majd a két magyar világot összeegyeztetjük, az ily szellemű reformok gyors és radikális végrehajtásra meghozza majd a belső békénket, de egyben át is fogjuk vele törni az óriások árnyékát, hogy közéjük emelkedhessünk, hogy az ezeréves magyarság ismét — a megérdemelt helyén lehessen Európában. (m. i.) Idegenforgalmi előadás Szekszárdin Dr Bogsch Aladár miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium idegenforgalmi osztályának a vezetője dr Hölzel Frigyessel, a világhírű Baedecker útikönyvek leipzigi szerkesztőjével, Matlász Gitta festőművésznővel, a külföldön is jól ismert népművészeti kutatóval, továbbá a londoni magyar utazási iroda Miss Young nevű angol tisztviselőnőjével, valamint Lendvay Károllyal, a kereskedelmi minisztérium idegenforgalmi előadójával vasárnap reggel Szekszárdra érkezett és felkereste vitéz Vendel István polgármestert, aki dr Cs. Csapp Jenő városi tanácsnok, idegenforgalmi előadóval együtt fogadta a vendégeit. A társaságot tájékoztatták Szek- szárd történelmi, néprajzi és gazdasági nevezetességeiről, majd megvendégelték őket tízóraival, aminek során megizleltették velük a Szekszárdi Pinceszövetkezet nagyszerű édes vörösborát, valamint több termelő édes fehérborát, amelyekről a vendégek megállapították, hogy valóságos zenekőltemények. A vendégek dr Csatog József igazgató kalauzolásával futólag megtekintették a Vármegyei Muzeum lengyeli őskori gyűjteményét, továbbá néprajzi és népművészeti osztályát, majd autójukon elmentek őcsénybe, Decsre, onnan Bajára, Érsekcsanádra és Kalocsára, a nép- művészeti érdekességek helyszíni tanulmányozására. Dr Bogsch Aladár és Lendvay Károly a polgármester kérésére megígérték, hogy. december havában Szekszárdra jönnek és a helyi idegenforgalmi érdekeltségek meg-, bizottaival megalakítják a Szekszárdi Idegenforgalmi Bizottságot. Ez alkalommal dr Bogsch Aladár előadást fog tartani a helyi idegen- forgalom problémáiról és azok megoldásáról. időnk felhasználásával építettük Hogy milyen eredményt értünk eT azt méltóztattak hallani az avatási ünnepélyen. Adóállomásunk teljesítménye amatőrviszonylatban is érdemleges, mert szükség esetén 50 watt energiával is működtethetjük. Csapatunk úttörő munkát végzett ezen a téren, mert csonkaországunkban, tudomásom szerint az elsők közt vagyunk, akik híradó szolgálatunkat és amatőrtudásunkat a polgári légoltalom céljaira már munkánk megindulásakor felajánlottuk. A berendezés elkészítésének gondolata, mint szórakoztató, komoly játék indult meg Faludi Ferenc, az intézet igazgatója, és vitéz Finy Béla ezredes hathatós támogatásával. A magyar sors úgy hozta magával, hogy a komoly játék a jelen időkben még komolyabb szolgálatot teljesítő szerve lett a helyi lég. oltalomnak. Készülékünk mellett pontos beosztás szerint figyelő szolgálatot tartunk, melynek célja, hogy cserkészeink a táviró jelek vételének gyakorlásából l$i ne zökkenjenek, sőt — amennyire lehet — tudásukat még fokozzák a figyelő szolgálat egyidejű teljesítése mellett. A vezetésem alatt folyó munka annál is inkább jelentőségteljes, — mondja a rádiócserkészek Laci bá’-ja — mert itt is igyekeztem érvényesíteni azt az elgondolást, hogy senkit sem kényszerítünk a közreműködésre, mindenki saját jó szántából, őszinte lelkesedéssel vesz részt ebben a hazafias munkában. És végül arra a kérdésünkre, hogy ha mégis a hazával szemben tartozó kötelesség máshova szólítaná el, nem akadna-e meg a to* vábbműködés, a lelkes öregcserkész azt válaszolta, hogy erről szó sincs, mert a cserkészek már refr del kézinek azzal a gyakorlati tudással, amely adott alkalommal az üzembiztos forgalom lebonyolításához szükséges. fl szekszárdi rádióscserkészek Vasárnap, folyó hó 16-án tartotta a 40. számú szekszárdi cserkészcsapat rövidhullámú rádió adóállomásának ünnepélyes felavatását, amelyről lapunk múlt számában a cserkészcsapat 25 éves jubileumáról irt cikkünkben megemlékeztünk. A kérdés nagy jelentősége megkívánja azt, hogy olvasóinkat olyan részletekről is tájékoztassuk, amelyeket a felavatás alkalmával az idő rövidsége miatt nem lehetett kellőképp ismertetni, ecélból lapunk munkatársa felkereste ennek az önzetlen tevékenységet kifejtő csapat- : nak rövidhullámú rádiótanfolyam I vezetőjét, Laskö László kir. köz- alapítványi tisztviselőt, öregcser- készt, hogy ezeket a részleteket lapunk utján ismertesse. A gimnáziumi cserkészcsapat rádiólaboratóriumában találtuk Laskó Lászlót tanítványai, rejtélyes műszerek, színes jelzőlámpák stb. között. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk: A készüléket a modern rádió- technika követelményeinek megfelelően — bár igen szerény anyagi erők állottak rendelkezésre — fiatal cserkésztanitványaimmal sokszor pihenés nélkül és minden szabadCsonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország t i — A propagandaügyek uj irányítója. Pénteken délelőtt a miniszterelnököt felkereste hivatalában vitéz kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda és a Rádió elnöke. Politikai körökben elterjedt hírek szerint Imrédy Béla a közeljövőben fontos megbizást kíván adni Kozma Miklósnak a propagandaügyek irányításában. — Tisztujitás a Szőlősgazdák Egyesületében. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete most tartotta I tisztújító közgyűlését, amely, .a har- mine tagból álló elnöki tanács tag- I jává megválasztotta dr örffy Imrét vármegyénk felsőházi tagját is. — Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — A tárgysorozaton szerepelnek a pénzügyminiszter által engedélyezett 20.000 pengős állanri- kölcsön, a városi adóhivatalnál történt behelyettesítések, a városi tisztviselők létszámának megállapítása, a leventelőtér áthelyezése, a Szek- szárd Szálló bérlete. — Gyújtsunk tollat és lepedőt a Vörös Kereszt részére.
